Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-02 / 178. szám

www.ujszo.com I 2019. augusztus 2.3 KÜLFÖLD MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Bocsánatot kért a nácik által elkövetett bűncselekmé­nyekért a lengyelektől Heiko Maas német külügyminiszter a varsói felkelés 75. évfor­dulóján tegnap Varsóban. „Szégyellem magam azért, amit a németek, illetve a németek nevében az országukkal tettek” - mondta Maas a Varsói Felkelés Múzeumá­ban, a lengyel fővárosban tett láto­gatásának második napján. „És szégyellem magam azért, hogy ezt a bűnt a háború után túl sokáig el­hallgatták” -tette hozzá. A német diplomácia vezetője egyúttal egy, a náci uralom lengyel áldozatainak szentelendő berlini emlékmű mellett is szót emelt. A varsói felkelés ,jajkiáltás az emberi méltóságért, a megszégye­nítés és a megalázás elleni lázadás jelképe” - mondta Jacek Czapu­­towicz lengyel külügyminiszter. A politikus kiemelte, hogy az el­követő még mindig nem tette jóvá a Lengyelországnak és a lengyelek­nek a második világháború alatt okozott kárt. A tárcavezető rámu­tatott, hogy a varsói felkelés után 85 százalékban elpusztított lengyel fővárost maguk a lengyelek építet­ték újjá, és ez jól mutatja, hogy mi­ért nem tekinthetik lezártnak a há­borús kártérítés ügyét. Maas már szerdán is jelezte, hogy a varsói vezetés követelése ellenére a berlini kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételek ügyét. Czaputowicz akkor azt mondta: Lengyelország „igazság­talannak érzi az elszenvedett vesz­teségek miatti jóvátétel hiányát”. Hetvenöt éve, 1944. augusztus 1- jén robbantott ki fegyveres felke­lést Varsóban a lengyel földalatti ellenállás a megszálló németek el­len. A lengyel fővárostól nem messze tartózkodó szovjet Vörös Hadsereg egységei nem siettek a felkelők segítségére, így a 20 ezer katona és 200 ezer civil életét kö­vetelő küzdelem két hónap után el­bukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost. Bocsánatot kért a lengyelektől a német külügyminiszter GRECO-jelentés a magyar korrupcióról ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel//Strasbourg/Budapest. Hosszú huzavona után meg­jelenhetett az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportjának (GRECO) jelentése, amelyből kiderül: az Európa Tanács szerint Magyarország 18 ajánlásból csak ötöt teljesített. A dokumentumban a két legtöb­bet használt szó a „kiábrándító” és az „aggasztó”. A testületnek a bírók függetlenségével, a pártfinanszíro­­zással, valamint az összeférhetetlen­ség és a vagyonnyilatkozatok ma­gyarországi rendszerével is gondjai vannak. Nem véletlenül húzta ilyen sokáig a GRECO éves jelentésének nyilvánosságra hozatalát a magyar kormány. A 2018-as korrupciós jelentést a huzavona után végül tegnap hozta nyilvánosságra a szervezet, de a publikálás engedélyezésére nyolc hónapot kellett várni, hiszen az már tavaly decemberben elkészült, a magyar hatóságok viszont csak most bólintottak rá, hogy a közvé­lemény is megismerhesse a doku­mentumot. A dokumentum többször is utal rá, hogy a magyar kormány egyál­talán nem hajlandó az együtt­működésre és az ajánlásokat sem teljesíti. Magyarországon a korrup­ció elleni harc sem a parlamentben, sem pedig az igazságügy területén nem megfelelő. Ami az országgyűlési képviselő­ket, a bírókat és az ügyészeket illeti, a korrupció megelőzésére négy év­vel korábban tett 18 ajánlásból a ma­gyar kormány csak ötöt hajtott végre úgy, hogy az meg is feleljen a köve­telményeknek. A GRECO jelenté­sében felszólította a magyar hatósá­gokat, hogy tegyenek határozott in­tézkedéseket a parlamenti jogalko­tási folyamat átláthatósága érdeké­ben, ideértve a lobbistákkal való kapcsolattartásra vonatkozó szabá­lyok bevezetését is. Jelentésében a GRECO arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a korrupció elleni küzdelem a magyar parla­mentben és az igazságszolgáltatás­ban továbbra sem kielégítő, ezért az országot e területeken továbbra is kötelezettségszegési eljárás alatt kell tartani. (Index, MTI) Emberek gyülekeznek az ádeni rendőrlaktanya közelében, amelyet tegnap húszi lázadók támadtak meg, és mintegy 50 embert megöltek - közölték biztonsági források. A lázadók előbb rakétával támadták meg a rendőrlaktanyát, majd egy öngyilkos merényletet is végrehajtottak ellene. A támadás megszervezéséhez drónt is használtak. Ezt megelőzően robbanás történt egy ádeni katonai díszszemlén, ahol szintén többen meghaltak. Mindkét támadás elkövetőjeként a síita húszik jelentkeztek, akiket Irán támogat a jemeni háborúban. (TASR/AP-felvétel) Mindenki Joe Biden volt alelnököt támadta Az egészségbiztosítás és a be­vándorlás, illetve az igazságügyi büntetési rendszer kapott hangsúlyt az amerikai demokrata elnökjelölt-aspiránsok újabb szerdai vitáján. Washington: Sokszor egymást is bírálták a politikusok, nemcsak a hi­vatalban lévő elnököt, Donald Trumpot. Szerdán az elnökjelöltségre pályá­zók újabb tízfős csoportja vett részt. Ezt a vitát is a CNN hírtelevízió ren­dezte Detroitban, és műsorvezetői ezúttal is ugyanazok a vezető újság­írók voltak. A szerdai vitának is volt két főszereplője: Joe Biden volt al­­elnök és Kamala Harris kaliforniai szenátor. Annál is inkább, mert az egy hónappal ezelőtti vitában Harris éle­sen támadta korábbi emberi jogi ál­lásfoglalásai és vitatható döntései miatt Bident. Szerdán Biden megkülönböztetett kedvességgel köszöntötte Harrist, s azzal fordult hozzá: „mértékletesen bánj velem, kölyök”. A megjegyzést Ian Sams, Kamala Harris sajtófőnöke azonnal - még a vita alatt - bírálta Twitter-bejegyzésében, sérelmezve, hogy Biden „legyerekezte” a kalifor­niai szenátort. Joe Bident — aki a közvélemény-kutatásokban jelenleg a legesélyesebb elnökjelölt aspiránsa a Demokrata Pártnak - ismét min­denki másnál több támadás érte. Bi­den a demokraták által sem teljesen sikeresnek tartott, Obamacare néven ismert egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését ígérte, Kamala Harris az időskorúak egészségügyi ellátását segítő állami program, a Medicare mindenkire történő kiterjesztését ja­vasolta, bár e programban - Bernie Sandersszel ellentétben - megőrizné a magánbiztosítók szerepét is. A vita utáni első kommentárok szerint Joe Biden tétova, erőtlen politikusként mutatkozott meg. Ráadásul több al­kalommal is füllentésen érték. Az el­nökjelöltségre pályázók egyébként is gyakran támadták egymást, bár vitá­juk kevésbé volt heves, mint a ked­den vitázó kollégáiké. (MTI) RÖVIDEN Hamza bin Laden halott Washington­ Halott Hamza bin Laden, Oszama bin Ladennek, az al-Kaida terrorszervezet egykori vezetőjének fia - jelentette ame­rikai kormányzati és hírszerzési forrásokra hivatkozva az NBC televízió. Donald Trump ameri­kai elnök nem akarta kommen­tálni az információkat. A három idézett, névtelenül nyilatkozó tisztségviselő nem szolgált rész­letekkel arról, hogy Hamza bin Laden hol és mikor halt meg, sem pedig arról, hogy halálához köze van-e az Egyesült Államoknak. Az NBC emlékeztetett arra, hogy az amerikai külügyminisztérium februárban egymillió dolláros vérdíjat ajánlott fel annak, aki információkat tud nyújtani Hamza bin Ladenről. Amerikai hírszerzési értesülések szerint ugyanis Hamza bin Laden volt a terrorszervezet új vezetője. Az újságírók megkérdezték Donald Trump elnököt is erről, ő azon­ban elhárította a választ. (MTI) Róháni bírálta a Fehér Ház döntését Teherán­ Politikai és morális szempontból egyaránt „illeték­telennek” nevezte Haszán Róhá­ni iráni elnök tegnap az Egyesült Államok kormányának Moha­med Dzsavád Zaríf iráni külügy­miniszter ellen elrendelt szank­cióit. „Az amerikaiak egyrészt folyamatosan tárgyalást emle­getnek, másrészt viszont szank­ciókat hoznak a külügyminiszte­rünk ellen” - áll az elnöki közle­ményben, amely a egyebek mel­lett „gyerekesnek” nevezte a Fe­hér Ház döntését. Steven Mnu­­chin amerikai pénzügyminiszter szerdán jelentette be a Zaríf elleni szankciókat, melyekkel szerinte Washington világos üzenetet küld az iráni rezsimnek arról, hogy a közelmúltbeli magatartá­sa teljességgel elfogadhatatlan. „Dzsavád Zaríf valósítja meg Irán legfőbb vezetőjének vak­merő politikáját, és ő a rezsim elsődleges szóvivője világszer­te”- fogalmazott Mnuchin. (MTI) Berlin elutasította Washington kérését Varsó: Németország nem vesz részt a Perzsa(Arab)-öböl bejá­ratánál fekvő Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmának biz­tosítását szolgáló amerikai misszióban - jelentette be Heiko Maas német külügyminiszter Varsóban, ahova az 1944-es var­sói felkelés 75. évfordulójának alkalmából rendezett megemlé­kezésekre érkezett. Hozzátette: „A kérdésben szorosan egyezte­tünk francia partnereinkkel”. A német elutasítást a tárcavezető azzal indokolta, hogy Berlin nem tartja helyénvalónak az Egyesült Államok maximális nyomás­gyakorlási kampányát Irán ellen. Washington hivatalosan kedden kérte fel Németországot, hogy Franciaországgal és Nagy- Britanniával együtt működjék közre Hormuzi-szoros kereske­delmi forgalmának biztosításá­ban és „az iráni agresszió leküz­désében”. (MTI)

Next