Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-27 / 276. szám

www.ujszo.com | 2019. november 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Mindig fekete péntek Egy nullát hozzáírnak az árhoz és 90%-os kedvezménnyel kínálják SZABÓ LACI A Valetin-nap után egy újabb amerikai „ünnep” honosodott meg immár teljesen tájainkon, még­pedig a fekete péntek, azaz a Black Friday. Ám míg ez előbbi egy napra korlátozódik (persze a boltokban pár nappal előtte megjelennek a szí­­vecskés édességek, csokik, speciáli­san csomagolt ajándékok), addig ez utóbbi már legalább egy hónapja tart, pedig valójában november 29- én lesz. Már-már az az érzésünk, hogy minden nap fekete péntek. Ha bekapcsoljuk a tévét, folyamatosan Black Fridayről rikácsolnak a reklá­mok, az internetes böngészők hirde­tési felületein is ezeket a soha vissza nem térő akciókat hirdetik, s ha megnyitjuk az e-mailjeinket, onnan is zúdulnak ránk az ajánlatok. Sőt, van olyan kereskedő, aki már má­jusban és októberben is tartott fekete pénzeket... Pedig az Amerikai Egyesült Álla­mokból származó ünnep lényege éppen az lenne, hogy a boltok és ké­sőbb az online kereskedők csak egyetlen nap kínálnak akkora ked­vezményeket, melyek miatt sokszor a vevők még összeverekedni is ké­pesek. A videómegosztókon számos olyan felvétel van, melyeken azt lát­ni, a vásárlók alig várják, hogy az üzlet kinyisson, betódulnak és szét­kapkodják a tévéket, mosógépeket, házimozirendszereket és minden egyebet, mintha nem lenne holnap. És szinte mindig akadnak olyan vá­sárlók, akik az akciós tévéért még verekedni is képesek. Nem lesz ez másként az igazi fekete pénteken sem, hiszen az eredeti elképzelés szerint a boltok mindig a hálaadás utáni pénteken szervezik meg ezt az akciót, a karácsonyi vásárlási láz felvezetéseként. Ez akár még jó ötlet is lenne, de régiónkban persze torzított formá­ban valósul meg. A kereskedők ugyanis ahelyett, hogy az amerikai mintára valóban nagyon olcsón ad­nák a termékeket (általában a kifutó modelleket, vagy azokat, amelyek normál áron szinte a kutyának se kellenek), itt leginkább trükközé­sekkel és átverésekkel párosul az esemény. Az elektronikai kínálatot megfigyelve csak elvétve találko­zunk valódi kedvezménnyel, inkább az a jellemző, hogy a fekete pénteki akciók előtt mesterségesen feleme­lik egy-egy termék árát, majd 30-50-70 százalékos „kedvez­ménnyel” kínálják, de a végső ár ugyanaz, mint egy sima nyári akciós napon. Az utazási oldalakon is megjelentek a fekete pénteki akciók, „repülőjegy-kiárusítások”, 80-90 százalékos (!) kedvezmények, ám ezek is trükkök, az utazni vágyó jó esetben is csak kicsit jár jobban, mintha más akciós kínálatból vá­lasztana. Előfordult, hogy egy hotel egy nullát írt a szokásos szobaár mögé, majd azt fekete pénteki akci­óban 90 százalékos kedvezménnyel kínálta, hogy a vendég végül ugyanazon az áron szálljon meg a hotelben, mintha akció nélkül fog­lalna. Persze, előfordulhat, hogy valóban jó áron jutunk hozzá egy­­egy termékhez, szolgáltatáshoz, ám a meghirdetett 30-90 százalékos kedvezmények helyett reálisan be kell érnünk 10-25 százalékos en­gedménnyel. Ám vannak, akik még a kereske­dőknél is jobban járnak a fekete pénteki akciókkal, az online tér bűnözői a fekete pénteki őrület igazi nyertesei. A vásárlási lázat kihasz­nálva hamis oldalakon szuper ked­vezményeket hirdetnek, majd az online fizetés után eltűnnek a kiber­­tér sötétjében. Az átvert vásárló jó esetben csak a tanulópénzt fizeti meg a naivitása miatt, rosszabb esetben még a bankkártyáján lévő összegnek is búcsút mondhat, mivel azt is el­lopják. (Lubomir Kotrha karikatúrája) Folyik a Krím megszállása, már félmillió orosz lepte el a félszigetet 500 ezer orosz állampolgár települt át a Krím félszigetre azóta, hogy Oroszország 2014-ben önkényesen elcsatolta Ukrajnától. Tamila Taseva, az ukrán elnök krími képviselőjének helyettese az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjúban hangsúlyozta, a betelepü­lők aránya igen jelentős, hiszen 2014- ben csak kétmillió lakosa volt a Krí­mi Autonóm Köztársaságnak. Tase­va rámutatott, hogy a nemzetközi jog szerint tilos célzottan lakosságot át­telepíteni, és ily módon mestersége­sen megváltoztatni egy terület né­pességének etnikai összetételét. Ez­zel Moszkva is tisztában van, ezért jóval kevesebb betelepülőt ismer el, az orosz statisztikákban csak 280 ezer szerepel. Eközben mintegy 25 ezer krími tatár hagyta el a Krímet, Tase­va szerint összesen 100 ezer régi la­kos költözött el a félszigetről. Oroszországból a rendfenntartó­kon és a katonákon kívül főként or­vosok, tanárok, ügyészek és nyomo­zók települtek át. Az orosz kormány ingyenes vagy kedvezményes bérletű lakással, illetve kezdő anya­gi támogatással csábítja a Krímre. Rajtuk kívül középvállalkozókat is ösztönöznek az áttelepülésre azzal, hogy könnyebben jutnak a szüksé­ges engedélyekhez. Az oroszok jelenleg több mint 60 személyt tartanak bebörtönözve po­litikai okokból, zömük krími tatár, a vád ellenük „a béke és a stabilitás hátráltatása”, valamint kémkedés vagy szabotázs, sőt a krími tatárokat „szélsőségeseknek és terroristák­nak” minősítik. A krími tatárok azonban egyetlen terrorcselekményt sem hajtottak végre a megszállók el­len, a békés ellenállás módszereit al­kalmazzák. (MTI) I 7 Orbán Viktor Európa 1:1 HAJDÚ NÓRA M­ozgalmas uniós napokon van túl a magyar kormányfő. Voltak sikerei, mint a magyar kormány biztosjelöltje, Várhelyi Olivér megerősítése az Európai Parlament kül­ügyi szakbizottságában. Ám az Európai Néppárt új elnöke, Donald Tusk színre lépése valószínűleg nem jó hír számára. Az EU oly nehezen létrejönni akaró bizottsága magyar jelöltjeinek meghallgatásain is Orbán politikájának EU-kompatibilitása volt mérlegen. Már Trócsányi László, az első biztosjelölt bukásának is az volt az oka, hogy az Európában érvényes etikai, összeférhetetlenségi normák Orbán kormányának összeállításakor nem érvényesültek. Az etikai normák ha­tárvidékén a magyar parlament többségi viszonyai miatt nem működnek az egész magyar politikai osztály önvédelmi reflexei, de azon senki nem lepődhetett meg, hogy az EP szigorúan számon kéri a politikai kultúrának ezt az alapkövét (Sylvie Goulard, a bukott francia jelölt mesélhetne erről). Orbán második jelöltje szakmailag alkalmas lehet, de van két probléma: egyrészt egész életében köztisztviselő volt, soha nem töltött be választott politikai tisztséget. Ezen akár felül is lehet emelkedni, viszont a Von der Leyen bizottság összes(!) többi tagja miniszterelnök, miniszter, parlamenti és/vagy EP-képviselő volt, vagy más választott tisztséget töltött be. Önálló politikai súllyal, tapasztalattal rendelkeznek. Várhelyinél ez hiányzik, vele önálló politikai arculat nélküli tisztviselő ül be egy politikai tisztségbe. Senkit nem érhetett meglepetésként, hogy az orbáni politikához való vi­szonya ekkora szerepet játszott a meghallgatáson. Várhelyi helyett ez volt a mérlegen, ami pedig évek óta visszatérő, súlyos kritikák tárgya az unió­ban. Ennek csúcspontja az EP által kezdeményezett 7. cikkely szerinti el­járás. Tehát minden Orbán által jelöltnek Orbán miatt kell tartania a hátát. Komolyan nehezítették Várhelyi sorsát Orbán legutóbbi politikai lépései is: a balkáni befolyásért versengő Putyin és Erdogan gyors egymásutáni budapesti látogatása, és Orbánnak a Türk Tanács ülésén elmondott, elhí­­resült beszéde a„magyar” biztos azeriek és törökök érdekében végzendő munkájáról. Kisebb visszhangot keltett egy másik Orbán-beszéd a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén, pedig valószínűleg ennek kellett volna nagyobb figyelmet kapnia. Az elhangzottak szerint „2026-ra a térség egyik megha­tározó hadserege lesz a magyar”. Abban a térségben tehát, ahol a magyar biztos legfontosabb feladatai adódhatnak. Mindezek ellenére az EP-szakbizottság döntésében több megfontolás játszhatott szerepet. Nyilvánvaló, hogy a Von der Leyen vezette bizottság felállítása nem késlekedhet tovább, már november 1 -jén meg kellett volna kezdenie a munkát. A korábban megbukott francia és a román biztosjelöl­tek utódainak átengedését „csomagban” kezelhették Várhelyivel, azaz a különböző frakciók megállapodást kötöttek. A zöld és a szociáldemokrata frakció elvi engedményekre kényszerült (a bővítési portfolio gyakorlati szempontból nem fontos, a következő időszakban nem lesz uniós bővítés­ a kérdések elvi (jogállami) jelentősége miatt. A biztosjelöltek hosszas el­fogadási eljárása, három jelölt esetében új személy kiválasztása azt vetíti előre, hogy sokkal konfliktusosabb viszonyra kell készülni az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács viszonyában, és Von der Leyen újra és újra ad hoc koalíciók megkötésére kényszerülhet. Az EPP új elnöke, Donald Tusk régóta szemben áll Orbán Viktorral. Ellentétben a francia Joseph Daullal, a párt leköszönő elnökével, neki nin­csenek illúziói vele kapcsolatban. Félreérthetetlen üzenetet küldött a Nép­párt populistáinak: meg kell szabadulni azoktól, akik nem hisznek az érté­kek Európájában. A lengyel politikus szerint január végéig el kell dönteni, hogy a Fidesz maradhat-e a pártszövetségben. Tusknak persze nem csak a Fidesz jelent fejfájást. A májusi EP-válasz­­táson a konzervatívok 35 helyet veszítettek, és egyszerre versenyeznek az európai széljobb populistáival, Macron európai liberálisaival és a megerő­södött zöldekkel. Ráadásul a májusi választás után az EPP-ben több nyu­gati tagpárt befolyása jelentősen csökkent (olaszok, franciák), míg a kelet­európaiak jelenléte meghatározóbbá vált. Az EPP döntése a Fideszről tehát nemcsak a „magyar ügy” valamilyen lezárása, hanem azt az utat is kijelöli, amelyen a konzervatívok járni akarnak. Tusk elmúlt öt éve az Európai Ta­nács élén óvatos optimizmusra ad okot a megoldást illetően. A szerző az IDEA Intézet külpolitikai elemzője FIGYELŐ Ki marad itt a Threema után? Kocner még a normális vérnyo­mást is el tudta intézni a haverjai­nak (papíron), bár ez talán már meg sem lepett senkit, miután kiderült, hogy a pozsonyi Szent Mihály Kórház igazgatójával arról egyez­tetett, hogy tőle béreljenek helyi­ségeket a kórházzal szomszédos épületben. „Hiszen a magas vér­nyomás vagy a magas koleszterin­szint csak nem lehet akadály, hogy felvegyék a mi emberünket a NAKA-hoz”—úja a Sme kom­mentárja a nyilvánosságra került új „Threema-fejezet ” nyomán. Főleg ha „államérdekről van szó”, mondja Kocner, az államérdek pe­dig ebben az esetben az, hogy Kocner odategye emberét Béd’o mellé (Béd’o Bernard Slobodník, a NAKA pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó osztályának volt veze­tője - a szerk. megj.). „És ki tudná jobban ebben az országban, hogy mi az államérdek, ha nem Kocner, aki a markában tartotta az ügyész­séget, a bíróságokat, a rendőrség pedig a magán őrző-védő társasá­gaként működött. Persze felmerült most, hogy le kell váltani a kór­házigazgatót. És az is, hogy ki ma­rad egyáltalán az államigazgatás­ban, ha egyszer nyilvános lesz a teljes Threeman - íja a Sme. (ú)

Next