Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-27 / 276. szám
www.ujszo.com | 2019. november 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Mindig fekete péntek Egy nullát hozzáírnak az árhoz és 90%-os kedvezménnyel kínálják SZABÓ LACI A Valetin-nap után egy újabb amerikai „ünnep” honosodott meg immár teljesen tájainkon, mégpedig a fekete péntek, azaz a Black Friday. Ám míg ez előbbi egy napra korlátozódik (persze a boltokban pár nappal előtte megjelennek a szívecskés édességek, csokik, speciálisan csomagolt ajándékok), addig ez utóbbi már legalább egy hónapja tart, pedig valójában november 29- én lesz. Már-már az az érzésünk, hogy minden nap fekete péntek. Ha bekapcsoljuk a tévét, folyamatosan Black Fridayről rikácsolnak a reklámok, az internetes böngészők hirdetési felületein is ezeket a soha vissza nem térő akciókat hirdetik, s ha megnyitjuk az e-mailjeinket, onnan is zúdulnak ránk az ajánlatok. Sőt, van olyan kereskedő, aki már májusban és októberben is tartott fekete pénzeket... Pedig az Amerikai Egyesült Államokból származó ünnep lényege éppen az lenne, hogy a boltok és később az online kereskedők csak egyetlen nap kínálnak akkora kedvezményeket, melyek miatt sokszor a vevők még összeverekedni is képesek. A videómegosztókon számos olyan felvétel van, melyeken azt látni, a vásárlók alig várják, hogy az üzlet kinyisson, betódulnak és szétkapkodják a tévéket, mosógépeket, házimozirendszereket és minden egyebet, mintha nem lenne holnap. És szinte mindig akadnak olyan vásárlók, akik az akciós tévéért még verekedni is képesek. Nem lesz ez másként az igazi fekete pénteken sem, hiszen az eredeti elképzelés szerint a boltok mindig a hálaadás utáni pénteken szervezik meg ezt az akciót, a karácsonyi vásárlási láz felvezetéseként. Ez akár még jó ötlet is lenne, de régiónkban persze torzított formában valósul meg. A kereskedők ugyanis ahelyett, hogy az amerikai mintára valóban nagyon olcsón adnák a termékeket (általában a kifutó modelleket, vagy azokat, amelyek normál áron szinte a kutyának se kellenek), itt leginkább trükközésekkel és átverésekkel párosul az esemény. Az elektronikai kínálatot megfigyelve csak elvétve találkozunk valódi kedvezménnyel, inkább az a jellemző, hogy a fekete pénteki akciók előtt mesterségesen felemelik egy-egy termék árát, majd 30-50-70 százalékos „kedvezménnyel” kínálják, de a végső ár ugyanaz, mint egy sima nyári akciós napon. Az utazási oldalakon is megjelentek a fekete pénteki akciók, „repülőjegy-kiárusítások”, 80-90 százalékos (!) kedvezmények, ám ezek is trükkök, az utazni vágyó jó esetben is csak kicsit jár jobban, mintha más akciós kínálatból választana. Előfordult, hogy egy hotel egy nullát írt a szokásos szobaár mögé, majd azt fekete pénteki akcióban 90 százalékos kedvezménnyel kínálta, hogy a vendég végül ugyanazon az áron szálljon meg a hotelben, mintha akció nélkül foglalna. Persze, előfordulhat, hogy valóban jó áron jutunk hozzá egyegy termékhez, szolgáltatáshoz, ám a meghirdetett 30-90 százalékos kedvezmények helyett reálisan be kell érnünk 10-25 százalékos engedménnyel. Ám vannak, akik még a kereskedőknél is jobban járnak a fekete pénteki akciókkal, az online tér bűnözői a fekete pénteki őrület igazi nyertesei. A vásárlási lázat kihasználva hamis oldalakon szuper kedvezményeket hirdetnek, majd az online fizetés után eltűnnek a kibertér sötétjében. Az átvert vásárló jó esetben csak a tanulópénzt fizeti meg a naivitása miatt, rosszabb esetben még a bankkártyáján lévő összegnek is búcsút mondhat, mivel azt is ellopják. (Lubomir Kotrha karikatúrája) Folyik a Krím megszállása, már félmillió orosz lepte el a félszigetet 500 ezer orosz állampolgár települt át a Krím félszigetre azóta, hogy Oroszország 2014-ben önkényesen elcsatolta Ukrajnától. Tamila Taseva, az ukrán elnök krími képviselőjének helyettese az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjúban hangsúlyozta, a betelepülők aránya igen jelentős, hiszen 2014- ben csak kétmillió lakosa volt a Krími Autonóm Köztársaságnak. Taseva rámutatott, hogy a nemzetközi jog szerint tilos célzottan lakosságot áttelepíteni, és ily módon mesterségesen megváltoztatni egy terület népességének etnikai összetételét. Ezzel Moszkva is tisztában van, ezért jóval kevesebb betelepülőt ismer el, az orosz statisztikákban csak 280 ezer szerepel. Eközben mintegy 25 ezer krími tatár hagyta el a Krímet, Taseva szerint összesen 100 ezer régi lakos költözött el a félszigetről. Oroszországból a rendfenntartókon és a katonákon kívül főként orvosok, tanárok, ügyészek és nyomozók települtek át. Az orosz kormány ingyenes vagy kedvezményes bérletű lakással, illetve kezdő anyagi támogatással csábítja a Krímre. Rajtuk kívül középvállalkozókat is ösztönöznek az áttelepülésre azzal, hogy könnyebben jutnak a szükséges engedélyekhez. Az oroszok jelenleg több mint 60 személyt tartanak bebörtönözve politikai okokból, zömük krími tatár, a vád ellenük „a béke és a stabilitás hátráltatása”, valamint kémkedés vagy szabotázs, sőt a krími tatárokat „szélsőségeseknek és terroristáknak” minősítik. A krími tatárok azonban egyetlen terrorcselekményt sem hajtottak végre a megszállók ellen, a békés ellenállás módszereit alkalmazzák. (MTI) I 7 Orbán Viktor Európa 1:1 HAJDÚ NÓRA Mozgalmas uniós napokon van túl a magyar kormányfő. Voltak sikerei, mint a magyar kormány biztosjelöltje, Várhelyi Olivér megerősítése az Európai Parlament külügyi szakbizottságában. Ám az Európai Néppárt új elnöke, Donald Tusk színre lépése valószínűleg nem jó hír számára. Az EU oly nehezen létrejönni akaró bizottsága magyar jelöltjeinek meghallgatásain is Orbán politikájának EU-kompatibilitása volt mérlegen. Már Trócsányi László, az első biztosjelölt bukásának is az volt az oka, hogy az Európában érvényes etikai, összeférhetetlenségi normák Orbán kormányának összeállításakor nem érvényesültek. Az etikai normák határvidékén a magyar parlament többségi viszonyai miatt nem működnek az egész magyar politikai osztály önvédelmi reflexei, de azon senki nem lepődhetett meg, hogy az EP szigorúan számon kéri a politikai kultúrának ezt az alapkövét (Sylvie Goulard, a bukott francia jelölt mesélhetne erről). Orbán második jelöltje szakmailag alkalmas lehet, de van két probléma: egyrészt egész életében köztisztviselő volt, soha nem töltött be választott politikai tisztséget. Ezen akár felül is lehet emelkedni, viszont a Von der Leyen bizottság összes(!) többi tagja miniszterelnök, miniszter, parlamenti és/vagy EP-képviselő volt, vagy más választott tisztséget töltött be. Önálló politikai súllyal, tapasztalattal rendelkeznek. Várhelyinél ez hiányzik, vele önálló politikai arculat nélküli tisztviselő ül be egy politikai tisztségbe. Senkit nem érhetett meglepetésként, hogy az orbáni politikához való viszonya ekkora szerepet játszott a meghallgatáson. Várhelyi helyett ez volt a mérlegen, ami pedig évek óta visszatérő, súlyos kritikák tárgya az unióban. Ennek csúcspontja az EP által kezdeményezett 7. cikkely szerinti eljárás. Tehát minden Orbán által jelöltnek Orbán miatt kell tartania a hátát. Komolyan nehezítették Várhelyi sorsát Orbán legutóbbi politikai lépései is: a balkáni befolyásért versengő Putyin és Erdogan gyors egymásutáni budapesti látogatása, és Orbánnak a Türk Tanács ülésén elmondott, elhíresült beszéde a„magyar” biztos azeriek és törökök érdekében végzendő munkájáról. Kisebb visszhangot keltett egy másik Orbán-beszéd a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén, pedig valószínűleg ennek kellett volna nagyobb figyelmet kapnia. Az elhangzottak szerint „2026-ra a térség egyik meghatározó hadserege lesz a magyar”. Abban a térségben tehát, ahol a magyar biztos legfontosabb feladatai adódhatnak. Mindezek ellenére az EP-szakbizottság döntésében több megfontolás játszhatott szerepet. Nyilvánvaló, hogy a Von der Leyen vezette bizottság felállítása nem késlekedhet tovább, már november 1 -jén meg kellett volna kezdenie a munkát. A korábban megbukott francia és a román biztosjelöltek utódainak átengedését „csomagban” kezelhették Várhelyivel, azaz a különböző frakciók megállapodást kötöttek. A zöld és a szociáldemokrata frakció elvi engedményekre kényszerült (a bővítési portfolio gyakorlati szempontból nem fontos, a következő időszakban nem lesz uniós bővítés a kérdések elvi (jogállami) jelentősége miatt. A biztosjelöltek hosszas elfogadási eljárása, három jelölt esetében új személy kiválasztása azt vetíti előre, hogy sokkal konfliktusosabb viszonyra kell készülni az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács viszonyában, és Von der Leyen újra és újra ad hoc koalíciók megkötésére kényszerülhet. Az EPP új elnöke, Donald Tusk régóta szemben áll Orbán Viktorral. Ellentétben a francia Joseph Daullal, a párt leköszönő elnökével, neki nincsenek illúziói vele kapcsolatban. Félreérthetetlen üzenetet küldött a Néppárt populistáinak: meg kell szabadulni azoktól, akik nem hisznek az értékek Európájában. A lengyel politikus szerint január végéig el kell dönteni, hogy a Fidesz maradhat-e a pártszövetségben. Tusknak persze nem csak a Fidesz jelent fejfájást. A májusi EP-választáson a konzervatívok 35 helyet veszítettek, és egyszerre versenyeznek az európai széljobb populistáival, Macron európai liberálisaival és a megerősödött zöldekkel. Ráadásul a májusi választás után az EPP-ben több nyugati tagpárt befolyása jelentősen csökkent (olaszok, franciák), míg a keleteurópaiak jelenléte meghatározóbbá vált. Az EPP döntése a Fideszről tehát nemcsak a „magyar ügy” valamilyen lezárása, hanem azt az utat is kijelöli, amelyen a konzervatívok járni akarnak. Tusk elmúlt öt éve az Európai Tanács élén óvatos optimizmusra ad okot a megoldást illetően. A szerző az IDEA Intézet külpolitikai elemzője FIGYELŐ Ki marad itt a Threema után? Kocner még a normális vérnyomást is el tudta intézni a haverjainak (papíron), bár ez talán már meg sem lepett senkit, miután kiderült, hogy a pozsonyi Szent Mihály Kórház igazgatójával arról egyeztetett, hogy tőle béreljenek helyiségeket a kórházzal szomszédos épületben. „Hiszen a magas vérnyomás vagy a magas koleszterinszint csak nem lehet akadály, hogy felvegyék a mi emberünket a NAKA-hoz”—úja a Sme kommentárja a nyilvánosságra került új „Threema-fejezet ” nyomán. Főleg ha „államérdekről van szó”, mondja Kocner, az államérdek pedig ebben az esetben az, hogy Kocner odategye emberét Béd’o mellé (Béd’o Bernard Slobodník, a NAKA pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó osztályának volt vezetője - a szerk. megj.). „És ki tudná jobban ebben az országban, hogy mi az államérdek, ha nem Kocner, aki a markában tartotta az ügyészséget, a bíróságokat, a rendőrség pedig a magán őrző-védő társaságaként működött. Persze felmerült most, hogy le kell váltani a kórházigazgatót. És az is, hogy ki marad egyáltalán az államigazgatásban, ha egyszer nyilvános lesz a teljes Threeman - íja a Sme. (ú)