Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-04 / 181. szám, csütörtök
A Váhostav építi a komáromi hidat A botrányba keveredett, Smerhez közeli cég nyerte a pályázatot 4. oldal Nevet változtatna a repülőjegyen? Rosszul írta a nevet? Más utazik? Megváltozott a neve? Utazás, 11-12. oldal misszív pázt választotta. Szót fogad, még csak gyengéden sem harapdál. Richard Sulik (SaS) az SNS elnökéről és a párt szerepéről a kormánykoalícióban IDŐJÁRÁS Kánikula. A csúcshőmérséklet 30-33 fok körül alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS megrendeles@petitpress.sk 02/323 77 777 9 HASZNOS TANÁCS A bankkártyák használata itthon és külföldön 9. oldal 69. évfolyam I 181. szám I www.ujszo.com Mennyit ér egy gyerek? A minisztérium nem mondja, a szakma nem tudja, hogy menjen vagy maradjon a fejkvóta IBOS EMESE Pozsony. Az oktatási minisztériumnak megoldást kell találnia a regionális iskolahálózat finanszírozásának egységesítésére, és döntenie kell arról is, megtartja-e a normatív finanszírozási rendszert, vagy az osztályalapú finanszírozási modellt részesíti előnyben. A tárca már dolgozik a módosító javaslaton, de egyelőre hallgatnak a tervezett változtatásokról. A kérdésben a szakma sem egységes. Ősszel kerülhet a parlament elé az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó jogszabály. A tervezett módosításokról egyelőre semmi sem szivárgott ki. A jelenleg hatályos normatív finanszírozás alapján az iskolák minden diák után úgynevezett normatívát, vagyis fejpénzt kapnak. Az összeg iskolatípusonként változik, az alapiskolák hozzávetőlegesen 1300-1500 euró közötti összeget kapnak egy tanuló után. Ez a modell elsősorban a nagy létszámú iskolák működtetésének kedvez. Egy másik finanszírozási mód az osztályalapú finanszírozás, mely nem a diákok létszámából indul ki, hanem minden osztály működtetésére fix összeget jelentene az iskolának. Utóbbi az alacsony létszámú iskolák fenntartására jelentene megoldást. Arról, hogy az oktatási minisztérium melyik modellt támogatja, Peter Krajčák (Híd) oktatásügyi államtitkár nem akart konkrétumokat elárulni. „A finanszírozással kapcsolatban több vélemény van, folynak az egyeztetések” - tért ki a válasz elől Krajcák. Előbb össze fogják vetni a két finanszírozási modell abszolút számait. Az államtitkár állítja, arra törekednek majd, hogy ne az alacsony létszámú iskolák húzzák a rövidebbet. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint a magyar iskolák szempontjából a két modell kombinálása lenne az ideális. A jelenlegi rendszert 250 fős iskolákra dolgozták ki, a normatív finanszírozás az ő esetükben valóban működik, és általában gond nélkül gazdálkodnak a nekik járó összegből. Ellenben az alacsony létszámú iskolák állandó pénzhiánnyal küzdenek” - magyarázza Jókai Tibor. Utóbbiak költségvetését az önkormányzatok is kipótolják, illetve évente két alkalommal kérhetnek támogatást az oktatási minisztériumtól. A tárca egyéni elbírálás alapján segíti ki az anyagi nehézségekkel küzdő iskolákat. Jókai szerint a magyar iskolák addig nincsenek veszélyben, míg a tárca kisegíti a kisiskolákat. Andruskó Imre meghagyná a normatív finanszírozási rendszert, de emelné a normatíva értékét. „Ennek sajnos az lenne az ára, hogy iskolákat kellene bezárni, de ez hosszútávon amúgy is elkerülhetetlen, mert az utóbbi 15 év alatt drasztikusan csökkent a diákok száma. Ha nem emelik meg az összeget, mindegy hogyan osztják el, mindig lesznek nyertesek és vesztesek is” - mondja a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Folytatás a 2. oldalon. Brazil bajok: az olimpia sem gyógyír Brazíliára az elmúlt évtizedben még úgy tekintettek, mint a feltörekvő szuperhatalmak egyikére, melynek óriási szerepe lesz a világ elkövetkező évtizedeinek alakulásában. Aztán a problémák cunamiként árasztották el az országot. Nem volt meglepő, hogy Rio de Janeiro nagy fölénnyel nyerte el a 2016-os olimpia megrendezésének jogát 2009-ben Chicago, Tokió és Madrid előtt. Akkor még a konjunktúra jellemezte az országot. Ám jöttek a bajok. A kontinensnyi országot most is sakkban tartó gondok jellemzésére nem elég kifejező a bonyolult szó. Brazília gazdasága ugyanis megtorpant, és e mellé az ország újabban gigantikus, rendkívül komplex belpolitikai válságban is szenved, mely csaknem a teljes politikai elitet érinti. A szerteágazó problémák egyetlen szóra vezethetők vissza, és ez a korrupció. Az előző évtizedben Brazília gazdasága szárnyalta fél világot, beleértve Kínát is ők látták el nyersanyaggal, és ez rengeteg beáramló pénzt jelentett. Ám a sok hibás döntés és az elképesztő méretű korrupció miatt ez a pénz nem az ország fejlesztésére és felzárkóztatására ment el. Mivel a forrásokat nem előrelátóan az ipar vagy a technológia fejlesztésére költötték, Brazília nyersanyagexportra épülő gazdasága nem bírt el azzal, hogy kereskedelmi partnerei nem tudták fenntartani gazdasági növekedésüket. A belpolitikai válság is a korrupción alapul, emiatt Brazíliának jelenleg csak ügyvezető elnöke van, Michel Temer személyében, Dilma Rousseff államfőt ugyanis három hónappal az olimpia kezdete előtt felfüggesztették. De Rousseffnél nem érnek véget a problémák - az óriási korrupciós botrányokban szinte minden párt érintett ilyen, vagy olyan módon. A recesszió és a korrupció miatt elkeseredett brazilok számára az olimpia sem jelent gyógyírt. Ahogy az elkeseredettségre sem. Részletek a 2. oldalon. (fm) Már Rióban az olimpiai láng! A világ legnagyobb sporteseménye hivatalosan holnap éjszaka kezdődik. A versenyek már tegnap elindultak. Hírünk a 16. oldalon. (IASR/AP-felvétel) Kotleba ignorálja a vasúti tilalmat Pozsony. Bár a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) hivatalosan is letiltotta Marián Kotleba pártjának „polgári járőreit” a vonatokról, a jegyellenőröknek nem magyarázta meg, hogyan ellenőrizzék a tilalom megszegését, így ők csak azt tudják ellenőrizni, érvényes jeggyel utaznak-e Kotleba emberei. Az ĽSNS ráadásul bejelentette, egyetlen nevetséges tilalom sem fogja őket lehajtani a vonatokról, a közrendre pedig már nemcsak néhány középszlovákiai járaton fognak ügyelni, hanem nyugati és kassai vonalakon is. A ZSSK a vasúti rendőrséggel együttműködve akarja ellenőrizni a Kotlebáék által kiszemelt vonatokat. Részletek a 2. oldalon. (dem) NAHÁT! Nagymamakorban szült a kismama Melbourne A terhesség 34. hetében, császármetszéssel szült Ausztrália legidősebb kismamája. A 63 éves ausztrál nő és a kislány nevét nem hozták nyilvánosságra. Anya és lánya egy melbourne-i magánkórházban van - írta az ausztráliai Herald Sun. A nő azonban ezzel a korral is csupán harmadik a világon a legidősebb kismamák versenyében: 2005-ben a romániai Adriana Iliescu 66 évesen szülte meg kisfiát. Nem sokáig volt az övé a világrekord: 2006-ban, néhány hónappal idősebben szült Maria Lara, aki ráadásul ikreket hozott a világra. A nő 2009-ben halt meg. Az ausztrál nő élettársa 78 éves. (MTI)