Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-09 / 132. szám

6 RÖVIDEN NATO: szorosabban az unióval Brü­sszel/Varsó. NATO fokoz­za eddig is példátlanul szoros együttműködését az unióval, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével kö­zös nyilatkozatban is megerősí­­tenek-közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Stoltenberg a kétnapos védelmi miniszteri ta­nácskozáson elmondta, a NATO és az EU értékei és céljai azono­sak, ezért tovább javítják együtt­működésüket a hibrid- és kiber­­védelem, a béketeremtés, a ter­rorizmus és az emberkereskede­lem elleni harc terén. Az afgán kormány tálibokkal szembeni műveleteinek átmeneti felfüg­gesztése lehetőséget ad az ame­rikai hadseregnek arra, hogy fo­kozza az Iszlám Állam elleni tá­madásait Kelet-Afganisztánban - közölte John Nicholson tábor­nok, az afganisztáni amerikai csapatok vezetője Brüsszelben. A Szlovákiát is magában foglaló Bukaresti Kilencek (B9) államfői varsói csúcstalálkozójukon nyi­latkozatot fogadtak el, amely szerint a NATO-nak a déli és a keleti irányból érkező veszé­lyekre egyaránt szolidárisan kell reagálnia - közölte Andrzej Du­da lengyel elnök. (MTI) Orbán: Európában népességcsere van Budapest­ Népességcsere zajlik Európában, részben azért, hogy a spekulánsok, mint amilyen Soros György is, sok pénzt ke­reshessenek a kontinens „tönk­retételével” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió 180 perc c. műsorában. A kormányfő kö­zölte: nyílt sisakkal kell harcolni Soros Györggyel és az ő „had­seregével” szemben, ki kell mondani, ők bevándorlást akar­nak, az ideológiai motivációjuk pedig egy multikulturális Euró­pa, nem szeretik ugyanis a ke­resztény Európa hagyományait, és azt gondolják, ha összeke­vernek bennünket egy más nép­pel, akkor Európa élhetőbb lesz. Azonban „mi nem akarunk összekeveredni másokkal” — je­lentette ki Orbán. A kormányfő végül elmondta, egy nagyobb terjedelmű alkotmánymódosí­tást is terveznek, várhatóan szeptembertől áttekintik az alaptörvény paragrafusait. (MTI) Idlíbi légicsapás: számos áldozat Damaszkusz­ Legkevesebb 38 civil halt meg tegnap hajnalban a Szíria Idlíb tartományában ta­lálható Zardanára mért, vélhe­tően orosz légicsapásban-kö­zölte a brit székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőköz­pontja (OSDH). A szervezet tu­datta, március óta nem volt ennél több áldozatot követelő légitá­madás. Idlíb Szíria legnagyobb olyan lakott térsége, amely még a damaszkuszi kormány ellen harcoló felkelők kezén van. Az ország más, a rezsim által elfog­lalt részeiből is tízezrével mene­kültek oda a felkelők fegyvere­sei és civilek egyaránt. (MTI) 2018. június 9.1 www.ujszo.com KÜLFÖLD MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Kész akár felállni is a Szingapúrban tartandó jövő keddi csúcstalálkozón a tárgyalóasztaltól, de siker esetén meghívja Kim Dzsong Unt Washingtonba - mondta Donald Trump amerikai elnök. Az amerikai elnök hangsúlyozta: a csúcstalálkozón aláírhatják a ko­reai háború lezárását jelentő béke­megállapodást, de ez csak a kezdeti lépés. „Hosszú folyamat vár ránk” - fogalmazott. Trump gyümölcsöző­nek nevezte a japán kormányfővel folytatott megbeszéléseit, de - mint mondta - a kétoldalú gazdasági, ke­reskedelmi kérdések megvitatása mellett ezúttal Észak-Koreára és a várható csúcstalálkozóra koncent­ráltak. Dicsérte Kína és Dél-Korea szerepét a csúcstalálkozó létrejötté­ben, többször is név szerint kiemel­ve Hszi Csin-ping kínai elnök közreműködését. Az amerikai elnök kitért arra az eddig ismeretlen tar­talmú, az amerikai sajtóban rejté­lyesnek minősített levélre is, ame­lyet Kim Dzsong Un küldött, és amelyet a múlt pénteken adott át a Fehér Házban Kim Jong Csoi, az észak-koreai állampárt alelnöke. „Nagyon meleg hangvételű” és „na­gyon kedves” levél - mondta, bár részleteket nem közölt. Az elnök fontosnak tartotta több­ször is aláhúzni, hogy a szingapúri csúcstalálkozó csak az első lesz a sor­ban. „Ezt a problémát már régen meg kellett volna oldani” - fogalmazott, utalva a korábbi amerikai kormány­zatok Észak-Koreával kapcsolatos politikájára. Reményét fejezte ki, hogy az amerikai - észak-koreai kap­csolatok a találkozó után normalizál­­hatók. Hangsúlyozta azt is, hogy ha a diplomáciai erőfeszítések ered­ménytelenek lesznek, Washington szankciók kivetésével tovább növeli a gazdasági nyomást Észak-Koreára. Az USA és Észak-Korea közelgő szingapúri csúcstalálkozóján álla­podjon meg a Koreai-félsziget teljes, visszafordíthatatlan és ellenőrizhető atommentesítéséről - követelték teg­napi közleményükben egykori magas beosztású dél-koreai politikusok és állami vezetők. A Konferencia a bé­kéért Kelet-Ázsiában nevű szerve­zetbe tömörülő aláírók azt is követe­lik, a két ország állapodjon meg az 1950-53-as koreai háborút lezáró fegyverszüneti egyezmény felváltá­sáról békeszerződéssel, találjanak megoldást az észak-koreai rendszer biztonsági aggályaira, és oldják fel a Phenjan elleni szankciókat. Két dél­koreai újságírót vettek őrizetbe teg­nap Szingapúrban a rendőrök birtok­háborítás miatt a szingapúri észak­koreai nagykövet rezidenciáján. A két újságíró a KBS, Korean Broadcas­ting System News nevű csatornának dolgozott, és nem volt akkreditáció­­juk Szingapúrban. Birtokháborításért a szigorú szingapúri törvények sze­rint 3 hónap börtönt lehet kiszabni. Trump hízeleg és fenyeget Trump-Kim csúcs: teljes atom­mentesítést követelnek volt magas rangú dél-koreai vezetők A csúcs helyszíne. Jövő kedden az amerikai elnök és az észak-koreai vezető a szingapúri Sentosa szigetén, a Capella Hotelben találkozik. (TASR/ap) Mecseteket zárnak be Ausztriában A politikai iszlám elleni fellé­pés jegyében Ausztriából kiu­tasítanak több külföldről tá­mogatott imámot, és bezárnak 7 mecsetet - közölte Sebas­tian Kurz osztrák kancellár. Ankara a „politikai iszlámmal szembeni iszlámgyűlölő és rasszista" támadásnak minő­sítette az intézkedéseket. Bécs/Ankara: A bécsi döntés összefügg azzal, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben az első világháborús gal­­lipoli csata jeleneteinek megelevení­­téséhez gyerekeket katonaruhába öl­töztettek, ami társadalmi vitát váltott ki - magyarázta a kancellár. „Párhu­zamos társadalmaknak, a politikai iszlámnak és az iszlamista radikali­zálódásnak nincs helye ebben az or­szágban” -jelentette ki Kurz. A gal­­lipoli csatát megelevenítő játék úgy vált ismertté szerte az országban, hogy ott készült fényképeket publi­kált néhány nappal ezelőtt a Falter című, balközép irányultságú hetilap. A képeken katonai terepruhát viselő, sorba állított fiúk tisztelegnek, és tö­rök zászlót tartanak a kezükben gye­rekközönség előtt. Más képeken a csata áldozatait játszó gyerekek lát­szanak, testük török zászlóba csavar­va. Az eset heves vitát váltott ki az osztrák belpolitikai életben. A szóban forgó mecsetet az Auszt­riai Iszlám Török Szövetség (ATIB) tartja fenn, és ez közvetlen kapcso­latban áll a vallási ügyek török állami intézményével (Diyanet). Az ATIB utólag szerencsétlennek nevezte a já­ték megrendezését. A dpa német hír­­ügynökség szélsőjobboldalinak mi­nősítette az ATIB-ot, és úgy értesült, hogy a bezárandó hat másik mecsetet az Arab Vallási Közösség nevű szer­vezet tartja fenn. Az a negyven imám pedig, akinek az ausztriai tartózko­dási engedélyét felülvizsgálják, mind az ATIB-hoz tartozik. Az osztrák törvények 2015 óta tilt­ják az országban tevékenykedő imá­­mok finanszírozását külföldről, ám az ATIB kijátszotta a törvényt - mondta Gernot Blümer kulturális miniszter. A török mecsetet azért zárták be, mert ott szélsőjobboldali tevékenység folyt, és mert működését nem enge­délyezte az ausztriai muzulmánok er­nyőszervezete. Az arab mecseteket pedig azért zárták be, mert szalafista nézeteket hirdettek bennük. (MTI) Jobbik: Toroczkai, Dúró, Novák megy Budapest. Kizárta a Jobbik­ból Toroczkai Lászlót a párt fe­gyelmi bizottsága. A Sneider Ta­más elnök és Gyöngyösi Márton elnökhelyettes beadványára in­dult eljárás ügyében tartott tár­gyalásra a szabályszerűen beidé­zett Toroczkai nem jelent meg. Az etikai bizottság megállapítot­ta, Toroczkai súlyos fegyelmi vétséget követett el. Toroczkai a választások után jelentette be, el­indul az elnökségért, majd mi­után alulmaradt, platformot ala­pított, és szembement a párt Vo­­na Gábor által meghirdetett nép­­pártosodó törekvéseivel. Dúró Dóra képviselő pedig tegnap be­jelentette, kilép a pártból. Ugyan­csak kilép a pártból Novák Előd korábbi Jobbik-alelnök. (MTI, ú) G7-ek: amerikai-európai összeütközés várható Donald Trump amerikai elnök nem lesz ott végig a világ 7 legfejlettebb ipari országának (G7) tegnap este kezdődött csúcsértekezletén Kanadá­ban. Az elnök máris összeve­szett szövetségeseivel. Québec. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök ma dél körül távozik a csúcs­­értekezletről, mert Szingapúrba indul a Kim Dzsong Un észak-koreai ve­zetővel tartandó jövő heti csúcstalál­kozóra. A Fehér Ház közleménye előtt Trump a Twitteren heves vitába keveredett Emmanuel Macron fran­cia elnökkel és Justin Trudeau kana­dai kormányfővel. Mindkét politikus ígéretet tett arra mikroblogján, hogy a csúcsértekezleten vitába száll Trumppal a szövetségeseire kivetett vámtarifák miatt. Az amerikai elnök így válaszolt: „Kérem, mondják meg Trudeau miniszterelnöknek és Mac­ron elnöknek, ők azok, akik megro­hamozzák az USA-t hatalmas vám­tarifákkal és teremtenek neki nem pénzügyi akadályokat. Az EU-nak 151 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az USA-val szemben, és Kanada távol tartja (a piacaitól) a mi farmereinket és másokat is.” Már ez is jelzi, amerikai-európai összeütközés borítékolható a G7-ek kanadai csúcsán: az Atlanti-óceán két oldalán az iráni atomalku, a védővá­mok és a klímavédelem terén is hom­lokegyenest eltérő állásponton van­nak a politikusok. Az Európai Unió vezetői, illetve az USA, Kanada, Né­metország, Olaszország, Franciaor­szág, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfői a Québechez közeli La Malbaie-ben gyűltek össze. Találko­zójukra árnyékot vet, hogy Donald Trump elnök kormánya több kérdés­ben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy egyelő­re azt sem tudni, ezúttal elfogadnak-e közös zárónyilatkozatot. Állítólag Trump azon is gondolko­zott, lemondja a részvételét a csúcs­­találkozón, mert nem akarja, hogy a többi résztvevő kioktassa. Különösen dühös Angela Merkel német kancel­lárra és Theresa May brit kormány­főre, mert szembeszegülnek vele a kereskedelmi kérdésekben. (MTI) A G7-ek csúcsa ellen minden évben tüntetnek. Most Kanada a soros. (tasr/ap)

Next