Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-21 / 217. szám, csütörtök

2 I Magyarországról kezelik a csomagot Pozsony. Iván Tamás, a Ba­ross Gábor Alap igazgatója megerősítette: a határ menti két­oldalú projekteket is irányító Széchenyi Programiroda lesz magyar kormány dél-szlovákiai gazdaságélénkítő csomagjával kapcsolatos pályázatok kezelő­je. Az igazgató erről a Pátria rá­dió műsorában beszélt hozzáté­ve, a szervezet szakmai és terü­leti szempontból is menedzselni tudja az ötmilliárd forintos (mintegy 16 millió eurós) cso­magot és a pályázatokat. Arra azonban továbbra sem válaszolt, miért nem egy szlovákiai ma­gyar szervezet, például a Baross Gábor Alap kapta meg a gazda­ságélénkítő csomag kezelésének lehetőségét, mint ahogy az ere­detileg tervben volt. A gazdaságélénkítő csomag - melyet az MKP Baross Gábor Terve mögé állítanak be - szóba került Potápi Árpád János ma­gyar nemzetpolitikai államtitkár sajtótájékoztatóján is. Arra a kér­désre, felmerültek-e problémák kormányszinten Szlovákia és Magyarország között a csomag­gal kapcsolatban annak fényé­ben, hogy a koalíciós Híd koráb­ban azzal vádolta a Fideszt, hogy a csomag révén belép a szlová­kiai politikai ringbe, Potápi azt mondta, erről nincsenek infor­mációi. „Azt gondolom, adni és jót tenni nem belügyekbe való beavatkozás, de hogyha az, akkor örömmel tesszük. Úgy gondo­lom, ez ellen senkinek sem lehet kifogása”—magyarázta az állam­titkár hozzátéve, a Magyaror­szágról érkező támogatás nem kizárólag a dél-szlovákiai ma­gyarok, hanem az összes itt élő ember javát szolgálja. (fm) Fontosabb határidők Szeptember 30. jelölés a szakmai tanácsokba Október 9-13. a tanácstagok megválasztása Október 15. a tanácstagok kinevezése November 15. a KKA igazgatótanácsa elnö­kének a megválasztása December 31. az első támogatási pályázat kiírása KÖZÉLET Pártfüggetlen jelölteket várnak LAJOS P. JÁNOS Pozsony: Október 9-13-a között kerül sor a Kisebbségi Kulturális Alap szakmai tanácsainak tagjait megválasztó gyűlésekre, a 13 kisebbséget figyelembe véve összesen 497 szervezet regisztrált. A legnagyobb - 280 - a magyar szervezetek száma. A magyar szervezetek képviselőit október 13-ra hívta össze az alap igazgatója, ők várhatóan három ta­nácsba választhatnak majd tagokat, akik döntenek majd a 4,07 millió eu­­róról, amelyet az alap a magyar kul­túra támogatására használhat fel. „A legtöbb szervezet, az összes regiszt­rált mintegy kétharmada közművelődési területre regisztrált, a a maradék egyharmad oszlik meg a művészeti és a sajtó-könyvkiadás te­rület között” - tájékoztatta lapunkat Molnár Norbert, a Kisebbségi Kul­turális Alap (KKA) igazgatója. A szakmai tanácsok tagjainak vi­szonylag enyhe feltételeket kell tel­jesíteniük. Az egyik a pártfüggetlen­ség. „Nem lehet olyan tagot kinevez­ni, aki valamelyik párt vezető testü­letének tagja vagy a párt nevében lép fel” - magyarázta Molnár. A „párt nevében való fellépést” úgy értelme­zik, hogy nem lehet például a párt lis­táján bejutott parlamenti képviselő és megyei képviselő sem. Emellett há­roméves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a kultúra vagy a tudo­mány területén. „Ehhez elég az is, ha hároméves munkát tud felmutatni valamilyen kulturális szervezetben”— mondta az igazgató. A szakmai mun­kát a tagok megválasztása után ellen­őrzi a KKA irodája, a többi feltétel igazolásáról elég becsületbeli nyilat­kozatot tennie. Regisztrált szervezetek A megválasztott tagokat október 15-ig ki kell neveznie az igazgató­nak. Ugyanez a határidő vonatkozik az igazgató által jelölhető tagokra is, vagyis október 15-én már biztos lesz, hogy ki az a 15 ember, aki a magyar kisebbségi kultúrára szánt 4,07 millió euróról dönt. Abban az esetben, ha a kisebbség három szakmai tanácsot hoz létre, tanácstagok tagjai lesznek az úgy­nevezett koordinációs tanácsnak is. A koordinációs tanács feladata lesz felosztani a kisebbség rendelkezé­sére álló összeget a már említett há­rom terület - a közművelődés, a művészet és a nyomtatott kultúra között. A KKA az első pályázati felhívást köteles december végéig kiírni. Várhatóan több pályázati felhívásra kell számítani, amelyeket fokozato­san hoz nyilvánosságra az alap. A koordinációs tanács osztja fel a támogatást a három szakterület között (Somogyi Tibor felvétele) Nemzeti kisebbség Szám ► Magyar 280 ► Roma 113 ► Ruszin 50 ► Zsidó 18 ► Orosz 13 ► Ukrán7 ► Cseh7 ► Bolgár3 ► Szerb2 ► Lengyel1 ► Horvát1 ► Német1 ► Morva1 Nincs döntés a vadászgépek ügyében LAJOS P. JÁNOS Nincs újabb konfliktus a koalícióban, jelentette ki tegnap a védelmi miniszter. Peter Gajdoš szerint a vadászgépek beszerzésének elhalasztása nem jelent további függést a MiG-eket szállító orosz féltől. Pozsony: Nem döntött tegnap a kormány arról, hogy mikor moder­nizálja a hangsebesség feletti gép­parkját, vagyis mikor vásárol új va­dászrepülőgépeket. Peter Gajdos (SNS-jelölt) miniszter tájékoztatta viszont a kabinetet arról, hogy több időre van szüksége a döntéshez. A kormánynak szeptember végéig kel­lene döntenie arról, hogy mikor és milyen gépeket vásárol. Ondrejcsák Róbert (Híd-jelölt), a védelmi mi­nisztérium államtitkára azonban úgy véli, hiba lenne a döntés további ha­logatása. „Ahhoz, hogy 2019-ben megérkezzenek az új, modern gépek, már most dönteni kell - mondta la­punknak Ondrejcsuk. - Ha a döntést jövőre halasztja a kormány, akkor kénytelenek leszünk az orosz féltől való függést, vagyis az orosz MiG-ek rendszerben tartását meghosszabbí­tani.” A védelmi miniszter szerint szó sincs arról, hogy a kormány orosz gépeket akar vásárolni. Elismerte azonban, hogy egy ,3 terv” számol a MiG-ek élettartamának meg­hosszabbításával. Peter Gajdoš arról beszélt, hogy a tárca jelenleg az USA kormányával, illetve több európai ország kormá­nyával, köztük a svéd kabinettel is tárgyal vadászgépek vásárlásáról. Az USA F-16-os gépeket, a svédek pe­dig a Magyarországon és Csehor­szágban is használt Gripeneket kí­nálják eladásra. „Egyelőre még nem készültek el azok a szerződések, amelyek előterjesztésére a kormány kötelezett bennünket, alaposan meg kell vitatni ugyanis minden részletet, a szervizelést, a szállítást és a szük­séges háttér biztosítását -jelentette ki a miniszter. - Ha a pénzügyminisz­térium biztosítja a szükséges anya­giakat, mi a tárgyalások befejezése után azonnal a kormány elé téveszt­jük a szerződéseket.” Ondrejcsák szerint azonban a pénzre a kormány már ígéretet tett, és a szükséges anyagiakra különben is csak később, várhatóan 2019 után lesz szükség. Gajdoš szerint Ondrejcsákkal már tisztázták a kérdést, szerinte min­denkinek a legfontosabb az ország védelmének a biztosítása. A megszólított kormánytagok többsége nem tartja veszélyesnek a döntés elhalasztását. A Híd Lucia Žitňanská alelnök, igazságügyi miniszter szerint nem tárgyalt a va­dászgépek vásárlásának elhalasz­tásáról, így a párt álláspontját a teg­napi kormányülés után nem tudta elmondani. Peter Žiga (Smer) gaz­dasági miniszter szerint a döntésért a védelmi miniszter felel. „Szerin­tem tudja, hogy mit csinál, ismeri a pénzügyi lehetőségeit, az alapján halad előre” - jelentette ki Žiga. F-16­­ ilyen gépeket kínál az Egyesült Államok (Ján Krošiák felvétele) 2017. szeptember 21.1 www.ujszo.com VILLÁMINTERJÚ Ondrejcsák Róbert a védelmi minisztérium állam­titkára (Híd-jelölt): Miért lenne baj, ha a kormány elhalasztaná a döntést a va­dászgépek beszerzéséről? A kormánynak egy korábbi kor­mányhatározat alapján legkésőbb szeptemberben kellene döntenie a vadászgépek beszerzéséről, mert az érvényes szerződések alapján az orosz fél csak 2019-ig bizto­sítja a MiG típusú vadászgépek bevethetőségét. Ahhoz, hogy 2019-ben megérkezzenek az új, modern gépek, már most dönteni kell. Ha a döntést jövőre halasztja a kormány, akkor kénytelenek leszünk az orosz féltől való füg­gést, vagyis az orosz MiG-ek rendszerben tartását meg­hosszabbítani. Mennyivel kellene ebben az esetben meghosszabbítani ezt a függést? Ez az, amit nem tudunk, és ez nem csak is rajtunk múlik, az orosz félnek is komoly beleszólása van. Szerintem bármiféle halasztás helytelen. Lenne pénz új gépek vásárlásá­ra? A védelmi minisztérium most dolgozta ki a fegyveres erők hosszú távú fejlesztéséről szóló tervet. Ez arra a pénzügyi garan­ciára épít, amit a kormány vállalt, vagyis arra, hogy 2020-tól a vé­delmi minisztérium költségveté­se a GDP 1,6%-a lesz. A tervben világosan szerepel a légierő mo­dernizációja is, aminek része a vadászgépek cseréje. Peter Gajdoš miniszter szerint a döntés elhalasztása nem okozna problémát, és úgy véli, hogy nincs is konfliktus kettőjük kö­zött. " Ez valóban nem személyes konf­liktus, ez arról szól, hogy ne hosszabbítsuk meg az oroszoktól való függésünket. Ez szakmai kér­dés, amely az ország orientációjá­ról szól. A NATO tagjai vagyunk, ebből következik, hogy nem lenne szabad meghosszabbítanunk az orosz féltől való függést. (ipj) (Fotó: Tomáš Benedikovič)

Next