Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-28 / 74. szám
2 I Segítséget nyújtanak a hajléktalanoknak SZALAY HAJNALKA „A jelenlegi helyzet nekünk, átlagembereknek sem könnyű, és mit mondjanak a hajléktalanok?" - tette fel a kérdést a Vagus Polgári Társulás ügyvezető igazgatója, Alexandra Kérové. A szervezet kilenc éve segíti a fővárosi hajléktalanokat. Pozsony: A koronavírus gyors és láthatatlan terjedésének megakadályozása a társadalom peremén élőknél a legnehezebb. Alexandra Kárová, a pozsonyi hajléktalanokkal foglalkozó Vagus civil szervezet ügyvezető igazgatója elmondta, a terepmunkára és a Domec nevű nappali melegedőjükre összpontosítanak. Most a munkatársainkkal ezt a két programunkat próbáljuk lefedni, és fontolgatjuk, hogy újra megkérjük az önkénteseinket, segítsenek a reggeli és az ebéd elkészítésében - magyarázta lapunknak Kárová. - Az új, speciális munkafeltételeket követelő helyzet miatt kénytelenek voltunk úgy módosítani a szolgáltatásainkat, hogy az alkalmazottaink védve legyenek, de a lehető legtöbb embernek tudjanak segíteni.” Arra a kérdésre, tudnak-e biztosítani elég segédeszközt az embereknek, az igazgató elmondta, hogy egyelőre sikeresek. „Igyekszünk a lehető legtöbb szájmaszkot, szűrővel ellátott maszkot, fertőtlenítőszereket beszerezni, nemcsak magunknak, hanem a hajléktalanoknak is. Az ügyfeleinknek igyekszünk kézzel készített maszkokat is beszerezni, hogy utazhassanak tömegközlekedési eszközökön és bemehessenek az üzletekbe” — mondja a szervezet megváltozott mindennapjairól Kárová. A terepen éppen ezért csak kisebb csomagokat osztanak. „Tájékoztató szórólapot, szappant, vizet, ételt és szájmaszkot tartalmazó csomagokat adunk a hajléktalanoknak, emellett folyamatosan érdeklődünk, mire van még szükségük” - részletezi az igazgató. Hozzáteszi, akárcsak eddig, terepre napközben és az esti órákban járnak a hajléktalanok szükségletei alapján és aszerint, hány munkatársuk érhető el. Sokan érdeklődnek, hogyan szerezhetnék be a segédeszközöket. „Az emberek féltik az egészségüket, érdekli őket, milyen lehetőségeik vannak, hogyan védhetik magukat a betegség ellen. Sok hajléktalan érdeklődött, hogyan tehetnének szert keresetre, hogy legalább az alapélelmiszereket meg tudják venni maguknak, ugyanis nekik most még nagyobb gondot okoz beszerezni az élelmiszert és az ivóvizet. Ezért osztunk mi is naponta kétszer ételt” - mondta az igazgató. „De mit lehet tanácsolni egy olyan embernek, akinek nincs lehetősége, hogy otthon szigetelje el magát? Valakinek, aki nem fér hozzá vízhez, hogy kezet moshasson, és akinek az egészsége egyébként is rosszabb? Jelenleg az a legfontosabb, hogy be tudjuk szerezni nekik a lehető legtöbb szájmaszkot, hogy bemehessenek a boltba, utazhassanak villamoson, autóbuszon, és gondoskodnunk kell elegendő mennyiségű kézfertőtlenítőről” - zárta Kárová. 2020. március 28. | www.ujszo.com KÖZELET Dolán Rózsa: Idővel új erőre kaphat a betegség SZALAY HAJNALKA Pozsony: A koronavírus jövőjéről egyelőre megoszlanak a vélemények. Vannak, akik abban bíznak, mivel egyre növekszik a hőmérséklet, megszűnik a járvány. Azonban addig is alkalmazkodnunk kell az új helyzethez, és ez fokozottan érvényes az egészségügyben dolgozókra. Dolán Rózsa gyerekgyógyász és infektológus mindennapjait nagyban befolyásolta a koronavírsrus. Betegeit adott időpontra hívja be, hogy még a rendelőben se találkozzanak. De őket is csak akkor, ha elkerülhetetlen. „A koronavíruson kívül is vannak betegségek, amelyekkel foglalkozni kell. Fontos, hogy mielőtt orvoshoz mennénk, telefonon beszéljünk az orvosunkkal, és legyünk őszinték” - magyarázta a doktornő. Kiemelte, hogy a krónikus betegségben szenvedők, az asztmások vagy az idősebbek miatt különösen fontos, hogy betartsuk az óvintézkedéseket. „Magam is 68 éves vagyok, figyelnem kell magamra. Vannak mesterségesen előállított anyagok, amelyek erősítik az immunrendszert, de természetes anyagok is, amelyek ugyanúgy, mint az az influenzaidényben, most is ellenállóbbá tehetik a szervezetünket. Mivel vírusról beszélünk, amely cseppfertőzéssel terjed, és amelynek a nedves, téli idő kedvez, szintén fontos a gyakori szellőztetés” - mondta Dolán doktornő. A meleg segíthet Minden, amit a vírus jövőbeli viselkedéséről mondanak, csak feltételezés. „Azt gondolom én is, hogy a napfény UV-sugarai megakadályozzák, hogy a vírus tovább éljen a tárgyak felszínén. De erre csak abból tudok következtetni, hogy a többi vírus is így viselkedik. Tehát azt gondolom, idővel javul a helyzet” - véli az infektológus. Akkor mégis mivel magyarázható, hogy a betegség Afrikában is jelen van? „Azokon a helyeken, ahol sokan vannak, és hiányoznak az alapvető higiéniai eszközök és szabályok, nem meglepő, ha felbukkan a vírus - válaszolta arra hivatkozva, hogy ő maga is éveket töltött a meleg kontinensen. A marginalizált roma közösségekben vagy a hajléktalanok számára fenntartott központokban a megfelelő védőöltözet volna ajánlatos, valamint a rendszeres fertőtlenítés. Továbbá fontos lenne, hogy őket kizárólag fiatalok segítsék, olyanok, akiknek nincsenek krónikus betegségeik.” Újabb hullám jöhet Mindezek ismeretében nehéz megjósolni, hogy hogyan alakul a vírus sorsa. „Az is elképzelhető, hogy jön egy második hullám, amely már sokkal kisebb méretű lesz, mivel az embereknek kialakul egyfajta ellenálló képességük. Az elmélet szerint az összes fertőzött egyharmadának vannak tünetei, mégis előfordulhat, hogy szélesebb körben alakul ki ez az ellenálló képesség. Amint azonban a vírus mutálódik, már nem leszünk rá immunisak. Azt gondolom, néhány évig jobban fogunk figyelni az alapdolgokra, aminek köszönhetően ritkábban fordul elő a koronavírus, amint azonban megfeledkezünk az óvintézkedésekről, újra felütheti a fejét” - zárta a doktornő. Dolán Rózsa gyerekgyógyász és infektológus (Képarchívum) „Az ember nem tud dolgozni, de a számlákat be kell fizetni” NAGY ROLAND A koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések mindannyiunk életét megnehezítik, de különösen nehéz helyzetben vannak azok a kisvállalkozók, akik a korlátozások miatt nem tudják a munkájukat végezni. Közéjük tartozik Rigó Sándor is, aki zenei klubot üzemeltet Somorján. Mióta van zárva a klub? Éppen két héttel ezelőtt zártam be, amikor Peter Pellegrini a sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a bárok és az éttermek ne legyenek nyitva. Emlékszem, hogy az első pár nap elég bizonytalan volt, hiszen nem tudtuk pontosan, milyen vendéglátóipari egységek működhetnek tovább, és azt sem, milyen rezsimben. Vannak, akik meg tudták oldani a korlátozott nyitvatartást, például házhoz szállítással, nekem erre persze nincs lehetőségem. Azóta otthon van? Igen. Kezdetben ugye arról volt szó, hogy csak két hétig kell bezárnom, és én ezt tiszteletben is tartottam, hiszen tudom, hogy a betegségnek van egy bizonyos lefolyási ideje. Ekkor még talán bele sem gondoltam, hogy ez az egész sokáig elhúzódhat, de ahogy követtem a híreket, úgy 4-5 nap után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy itt nem csak 14 napról lesz szó, hanem akár 1 vagy 2 hónapról, esetleg többről. Hogyan éli meg ezt az ember? Egyrészt a bezártságot, másrészt a bizonytalanságot, hogy nem tudni, mikor kezdhet újra dolgozni. Őszintén szólva nem tudom, hogy mihez fogok kezdeni. Az ember nem tud dolgozni, de a számlákat ugyanúgy be kell fizetni. Nemcsak a klub költségeire gondolok, hanem az otthoni csekkekre is: villany, víz, gáz, és akkor még arról nem is beszéltem, hogy a mindennapi szükségleteket is fedeznünk kell. Azt az egy hónapot az ember még csak-csak megoldja a tartalékokból, de most folyamatosan azon jár az agyam, hogy mi lesz ezután. Én még annyival szerencsésebb helyzetben vagyok, hogy nincsenek állandó alkalmazottaim, én vezetem a klubot, de van egy-két részmunkaidős dolgozóm, akiknek jól jött a fizetéskiegészítés, és most erről nekik is le kell mondaniuk. Őket nagyon sajnálom. Mennyire teszi tönkre a stressz a hétköznapokat? Hogyan telnek a napjai? Én már nem idegeskedem sokat, elfogadtam a helyzetet. Stressz helyett inkább azt mondanám, hogy ürességet érzek. Azzal próbálom elütni az időt, hogy lemegyek a klubba, és azon gondolkodom, milyen újításokat lenne érdemes bevezetni, ha véget ér ez az egész. De ez a bizonytalan helyzet mindentől elveszi a kedvem. Van már valamilyen ötlete, hogyan pótolja a bevételkiesést? Eddig nem nagyon jutottam előre. Egyelőre próbáltam összegezni, milyen anyagi károm származik ebből. A leginkább szembetűnő, hogy jó néhány előre eltervezett koncertet és rendezvényt le kellett mondanom. De ez csak az egyik része, más anyagi károk is vannak. Az előre megrendelt áruk közül jó néhánynak le fog járni a szavatossága, ha még hónapokig zárva leszek. A felütött söröshordók pedig csak néhány napig bírják ki, azokat egy az egyben ki kellett dobnom, és ezek nem pár centes kiesést jelentenek. A járvány előtt egy-két hónappal egy nagyobb felújítási projektbe kezdtem, amelybe rengeteg pénzt öltem, és ezzel is le kellett állnom. Azon gondolkozom, hogy a járvány alatt keresek valamilyen átmeneti munkát, de ebben a helyzetben nem könnyű ilyet találni. Minden nap követi a híreket? Igen, és őszintén szólva egy kicsit már elegem is van belőle, mert az ember sokszor összezavarodik a sok egymásnak ellentmondó információ miatt. Nem is csoda, hogy valaki pánikolt mert olyan érzésem van, hogy néha a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. Itt most a politikusainkra célzok. Másrészt pedig látom, hogy egyre több és több a fertőzött, és senki nem tudja megmondani, meddig tarthat a járvány. Ez csak növeli a reménytelenséget. Igor Matovic nemrég bejelentette, hogy a bevételüktől elesett vállalkozók kérvényezhetnek majd bizonyos mértékű kártérítést. Ugyan a részletek még nem ismertek, de már gondolkodik rajta, hogy megpróbálkozik ezzel a lehetőséggel? Olvastam, hogy van ilyen lehetőség, de nem tudom, hogy megpróbálom-e. Őszintén szólva én szkeptikusok vagyok ezzel kapcsolatban. Ugyan azt mondta, hogy azok a nagy cégek, amelyeknek nincs bevételkiesésük, nem kapnak támogatást, de az utóbbi évek tapasztalatai alapján én nem teljesen hiszek ebben. Szlovákiában inkább a befolyásos emberek szoktak ilyen támogatásokat kapni. Akkor mibe tud kapaszkodni a jövőben? Én csak abban reménykedem, hogy május végére egy picit már javul a helyzet, és az emberek visszatérhetnek a régi életükhöz. Ha ez az egész még fél évig elhúzódik , azt nem tudom, hogyan fogja kibírni az ország. Rigó Sándor klubtulajdonos (A szerző felvétele)