Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-02 / 179. szám, kedd

2 i Lipšic szerint Špirkót félreállították IBOS EMESE Pozsony. Az ellenzék szerint kitalált vádak alapján, szándékosan félre akarják állítani a Ba­ternák-ügy kivizsgálásával megbízott speciális ügyészt. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség hallgat a vádemeléssel kapcsolatban. Daniel Lipšic (OĽaNO-NOVA) szerint a Vasil Špirko speciális ügyésszel szembeni vádemelési ja­vaslatot azzal indokolták, hogy az ügyész az ellenzék javát szolgálta. A képviselő felszólította a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséget (NA­­KA), hogy a kételyek eloszlatása végett hozzák nyilvánosságra a vádemelési javaslat szövegét. Lap­zártánkig a NAKA nem reagált a felhívásra. Mivel azonban rájuk nem vonatkozik az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény, nem kötelesek kiadni a do­kumentumot. Vasil Špirko speciális ügyész felügyeli a B. A. Haus ügy vizsgálatát. Ladislav Baštemák cége több millió eurós adócsalás gyanú­jába keveredett, részvényeit pedig Robert Kaliňák (Smer) belügymi­niszter jóval áron alul szerezte meg. Vasil Špirko ellen egy másik több millió eurós adócsalási ügy elítélt­jének, Ľuboš Vargának a vallomása alapján hivatali jogkörrel való visszaélés miatt emeltek vádat. Egyébként a Varga-ügy szálai is a Smer csúcsvezetéséhez, Robert Kaliňák belügyminiszterhez és Ján Počiatekhez vezetnek. A NAKA né­hány napja lefoglalta Špirko számí­tógépeit, Lipšic szerint egyrészt így akarják félreállítani a speciális ügyészt, akit a Smer nem tudott megvesztegetni. „Másrészt pedig tudni szeretnék, hogy Špirko hol tart a vizsgálatban. A NAKA a belügy­minisztériumhoz tartozik, így Ro­bert Kaliňák minden információhoz hozzájut. Egyetlen normális ország­ban sem maradhatna hivatalban az a belügyminiszter, aki ellen vizsgálat folyik” - mondta Lipšic. Véleménye szerint nem egyedi esetről van szó. „Minden olyan ügyben, melyben a Smer csúcsvezetése gyanúba keve­redik, zaklatják, lecserélik, megvá­dolják, vagy elüldözik azokat a rendőröket, nyomozókat, ügyésze­ket, akik következetesen fel akarták deríteni az adott botrányokat” - ál­lítja Lipšic. „Szlovákiában szükség­­állapot van, mert az igazságszolgál­tatás és a bűnüldözési szervek a kor­mányzó maffia érdekeit szolgálják, és likvidálnak mindenkit, aki független nyomozást folytat, terhelő bizonyí­tékokhoz jut vagy törvénysértésre fi­gyelmeztet” - ezt már Jozef Rajtár (OĽaNO-NOVA) jelentette ki. Szá­mos olyan több millió eurós botrányt sorolt fel, melyekbe a Smer politi­kusai is belekeveredtek. Ezeket azo­nos forgatókönyv alapján, évekig el­húzzák, alaptalanul megvádolják a nyomozókat, ügyészeket, és végül senkit sem vonnak felelősségre. El­lenben zaklatják azokat, akik tör­vénysértésre mutatnak rá. Ha az ügyészség dönt Špirko fellebbezé­séről, az ellenzék összehívja a par­lament alkotmányjogi bizottságát, ahol Jaromír Čižnár főügyésztől kérnek majd magyarázatot. Jozef Rajtár és Daniel Lipšic a főügyésztől akar magyarázatot kapni a Špirko­­ügyre (TASR-felvétel) RÖVIDEN Legmegbízhatóbb pártelnökök Pozsony­ Bugár Béla a leg­megbízhatóbb pártelnök Szlo­vákiában, derült ki az AKO ügynökség által végzett telefo­nos közvélemény-kutatásból. A Híd elnökét a megkérdezettek 52 százaléka tartja megbízha­tónak, őt követi két koalíciós partnere Andrej Danko a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke 50 százalékkal, majd Robert Fico kormányfő 43 százalékkal. A negyedik helyen a legerősebb ellenzéki párt, a Szabadság és Szolidaritás vezetője, Richard Sulik végzett 35 százalékkal. Őt követi az Egyszerű Emberek elnöke Igor Matovič 27 száza­lékkal, Boris Kollár a Család vagyunk mozgalom vezetője 22 százalékkal és a Mi Szlováki­ánk Néppárt elnöke, Marian Kotleba 20 százalékkal. A sort a Sieť pártelnöke Radoslav Procházka zárja, akit a válasz­adók 14 százaléka tart megbíz­hatónak. (TASR) Fellebbeztek a szepsi romák Pozsony. Jana Dubovcová om­­budszman javaslatára az Alkot­mánybírósághoz fordulnak a szepsi romák. A rendőrség 2013 júniusában razziázott a telepen, 15 embert vettek őrizetbe. Du­bovcová szerint a brutális rend­őri beavatkozás nem volt indo­kolt, és sérültek a romák alap­vető emberi jogai. A rendőrség állítja, a razzia során nem alkal­maztak túlzott erőt a romák el­len, illetve nem történt magán­laksértés. Ha a romák nem jár­nak sikerrel az AB-on, akkor az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak. (SITA, nv) KÖZÉLET 2016. augusztus 2. | www.ujszo.com Pozsonyba jön a láma IBOS EMESE Október közepén Szlovákiába látogat a tibeti szellemi vezető, a 14. dalai láma, aki a somorjai At Home Gallery meghívására immár harmadik alkalommal érkezik Szlovákiába. Pozsony: Kiss Csaba, a somorjai galéria alapítója elmondta, hogy a nyilvánosság egyetlen alkalommal találkozhat a szellemi vezetővel, aki előadást tart majd az Aegon Aré­nában, Pozsonyban. A dalai láma innen Prágába és más közép-európai nagyvárosokba utazik tovább. Tendzin Gyaco 2009-ben a Ján Langoš Alapítvány meghívására járt az országban, ak­kor átvette az Alapítvány díját az emberi jogokért folytatott küzdel­méért. 2000-ben szintén az At Ho­me Gallery meghívásának tett ele­get. Hét évvel ezelőtt járt legutóbb Szlovákiában a dalai láma (siTA-felvétel) Rió már biztonságosabb, mint volt Rio de Janeirórél rendszerint azok terjesztenek rémhíreket, akik soha nem jártak ott. Pozsony/Rio de Janeiro. Fontos megjegyezni, hogy bár az alábbi in­formációk elolvasása után megijed­het s felteheti a kérdést, elutazni-e Rio de Janeiróba vagy sem, a turis­ták többsége zavartalanul tölti sza­badságát a városban és semmilyen atrocitásba sem keveredik - írja Rio de Janeiróról általános ismertetőjé­ben a világ egyik legnagyobb turisz­tikai portálja, a Wikitravel. A portál szerint azok, akik rémhíreket ter­jesztenek a városról, rendszerint so­sem jártak ott, a Rióba látogatók többsége ugyanis feledhetetlen él­ményekkel távozik a városból. Juliana Cassao, aki Rio de Janeiro egyik ügyvédi irodájában dolgozik, úgy véli, hogy az európaiak nem sokkal megérkezésük után sokkolva érezhetik magukat. „Bizonyára olyan dolgokat fognak látni, amit Európában csak elvétve. A reptérről a városba vezető úton már látni a nyomornegyedeket, az autópályán nemegyszer tizenéves gyermekek árulnak mezítláb üdítőket vagy édességet. Nem mondom, az első benyomás a nyomor és a kétségbe­esés lehet, ám meggyőződésem, hogy néhány óra után, miután kicsit megismerkedtünk a város lüktető hangulatával, beleszeretünk” - mondta az Új Szónak Cassao. Culka Ottó színművész szerint a lélegzetelállító természeti adottsá­goknak, hangulatnak köszönhetően felejthetetlen élmény Rióba látogat­ni, feltéve ha az ember felkészül és nem tájékozatlanul vág neki a város­nak. „A közbiztonságot illetően sem­mivel sem tartom veszélyesebbnek, mint amilyen például New York vagy London. Itt is ismerni kell a szabá­lyokat, tudni kell mikor, hogyan és hová lehet menni a városban. A leg­nagyobb félelmet nyilván a város­szerte szétszórt kisebb-nagyobb nyomornegyedek, vagyis a favellák keltik. Ide nem érdemes idegenveze­tő nélkül belépni. Ha mégis, ne cso­dálkozzon a turista, ha megkérdezik tőle, mennyi pénz van a zsebében. Viszont attól, hogy valaki favellában lakik, még nem biztos, hogy gyilkos vagy drogdíler. Jómagam megjártam Rióban Dél-Amerika legnagyobb nyomornegyedét, nem egyedül, ide­genvezető kíséretében, betartva az összes tanácsot, amit kaptam. Életre szóló élmény volt” - mondta lapunk­nak Dulka Ottó. Alapvető szabály­nak számít tehát nem látogatni olyan helyre, amelyről köztudott, hogy nem a legbiztonságosabb. Nem jó az összes készpénzt, minden bankkár­tyát egyszerre magunkkal hordani, tanácsosabb az értékeket a szállodai széfben hagyni. Nem árt egy„h­amis” pénztárcát hordani magunkkal, né­hány érvénytelen bankkártyával és egy kis apróval; ha bajba kerül a tu­rista, ezt adhatja a rablónak a valódi pénztárcája helyett. (dem) Feszültség a zászló miatt Pozsony. Bár Robert Fico és Andrej Danko úgy véli, a szivár­­ványos zászló azért elfogadha­tatlan, mert egy ideológiát, val­lást, vagy kisebbséget támogat, a külügyminisztérium magyará­zata ugyanakkor más fénybe he­lyezi az egész ügyet. Miroslav Lajčák tárcája szerint ugyanis a nagykövetség akciója, nem egy ideológiára, vagy egy szexuális kisebbség jogaira fókuszált, ha­nem általános alapértékekre, emberi jogokra hívta fel a fi­gyelmet, több más nagykövet­séghez csatlakozva. Ennek fényében kérdeztük meg Bugár Bélát, a Híd elnökét, mi a véleménye koalíciós part­nerei felháborodásáról. A párt­elnök az Új Szónak elmondta, odáig ugyan nem menne el, hogy visszahívja a nagykövetet, ugyanakkor szerinte felesleges feszültséget keltett az akció. El­mondása szerint a koalícióban sokféle véleménnyel lehet talál­kozni. „Mi el tudjuk képzelni, hogy ezeknek az embereknek (az azonos nemű pároknak - a szerk. megj.) megkönnyítsük az életét. Azonban csak akkor nyújtunk be ilyen törvényjavaslatot, ha erről megegyezünk a koalícióban” - mondta a pártelnök, utalva Lu­cia Žitňanská, a Híd igazságügyi miniszterének minapi nyilatko­zatára. Žitňanská korábban azt mondta, olyan jogi környezetet kell teremteni, melyben az em­berek szexuális irányultságukra való tekintet nélkül elrendezhe­tik életüket. Bugár arra a felvetésünkre, miszerint a külügy az alapérté­kek és kisebbségek melletti ki­állásként jellemezte a nagykö­vetség zászlós akcióját, azt mondta, ez nem okos érv. Sze­rinte ilyen alapon kikerülhetett volna a székely zászló vagy a ro­mák hivatalos zászlaja is, hisz ők is kisebbségek. Hasonlóan vélekedik Pfandt­­ner Edit, a párt parlamenti kép­viselője is, aki szerint hiba volt kitűzni a szivárványos zászlót. Úgy véli, a nagykövet túllépte a hatáskörét. Szerinte egy ország nem attól lesz demokratikus, hogy kitűz-e egy zászlót, vagy sem - az emberi jogokat és alap­értékeket szerinte törvényi szin­ten kell védeni és garantálni. Hozzátette: a szivárványos zászló kitűzése egyértelműen a melegfelvonuláshoz kötődött, és a jelkép túl specifikus ahhoz, hogy általános üzenetként le­hessen értelmezni. Fico és Danko kirohanását az ellenzéki SaS sem hagyta szó nélkül. A párt képviselője, Juraj Droba szerint Szlovákia a szi­várványos zászló kitűzésével az EU elnöklő országaként szim­bolikusan csatlakozott az egyen­lőség melletti harchoz más or­szágokkal együtt. Úgy véli, Fico kirohanásával igazolta, hogy a Smer nem szociáldemokrata párt, és reális konkurenciája tu­lajdonképpen az SNS, a KDH, és a Kotleba-féle­­SNS. Hozzátet­te: a zászlóügy is mutatja, hogy a Smeren belüli véleményellenté­tek elmélyültek, és csak idő kér­dése, hogy a kormány destabili­­zálását okozzák majd. (fm)

Next