Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-22 / 270. szám, kedd

KÖZÉLET A szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért A Magyar-Magyar Párbeszéd résztvevői által tegnap elfogadott nyilatkozat legfontosabb pontjai: ► A szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának legfontosabb eszköze az oktatási rendszer. ► Fontos, hogy a szülők tudják: a ma­gyar tan­nyelvű iskola, az anyanyelvű oktatás versenyelőnyt jelent a szlovák iskolához képest. ► Szorgalmazzák a nemzetiségi iskolák hálózata fogalmának bevezetését. ► A nemzetiségi iskolahálózatot külön kell kezelni a finanszírozási eljárásban, és többletforrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támogatás megőrzése mellett. ► A minimális osztályonkénti tanulói létszámot a nemzetiségi középiskolákban is meg kell szüntetni. ► A szlovákiai magyar iskolaügynek önkormányzó irányításra van szüksége. A magyar iskolák minőségi fejlődésének feltétele az önálló kerettanterv megalkotása az iskolák minden szintjén. ► A szlovák mint idegen nyelv oktatásának a gyermek megfelelő életkorában való bevezetése. ► Külön odafigyelést igényel a magyar anyanyelvű romák oktatása. A roma diákok a legtöbb esetben különösen hátrányos helyzetből fognak neki a tanulásnak, ezért fontos a pedagógiai asszisztensek munkája. ► Az oktatásügy szerves része a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása. 2016. november 22. I www.ujszo.com 2 I D­unaszerdahely csak a kezdet FINTA MÁRK ^— Dunaszerdahely. A pártok szakpolitikusai és a civil szféra képviselői is pozitívan nyilatkoztak a magya-magyar párbeszéd eredményeiről. A találkozón elmondásuk szerint meghatározták azokat a fontos pontokat, melyekre épülnie kell a magyar oktatásának Szlovákiában. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnö­ke elmondta, arra kérték a politiku­sokat, a legmagasabb szinten has­sanak az önkormányzatok képvise­lőire és a polgármesterekre, hogy azok törekedjenek magyar nyelvű óvodák alapítására és a vegyes ne­velési nyelvű óvodák szétválasztá­sára. „Itt az ő kezükben van a fel­adat, hiszen az önkormányzat jogo­sult az óvodák létrehozására” - ma­gyarázta. Hozzátette: elégedett az elfogadott zárónyilatkozattal, mert az konkrétumokat tartalmaz, me­lyeket aztán „aprópénzre lehet vál­tani”. Kiss Beáta, az MKP oktatási alel­­nöke nagy pozitívumnak tartja, hogy a vitán és a nyilatkozatban érintették a nemzetiségi iskolaügy fogalmát, mely jelenleg nem szerepel a köz­oktatási törvényben. Jelenleg ugyanis a magyar iskolák a törvény szerint „nemzetiségi nyelven tanító iskolák”, és nincs különbség a ma­gyar és a nem magyar iskolák kö­zött, sem az oktatás tartalmának, sem finanszírozásának kérdésében - ho­lott a magyar iskoláknak speciális szükségletei vannak például a törté­nelem, a szlovák nyelv, vagy épp az idegen nyelvek oktatása kapcsán. Hasonló kérdés a finanszírozás ügye is. „Ahhoz, hogy pozitív diszkrimi­nációt tudjunk elérni az iskoláink számára, meg kell fogalmazni, ki­nek kérjük ezt a pénzt” - magyaráz­ta. Elmondása szerint, amennyiben a törvénybe bekerülne a nemzetiségi iskolaügy fogalma, arra már lehetne alapozni. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke is pozitívan nyilatkozott a találkozó­ról, mely szerinte egy jó közös plat­formot teremtett. Úgy véli, a záró­nyilatkozat rögzíti azokat az alapo­kat, melyre egy sikeres és fenntart­ható iskolarendszert lehet építeni. Úgy véli, a szlovákiai magyar ok­tatásügy legfontosabb igényei közé tartozik a stabil intézményrend­szer, az oktatás minőségének ga­ranciája, valamint az oktatásügyi önkormányzatiság. Elmondása szerint a Híd már tett előrelépése­ket ezen a területen, programjának egy részét sikeresen átültette a kor­mányprogramba. Tokár Géza, a Szlovákiai Magya­rok Kerekasztalának szóvivője la­punknak azt mondta, a találkozó meghaladta az elvárásait, jó hangu­latú volt, és minden olyan fontos közéleti szereplő részt vett rajta, aki számít. A nyilatkozattal kapcsolat­ban úgy vélekedik, az a legfonto­sabb, hogy a későbbiekben meg le­hessen valósítani az egyes elemeket. Arra a kérdésünkre, kívülről nézve véleménye szerint mennyire köze­ledett egymáshoz a két párt, azt mondta, ezt egy találkozóból nem lehet levonni, ám a párbeszéd alapja lehet egy hosszabb távú szakmai egyeztetésnek. A pártelnökök úgy nyilatkoztak, az egyeztetéssorozatnak lesz foly­tatása. „Azzal nem érünk el sem­mit, ha csak összejövünk és meg­egyezünk valamiben, dolgozni kell, nagyon keményen. Koncepciókat kell kidolgoznunk. Ki kell talál­nunk, hogyan tovább” - mondta Bugár Béla. Menyhárt József sze­rint, ha megkezdődött a párbeszéd, annak folytatása kell, hogy legyen. „Pont azért nem zártuk le a doku­mentumot, hogy beledolgozzuk a javaslatokat. Az egész akkor lesz élő, ha figyelembe vesszük nem csupán a politikum, hanem a civil szféra véleményét is” - tette hozzá Menyhárt. 'AR­­ MAGYII m.«!?® Kiss Beáta (MKP), Ravasz Ábel (Híd) és Jókai Tibor (SZMPSZ) a sajtótájékoztatón. Bugár Béla és Menyhárt József elégedetten távoztak (Somogyi Tibor felvételei) Villáminterjú Menyhárt József, az MKP elnöke A találkozón hangsúlyozták, ez nem politikai, hanem szak­mai egyeztetés. Mikor kerül sor a politikaira a két párt kö­zött? Megyei választásokra készül mindenki. Lehetséges, hogy ez is közelíti a feleket abban, hogy erős képviselet legyen mind az egyik, mind a másik párt eseté­ben. Mi az előző vezetéssel há­rom évvel ezelőtt egy nagyon jó eredményt értünk el, 42 megyei képviselőnk van és három me­gyei alelnökünk. Ezt az ered­ményt szeretnénk hozni a jövő évben is. A megyéknek közös­ségi szempontból rengeteg olyan ügye van, ami a közösség szem­pontjából fontos. Bugár Béla az egyeztetésen felvetette, továbbra is áll a ta­vaszi meghívása a politikai egyeztetésre. Mikor lehet eb­ből valami? Konkrét időpont még nincs, ez a két párt egyeztetésén múlik. Én úgy gondolom, hogy ez a jövő év zenéje. Mi jelenleg még felmé­réseket végzünk, hogy hol tar­tunk, mit tudunk kihozni ma­gunkból, kik az arcaink. Hiteles arcokat kell találnunk, és úgy gondolom, az MKP-nak meg is vannak a hiteles arcai, akik épít­hetők. Viszont nyilvánvaló, hogy egyeztetések lesznek, ezt nem fogjuk megkerülni. Saját, konkrét elgondolásokat viszünk és teszünk le az asztalra. Mi a garancia arra, hogy a magyar-magyar párbeszéd nem jut a „kisebbségi mini­mum” sorsára, melyet aztán végül senki sem tekintett mérvadónak? Dolgozni kell, egyeztetni, nemcsak pártvonalon, hanem minden más vonalon. Erősíteni kell minden olyan vonalat, me­lyek egy-egy szakpolitikai kér­déshez hozzárendelhetőek. Mi ezzel a párbeszéddel nem tudtuk le a dolgunkat, ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Keresnünk kell az utakat, az egyeztetést, az ötleteket. Ez a munka elkezdődött, és csak raj­tunk múlik, lesz-e folytatása. Szerintem eredményeink is lesznek, az akarat megvan. (fm) Villáminterjú Bugár Béla, a Híd elnöke Kinőhet ebből a szakmai egyeztetésből egy politikai együttműködés a Híd és az MKP közt? Utaltam arra, hogy amennyiben közös a célunk, a szlovákiai ma­gyarság megmaradása és fejlő­dése, akkor kétszintű párbeszédet kell folytatni, szakmait és politi­kait. A politikaira hívtuk meg a választások után az MKP-t. Majd eldöntik az elkövetkező idő­szakban, eljönnek-e, és folytatunk-e párbeszédet többek között a megyei és az önkor­mányzati választásokkal kap­csolatban. A szakmai párbeszéd ma itt elkezdődött. Talán az ilyen szakmai egyeztetéseken a biza­lom is helyreáll majd. Most olyan szakmai dokumentum született, mely a politikumot erősíti. Elhangzott, hogy a kisebbségi iskoláknak pozitív diszkrimi­nációra van szüksége. Ez most megvalósítható?* A jelenlegi kormány első tör­vényjavaslatai közé bekerült - az SNS minisztere hozta be - az a törvény, mely megszüntette az osztály­létszámok kvótarend­szerét a kisebbségi iskolák szá­mára. Ezzel nemcsak a kisisko­lákat mentettük meg, hanem az összes alapiskolát is. A másik feladat az anyagi háttér megte­remtése, melyhez készül a tör­vény - oda kell figyelnünk, hogy itt is pozitív diszkriminációt kapjanak az iskoláink. Mi a garancia arra, hogy a magyar-magyar párbeszéd nem jut ennek a dokumen­tumnak a sorsára? A kisebbségi minimum azért nem vált meghatározó doku­mentummá, mert sokan, többek közt a Kerekasztal is azt értette alatta, hogy azonnal meg kell valósítani. Nem azt nézték, hogy például a kisebbségi nyelvhasz­nálati törvény módosítása szá­mos esetben pozitív és előremu­tató, hanem azt, hogy nem telje­sült azonnal az, amit leírtunk. Egy dokumentumra nem tekint­hetünk úgy, hogy ha nem teljesül belőle minden, akkor nem telje­sül semmi. Úgy kell rá tekinteni, mint egy célra, ami felé néha na­gyon rögös az út. (fm)

Next