Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

8 I Damaszkusz. A szíriai hadse­reg két település elfoglalásával kettévágott egy lázadók kezén lévő keskeny területsávot az or­szág délnyugati részén lévő De­­raa tartományban - jelentette a Hezbollah libanoni síita szerve­zet. A hadsereg és a vele szö­vetséges milíciák egy hét óta tá­madják intenzíven a Deraa keleti részén lévő, felkelők ellenőrizte területsávot. A 70%-ban a láza­dók kezén lévő tartomány ké­nyes terület, mert szomszédos Jordániával és az izraeli meg­szállás alatt lévő Golán­­fennsíkkal is. A szíriai légierő gépei a térségben kb. 150 hor­dóbombát dobtak le. (MTI) Szíria: izraeli rakéták romboltak Damaszkusz. Becsapódott két izraeli rakéta tegnapra virradóra a damaszkuszi repülőtér közelében - az Emberi Jogok Szíriai Meg­figyelőközpontja (OSDH) nevű civil szervezet szerint a rakéták a Hezbollah libanoni síita szerve­zet fegyverraktárait találták el. A hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi években a szíriai főváros repülőterének a környékét számos olyan támadás érte, amelyet Izraelnek tulajdo­nítottak, és ezek célpontjai olyan létesítmények voltak, amelyeket Iránhoz kötődőnek tartottak, ide tartoznak például a Hezbollah objektumai is. (MTI) KÜLFÖLD MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Párizs/Berlin: Líbiában nem lesznek menekü­ltköz­­pontok - mondta Ahmed Mai­­tik, az ENSZ által elismert lí­biai kormány miniszterelnök­helyettese. Merkel szerint nem készül el a teljes mene­kültügyi csomag a csütörtöki uniós csúcson. Osztrák had­gyakorlat kezdődött a szlovén határ közelében a menekültek elleni védekezésre való felkészülés jegyében. „Határozottan ellenezzük, hogy bármilyen menekültközpont legyen líbiai területen, ez ütközne a líbiai törvényekkel” - mondta Ahmed Ma­­tik, a líbiai kormány alelnöke, ezzel elutasítva Olaszország javaslatát. Matteo Salvini olasz belügyminiszter előzőleg azt javasolta, hogy mene­kültközpontokat kellene létrehozni Líbia déli határa mentén. Matík nem csupán elutasítón nyilatkozott. „Tá­mogatunk minden líbiai nemzeti programot, amely olasz közvetítéssel az unióval való partnerségünkön ala­pul. Líbia sokat szenvedett már (a migrációtól), akárcsak Olaszország, ha nem többet” - fogalmazott a líbiai politikus. Hozzátette, hogy szeptem­ber elejére Líbia meghívta az olasz felet és az európai partnereket a mig­rációról szóló értekezletre. Salvini kitartott amellett, hogy menekült­központokat kell létrehozni Líbia déli határánál, nem pedig Európában, ahogy azt eredetileg Franciaország javasolta. A migránsok addig lenné­nek ezekben, a Nigerben, Maliban, Szudán és Csád területén felállított központokban, amíg Európában el nem bírálnák menedékkérelmük megalapozottságát. EU-csúcs: nincs megoldás Nem készül el a menekültügyet eu­rópai uniós szinten szabályozó teljes csomag a tagállami vezetők csütör­tökön kezdődő csúcstalálkozóján - mondta Angela Merkel német kan­cellár. A Pedro Sánchez spanyol kor­mányfővel folytatott megbeszélése után a sajtótájékoztatón elmondta: jó hír, hogy a menekültügyről szóló hét irányelv közül öt esetében már sike­rült megegyezésre jutni, a „nem na­gyon jó hír” pedig az, hogy két irány­elven tovább kell még dolgozni. Az egyik a menekültügyi eljárások sza­bályozásáról szól, a másik pedig az ún. Dublin IV. rendelet, amely egy szolidaritási mechanizmusról is ren­delkezik. Horst Seehofer német bel­ügyminiszter és pártja, a bajor Ke­resztényszociális Unió (CSU) a két­napos uniós csúcs végéig adott hala­dékot Merkelnek, a testvérpárt Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) ve­zetőjének arra, hogy európai szinten, két- vagy többoldalú megállapodá­sok révén rendezze az EU-ban már regisztrált, mégis Németországba beutazni szándékozó menedékkérők visszafordításának ügyét. Hánykolódó mentőhajó A spanyol miniszterelnök hangsú­lyozta, országába az idén eddig az egy évvel korábbinál 64%-kal több me­nedékkérő érkezett, 2017-ben pedig 100%-os növekedést regisztráltak az előző évhez képest. Pedro Sánchez kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Spanyolország az Aquarius nevű francia mentőhajó után hajlandó-e fogadni a Mission Lifeli­ne nevű német civil szervezet men­tőhajóját is, amely 230 hajótöröttet szállít. A francia kormányszóvivő szerint európai megoldás látszódik kirajzolódni a mintegy 230 migráns­­sal a fedélzetén Máltánál megrekedt Mission Lifeline mentőhajója szá­mára, amely várhatóan Máltán köthet ki. A kormányszóvivő elmondta, Emmanuel Macron francia államfő beszélt a megoldásról Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel. „Francia­­ország kész egy stábot a helyszínre küldeni a menedékkérelmek egyéni elbírálására” - hangsúlyozta a francia kormánytag, emlékeztetve, hogy ugyanez történt a napokban az Aqu­arius mentőhajó esetében, amely vé­gül a spanyolországi Valenciában kötött ki több mint 600 emberrel a fe­délzetén, miután sem Olaszország, sem Málta nem nyitotta meg előtte a kikötőit. Az ott kikötött migránsok mintegy fele Franciaországban kért menekültstátuszt. Ausztria erőt mutat . Hadgyakorlatot kezdett több száz osztrák katona és rendőr a szlovén határ közelében a menekültek elleni védekezésre való felkészülés jegyé­ben. Heinz-Christian Strache oszt­rák alkancellár azt mondta: a had­gyakorlattal azt akarják jelezni, hogy még egyszer nem fog előfordulni olyan helyzet, mint 2015-ben, a me­nekültválság csúcspontján, amikor emberek ellenőrzés nélkül halad­hattak át a határokon. Herbert Kickl belügyminiszter pedig arról beszélt a spielfeldi hadgyakorlat kezdetére összegyűlt újságíróknak, hogy az az ország, amely nem képes a határait megvédeni, elveszti a szavahihető­ségét. Az osztrák hatóságok szerint az 500 rendőr és 200 katona részvé­telével tartandó hadgyakorlaton azt fogják gyakorolni, hogyan lehet megállítani egy nagy csoport illegá­lis bevándorlót. A gyakorlaton első ízben vetik be a Puma elnevezésű, új osztrák határvédő alakulatot. Szlo­vénia jelezte: nem értenek egyet az osztrák hadgyakorlat üzenetével. Július 1-jén hat hónapra Ausztria veszi át az Európai Unió soros el­nökségét, amelynek egyik központi kérdéseként fogják kezelni az ille­gális bevándorlást. Az osztrák kor­mány mielőbb változást szeretne előidézni az európai migrációs és bevándorlási politikában. RÖVIDEN Tovább nyomul a szíriai haderő Migráció: tart az útkeresés A júliustól az EU soros elnökségét betöltő Ausztria a hadseregét teszteli a migránsok miatt Bevetésben a Puma határvédő egység. Hadgyakorlatot kezdett több száz oszt­rák katona a menekültek elleni védekezésre való felkészülés jegyében. (Sita/ap) Erdogan tarolt Németországban Berlin. Csaknem kétharmados többségben Recep Tayyip Erdo­­gant támogatták a törökországi elnökválasztáson részt vett né­metországi törökök. Az újravá­lasztott államfő magas támoga­tottsága révén új lendületet vett a németországi török közösség társadalmi integrációja körüli vi­ta. Németországban él a legtöbb határon túli török, a kb. 3 milliós közösség 1,44 millió tagja ren­delkezik török választójoggal. A hivatalos adatok szerint Recep Tayyip Erdoganra szavazott a résztvevők 64,8%-a, az elnökvá­lasztással egybekötött parlamenti választáson pedig 55,7%-os volt az államfő vezette kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja támo­gatottsága, azaz magasabb mint az anyaországban. (MTI) Lembergi pogrom: gyilkosság a vád Lemberg­ Gyilkosság elköveté­sével gyanúsította meg az ukrán ügyészség a kárpátaljai magyar romák átmeneti tábora ellen a hétvégén Lembergben (Lviv) elkövetett, halálos áldozatot kö­vetelő pogrom 20 éves, lembergi szervezőjét. A bűnüggyel összefüggésben a rendőrség 14 személyt vett őrizetbe, a több­ségük három helyi köziskola 16 és 17 éves tanulója. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a ro­maellenes pogrom szálai Oroszországba vezetnek. (MTI) Általános sztrájk bénította meg Argentínát, a dél-amerikai országban leállt a tö­megközlekedés, a légitársaságok törölték járataikat, az ipar és kereskedelem szintén leállt, miután a CGT szakszervezet 24 órás munkabeszüntetést hirde­tett Mauricio Maori elnök gazdaságpolitikája ellen. A sztrájk a mindennapi élet szinte minden részét érintette. A szakszervezetek a magas inflációra hivatkoz­va új bérmegállapodást akarnak. A tiltakozó akció egyben a kormány megszo­rítási intézkedései ellen is irányul, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az 50 milliárd dolláros kölcsön folyósításának feltételeként szabott meg. Cserébe Buenos Aires beleegyezett a költségvetési hiány gyors lefaragásába. (Tasr­ap) Kilakoltatott bevándorlók Rendőrök számoltak fel teg­nap egy migránstábort a Pá­rizshoz közeli Saint-Denis egyetemen, ahova még janu­­árban a rektor engedélyével a diákok egy csoportja telepí­tette be az illegális bevándor­lókat. A rendőrség könnygáz­zal oszlatta szét a migránso­­kat támogató diákokat és ak­tivistákat, majd az afrikai be­vándorlók ellenállás nélkül ki­mentek az épületből. (MTI) 2018. június 27.1 www.ujszo.com Betart a macedón elnök Szkopje. Gjorge Ivanov mace­dón elnök bejelentette: nem haj­landó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parlament a múlt szerdán fogadott el. A köz­­társasági elnök tudatta, alkot­mányellenesnek tartja a névvál­toztatásról szóló jogszabályt, és azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikál­ta, ezért nem íja alá. Most írta: po­litikájának és a 2014-es választási programjának egyik alappillére az, hogy nem fogadja el az alkotmány módosítását a névváltoztatás értel­mében, ezért semmi olyat nem ír alá, ami ezt elősegítené. A macedón és a görög minisz­terelnök két hete jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a gö­rög-macedón névvita rendezésé­nek módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fog­ják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi el­lenkezésének feladásával megkez­dődjenek a csatlakozási tárgyalá­sok az Európai Unióval, és várha­tóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Gö­rögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóni­ának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelések­kel állhatnának elő. Ezt megelő­zendő tiltakoztak a hasonló névvá­lasztás ellen, és mindeddig akadá­lyozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumok­ban eddig a Macedónia Volt Jugo­szláv Köztársaság nevet viselte, az alkotmány azonban nem utalt Ju­goszláviára. Zoran Zaev miniszterelnök kö­zölte, a nép megkérdezése nélkül biztosan nem változtatják meg az ország nevét, így ősszel népszava­zást tartanak a kérdésben. Zaev be­jelentette, ha a népszavazás meg­bukik, lemond tisztségéről. (MTI)

Next