Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-10 / 236. szám

2 I RÖVIDEN Újabb párttal bővült a lista Pozsony­ Bejegyezte Eduard Chmelár mozgalmát, a Socia­­listi.sk pártot tegnap a belügy­minisztérium. A mozgalom több mint 14 000 aláírást adott le a bejegyzés kérvény­ezése­­kor. Az idei államfőválasztáson is induló Chmelár már négy évvel ezelőtt is megpróbált pártot alapítani, akkor azonban a belügyminisztérium hibákat talált az aláírásokat tartalmazó íveken. (TASR) Maradnak a születési számok Pozsony. A kormány levette a napirendről a születési számok eltörléséről és az azonosító számok bevezetéséről szóló törvényjavaslatot az előter­jesztő belügyminiszter, Denisa Saková (Smer) kérésére. A rendszert fölöslegesnek és rendkívül költségesnek nevezte az ellenzék, de számos szakértő, például a slovensko-digital platform is. Saková tegnap az­zal magyarázta saját javaslatá­nak visszavonását, hogy sze­retné, ha kiszűrnék a problémás pontokat. (TASR) A Köd vizsgálja a bírók mobiljait Pozsony­ Büntetőeljárás indult a bírók lefoglalt mobiltelefon­jainak ügyében - tájékoztatott tegnap a Facebook közösségi portálon az Országos Rendőr­főkapitányság azzal, hogy több bűncselekmény gyanúj­a is fennáll. Egyben létrehoztak egy munkacsoportot is az ügy kivizsgálására, melynek tagja egy nyomozó, egy operatív munkatárs és egy elemző. A csoport neve: Köd. Konkrét személyt egyelőre nem gyanú­sítottak meg. Monika Jankov­­ská volt igazságügyi államtitkár is azon bírók közé tartozik, akiknek a mobiltelefonját le­foglalták. (TASR) Kevesebb ember él szegénységben Pozsony­ Csökken Szlovákiában a szegénység és a társadalmi ki­rekesztettség kockázata. A kor­mánynak sikerül teljesítenie azt a célkitűzését, hogy 2020-ig leg­alább 170 ezer emberrel csök­kenjen azok száma, akiket sze­génység fenyeget. Ezt a társadal­mi integráció előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti keretstratégia hatásának tartja a munkaügyi minisztérium. A jelentést tudo­másul vette a kormány. Az EU SILC 2018 felmérése alapján Szlovákiában 872 301 embert, a teljes népesség 16,3%-át fenye­gette a szegénység vagy a társa­dalmi kirekesztettség. Az elmúlt tíz évben a különféle intézkedé­seknek köszönhetően mintegy 239 ezer embernek sikerült csök­kenteni azok számát, akiket sze­génység fenyeget, amivel a mun­kaügyi minisztérium közlése sze­rint 140,4%-ra sikerült teljesíteni az eredeti célkitűzést. (TASR) KÖZÉLET 2019. október 10.1 www.ujszo.com Több panaszt kapott az ombudsman SZALAY HAJNALKA Pozsony. Öt éve nem érkezett ennyi beadvány az emberi jogi biztos irodájába, mint a legutóbbi évben- erről Mária Patakyová ombudsman tájékoztatott eddigi hivatali idejének értékelésekor. Az ombudsmannak ötéves meg­bízatási idejének feléig összesen 4754 beadványt küldtek, amelyben valamilyen jogsértésre panaszkod­tak, ebből 4504-et már sikerült meg­oldaniuk. „Az ombudsman hivatal­ba lépése után kiadott egy tájékoz­tató útmutatót, amely megkönnyí­tette a beadványok benyújtását, az intézmények közti eligazodást” - fogalmazott Marián Török, az em­beri jogi biztos irodavezetője. A ki­advány négy nyelven, köztük ma­gyarul is elérhető az interneten. Idősek jogai Idén két nagyobb területet vizs­gált az iroda. Az egyik az idősek jo­gainak betartására irányult a szoci­ális szolgáltatásokat nyújtó intéz­ményekben, amelyekből jelenleg az országban 756 van, 34 000 idős em­bert gondoznak. Az országos felmé­rés eredményei alapján az ombuds­man úgy véli, hogy ezekben az in­tézményekben a szükségesnél rit­kábban végeznek ellenőrzéseket, ennek következtében sérülhetnek az idősek emberi jogai. Az ellenőrzé­sek gyakran csak formálisak, a szol­gáltatás minősége helyett inkább az adminisztratív kötelességeket el­lenőrzik. Patakyová azt is problé­mának tartja, hogy a törvény nem határozza meg pontosan, kiknek a feladata ezen vizsgálatok elvégzése. Az ombudsman észrevételeit min­den érintett szervnek elküldte, akár­csak javaslatait, amelyekkel módo­sítaná a jelenlegi törvényeket. A ku­tatást 6 kiválasztott intézetben foly­tatták, hogy valós képet kapjanak az ezekben az intézményekben uralko­dó állapotokról. Örökbefogadás A másik nagyobb kutatás a hazai örökbefogadás körülményeire fó­kuszált. Ennek a kutatásnak az ered­ménye alapján Patakyová szerint a rendszert úgy kellene beállítani, hogy a gyerekek számára találjanak családot, ne pedig fordítva. Elmon­dása szerint sokkal kevesebb gyere­ket lehet örökbe fogadni, mint ahány szülő szeretne adoptálni, viszont a gyerekek sokszor nem teljesítik a le­endő szülők elvárásait. Ezért az om­budsman olyan intézkedéseket ja­vasolt, amelyeknek köszönhetően bővebb felvilágosítást kaphatnak az adoptációt tervező szülők. Pataky Évá eddig kétszer fordult az Alkotmánybírósághoz. A gyerme­kekkel szembeni pénzügyi végrehaj­tás kapcsán benyújtott beadványát elutasították, de az egészségkároso­dottak kor alapján való diszkriminá­ciójával foglalkozó javaslatáról az Alkotmánybíróság plénuma fog dönteni. Az ombudsman először használta ki, hogy felszólalhatott az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt a 2013-as szepsi rendőrrazziával kap­csolatban. Mária Patakyová szerint könnyebb beadvánnyal fordulni a hivatalához (TASR-felvétel) Híd: az Összefogás bomlasztás CZÍMER GÁBOR A Híd újra tárgyalni hívta az MKP-t, de visszautasította az Összefogás mozgalom együttműködési ajánlatát. A parlamenten kívüli magyar pártok pedig folytatják közös tárgyalásaikat. Pozsony: Kedden Bugár Béla, a Híd elnöke A Tablet.tv-nek adott nyilatkozatában az MKP-val közös választási párt létrehozásának lehe­tőségét is meglebegtette. Arra a fel­vetésre, hogy nincs elég magyar vá­lasztó ahhoz, hogy két kisebbségi párt is bejusson a parlamentbe, azt válaszolta, két út van a Híd előtt. Az első, hogy egyedül indul, és megpró­bál más kisebbségeket is megszólí­tani, valamint a szlovák választókat is. „Megegyezést kötöttünk néhány roma vezetővel, a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) és független személyek­kel is. Nagyon aktívak a ruszin tag­jaink. Ha minden egyes párttag el­végzi a munkáját, a miniszterek és az államtitkárok, a parlamenti képvise­lők, a polgármestereink, akkor ma­gunk is átlépjük az ötszázalékos kü­szöböt” - sorolta Bugár. Hozzátette, tudják, fennáll a veszélye, hogy el­vesznek a magyar szavazatok és a magyar parlamenti képviselet is, ezért még nyitva hagyták az ajtót, és továbbra is van lehetőség az MKP- val való együttműködésre, de nem klasszikus koalíciókötés, hanem vá­lasztási párt létrehozása. Ebben az esetben a két párt jelöltjei közösen, egy harmadik szubjektum listáján indulnának, és elég lenne 5%-os eredményt elérniük. Az MKP a felvetésre úgy reagált, hogy nem zárkóznak el a lehetőség­től. Ugyanakkor felhívták a figyel­met arra, hogy a választási pártban való együttműködést ők már nyáron felajánlották, de akkor a Híd eluta­sította. A Híd tárgyal az MKP-val A Híd röviddel lapzárta előtt saj­tónyilatkozatban azt közölte, ismét tárgyalni hívják az MKP-t. Ezt az­zal indokolták, hogy korábban a párt Országos Tanácsa a koalícióra és a koalícióról szóló tárgyalásokon megfogalmazott feltételekre mon­dott nemet. A közlemény idézi Bu­gárt, aki a pártja döntését a követ­kezőképpen indokolta: „Az Össze­fogással való múlt heti találkozón megértettem, hogy az, amit ezek a fiatalemberek kínálnak, nem összefogás, hanem bomlasztás. Ha így folytatjuk, a szlovákiai ma­gyarság politikai képviselet nélkül marad.” A Híd és az Összefogás A Híd tegnap visszautasította az Összefogás mozgalomnak a parla­menti választás előtti együttmű­ködésre vonatkozó ajánlatát. Deb­­nár Klára, a Híd szóvivője elmond­ta, a párt tegnapi elnökségi ülésén úgy döntött, hogy nem folytatja a tárgyalásokat az Összefogás moz­galommal. Ezt levélben közölték a bejegyzésre váró politikai szubjek­tummal. A szóvivő tájékoztatása szerint a levél nem tartalmazza, hogy miért döntött így a Híd elnöksége, és kérdésünkre sem indokolták a lépé­süket. Előkerült a feketelista Az Összefogás mozgalom sajná­lattal vette tudomásul, hogy a Híd visszautasította az együttműkö­désre vonatkozó ajánlatukat, és nyilvánosságra hozták azoknak a hidas politikusoknak a nevét, akik­nek a közös listáról való lehagyását korábban feltételül szabták. A listán Bastmák Tibor parlamenti frakció­­vezetőt a himnuszbotrány miatt, Ja­kab Elemér parlamenti képviselőt pedig a kétes valódiságú diplomája miatt nem látták volna szívesen. Egyben felszólították a Híd elnökét, Bugár Bélát, hogy hozzon szemé­lyes döntést a politikai jövőjéről. Ezzel arra utaltak, hogy a Híd elnö­ke korábban azt is felajánlotta, ha a személye a magyar pártok együtt­működésének akadálya, akkor haj­landó arra, hogy ne induljon a vá­lasztáson. Az Összefogás más pár­tokkal és személyekkel tovább foly­tatja a tárgyalásokat. A többiek asztalhoz ülnek Ma délután a parlamenti választás előtti együttműködésről tárgyal a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum, az MKP, az Összefogás mozgalom, de az Új Egység mozgalom, a Szlo­vákiai Magyarok Kerekasztala, a Csemadok és a Via Nova képviselői is meghívót kaptak. Az egyeztetés annak a tárgyalássorozatnak a kö­vetkező állomása, amelyet első al­kalommal szeptember 26-án, az MKP székházában tartottak és amelyre a Hidat nem hívták meg. Ezen a tárgyaláson az MKDSZ ugyan jelen volt, de jelezte, szóbeli megállapodást kötött a Híddal való együttműködésről, így a párt képvi­selői még az egyeztetés vége előtt távoztak. A második találkozót ere­detileg múlt hétre tervezték, de az­tán elhalasztották. Ez utóbbira kerül sor ma, immár az MKDSZ nélkül. A Hidat most sem hívták meg. Bugár Béla és Menyhárt József ismét tárgyalóasztalhoz ülhet (Somogyi Tibor felvétele)

Next