Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-22 / 270. szám, kedd
KÖZÉLET A szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért A Magyar-Magyar Párbeszéd résztvevői által tegnap elfogadott nyilatkozat legfontosabb pontjai: ► A szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának legfontosabb eszköze az oktatási rendszer. ► Fontos, hogy a szülők tudják: a magyar tannyelvű iskola, az anyanyelvű oktatás versenyelőnyt jelent a szlovák iskolához képest. ► Szorgalmazzák a nemzetiségi iskolák hálózata fogalmának bevezetését. ► A nemzetiségi iskolahálózatot külön kell kezelni a finanszírozási eljárásban, és többletforrásokkal kell biztosítani további működését a kompenzációs támogatás megőrzése mellett. ► A minimális osztályonkénti tanulói létszámot a nemzetiségi középiskolákban is meg kell szüntetni. ► A szlovákiai magyar iskolaügynek önkormányzó irányításra van szüksége. A magyar iskolák minőségi fejlődésének feltétele az önálló kerettanterv megalkotása az iskolák minden szintjén. ► A szlovák mint idegen nyelv oktatásának a gyermek megfelelő életkorában való bevezetése. ► Külön odafigyelést igényel a magyar anyanyelvű romák oktatása. A roma diákok a legtöbb esetben különösen hátrányos helyzetből fognak neki a tanulásnak, ezért fontos a pedagógiai asszisztensek munkája. ► Az oktatásügy szerves része a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása. 2016. november 22. I www.ujszo.com 2 I Dunaszerdahely csak a kezdet FINTA MÁRK ^— Dunaszerdahely. A pártok szakpolitikusai és a civil szféra képviselői is pozitívan nyilatkoztak a magya-magyar párbeszéd eredményeiről. A találkozón elmondásuk szerint meghatározták azokat a fontos pontokat, melyekre épülnie kell a magyar oktatásának Szlovákiában. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, arra kérték a politikusokat, a legmagasabb szinten hassanak az önkormányzatok képviselőire és a polgármesterekre, hogy azok törekedjenek magyar nyelvű óvodák alapítására és a vegyes nevelési nyelvű óvodák szétválasztására. „Itt az ő kezükben van a feladat, hiszen az önkormányzat jogosult az óvodák létrehozására” - magyarázta. Hozzátette: elégedett az elfogadott zárónyilatkozattal, mert az konkrétumokat tartalmaz, melyeket aztán „aprópénzre lehet váltani”. Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke nagy pozitívumnak tartja, hogy a vitán és a nyilatkozatban érintették a nemzetiségi iskolaügy fogalmát, mely jelenleg nem szerepel a közoktatási törvényben. Jelenleg ugyanis a magyar iskolák a törvény szerint „nemzetiségi nyelven tanító iskolák”, és nincs különbség a magyar és a nem magyar iskolák között, sem az oktatás tartalmának, sem finanszírozásának kérdésében - holott a magyar iskoláknak speciális szükségletei vannak például a történelem, a szlovák nyelv, vagy épp az idegen nyelvek oktatása kapcsán. Hasonló kérdés a finanszírozás ügye is. „Ahhoz, hogy pozitív diszkriminációt tudjunk elérni az iskoláink számára, meg kell fogalmazni, kinek kérjük ezt a pénzt” - magyarázta. Elmondása szerint, amennyiben a törvénybe bekerülne a nemzetiségi iskolaügy fogalma, arra már lehetne alapozni. Ravasz Ábel, a Híd alelnöke is pozitívan nyilatkozott a találkozóról, mely szerinte egy jó közös platformot teremtett. Úgy véli, a zárónyilatkozat rögzíti azokat az alapokat, melyre egy sikeres és fenntartható iskolarendszert lehet építeni. Úgy véli, a szlovákiai magyar oktatásügy legfontosabb igényei közé tartozik a stabil intézményrendszer, az oktatás minőségének garanciája, valamint az oktatásügyi önkormányzatiság. Elmondása szerint a Híd már tett előrelépéseket ezen a területen, programjának egy részét sikeresen átültette a kormányprogramba. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője lapunknak azt mondta, a találkozó meghaladta az elvárásait, jó hangulatú volt, és minden olyan fontos közéleti szereplő részt vett rajta, aki számít. A nyilatkozattal kapcsolatban úgy vélekedik, az a legfontosabb, hogy a későbbiekben meg lehessen valósítani az egyes elemeket. Arra a kérdésünkre, kívülről nézve véleménye szerint mennyire közeledett egymáshoz a két párt, azt mondta, ezt egy találkozóból nem lehet levonni, ám a párbeszéd alapja lehet egy hosszabb távú szakmai egyeztetésnek. A pártelnökök úgy nyilatkoztak, az egyeztetéssorozatnak lesz folytatása. „Azzal nem érünk el semmit, ha csak összejövünk és megegyezünk valamiben, dolgozni kell, nagyon keményen. Koncepciókat kell kidolgoznunk. Ki kell találnunk, hogyan tovább” - mondta Bugár Béla. Menyhárt József szerint, ha megkezdődött a párbeszéd, annak folytatása kell, hogy legyen. „Pont azért nem zártuk le a dokumentumot, hogy beledolgozzuk a javaslatokat. Az egész akkor lesz élő, ha figyelembe vesszük nem csupán a politikum, hanem a civil szféra véleményét is” - tette hozzá Menyhárt. 'AR MAGYII m.«!?® Kiss Beáta (MKP), Ravasz Ábel (Híd) és Jókai Tibor (SZMPSZ) a sajtótájékoztatón. Bugár Béla és Menyhárt József elégedetten távoztak (Somogyi Tibor felvételei) Villáminterjú Menyhárt József, az MKP elnöke A találkozón hangsúlyozták, ez nem politikai, hanem szakmai egyeztetés. Mikor kerül sor a politikaira a két párt között? Megyei választásokra készül mindenki. Lehetséges, hogy ez is közelíti a feleket abban, hogy erős képviselet legyen mind az egyik, mind a másik párt esetében. Mi az előző vezetéssel három évvel ezelőtt egy nagyon jó eredményt értünk el, 42 megyei képviselőnk van és három megyei alelnökünk. Ezt az eredményt szeretnénk hozni a jövő évben is. A megyéknek közösségi szempontból rengeteg olyan ügye van, ami a közösség szempontjából fontos. Bugár Béla az egyeztetésen felvetette, továbbra is áll a tavaszi meghívása a politikai egyeztetésre. Mikor lehet ebből valami? Konkrét időpont még nincs, ez a két párt egyeztetésén múlik. Én úgy gondolom, hogy ez a jövő év zenéje. Mi jelenleg még felméréseket végzünk, hogy hol tartunk, mit tudunk kihozni magunkból, kik az arcaink. Hiteles arcokat kell találnunk, és úgy gondolom, az MKP-nak meg is vannak a hiteles arcai, akik építhetők. Viszont nyilvánvaló, hogy egyeztetések lesznek, ezt nem fogjuk megkerülni. Saját, konkrét elgondolásokat viszünk és teszünk le az asztalra. Mi a garancia arra, hogy a magyar-magyar párbeszéd nem jut a „kisebbségi minimum” sorsára, melyet aztán végül senki sem tekintett mérvadónak? Dolgozni kell, egyeztetni, nemcsak pártvonalon, hanem minden más vonalon. Erősíteni kell minden olyan vonalat, melyek egy-egy szakpolitikai kérdéshez hozzárendelhetőek. Mi ezzel a párbeszéddel nem tudtuk le a dolgunkat, ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Keresnünk kell az utakat, az egyeztetést, az ötleteket. Ez a munka elkezdődött, és csak rajtunk múlik, lesz-e folytatása. Szerintem eredményeink is lesznek, az akarat megvan. (fm) Villáminterjú Bugár Béla, a Híd elnöke Kinőhet ebből a szakmai egyeztetésből egy politikai együttműködés a Híd és az MKP közt? Utaltam arra, hogy amennyiben közös a célunk, a szlovákiai magyarság megmaradása és fejlődése, akkor kétszintű párbeszédet kell folytatni, szakmait és politikait. A politikaira hívtuk meg a választások után az MKP-t. Majd eldöntik az elkövetkező időszakban, eljönnek-e, és folytatunk-e párbeszédet többek között a megyei és az önkormányzati választásokkal kapcsolatban. A szakmai párbeszéd ma itt elkezdődött. Talán az ilyen szakmai egyeztetéseken a bizalom is helyreáll majd. Most olyan szakmai dokumentum született, mely a politikumot erősíti. Elhangzott, hogy a kisebbségi iskoláknak pozitív diszkriminációra van szüksége. Ez most megvalósítható?* A jelenlegi kormány első törvényjavaslatai közé bekerült - az SNS minisztere hozta be - az a törvény, mely megszüntette az osztálylétszámok kvótarendszerét a kisebbségi iskolák számára. Ezzel nemcsak a kisiskolákat mentettük meg, hanem az összes alapiskolát is. A másik feladat az anyagi háttér megteremtése, melyhez készül a törvény - oda kell figyelnünk, hogy itt is pozitív diszkriminációt kapjanak az iskoláink. Mi a garancia arra, hogy a magyar-magyar párbeszéd nem jut ennek a dokumentumnak a sorsára? A kisebbségi minimum azért nem vált meghatározó dokumentummá, mert sokan, többek közt a Kerekasztal is azt értette alatta, hogy azonnal meg kell valósítani. Nem azt nézték, hogy például a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása számos esetben pozitív és előremutató, hanem azt, hogy nem teljesült azonnal az, amit leírtunk. Egy dokumentumra nem tekinthetünk úgy, hogy ha nem teljesül belőle minden, akkor nem teljesül semmi. Úgy kell rá tekinteni, mint egy célra, ami felé néha nagyon rögös az út. (fm)