Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-26 / 221. szám

141 DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 2018. szeptember 26. | www.ujszo.com Gúta 750 éves­­ testvértelepüléseivel közösen ünnepelt a város V. KRASZNICA MELITTA Üdvözlő- és emléktábla-ava­tás, testvértelepülési szerző­dés aláírása, időkapszula el­helyezése, könyvbemutató, imázsfilm vetítése, templomi koncert, futás - a programok a város első írásos említésé­nek 750. évfordulója alkalmá­ból rendezett hétvégi ünnep­ségsorozat részei voltak. Eixnri „Gúta legkorábbi említése 1268- ból származik villa Guta alakban, amikor IV. Béla király komáromi várbirtokokat leíró oklevele mint Bogya falu szomszédját, az eszter­gomi érsek birtokát említi” - olvas­ható Angyal Béla helytörténész könyvében, amely a jubileum kap­csán jelent meg. A pénteki ünnepi testületi ülésen jelen voltak Gúta testvértelepüléseinek - Mezőbe­­rény, Kisbér, Galgaguta, Medgyes­­egyháza - képviselői; a sor Pitva­rossal bővült, amellyel évtizedek óta szintén szoros kapcsolatokat ápol Gúta, de csak most írták alá a hiva­talos együttműködési szerződést. A „gúta­i nemzet" Horváth Árpád polgármester kö­szöntőjében szólt azokról az évszá­zadok folyamán kialakult sajátossá­gokról, amelyek a gútai embereket megkülönböztetik a környező kö­zösségektől, és amelyek a „gútai nemzetet” jellemzik. Ezek szerinte a rendkívül kritikus szemléletmód, a fejlett igazságérzet a melléjük társult csökönyösséggel, daccal együtt, de ugyanígy a történetekből ismert le­leményesség, furfangos észjárás, to­vábbá a befogadás, ám csak a saját ér­tékrendjét nem veszélyeztető mérté­kig. Nem működik azonban velük szemben a megfélemlítés, a nyomás­­gyakorlás, a polgármester példaként a hontalanság és a reszlovakizáció idejét említette, amikor az országos átlaggal összehasonlítva sokkal ke­vesebben, a lakosok kb. 5 százaléka írta alá reszlovakizációs kérelmet. Tájékoztató táblák Péntektől a város négy bekötőút­­ján monumentális, tölgyfából fara­gott tábla köszönti az érkezőket. Rajta a város uralkodó elemei: a mai címer alapjául is szolgáló gútai vár, a település mellett hömpölygő folyók, a tanyavilágot jelképező gémeskút, valamint a hal, ami egyrészt az itte­niek hajdani fő megélhetési forrásá­ra, másrészt a város túlnyomó több­ségét alkotó keresztény lakosságra utal. Az emléktábla tervezője Nagy János László fafaragóművész, kivi­telezője Gerendás Norbert fafaragó. A tábla leleplezését követően a helyi galambász egyesület 750 postaga­lambot röptetett fel a helyszínen. A Palkovich Viktor Társulásnak kö­szönhetően az évforduló kapcsán újabb négynyelvű, turisztikai tájé­koztató táblapárt is kihelyeztek, ez­úttal a fahíd szomszédságába, ame­lyeken a Kis-Duna holtágairól, a Dö­gösről és a Békavárról olvasható le­írás; az eddigi tájékoztató táblák a templomkertben és a Szent Rozália parkban találhatók. Időkapszula a parkban A helloGúta Polgári Társulás időkapszula elhelyezésével tette emlékezetessé az ünnepet, a lako­sok a jövőnek szóló üzeneteiket he­lyezték el benne. Kerültek a kap­szulába levelek, fényképek, ma­gyar és szlovák sajtótermékek, de üzeneteket tartalmazó adathordozó és 52 fokos házi pálinka is. Forró Tibor, a társulás elnöke azt kívánta, hogy a most jelen lévők közül 50 év múlva minél többen ré­szesei lehessenek a kapszula ki­emelésének is. Az időkapszulát egy angyalt ábrázoló szobor rejti magá­ban, Angyal Titusz művészkovács alkotása. Két hiánypótló kiadvány A jubileumhoz időzítve két érté­kes kiadvány is megjelent. Az egyik Angyal Béla: A 750 éves Gúta - A város története és néprajza az írott források tükrében című terjedel­mes, a szerző több évtizedes kuta­tómunkáját összefoglaló, fényké­pekkel gazdagon illusztrált, szám­talan dokumentumot felvonultató hiánypótló könyve, amely 8 teljes lakossági névjegyzéket is tartalmaz az 1570-1847-es időszakból. A gú­tai alapiskolások számára készült a Bagita Judit, Madarász Róbert és Varga Tamás pedagógus által jegy­zett Gúta - Helytörténeti és föld­rajzi regionális ismeretek című ki­advány, amely segédtankönyvként szolgál majd. A könyv ötletgazdái Rigó Magdolna és Koczkás Beáta, az apropóját két népszavazás adta. A gútaiak kétszer szavazhattak már a város történelmi nevének vissza­állításáról, először 1991-ben, ami­kor a jogosultak 64 százaléka vett részt a voksoláson, és 93 százalé­kuk szavazott a Gúta névre, 2012- ben viszont már csak 40 százalékos volt a részvétel és kétharmad az igenek aránya. Ennek egyik ma­gyarázata lehet, hogy egy nemze­dékváltás után az elődök által oly sokat emlegetett „gútai nemzet” fogalma talán már a múlté. Hogy ez ne így legyen, abban nyújthat se­gítséget ez a kiadvány. A város négy bekötőútján monumentális, tölgyfából faragott tábla köszönti az érkezőket (A szerző felvétele) Óvni, ápolni, őrizni, továbbadni a A vidéki élet szépségeire és a hagyományok ápolására igyekeztek felhívni a figyelmet a szeptember 23-án, Paláston megszervezett ha­gyományőrző napokkal. A nap ékes bizonyítéka volt a helyi szervezetek jó összhangjának is. A község a helyi plébániával, vadász- és horgászszervezettel, valamint a C­semadok helyi alap­szervezetével közösen szervezte meg az első hagyományőrző na­pot Paláston, amelyet a nyitrai kerület is támogatott anyagilag. A rendezvényt megtisztelte je­lenlétével PaedDr. Igor Eder, Nyitra megye önkormányzatá­nak alelnöke. A nap a vadászok felvonulásával és szent Hubert tiszteletére bemutatott szentmi­sével kezdődött Gyönyör Lász­ló helyi plébános elnöklésével. Majd Szkladányi Helység Ani­kó, a község polgármestere üd­vözölte a jelenlévőket, köztük Nyitra megye és a testvértele­pülések képviselőit. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy egyre inkább városiasodó vilá­gunkban milyen óriási szerepe van a hagyományőrzésnek, és annak, hogy ne feledkezzünk el a vidéki élet szépségeiről, örö­meiről. „Hagyományaink tisz­teletet érdemelnek, hogy a jövő generációjának is élete részévé váljon” - mondta a település polgármestere. Az ünnepség kezdetén szólt a jelenlévőkhöz a helyi vadász­­társaság vezetője, MU Dr. Ti­bor Matuska is, aki elmondta, társaságuk 24 taggal működik, nagyon erős szervezet, feladata, hogy a Palást környéki vadállo­mánnyal törődjön. Méltatta a he­lyi plébános közösségkovácsoló igyekezetét is. A beszédeket követően nagy érdeklődéssel figyelték a jelenlé­vők a vadásztársaság kürtbemu­tatóját, valamint a fiatal vadász felavatását. Majd helyi speci­alitások kóstolója következett, aminek köszönhetően senki sem térhetett haza üres gyomorral. A nap folyamán a helybeliek megtekinthették Benyó István fafaragó munkáit, a vadásztár­saság trófeáit, illetve az ügyes kezű asszonyok kézimunka-ki­állítását is. Volt sütemény- és pogácsaverseny, népviseleti bemutató, színpadra léptek tán­cosok, énekesek, majd a nap zárópontjakén az Ifjú Szívek néptáncegyüttes is. (czm) Az ünnepi szentmisére készülődve Helyi specialitások kóstolója Vadász-avatás Szkladányi Helyi és Anikó üdvözölte a jelenlévők* Mim DPI 80624

Next