Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-26 / 274. szám, szombat

KÖZÉLET 2 Kétmilliárdos hiány, merész büdzsé MOLNÁR IVÁN Pozsony. A képviselőknek tegnap sikerült lezárniuk a jövő évi állami költségvetés parlamenti vitáját. Az állam 2017-es gazdálkodásáról szóló jogszabályról az előzetes tervek szerint jövő kedden szavaz a törvényhozás. A parlamentnek idén három nap alatt sikerült megvitatnia az állami költségvetést, miközben a vitába alig valamivel több mint 30 képviselő kapcsolódott be. „Pár képviselő ugyan ezúttal is összetévesztette a jogszabály vitáját egy színházi elő­adással, az idei vita ennek ellenére színvonalasabb volt, és sokkal in­kább a szakmai kérdésekre korláto­zódott” - mondta záróbeszédében a költségvetést a parlament elé benyúj­tó Peter Kažimír (Smer) pénzügymi­niszter. Növekvő adóterhek Az ellenzék a vitában elsősorban azt rótta fel a kormánynak, hogy fo­lyamatosan halogatja a kiegyenlített költségvetés kidolgozását. „Az első Fico-kabinet 2008-ban még úgy gon­dolta, hogy ezt már 2011-ben eléri, ez azonban máig nem valósult meg, és a jelenlegi, immár harmadik Fico­­kormány erre a legjobb esetben is csak 2019-ben lát esélyt” - mondta Jana Kiššová (SaS). Szerinte ennél is vér­­lázítóbb, hogy a kormány folyama­tosan növeli a vállalkozók adóterheit, amit a nemzetközi elemző intézetek jelentései is alátámasztanak, miköz­ben egyre jobban szórja a pénzt. Soňa Gaborčáková, az OĽaNO-NOVA képviselője szerint a pénzszórás el­lenére a rászorultabb rétegekre az ál­lam egyre alacsonyabb összeget for­dít. „Kevesebb pénz jut például csa­ládtámogatásra is, miközben a kor­mány folyamatosan arra panaszko­dik, hogy kevés gyermek születik” - mondta Gaborčáková. „Szlovákia azon öt ország közé tartozik az Európai Unióban, ame­lyek költségvetése az Európai Bizott­ság szerint teljes mértékben össz­hangban van a stabilitási paktummal. Szlovákián kívül ebbe az exkluzív csoportba csak Németország, Hol­landia, Luxemburg és Észtország tar­tozik” - reagált az ellenzék szavaira a pénzügyminiszter. Kažimír arra is felhívta a figyelmet, hogy a költség­­vetés pénzügyi kerete véges, így a szaktárcák közötti egyeztetéstől függ, hogy mire mennyit költenek. „Ter­mészetes, hogy a pénzosztást köve­tően valakik elégedettebbek, valakik pedig elégedetlenek” - tette hozzá a tárcavezető. 2 miliárd hiányzik majd A költségvetés tervezete szerint az állam bevételei 2017-ben elérik a 15,415, a kiadásai pedig a 17,432 milliárd eurót, vagyis a hiány 2,017 milliárd euró lesz. A bruttó hazai ter­mékhez viszonyított államháztartási hiány ennek köszönhetően a tavalyi 2,97 és az idei 1,97 százalékról jövő­re 1,29 százalékra esik vissza. A pénzügyminisztérium az elkövetke­ző évekre további javulással számol, 2018-ra a hiány így már 0,44 száza­lékra csökkenhet, 2019-ben pedig a bevételek 0,16 százalékkal haladják meg a kiadásokat. A banki elemzők azonban már ko­rábban figyelmeztettek, hogy a kor­mány a jövő évi költségvetés kidol­gozásánál rendkívül merész muta­tókkal dolgozott, így könnyen elszá­míthatja magát. A költségvetési ter­vezet szerint Szlovákia gazdasága jö­vőre is 3,5 százalékkal nőhet. Ezzel szemben a jegybank által megkérde­zett elemzők alacsonyabb bővüléssel számolnak. Míg augusztusban még 3,2 százalékos növekedést jósoltak, a legutóbbi becsléseik szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2017-ben csu­pán 3 százalékkal nőhet. (mi, tasz,­) Elemzők szerint a költségvetés összeállításakor merész számokból indultak ki (TASR-fotó) 2016. november 26.1 www.ujszo.com Fico csak a gazdaságról tárgyalt Minszkben Az EU-nak fontos partner Fehároroszország, mert rendkívül aktívan és pozitívan segít az ukrán konfliktus regulációjában, Minszk regionális diplomáciai központ lett, főleg a minszki egyezmé­nyek miatt. Fico így valószínű­leg elkerüli az uniós kritikát belarusz látogatása miatt. F­ehéroroszország még mindig nem szabad ország, diktatúra, ugyanakkor némi előrelépés tapasztalható az el­múlt évtizedekhez képest. Jarábik Balázs külpolitikai elemző szerint komoly gondok voltak a legutóbbi választások tisztasága körül is, ám már nem akkorák, mint régebben. Mindezek ellenére az EU számára Fehéroroszország fontos partner a térségben. Kapcsolataik az elmúlt időszakban nagyon sokat enyhültek, dinamikus párbeszéd folyik közöt­tük, mióta tavaly az EU visszavonta a Fehéroroszország elleni szankciókat. Ugyanakkor még mindig nem jel­lemző, hogy túl sok európai politikus látogatna Lukasenkához. Jarábik emlékeztet, az elmúlt öt évben két miniszterelnöki látogatásra került sor. A litván kormányfő még 2014-ben tárgyalt a belarusz elnökkel, Fico pe­dig az első európai politikus, aki a szankciók visszavonása óta Fehér­­oroszországba látogatott. Távolodóban Moszvától Az EU számára most fontos, hogy Lukasenka nem került Moszkva to­tális befolyása alá, tart az ukrajnaihoz hasonló orosz agressziótól, ráadásul a fehérorosz lakosság nagy része uk­­ránpárti. „Az EU ezért másképp néz a fehéroroszokra. Azért is, mert az el­múlt 15-20 év európai politikájának fókuszában kizárólag a demokrácia állt, Ukrajna után azonban rájöttek, nem olyan nagy baj, ha van ott egy olyan kormány, mellyel úgy lehet tárgyalni, hogy be is tudja teljesíteni, amit megígért” - mondta Jarábik Ba­lázs az Új Szónak. Hozzátette: most már nem kizárólag a demokrácia van az EU-belarusz kapcsolatok fóku­szában, hanem a regionális stabilitás és gazdasági együttműködés vagy épp a migránsok helyzete. Emberi jogok, gazdaság Fico látogatása megosztja a szlo­vákiai politikai elemzőket, ám abban egyetértenek, hogy ez az út diplomá­ciai szempontból nem túl veszélyes vállalkozás. Jarábik szerint elsősor­ban üzleti-gazdasági jellegű. „Mivel Szlovákia az EU soros elnöke, szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy egy előre egyeztetett útról van szó. Nem hiszem, hogy Fico és Lajčák olyan partizánakciókat vállalnának, amit nem egyeztettek az EU-val” - vélekedik. A szlovák külpolitikára ráadásul szerinte jellemző, hogy re­torikában ugyan ellentmondhatnak bárminek, ám az EU politikai egysé­gének megőrzését a gyakorlatban fontosnak tartják, és soha nem sza­vaztak például az orosz szankciók el­len, így nem tartja valószínűnek, hogy Ficónak imidzsproblémái lesznek a látogatásból. Grigorij Mesežnikov politikai elemző azonban a Plus 1 dex napi­lapnak úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy helyénvaló dolog egy minisz­terelnöki szintű látogatás, és nem tartja pozitív lépésnek azt. Szerinte Lukasenka mindezt otthon propa­gandacélokra használja, és azt állítja majd, hogy minden rendben van az EU és Fehéroroszország között, ho­lott nem demokratikus, elnyomó rendszerről van szó. Politikai foglyok Az elemzők a politikai foglyokkal kapcsolatban sem értenek egyet. A Brüsszel-Minszk párbeszéd beindu­lásának feltétele volt, hogy Lukasen­ka bocsássa szabadon a politikai fog­lyokat, és ezt 2015-ben meg is tette. A hírek szerint ugyanakkor az EP említett határozata emberjogi szer­vezetekre hivatkozva említést tesz újabb politikai foglyokról. Alena Kudzko, a Globsee elemzője is úgy tudja, három újabb fogoly van rács mögött az országban. Jarábik szerint azonban ez tévedés, nincsenek poli­tikai foglyok az országban. „Vannak bizonyos fehérorosz ellenzéki és em­berjogi csoportok, akik az ellenkező­jét hangoztatják, ám ezt sem az Am­nesty International, sem az USA vagy az EU nem így tartja számon” — mondta lapunknak az elemző. Fico látogatásának végül nem vol­tak emberi jogi vonatkozásai. A szlo­vák kormányfő a gazdasági együtt­működés perspektíváiról beszélt fe­hérorosz partnereivel, és közös pro­jektekben állapodtak meg gyógyszer- és a faipar, az atomener­­­gia és az olajipar területén. Hangsú­lyozta, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett erősíteni kell a politikai kap­csolatokat is Fehéroroszországgal, melyet baráti országnak tart, és meg­hívta belarusz kollégáját egy szlová­kiai látogatásra. Fico és Lukasenka: oroszbarátok kézfogása (SITA-fotó) Szigeti: ítélet jövő héten Pozsony. Szigeti László, az MKP volt oktatási miniszteré­nek perében jövő csütörtökön hirdet ítéletet a bíró. A tegnapi tárgyaláson folytatódott az ügy dokumentumainak felolvasása. Egy hét múlva kerül sor a záró­beszédekre, melyet követően a bíró kihirdeti az ítéletet. Az ügy egyébként 2006-ba, Szigeti László miniszterségének idejébe nyúlik vissza. A volt tárcaveze­tőt költségvetési csalással vá­dolják. A vád szerint Szigeti László szabálytalanul uniós tá­mogatáshoz juttatta Nemesócsa községet, miközben tudta, hogy a település nem teljesíti a pályá­zat feltételeit. Nemesócsa vala­mivel több mint 116 ezer eurót kapott a helyi alapiskola torna­termének felújítására. Az összegből azonban egy magán­cég csarnokát tették rendbe. Szi­geti László mindvégig ártatlan­nak vallotta magát. Ha viszont a bíróság bűnösnek találja, akkor 5-től 12 évig terjedő börtönbün­tetésre is ítélhetik. Korábban egyébként a község polgármes­tere ellen is vádat emeltek, ő azonban időközben elhunyt. Nemesócsát már korábban a 116 ezer euró visszafizetésére köte­lezték. A per egyébként már 2014-től húzódik. (TASR, ie) Matovič ügye elévült Pozsony. Robert Fico kor­mányfő a tavaszi választások előtt egy sajtótájékoztatón adó­csalással és pénzmosással vá­dolta meg Igor Matovičot, az OEaNO elnökét. Az ügyben in­dított nyomozást azonban a rendőrség leállította. Fico azt állította, hogy Matovič - miután tudomást szerzett egy adóellenőrzésről - fiktíven eladta Mgr. Igor Matovič-region Press elnevezésű vállalkozását egy nála dolgozó egyéni vállalkozónak, Pavol Vandáknak. Vandák Fico sze­rint stróman volt, aki az 1997-től 2008-ig vezetett könyvelést le­adta egy papírgyűjtőbe, ahol az megsemmisült. A cég átruházá­sával szerinte emellett az ellen­zéki politikus 122 millió koronát mosott tisztára. Fico nem árulta el, hogyan ju­tott a nyilvánosan nem hozzáfér­hető információkhoz, és felme­rült, hogy adótitkot sérthetett. A rendőrség nyomozást indított a könyvelés ügyében. Matovič ta­gadta a vádakat, elmondása sze­rint a céget legálisan adta el, és adózott is utána. Idén februárban több mint 50 doboznyi könyve­lést adott le a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökségnek (NAKA), melyek az 1997 és 2008 között időszakra vonatkoztak. Elmondása szerint a dobozokat nagymamája padlásán tartotta. Martin Waldl, az országos rendőr-főkapitányság szóvivő­je szerint az ügyben a nyomo­zást a rendőrség október végén szüntette meg, mivel nem in­dulhatott büntetőeljárás. Az ügy ugyanis elmondása szerint már elévült. (fm, SITA)

Next