Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-18 / 242. szám, kedd

2016. október 18. | www.ujszo.com 2 I KOZELET Tizenkét év lehet az iskolakötelezettség IBOS EMESE Pozsony. A tervezett közokta­tási reform a jelenlegi tízről tizenkét évre emelné a tankö­telezettséget. Magasabb pedagógusbért ígér, melynek fejében komolyabb szakmai felkészülést vér el. Hatéko­nyan működő regionális isko­lahálózatot tervez, amelynek minden eleme a tárca hatáskörébe tartozna. A reform első téziseibe a szakmai civilszervezetek javaslatai is bekerültek. A tárca szakemberei egyelőre csak a regionális iskolahálózat reformjá­ra vonatkozó téziseket dolgozták ki. A nyilvánosságra hozott dokumen­tum alapján négy fő területre össz­pontosítottak. Jelentős módosításo­kat javasolnak a regionális iskola­­hálózatban. Két évvel bővítenék a tankötelezettséget, hároméves kor­tól minden gyermek számára elér­hetővé tennék az óvodát, és átszer­veznék az alsó és a felső tagozatot. Az alsó tagozat az 5. osztályig tar­tana és beletartozna az előkészítő osztály is, a további négy osztályt pedig a felső tagozatba sorolnák. Lehetővé tennék az individuális ta­nulást, a gyerekeket a szülők vagy szakemberek oktatnák, a gyermek az iskolában vizsgázna. „Az iskola nemcsak vizsgáztatja a diákot, ha­nem módszertani segédanyagokkal és tankönyvekkel is ellátja őket és a szülőket” - javasolja a minisztéri­um. Módosítanák továbbá a jelen­legi értékelési rendszert: kisebb hangsúlyt fektetnének a jegyekre. Helyette bevezetnék a leíró értéke­lést, mely a korábbi és a megszerzett tudást, illetve képességeket hason­lítaná össze. Nagy hangsúlyt fektet­nének a szociálisan illetve halmo­zottan hátrányos helyzetű gyerme­kek felzárkóztatására. Megbecsült pedagógusok A nemzeti oktatási programban a pedagógus-életpályára is gondoltak. A dokumentum a legjobb képességű, a társadalom által megbecsült és át­lagosan megfizetett pedagógusokkal számol. A tárca szerint a pedagógu­sok és a tudományos dolgozók bére elérné a diplomás átlagkereset 80 százalékát. Jelentős mértékben mó­dosulna a pedagógus-továbbképzés rendszere, tartalma és formája. A je­lenlegi, úgynevezett kreditrendszert a pedagógus-szakszervezet és szá­mos civilszervezet is élesen bírálja. A tárca azt szeretné elérni, hogy a pe­dagógus ne a tudás közvetítője, ha­nem a tanulási folyamat vezetője le­gyen, az iskola pedig a csoportmun­ka központjává váljon. Valódi tudás A nemzeti oktatási terv harmadik része a munkapiac igényeit szem előtt tartva színvonalasabb szakmai és gyakorlati képzést szorgalmaz, mely a diákok személyes fejlődését is figyelembe venné. A szakképzés­nél a tárca egyebek mellett meg akar felelni a legmodernebb technológiai elvárásoknak. A hatékonyan működő regionális iskolahálózat az utolsó központi te­rület, mellyel a tárca foglalkozik. Ide megfelelő mértékű anyagi forrást jut­tatna közpénzekből. Az itt megfogal­mazott célokból az is kitűnik, hogy szeretnék elérni, hogy végre a más minisztériumok hatáskörébe tartozó oktatási intézmények is átkerüljenek az oktatási minisztériumhoz. Az oktatási minisztérium honlap­ján nyilvánosságra hozott tézisek egyelőre csak a reform céljait tar­talmazzák. Csak a szakmai vitát kö­vetően kerülnek terítékre azok a kér­dések, hogyan, milyen módon és milyen forrásokból valósíthatók meg az elképzelések. Peter Draľ, az Új Oktatásügy Pol­gári Társulás és a Többet akarunk tudni kezdeményezés képviselője elégedett az első tézisekkel. Dráľ szerint a tárca hosszú idő óta először a diákok és a felnőttek szemszögé­ből közelítette meg a problémát. „Helyesnek és hasznosnak tartjuk, hogy a tárca a nyilvánosságot is be akarja vonni a nemzeti oktatási terv előkészítésébe” - mondta Peter Dráľ. Hozzátette, hogy több általuk megfogalmazott javaslat bekerült a tézisekbe. Az ellenzéki Branislav Gröhling (SaS) viszont arra figyelmeztet, hogy a pénzügyminisztérium anya­gi garanciája nélkül nem lesz re­form. „Kérdés, hogy a jelenlegi kor­mány képes lesz-e az elképzelések felét teljesíteni” - jegyezte meg a képviselő. A gyerek kerülhet az oktatás középpontjába (IASR-felvétel) A régióknak adná a hatalmat Rybníček FINTA MÁRK Meglehetősen furcsa hangzású névvel indította útnak pártját Richard Rybníček, Trencsén polgármestere. A TOSKA elnevezésű konzervatív­jobboldali kezdeményezés bejegyzéséhez most kezdi gyűjteni az aláírásokat. Rybníček - aki korábban a köz­­szolgálati televízió igazgatója is volt - a sajtó számára szokatlan időben, vasárnap este tartott sajtótájékozta­tót pártjáról Pozsonyban. Az új kez­deményezést egymagában vezette fel, az újságírók sokat nem tudhattak meg a párt arculatáról sem. „Nem vagyok megváltó, sem Szlovákia vagy a jobboldal meg­­mentője. Olyan embernek érzem magam, aki nem akar csak azok közt maradni, akik csak szitkozódnak” - sietett leszögezni a tájékoztató ele­jén a trencséni polgármester. El­mondása szerint egyre több ember érzi, hogy Szlovákia nem jó irányba halad, vállalkozók, tanárok, orvo­sok, egészségügyi nővérek, s nő a frusztráltság a régiókban. Ennek oka Rybníček szerint az, hogy Szlová­kiában a „politikai Pozsony” irányít mindent. Pártja ezért megváltoztat­ná az ország területi felosztását, a hatalmat pedig magukra a „termé­szetes régiókra” (ezeket korábban kantonoknak nevezte), megyékre ruházná át, mintegy decentralizálva Szlovákiát. Bemutatott egy térképet is - elképzelései szerint például a tömbmagyar dél-szlovákiai terüle­teket nem darabolná fel, a déli me­gye magába foglalja az egész Csal­lóközt, és Mátyusföld nagy részét is. „Oda kell átvinni a jogköröket, ahol az emberek élnek” - mondta, hoz­zátéve, erősíteni kell a régiós öntu­datot, és az embereknek maguknak kell dönteniük saját régiójuk fejlő­déséről. Új választási rendszer Rybníček a választási rendszert is megváltoztatná, kombinálná tenné: elképzelése szerint a parlamenti képviselők közül 75-öt arányos vá­lasztási rendszer szerint, 75-öt pedig többségi rendszer szerint választa­nának meg, így egy kétkamarás par­lament jönne létre, mely a politikus szerint egyfajta fékként jobban vé­dené a régiók lakóit az egyes törvé­nyek következményeitől. A trencséni polgármester pártját egyfajta szakértői pártként képzeli el. Elmondása szerint több egész­ségügyi, gazdasági és oktatási szakembert is megszólított már, rendszeresen konzultál velük, és több száz oldalnyi munkaanyag áll rendelkezésére. Egy éven belül szeretne konkrét programot kidol­gozni. A pártot elképzelése szerint az emberek és cégek finanszíroznák, átláthatóan, szigorúan meghatáro­zott támogatási plafonnal - az em­berek legfeljebb 100 eurót, a cégek pedig 5 ezer eurót adhatnának. A kezdeményezésnek szerinte kezdet­ben körülbelül 1,5-2 millió euróra lenne szüksége. Beszélt arról is, mit jelent pártja neve. A TOSKA betűszó, mely a párt általa elképzelt értékeiből, a tradí­cióból, a szakértelemből, a szolgá­latból, a kommunikációból valamint az ambícióból áll össze. Rybníček hozzátette, tetszik neki a név, mert egy trencséni gyárat is így hívtak, összecseng Puccini híres operájának címével, ráadásul még álmodott is róla. Van mit megmagyarázni Az új pártnak lehet esélye, ha si­kerül betörnie és jól manővereznie a jobboldali-konzervatív térben, ám még korai arról beszélni, sikeres lehet-e. Rybníčeknek ugyanakkor az elképzeléseivel kapcsolatban nagyon sok dologra kell még választ adnia, véli Ján Baránek politikai elemző. A szakértő szerint a politikus elképze­lései Szlovákia federalizációját vetí­tik elő, de nem egyértelmű, hogyan. Nem tisztázott az sem, hogy hogyan gondolja a kétkamarás parlament öt­letét­­ Szlovákiában a „felsőház” tu­lajdonképpeni szerepét az államfő tölti be. „Most akkor el kéne vennünk az államfő jogköreiből a régi elvárás helyett, hogy erősítsük őket?” - kér­dezte Baránek. Az elemző rámutatott arra is, hogy hatalmasak Szlovákiában a regioná­lis különbségek, talán a legnagyob­bak az Európai Unióban. Amellett, hogy politikai kompetenciákat osz­tana le a régióknak, Rybníčeknek pontosan el kéne magyaráznia, ho­gyan képzeli el a régiók közti gaz­dasági szakadékok kiegyenlítését, a pénz elosztásának arányait, a rend­szer működését. Hiányoztak szerinte a sajtótájé­koztatóról az egyszerű, választók számára közérthető témák is. Az is furcsának hatott, hogy bár a régiókra helyezné a hangsúlyt, Rybníček tel­jesen egyedül mutatta be a pártot, nem voltak vele az emlegetett régi­ók képviselői, sem szakértők. Arra a felvetésre, elég karizma­­tikus-e Rybníček ahhoz, hogy kor­mányfői ambíciókat dédelgető jobboldali vezetővé váljon, az elem­ző azt mondta, a karizma és a párt megjelenítése olyan dolgok, melyek javíthatók és fejleszthetők. Rybníčeknek 10 ezer aláírást kell összegyűjtenie a párt beindításához, amit a napokban el is kezd. A párt a 2020-as választásokon indul majd. Richard Rybníčeknek tetszik pártja új neve, a TOSKA-ról még álmodott is (sITA-felvétel)

Next