Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-12 / 210. szám, kedd

2 I A koalíció most a prioritásokról kezd tárgyalni Pozsony. Hétfőnként találko­zik majd az országos koalíciós tanács, amelynek a pártelnökök mellett minden párt még egy képviselőt delegál. A Smer, a Híd és az SNS elnökei által tegnap aláírt koalíciós szerződés alapján ugyan nem hetente, de legalább havonta kétszer. A pártelnökök ettől várják, hogy javul a koalí­ciós pártok közti kommunikáció, és elkerülhető lehet az elmúlt egy hónapban lezajlott válság. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke csaknem pontosan egy hónappal ezelőtt mondta fel a koalíciós szerző­dést. Az azóta eltelt időben többször is a bukás szélén tán­colt a koalíció. Robert Fico ki­kényszerítette Peter Plavčan ok­tatási miniszter lemondását, majd az SNS próbálta meg elér­ni Ján Richter szociális ügyi mi­niszter távozását. Múlt héten még az is lehetségesnek tűnt, hogy az SNS támogatni fogja az ellenzék Richter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. „Új, pontosabb mechanizmu­sokat találtunk ki, például a par­lament ülésének kezdete előtt 5 nappal ülésezik a frakcióvezetők tanácsa, majd a koalíciós tanács is - magyarázta lapunknak Bu­­gár Béla. - A lényeg azonban az, hogy a problémákat a tárgyaló­­asztalnál oldják meg a pártok képviselői, és csak azt követően tájékoztassuk a sajtót, ne pedig folyamatosan.” A kormány pri­oritásainak kibővítéséről csak most kezd tárgyalni a koalíció, előbb azonban még pontosabb gazdasági előrejelzést kérnek a pénzügyminisztertől. (ipj) RÖVIDEN Kaliňákot ismét menesztenék Pozsony. Az ellenzéki SaS már összegyűjtötte a Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter me­nesztéséhez szükséges aláíráso­kat. A belügyminiszter vissza­hívására már harmadszor ten­nének kísérlet. A rendkívüli ülés összehívása mellett azután dön­töttek a liberálisok, miután sze­rintük Robert F­ico kormányfő precedenst teremtett Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter menesztésével. Jaro­slav Paška, az SNS alelnöke ugyanakkor nem lát indokot Robert Kaliňák menesztésére. Kaliňák üzleti kapcsolatban állt Ladislav Baštemnák nagyvállal­kozóval. Utóbbi mintegy 2 mil­lió eurónyi adót csalt el. (TASR. ie) Mikušt támogatja az SNS Nagyszombat. Tibor Mikuš je­lenlegi megyefőnököt támogatja az SNS a megyeelnöki poszt élére Nagyszombat megyében. A nemzetiek nem állítanak saját jelöltet, Mikuš függetlenként indul. Nagyszombat megyében összesen hatan szállnak ver­senybe a megyefőnöki posztért, köztük két magyar jelölt is, Be­­rényi József (MKP) és Rigó Konrád (Híd). (TASR) KÖZELET 2017. szeptember 12. | www.ujszo.com lább ezer új óvodai férőhely lesz IBOS EMESE Pozsony. Közel 4800 új óvodai férőhelyet alakítanak ki uniós források támogatásával. A mezőgazdasági minisztéri­um további 37 millió eurót oszt szét az önkormányzatok között a férőhelyek bővítésére, október közepéig még benyújthatják a pályázatokat. Helyhiány miatt évről évre egyre több kérelmet utasítanak el az óvo­dák, 2016-ban országszerte 12 486 kicsit nem tudtak befogadni. Az In­tegrált regionális operatív program (IROP) keretében a mezőgazdasági minisztérium 152 pályázatot ha­gyott jóvá, melyeknek köszönhe­tően rövidesen 4780 új óvodai fé­rőhelyet alakítanak ki. A pályázati felhívás alapfeltétele volt, hogy egy-egy pályázat legalább 10-zel növelje a férőhelyek számát. „A forrásokat új épületek építésére, a meglevők felújítására, bővítésére és átalakítására, illetve hőszigetelé­sére lehetett fordítani” - közölte Marek Mitošinka, az agrártárca vi­dékfejlesztési osztályának igazga­tója. Egyszerűbb pályáztatás A minisztérium tavaly új szabá­lyokat vezetett be az uniós pályáza­tok elbírálására. A pályázók első lé­pésben csak a projekt céljait ismer­tették. „Nem kellett elkészíttetniük a költséges tervdokumentációt, és a közbeszerzési eljárást sem kellett el­indítaniuk. A felhívásra összesen 327 pályázat érkezett. A pályázók a ter­vek pozitív elbírálása után igényel­hették az uniós támogatást. A máso­dik körben 277 kérvény érkezett, eb­ből 152-t hagytunk jóvá” - magya­rázta Marek Matošinka. Optimista becslések Gabriela Matečná (SNS-jelölt) mezőgazdasági miniszter szerint a programban felhasználható 77 mil­lió euróból még 37 millió eurót oszthat szét a tárca. „Becslésünk szerint a teljes összeg felhasználá­sával összesen mintegy 10 ezer új óvodai férőhelyet alakíthatnak ki a fenntartók, vagyis a kérelmek több­ségének eleget tudnának tenni” — mondta Matečná. Ez egyébként meglehetősen optimista forgató­­könyv, hiszen az önkormányzatok már több éve küszködnek helyhi­ánnyal. A pályázatok kiértékelésé­nek harmadik fázisa október 18-án zárul. Bővíteni kell Az agrártárca nyilvánosságra hozta a sikeres pályázók listáját, né­hány magyarok lakta település is si­keres volt. Füleken a széles körű fel­újítás keretében 14 új óvodai férő­helyet alakítanak ki. „Van igény az óvodai férőhelyekre, az új helyekkel olyan szülőknek is kedvezni szeret­nénk, akik hároméves és a három év alatti gyerekeiket is szeretnék beírat­ni az óvodába” - mondta Agócs At­tila, Fülek polgármestere. Sikeresen pályázott a galántai já­rásbeli Nagyfödémes is. Az önkor­mányzat 75 férőhellyel bővítheti az óvodát, melyhez három osztályt épít. A településen a szlovák és a magyar tanítási nyelvű intézmény egy épü­letben működik. Gogh Ferenc pol­gármester szerint évente átlag 30-40 kérvényt utasítottak el. „A közel­múltban új lakótelepet nyitottunk, ha kiépül, ezer új lakossal, mintegy 200 gyermekkel számolunk. Ezért is nagy szükség van a bővítésre” - mondta a polgármester, aki szerint Nagyfödémes saját forrásból vagy hitelből képtelen lenne ilyen mértékű bővítés költségeit fedezni. Tavaly több mint 12 ezer óvodai férőhely hiányzott (Ján Krošlák felvétele) Az ellenzék védi az adósságféket Megszavazta tegnap a parla­ment az adósságfék eltörlé­séről szóló szándéknyilatko­zatot, de mivel az ellenzék ezt nem támogatja, kicsi az esé­lye, hogy módosulhat a féket létrehozó alkotmánytörvény. Pozsony: A parlament pénzügyi bizottságának a tegnap, mindössze 76 igen szavazattal elfogadott nyilatko­zat alapján kellene kidolgoznia az al­kotmánytörvény módosítását, hogy az lehetővé tegye az autópályák és gyorsforgalmi utak építéséhez szük­séges pénz kölcsönből való biztosí­tását. Ennek elfogadásához viszont 90 szavazat kell, vagyis a kormány­­párti képviselők voksai mellett mint­egy 10 ellenzéki képviselő szavaza­tára is szükség lesz. Jelenleg nem lát­szik, hogy a kormány mely ellenzéki képviselők vagy ellenzéki frakció tá­mogatását tudná megszerezni, így kicsi az esélye, hogy a javaslatra a parlament rábólint. Szakértői nem Nemcsak az ellenzék, hanem elemzők egész sora sem tartja jó öt­letnek az adósságfék eltörlését, a Gazdasági Elemzők Klubjának szakértői ráadásul kifejezetten koc­kázatosnak nevezték az adósságfék eltörlését. „Nyíltan meg kell nevez­ni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos legnagyobb problémát, ami nem az anyagi források hiánya, hanem azok rossz hatékonyságú felhasználása” - állítja Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Szerinte az adós­ságfék megnyitása vagy a magán­tőkéből finanszírozott projektek helyett inkább arra kellene össz­pontosítani, hogyan lehet hatéko­nyabban felhasználni a rendelke­zésre álló anyagi forrásokat. Robert Prega, a Tatra Banka elemzője szerint azt, hogy a gazda­ság jelenleg jó kondícióban van, nem az adósságfék eltörlésére, hanem újabb pénzügyi tartalékok kialakítá­sára kellene kihasználni. Pénz az utakra Egyelőre nem tudni, hogy a jövő­ben honnan teremtik elő a pénzt az úthálózat bővítésére. A közlekedési tárca az adósságfék eltörlése után felszabaduló anyagi forrásokból akarta finanszírozni például az R7-es gyorsforgalmi út további szakasza­inak építését. Mivel kicsi az esélye annak, hogy a nagyobb projekteket a magántőke bevonásával, PPP- projektek keretében finanszírozzák, az egyetlen járható út a rendelkezés­re álló uniós alapok átcsoportosítása lenne. Gál Zsolt közgazdász meggyőző­dése, hogy az úthálózat fejlesztésére a költségvetési hiány növelése nél­kül is előteremthető jelentősebb összeg. „Közhely, hogy gond van az uniós alapok merítésével, egy adott tagállam saját prioritásai szerint jó­részt maga dönthet arról, milyen te­rületekre mennyit költ. Ha annyira fontos az infrastruktúra, irányítsa­nak oda több pénzt” - állítja Gál. A közlekedési tárca szerint viszont egy ilyen átcsoportosításhoz az Európai Bizottság beleegyezése szükséges, amely - a minisztérium állítása sze­rint - az infrastruktúra terén inkább a tartósan fenntartható közlekedést támogatja, mint a vasúti, a vízi vagy a tömegközlekedést. 2011-es egység Az adósságfékről szóló­ alkot­mánytörvényt 2011 őszén fogadta el a kormányoldal és az ellenzék teljes egyetértésével a parlament. Fő fel­adata a mértéktelen állami pénzszó­rás megakadályozása. A 2012-ben életbe lépett jogszabály a hazai össz­termékhez (GDP) viszonyított 60%­­ban szabja meg az államadósság pla­fonját, azonban a mindenkori pénz­ügyminiszternek már 50%-os szint­nél is hivatalosan meg kell magya­ráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság. Ha az adósság megha­ladja az 53%-ot, a kormánynak taka­rékossági intézkedéseket kell életbe léptetnie, 55%-nál zárolni kell az ál­lami költségvetésben a kiadásokat, 57%-os szintnél pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költség­­vetést kell készítenie. Ha mégis fel­kúszna az adósság 60%-ra, a kor­mánynak bizalmi szavazást kell kér­nie maga ellen. Napjainkban egyéb­ként a GDP 53%-a környékén mozog az államadósság nagysága. Az adósságfékről szóló alkot­mánytörvény tehát jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az állam tovább nö­velje az eladósodottság mértékét. Ha módosítanák a jogszabályt, akkor le­hetőség lenne újabb kölcsönök fel­vételére - állampapírok kibocsátásá­ra —, s ebből lehetne finanszírozni például a gyorsforgalmi utak építését is. A törvény elfogadásához viszont 90 szavazat kell a parlamentben, te­hát a kormánykoalíciónak az ellen­zék szavazataira is szüksége lenne, az viszont nem hajlandó támogatni egy ilyen módosítást. (dem, TASR) Új lapok a Fidesz kezében Budapest Már csak a magyar Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélye választja el Andy Vajna magyar filmügyi kormánybiztost, hogy megvásá­rolja a legnagyobb példányszá­mú régiós lapokat és az egyik leg­olvasottabb magyar bulvárlapot kiadó Lapcom Zrt.-t. Az eddigi tulajdonos Radio Bridge Media Holdings hétfőn jelentette be, hogy részvényei 100%-át Vajna egyik cége, az Avalue Befekte­tési Kft. vette meg. A tranzakciót a Médiatanács már engedélyezte. A magyar kormánypárt, a Fi­desz belső vállalkozói köreihez tartozó Vajna — aki médiabefek­­tetéseinek fontos mérföldköve­ként hivatkozott a Lapcom meg­vásárlására - egy meglehetősen erős portfoliót szerzett meg. A Bors című bulvárlap, valamint a két legnagyobb regionális lap, a Délmagyarország és a Kisalföld naponta összesen mintegy 140 ezer példányban kelnek el, több mint 650 ezer olvasóval rendel­keznek. Várna a lapok mellett a TV2 és a Rádió 1 tulajdonosa is, így a három legbefolyásosabb Fidesz-közeli médiavállalkozó egyike - rajta kívül Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a legnagyobb megyei portfolióval rendelkező Mediaworks közve­tett tulajdonosa és Habony Ár­pád, a Modern Media Group tulajdonosa tartozik ebbe a kör­be. (fm, mediapiac.hu)

Next