Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)

2016-09-17 / 216. szám, szombat

2 I Orbán beszólt Schulznak Pozsony. Már az uniós csúcs előtt izzott a hangulat egyes tag­államok és az uniós intézmé­nyek vezetői között. Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök csü­törtökön tárgyalt Martin Schulzzal, az Európai Parla­ment elnökével, de ez sem ol­dotta a kettejük közti feszültsé­get. „Hangsúlyozottan arra kér­tem az elnök urat, hogy adja meg a tiszteletet a magyaroknak, és a jövőben ne alkalmazzanak jog­alkotási trükköket, így kijátszva ezzel a nemzetállamok szuverén döntését, mint ahogy tették ezt egyébként a kvótánál, ahol a mi­niszterelnökök az önkéntes kvóta mellett döntöttek és a par­lament összejátszva a bizottság­gal ezt kötelező kvótára változ­tatta” - számolt be röviden Or­bán a Schulzcal folytatott meg­beszélésről, amikor megérke­zett a pozsonyi csúcsra. Martin Schulz tegnap délelőtti, pozso­nyi sajtótájékoztatóján válaszolt Orbánnak. „Ha a kötelező kvó­ták nem oldják meg a helyzetet, és az önkéntes kvóták jobb meg­oldást jelenthetnek, akkor kész vagyok azokat támogatni, de látni kell a probléma mindkét oldalát: a menekülteken segíteni kell”- mondta tegnap Schulz. Ugyanakkor elutasította azt a magyarországi híresztelést, amely szerint ő arról beszélt volna, hogy magyarországi, baloldali vezetésű városok fo­gadhatnának be menekülteket, ha a magyar állam erre nem lesz hajlandó. „Ilyen elképzelés fel sem merült, ez elképzelhetetlen, biztosan félrefordították szava­imat” - mondta az EP elnöke. Schultz arra kérte a tagállamok vezetőit, hogy viselkedjenek fe­lelősségteljesen az EU-val kap­csolatban, és ne bírálják az uni­ós szerveket azokért a döntése­kért, amelyekben ők is részt vet­tek. Ezzel feltehetően a kötelező kvóták elfogadására utalt, ame­lyet a tagállamok belügymi­niszterei fogadtak el minősített többséggel. A találkozót Schulz kérte a ma­gyar fél egyes kijelentései miatt. A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Spiegel Onli­ne hírportálon közölt interjúban a napokban elítélte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter ki­jelentését, amely szerint meg kel­lene vonni Magyarország uniós tagságát, de odaszólt Orbán Vik­tornak is, hangsúlyozva: most a közösség összetartására kell összepontosítani, és nem „provo­kációkat kell egymás fejéhez vágni nap mint nap”. Orbánt azért is bírálta, mert „mindenből ki­vonja magát, például a menekült­kérdés közös megoldásából”. Ki­fogásolta Orbán Viktor hangne­mét, aki kommunista politikus­nak nevezte a luxemburgi kül­ügyminisztert. „Nem ócsárolhat­ja uniós kollégáit, így nem visel­kedünk egymással” - üzent Schulz Orbánnak. Schulz szerint az EU-ban hiányzik az egységes fellépés, de reméli, hogy a pozso­nyi csúcs ezt megteremti. „Erős unióra van szükségünk, de az csak annyira lesz erős, amennyire azt megengedjük” - mondta az EP elnöke. (Ipj) KÖZELET 2016. szeptember 17.1 www.ujszo.com Pozsony LAJOS P. JÁNOS Pozsony: Robert Kaliňák belügyminiszter nem viccelt, amikor azt mondta, az uniós csúcs idejére Pozsony Európa legvédettebb fővárosává válik. Ez tegnap mindenképpen igaz volt, legalábbis a rendőrök száma alapján. A pozsonyi és a főváros környéki lakosság komolyan vette, hogy a szigorú biztonsági intézkedések óri­ási dugókat okoznak majd, így a vá­ros tegnap teljesen kihalt volt, kará­csony este több embert lehet az ut­cákon látni. A többség valószínűleg inkább hosszú hétvégét szervezett magának, és feltehetően már szerda este vagy csütörtök reggel elment a városból. Aki csak erre az egy napra jött a szlovák fővárosba, könnyen hihette, hogy a lakosság többsége rendőr vagy katona. A belváros ut­cáin ugyanis - a külföldi turistákat nem számítva - minden második ember zöld egyenruhában vagy te­repruhában, géppisztollyal a vállán sétált. Az egyik külföldi újságíró meg is jegyezte a Twitteren, hogy Pozsonyban csak villamosok és tan­kok közlekednek. T­ankot ugyan nem nagyon lehetett látni, de páncélos csapatszállítót annál többet. A forgalom - legalábbis a város belső részein - minimális volt. A fő­város egyik legforgalmasabb utcá­ján, a négysávos Stefánia (Štefániková) úton néhányan fut­ballozni kezdtek. Az EU-csúcs hivatalos sajtóköz­pontjában is elsősorban a biztonság­ra ügyeltek, így fordulhatott elő valószínűleg, hogy a több száz fősre tervezett teremben a wifi kapacitását nem sikerült eltalálni: az internet a legtöbbször akadozott, kínosan so­kat kellett várni egy-egy oldal be­töltésére, ha egyáltalán nem az a fel­irat jelent meg, hogy There is no in­ternet connection, vagyis Ön jelen­leg offline. A szervezők az ételek és italok tekintetében sem kényeztették el az újságírókat. Volt ugyan in­gyenkávé és ásványvíz, valamint pogácsát is mindenki ingyen ehetett, de a kávé ihatatlan volt, a víz - leg­alábbis a szénsavas - pedig délután négyre elfogyott. Aki jobb kávét szeretett volna, annak 1,50-et kellett fizetnie, ugyanennyibe került fél li­ter szénsavas ásványvíz, a kóla 2 eu­ró volt. Aki nem bírta ki egész nap pogácsán, az vehetett 2,50-ért szendvicset, vagy 7 euróért rántott húst rizzsel. A minestrone leves 2,20-ba került. A biztonság azonban látszólag tö­kéletes volt. A sajtóközpontnak he­lyet adó Incheba kiállítóközpont parkolójába behajtó kocsikat rönt­gennel világították át, akárcsak az újságírókat az egyes eseményekre szállító buszokat. A kiállítócsarnokban kialakított sajtóközpontba csak fémdetektoros kapun lehetett belépni, miután a csomagokat is átvilágították; igaz, ez standard eljárás már minden uniós intézményben és a legtöbb szlovák kormányépületben is. Viszont a géppisztolyos, kutyás rendőrök szá­ma itt is megdöbbentően magas volt. Talán jobb lett volna, ha egy kicsit erősebb wifit biztosítanak, akár még a rendőrök számának csökkentése árán is. szó szerint kiürült g r­g* A pozsonyi csúcsra több mint ezer újságíró akkreditálta magát, az Incheba kiállítócsarnokban kialakított sajtóköz­pontból buszokkal szállították őket a várba (siTA/AP-felvétel) Mesežnikov: szolidárisabbnak kéne lennünk az Európai Unióval FINTA MÁRK Grigorij Mesežnikov politológussal az EU-csúcs jelentőségéről, és a V4 unión belüli valódi súlyáról beszélgettünk. Ez a csúcstalálkozó nem formá­lis, mégis úgy nyilatkoznak róla az uniós csúcsvezetők, mint fontos fo­lyamatok elindításáról. Mi a jelen­tősége az Európai Unió számára? Elsősorban az, hogy ez az első csúcstalálkozó az utóbbi időben történt, nagyon fontos események, például a brexit és a migrációs vál­ság után. Ebben a megújult felál­lásban nyílt most lehetőségük az EU vezetőinek megvitatni ezeket problémákat. Viszonylag rövid a a tárgyalás, öt óra alatt nem lehet mindent megoldani, de lehetőség volt teljesen nyíltan beszélni a kri­tikus dolgokról, ez pedig azt jelzi, hogy az Európai Unióban megvan a szándék a problémák megoldására. Meglátjuk, hogy az egyes országok, regionális csoportosulások men­­nyire nyíltan beszélnek a javaslata­ikról. A V4-ek egyre határozottabb hangon szólalnak meg az EU-ban, Orbán Viktor magyar miniszter­­elnök a nyáron beszédeiben egyenesen azt hangoztatta, hogy az európai álom Közép-Európába költözött. Most saját javaslatcso­maggal álltak elő. Milyen a V4 valódi súlya az unióban? Elég gyakran utazom Európában, de egyelőre nem vettem észre, hogy az európai álom a V4 tagországaiba költözött volna, és Európa a mi meg­oldásaink felé fordult volna. Volt egy időszak, mikor ezek az országok ér­dekesek voltak, de most úgy érzem, a legnagyobb gond az, hogy a V 4 ahelyett, hogy a problémák megol­dásának része lenne, maga is prob­lémává vált. Amikor az egyes tag­országok eltérő hozzáállásáról be­szélnek a migrációs válság kapcsán, ez alatt lényegében a V4-et kell ér­teni. Ha pedig a csoportosulás valós súlyáról beszélünk, a négy ország­nak négy szavazata van az Európai Tanácsban, és azokban az ügyek­ben, ahol nem feltételezhető a kon­szenzus, a többi uniós ország na­gyon könnyen leszavazhat minket. Ez természetesen nem jó, így kon­szenzusra kellene törekedni, ha a megoldás részei akarunk lenni. Sok­kal szolidárisabban kellene visel­kednünk az Európai Unióval, mert profitálunk az előnyeiből, de a kö­telezettségeinket kisebb lelkesedés­sel teljesítjük. Mi a jelentősége Szlovákia szá­mára ennek a csúcstalálkozónak? Milyen következtetéseket vonha­tunk le belőle? A pénteki csúcs olyan jelzést küldhet, hogy az EU fenntartható projekt. Szerintem ez az emberiség történetének legjobb integrációs projektje. Sok ember megértheti, hogy az unió mögé érdemes beállni, és támogatni a proeurópai erőket. Ez érvényes azokra a politikusokra is, akik nem hagynának ki egyetlen al­kalmat sem, hogy egy populista trendet követve belerúgjanak az EU-ba. Nekik érdemes lenne ön­vizsgálatot tartaniuk, és tudatosíta­niuk, hogy az európai projekt ku­darca nagy kárt okozna a nemze­teknek, különösen Szlovákiának. Ami a lakosságot illeti, továbbra sem tartok attól, hogy a közvéle­mény elfordulna az EU-tól, mert az előnyei annyira kézzel foghatóak számunkra, hogy nem várok drámai támogatottságcsökkenést. A politi­kusoknak azonban mindenesetre abba kéne hagyniuk az unióellenes kártyával való játszadozást és az EU-ról szóló dezinformációk ter­jesztését. Grigorij Mesežnikov A V4 „rugalmas szolidaritást” akar Pozsony. A V4-es országok is egy javaslatcsomagban vázolták elképzeléseiket, mely sok helyen egybecseng Juncker tervével, el­sősorban a biztonság és védelem területén. Az azonban kitűnik belőle, hogy abban, ki vezesse ki a problémákból az uniót, nincs egyetértés. Szerintük az EU csak akkor lehet erős, ha az egyes tagorszá­goknak és polgáraiknak erős szavuk lesz. Egyensúlyt kell te­hát teremteni az egyes EU- intézmények között, és meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek hangját az unión belül. Vélemé­nyük szerint az Európai Unió­nak emellett figyelembe kell vennie a tagországok sokszí­nűségét, és tiszteletben kell tar­tania döntéseiket. A külső schengeni határok megerősítése a V4 számára is prioritás, támogatják az ETIAS­Z tervét, a védelem és a terrorizmus elleni harc szempontjából pedig gyakorlati és rugalmas intézke­déseket javasolnak. A V4 nyilatkozatában vissza­tért a migráció témájához is: ja­vítaná a Törökországgal, vala­mint a migráció forrásországai­val való együttműködést, az il­legális bevándorlás elleni véde­lem szempontjából szerintük ez kulcsfontosságú. Az egyes EU-s tagországoknak ugyanakkor szerintük maguknak kell eldön­teniük, milyen formában segíte­nek, az elosztási mechanizmus­nak önkéntes alapon kell nyu­godnia. (fm, SZTA, TASR, SME)

Next