Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-26 / 72. szám

2 I Figyelni kezdik a fertőzöttek mobilj­át CZÍMER GÁBOR A parlament tegnap elfogadta azt a törvényt, mely szerint a koronavírus-járvány miatt a Közegészségügyi Hivatal hozzáférhet a mobiltelefonok adataihoz. Fertőzés gyanúja esetén látni fogják, mikor és merre járunk. A tegnap gyorsított eljárásban el­fogadott módosítás értelmében fel­használhatják a mobilszolgáltatók­tól nyert adatokat a koronavírus­­járvány lehetséges gócpontjainak azonosítására. Ez azt jelenti, hogy a Közegészségügyi Hivatal olyan adatokhoz is hozzáférést kap, ame­lyek eddig telekommunikációs ti­toknak számítottak. A helyadatok mellett arról is tudomást szerezhet, mikor keletkeztek azok. Az üzene­tek tartalma és az, kivel kommuni­káltunk ugyanakkor továbbra is tit­kos maradna. Ez a jog csak a rend­kívüli helyzet, illetve a szükségál­lapot idején illeti meg a Közegész­ségügyi Hivatalt. A törvény szerint az intézkedés év végéig tart, meg­hosszabbításához újabb törvény­­módosítás kell. Az adatokat egy­részt anonimizált formában, statisz­tikai célokra, másrészt a fertőzött személyek és környezetük követé­sére használhatják. Korlátozott alapjogok Mária Kolíková (Za l’udí) igaz­ságügyi miniszter elmondta, a jog­szabályváltozás több korlátozást is tartalmaz arra, mikor kérhetik ki a polgárok személyes adatait, így csak rendkívüli helyzetben vagy szük­ségállapot idején, az egészség védel­mében és csak a Közegészségügyi Hivatal férhet hozzá az adatokhoz. „Tudatosítjuk, hogy ez az alapvető szabadságjogok korlátozása, ne mondjuk azt, hogy nem az” - mond­ta Koíiková. Hozzátette, ezt abban az esetben meg lehet tenni, ha a cél, most a járványhelyzet kezelése, megkö­veteli. Az igazságügyi miniszter az­­t beszélt, a jogszabály-módosítás például lehetővé teszi a Közegész­ségügyi Hivatal számára, hogy ha egy fertőzött személy nem hajlandó átadni a mozgására vonatkozó ada­tokat, akkor a beleegyezése nélkül is hozzáférjenek. Egyelőre nem büntetnek Veronika Remisová (Za l’udí) miniszterelnök-helyettes, beruhá­zásokért és régiófejlesztésért felelős miniszter elmondta, az adatok kö­vetésének technikai megoldását egy héten belül szeretnék bemutatni. Hangsúlyozta, az intézkedés átme­neti. Remisová rámutatott, hasonló rendszert már bevezettek Csehor­szágban is. A helyadatok felhaszná­lásának köszönhetően sikerült lassí­tani a vírus terjedését Dél-Koreában, Szingapúrban és Tajvanon is. A mi­niszter szerint az azonosítás lehető­vé tenné, hogy azonnal elszigeteljék azokat a személyeket, akik kapcso­latba kerültek egy bizonyítottan fer­tőzött személlyel, és teszteljék őket, még mielőtt jelentkeznének náluk az első tünetek. A helyadatok alapján döntenének arról is, hogy kit része­sítsenek előnyben a tesztelések so­rán. „Az első alapfeltétel, hogy le­gyen elég tesztünk. A másik, hogy pontos ismereteink legyenek arról, kiket kell tesztelni, hogy megakadá­lyozhassuk a tömegfertőzést” - hangsúlyozta a miniszterelnök­helyettes. Remisová arról is beszélt, az adatokat egyelőre nem fogják ar­ra használni, hogy megbüntessék azokat, akik megsértik a karantént, de ez később változhat. Itt az állami Big Brother? Mivel a technikai megoldás rész­leteit még nem ismertették, nem teljesen világos, hogy a mobiltele­fonokból kinyert személyes adato­kat mire és hogyan fogják felhasz­nálni. Eddig csak a titkosszolgála­tok férhettek hozzá az ilyen szemé­lyes adatokhoz, de azok is csak ak­kor, ha erre bírói végzést kaptak, ráadásul elvben nem követhették például valós időben egy személy mozgását. Kérdés azonban, hogy a Közegészségügyi Hivatal miként használj­a maj­d ezeket az adatokat és vannak-e megfelelő eszközei és szakemberei a feldolgozásukhoz. Ha az utóbbiak nem állnak rendel­kezésére, hogyan szeretné pótolni azokat. Kérdéseinkkel megkeres­tük a hivatalt, de lapzártáig nem kaptunk választ. A Sme napilap megkeresésére Peter Kovác, Nagyszombati Egyetem docense, a büntetőjogász elmondta, az ilyen intézkedés már túlmegy a jogál­lamban elfogadható határon. Ellenzéki bírálat Az ellenzéki pártok is bírálták az intézkedést. A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia elnökségi tagja, Martin Dubéci biztonságpo­litikai szakértő szerint mivel a Köz­egészségügyi Hivatal jelenleg nem tudja az ilyen adatokat feldolgozni, valószínűleg ebben a titkosszolgá­latok segítségére szorul majd. Du­béci arra is figyelmeztetett, hogy elvben a koronavírus-járvány után más fertőzések esetén ugyanígy életbe léptethetik a rendelkezést, vagy a mostani határidejét meg­hosszabbíthatják. Az ellenzéki po­litikus szerint biztosítani kell, hogy a Közegészségügyi Hivatal megfe­lelően védje ezeket a személyes adatokat, a folyamatot pedig egy parlamenti bizottságnak kellene el­lenőriznie. Korábban az ellenzéki Smer képviselői is bírálták az in­tézkedést, szerintük a kormányko­alíciós pártok a politikai ellenfeleik ellen is felhasználhatják az adato­kat. A kormány szerint csak a fertőzött személyek és a velük kapcsolatba kerülő emberek mozgását fogják figyelni, ám a tör­vény lehetőséget ad arra is, hogy megnézzék, kivel telefonáltunk (Demecs Péter felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Dolán Rózsa gye­rekgyógyász és infektológus po­zitívan értékeli a kormány intéz­kedéseit a koronavírus terjedésé­nek lassítására. Köztük azt is, hogy ha elhagyjuk az otthonun­kat, kötelező a szájmaszk viselé­se. Emellett arra figyelmeztet, hogy a Közegészségügyi Hivatal által ajánlott óvintézkedések be­tartása a legfontosabb. „Hord­junk kesztyűt, szájmaszkot, mos­sunk gyakran kezet, kerüljük az olyan helyeket, ahol sok ember van - magyarázza az orvos. - De ez nem jelenti azt, hogy egész nap otthon kell lennünk. Kimehetünk a természetbe vagy túrázni is le­het, viszont ne csoportosan te­gyük. Ha találkoznánk valakivel, próbáljunk legalább kétméteres távolságot tartani. És természete­sen viseljünk maszkot.” Ami a levegőzést illeti, sokkal jobb helyzetben vannak azok, akik családi házban élnek, s legalább a kertbe ki tudnak menni. A váro­sokban élőknek már kockázato­sabb a sétálgatás, ám egy városi séta sem teljesen lehetetlen vál­lalkozás. A témával az elmúlt na­pokban a New York Times is megkérdezett több szakembert, akik arra a következtetésre jutot­tak, hogy a városban sétálni lehet, ám rendkívül szigorú szabályokat kell betartani. Tudatosítani kell, hogy ez a magányos kóborlás ide­je, nem ajánlott senkivel se leállni beszélgetni, még a szembe jövő ismerőssel sem. Olyan utcákon járjunk, ahol eleve minimális az esélye annak, hogy más járóke­lővel találkozunk, s kerüljük a túl szűk utcákat, ahol lehetetlen len­ne betartani a járókelőktől a két­méteres távolságot. Nevetséges­nek tűnhet, de ügyeljünk arra, hogy a megszokottnál nagyobb ívben vegyük be a kanyarokat a házak sarkánál is, nehogy vélet­lenül összeütközzünk egy másik gyalogossal. A legfontosabb tehát, hogy ke­rüljük a másokkal való találko­zást. Ügyelni kell arra, hogy ne fogjunk meg semmit puszta kéz­zel, például egy lóca kartámláját. Ha pedig hazaértünk, akkor ala­posan mossunk kezet. „Nem kell égen-földön keresni a fertőtlení­tőszereket, hisz úgy sincsenek­ elég a sima szappannal való ala­pos kézmosás is” - fűzte hozzá Dolán Rózsa. Mindentől eltekintve a legbiz­tonságosabb, ha otthon maradunk, ezért ha már túl nyomasztó a be­zártság, inkább csak rövidebb, fel­frissülő sétára menjünk, így koc­káztatjuk a legkevesebbet. (dp, szh) KÖZELET 2020. március 26.1 www.ujszo.com Aki egészséges, az itt-ott azért kimehet Jóval többen dolgoznak otthon MOLNÁR IVÁN Míg a koronavírus-járvány kitörése előtt a szlovákiai vállalkozások többsége csak az alkalmazottak egy részének tette lehetővé az otthoni munkavégzést, a home office mára az egyik leggyakrabban ragozott kifejezéssé vált. A nagyvárosi irodaházak egyik napról a másikra ürültek ki. Pozsony: Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában is egyre többen dol­goznak otthonról, a home office előnyeit ugyanis a munkáltatók is kezdik felfedezni. A koronavírus­fertőzés európai megjelenése előtti felmérés szerint a szlovákiai alkal­mazottak 9 százaléka végezhette teljes egészében vagy legalább részben a munkáját otthonról. „Az Eurostat legfrissebb adatai ugyan még nem jelentek meg, azonban már most biztos, hogy ez a szám az elmúlt napokban látványosan meg­ugrott. Szlovákiában ugyanis a ví­rus nagyjából három hete kezdett el terjedni, és az emiatt bevezetett korlátozások miatt egyre több cég tér át az otthoni munkavégzésre” - nyilatkozta lapunknak Eva Sa­­dovská, a Wood & Company be­fektetési és tanácsadó társaság elemzője. Mivel hivatalos statisztikai ada­tok egyelőre nem állnak a rendel­kezésünkre, az otthoni munkavég­zés látványos felfutását jelenleg a nagyobb városok irodaházainak a gyors kiürülésén lehet a legjobban „A távmunka egyik előnye ugyanis, hogy a munkáltató a rezsiköltség egy részét, a dolgozó pedig a munkába járásra fordított időt és pénzt takaríthatja meg." Éva Sadovská, Wood & Company szemléltetni: „A Wood & Com­pany Real Estate társaságnak négy irodaháza van Pozsonyban, ame­lyekben csaknem 8 ezren dolgoz­nak. A bérlők nagy része informa­tikai, távközlési, személyzeti és pénzügyi szolgáltatásokkal foglal­kozó társaság” - mondta el Sadovs­ká. Szerinte a cégek egy része már a járvány március 6-ai szlovákiai megjelenését követően hazaküldte az alkalmazottait, a leglátványo­sabb változásokra azonban az isko­lák bezárását követően került sor. A március 9-ét követő napokban az említett négy irodaház 8 ezer alkal­mazottjának a 72 százaléka még bejárt dolgozni, 13-án azonban erre már csak a 44, a 16. és 20. közötti munkahéten pedig a 22 százaléku­kat kötelezték. A legfrissebb ada­tok szerint ez az elmúlt hét végére 18 százalékra zsugorodott. „Alig pár nap alatt jutottunk el oda, hogy tízből nyolc alkalmazott ma már otthonról dolgozik” - tette hozzá Sadovská. Hogy mire számíthatunk a jár­vány lecsengését követően, azt egyelőre az elemzők sem képesek megjósolni. „A járvány egyik fontos tanulsá­ga lehet, hogy a mostani tömeges méretű távmunka eredményei lát­tán a cégek is felismerik az otthoni munkavégzés hatékonyságát, a jö­vőben így még több cég alkalmaz­hatja ezt a rugalmas, költségcsök­kentő megoldást. A távmunka egyik előnye ugyanis, hogy a munkáltató a rezsiköltség egy részét, a dolgozó pedig a munkába járásra fordított időt és pénzt takaríthatja meg” — mondta Sadovská.

Next