Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-18 / 214. szám, hétfő

MAI MELLÉKLETÜNK ! EGÉSZSÉG' Fogszuvasodás: * Állítsuk meg terjedését! SSt Nem drágul a méz A déli járásokban egész jól alakult a méztermés 5. oldal­ a Gombos Norbert volt a kulcsfigura Bennmaradt a szlovák teniszválogatott 18. oldal A NAP MONDATA 23 ezer rendőr van. 11 Nem tudom megakadályozni, hogy egyik se kövessen el törvénysértést. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány az Andrej Kiska cégéről nyilvánosságra hozott adótitkokról IDŐJÁRÁS Borult ég, sokfelé eső. A hőmérséklet 16 fok körül alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS megrendeles@petitpress.sk 02/323 77 777 9 AUTÓ-MOTOR A Dacia megmutatta a Duster új utasterét 15. oldal 70. évfolyam | 214. szám | www.ujszo.com 2017. szeptember 18., hétfő­i Ára 0,55 C I előfizetőknek 0,53 € ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A politikusok úgy be­szélnek a 13. fizetésről, mint­ha ők adnák. Hogy az állam alkalmazottaival mi lesz, arról leginkább hallgatnak. Az SNS által erőltetett 13. és 14. havi fizetés ötletével már Robert Fi­­co kormányfő is egyetért, de a ja­vaslat sokat változott: várhatóan nem lesz kötelező és csak részben lesz adómentes. A gazdasági elemzők többsége így is elhibázottnak tartja. „Kötelező 13. havi fizetés az al­kalmazottaknak, adó- és járulék­­mentesen” - pár hónapja ezzel a szlogennel plakátozta tele Szlovákiát az SNS, abban bízva, hogy a szociá­lis ígéretekkel visszafordíthatja népszerűsége zuhanását. Az elem­zők figyelmeztettek, hogy nincs semmilyen hatástanulmány, Andrej Danko pártelnök úgy dobta be az öt­letet, hogy nem mérte fel, milyen ha­tása lehet a vállalkozói szférára és az állami költségvetésre. Az SNS ennek ellenére a kormányválság alatt is a legfontosabb követelései között em­lítette a 13., sőt már a 14. havi fize­tést, és már Robert Fico is kijelentet­te, hogy támogatja. Jó hír, hogy időközben legalább részben sikerült szakmai mederbe te­relni a vitát. A pénzügyminisztéri­ummal egyeztetve már az SNS is egyetért azzal, hogy nem lesz köte­lező, ráadásul csak a mindenkori mi­nimálbér nagyságáig lenne adó- és járulékmentes. A minimálbér jelen­leg 43­5 euró, erre 200 eurónyi adó- és járulék rakódik, vagyis ezt nem kel­lene befizetnie a munkáltatónak az államkasszába. A javaslatról azon­ban még Fico szerint is széleskörű vi­ta várható, 2019-nél hamarabb biz­tosan nem vezetik be. „A munkáltatók számára jó hír, hogy a 13. és 14. fizetés nem lesz kö­telező, és legalább részben adómen­tes lesz. Ez mérsékli a vállalkozók adóterheit, miközben a cégek a 13. és 14. fizetéssel magukhoz vonzhatj­ák a képzett munkaerőt, amelyből egyre nagyobb a hiány” - nyilatkozta Mi­riam Špániková, a Munkáltatói Szer­vezetek Szövetségének (AZZZ) szó­vivője. Az elemzők többsége azon­ban nem ilyen derűlátó. „A politiku­sok istent játszanak, mintha ők adnák ajándékként a 13. fizetést az alkal­mazottaknak. De épp fordítva van. A politikusok azok, akik a magas adó­terhekkel és az értelmetlen szabályo­zással akadályozzák a munkáltatókat abban, hogy többet fizethessenek a dolgozóknak” - mondta Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. A 13. fizetés ötletével a politiku­sok csak arról próbálják elterelni a fi­gyelmet, hogy az ő hibájukból rend­kívül magasak nálunk az adó- és já­rulékterhek - állítják a gazdasági elemzők. Szerintük sokkal jobban járnánk, ha az adóterheket csökken­tenék. Több elemző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az alkal­mazottak alig nyernének valamit a 13. fizetéssel. Részletek a 2. oldalon. (mi, TASR, SITA) A tizenharmadik lufi 13. fizetés: egy pizza nem lesz attól nagyobb, hogy 12 helyett 13 szeletre vágják Már a baszkok is a katalán függetlenségi népszavazásért tüntetnek, óriási felvonulás volt Bilbaóban. Közben a spanyol csendőrök egy Barcelona melletti nyomdában lefoglaltak 1,3 millió népszavazási szórólapot és plakátot. A spanyol al­kotmánybíróság felfüggesztette az október 1-jére kiírt népszavazást, ám Katalónia folytatja az előkészületeket. (SITA/AP) Hazatértek Esterházy hamvai Szombaton végső nyugalomra helyezték Esterházy János magyar mártír politikus ham­vait a zoboralji Alsóbodokon, az e célból épített kápolnában. Alsóbodok. Esterházy János vég­akarata szerint a szülőföldjén akart nyugodni. A gróf a közeli Nyitraúj­­lakon született. Hamvait Olaszor­szágból hozták haza ott élő lánya, Esterházy-Malfatti Alice segítségé­vel. A megemlékezésen unokája, Giovanni Esterházy-Malfatti János, valamint több szlovákiai magyar és magyarországi politikus is részt vett. A rendezvény védnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke be­tegség miatt nem volt jelen, levelét Pető Tibor pozsonyi magyar nagykö­vet olvasta fel.„Közép-Európa népe­inek történelemértelmezésében a te hősöd az én ellenségem volt az irány­adó, s ezt csak kivételes történelmi pillanatokban írta felül a testvériség érzése. Ha mi, mai magyarok és szlo­vákok, csehek és lengyelek és a többi nép nem tudunk ezen a nemzeti ki­zárólagosság gondolatán a méltá­nyosság jegyében változtatni, akkor az előttünk álló időkben mindannyi­an áldozatokká válhatunk, Közép- Európa maga is áldozattá válhat” — hangsúlyozta Kövér László. A megemlékezésen az e célra épí­tett kápolna sziklabarlangjában he­lyezték végső nyugalomra az urnát, Esterházy János hagyatékából em­lékmúzeumot is nyitottak. Az állandó tárlat mottója: „Sem gyűlölettel, sem erőszakkal”. Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia, majd a Hitler­rel szövetséges Szlovákia legjelentő­sebb magyar politikusa volt. A má­sodik világháború után a szlovák kor­mány mint „háborús bűnöst” kiadta a Szovjetuniónak, kényszermunkára ítélték és Szibériába hurcolták. Tá­vollétében egy szlovák bíróság 1947- ben halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták Csehszlovákiának. Elnöki kegyelmet kapott, és élet­fogytiglani szabadságvesztésre ítél­ték, amelyet egy általános amnesztia során 25 év börtönre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mirov börtönben halt meg, földi maradványaira csak jóval a rendszerváltás után, a prágai Mo­tele temetőben bukkantak rá. Szlo­vákia máig nem rehabilitálta. Továb­bi hírünk a 2. oldalon. (MTI) A politika kriminalizálása Pozsony­ Tibor Gašpar orszá­gos rendőrfőkapitány nem zárta ki, hogy az Andrej Kiska államfő cégeivel kapcsolatos adótitkok kiszivárogtatása mögött a rend­őrség munkatársai állnak. A fő­kapitány a TA3 hírtelevízió po­litikai műsorában kijelentette, ezt nem is tudja meggátolni, mert a mintegy 23 ezer rendőr között akadhat, aki előnyökért, ígérete­kért cserébe visszaél jogköreivel, vagy akár egyenesen bűncse­lekményt követ el. Tibor Gašpar szerint azokat, akik részt vesznek a titkos információ kiszivárogta­tásában, a politika szólítja meg, a „politika kriminalizálása zajlik, s az információkat a politikai har­cok során használják fel”. Rész­letek a 2. oldalon. (TASR. ie) NAHÁT! Ferenc séf - a pápa szakácskönyve Róma. A pápa konyhaművésze­tének szentelt szakácskönyv je­lenik meg Ferenc séf címmel. Az argentin pápa szenvedélyes sza­kács volt Buenos Airesben, egyházi vezetőknek is főzött. A kötetben az egyházfőt főzés közben ábrázoló felvételek is lesznek. A könyvből kiderül, hogy a pápa nagyszüleinek ét­terme volt az olaszországi Pie­­monti Astiban, mielőtt 1929-ben kivándoroltak Argentínába. A pápa kedvenc ételei között van egy piemonti specialitás, egy szardellával összefőzött fok­hagymás mártogatós, zöldsé­gekkel. Emellett szívesen készít töltött tintahalat, fehér rizst hagymával és parmezánnal, va­lamint csirkét. (MTI)

Next