Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-11 / 211. szám

www.ujszo.com I 2020. szeptember 11. KÖZÉLET MOLNÁR IVÁN Pozsony: Tüntetések, forgalom­lassító demonstrációk - ezek­re számíthat Szlovákia a leg­nagyobb agrárkamara szerint, ha nem változtat a gazdákkal szembeni hozzáállásán. Az ez­zel kapcsolatos felhívásukat csaknem 700 agrárvállal­kozás támogatja. Egy másik agrárszervezet politikai elfogultsággal vádolja őket. A gazdákat ezúttal az bosszantotta fel, hogy a Szlovák Földalap (SPF) megemelte a bérleti díjakat annak a nagyjából kétezer mezőgazdasági vállalkozásnak, amelyek az alap tu­lajdonában levő földeken gazdál­kodnak. Az alap még július elején szerződést íratott alá velük a bérleti díjak növeléséről, aminek köszön­hetően az érintett mezőgazdasági vállalkozások szerint a földalap nagyjából 7-10 millió euró pluszbe­vételhez juthat. Abban az esetben, ha az agrárvállalatok nem egyeznek be­le a bérleti díj emelésébe, elveszít­hetik azon földterületeket, amelye­ken jelenleg gazdálkodnak. Összes­ségében több mint 400 ezer hektár­nyi mezőgazdasági földterületről van szó, miközben azok az agrárvállala­tok, amelyek többek között a föld­alap területeit is bérlik, az ország mezőgazdasági össztermelésének csaknem a 80 százalékát biztosítják. Kierőszakolt aláírás „Az érintett gazdák többségéhez hasonlóan az általam irányított vál­lalkozás is kénytelen volt aláírni az új szerződést. Két hetet adtak arra, hogy meghozzuk a döntést, és hatá­rozottan a tudtunkra adták, hogy ha nem írjuk alá a szerződés­kiegészítést, jövő januártól már nem számolnak velünk” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke a kormányhivatal pozsonyi épülete előtt megtartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. szakmai szervezet vezetője a kor­­­mányfőnek, a földművelésügyi mi­niszternek, a parlament elnökének és a parlamenti képviselőknek is eljut­tatta azt a felhívást, amelyet a 700 legnagyobb szlovákiai agrárvállal­kozás írt alá, és amelyben a bérleti díjak növelése ellen tiltakoznak. Utcára vonulhatnak „Ha nem történik érdemi változás, a földek helyett az utcákra és az au­tópályákra vonulunk ki” - fenyeget­te meg a kormányt Macho. Hogy az új díjak mekkora veszteséget okoz­nak a gazdáknak, azt Miroslav Stefcek, az SPPR alelnöke korábban egy liptói mezőgazdasági üzem pél­dáján szemléltette, amely az eddigi 7500 euró helyett 35 ezer eurós díjat fog fizetni. Macho szerint az új bér­leti díjakat ezért megvizsgáltatják a Szlovák Versenyhivatallal is, sze­rintük ugyanis a Szlovák Földalap visszaélt a domináns piaci helyze­tével. Politikai bosszú Az SPPK fellépésével azonban nem minden gazda ért egyet. A po­zsonyi kormányhivatal előtt tegnap a Gazdák Kezdeményezésébe (IP) tömörült termelők is megjelentek, akik elmondták: „aggódva figyelik az SPPK művileg kiprovokált tilta­kozását, amely csak az indulatok felkorbácsolását szolgálja”. „Épp az SPPK volt az, amely korábban nem csatlakozott az Agrárkifizető Ügy­nökségnél (PPA) történt visszaélé­sek ellen szervezett tüntetéseinkhez. És ők voltak azok is, akik az elmúlt 12 évben a földművelésügyi tárcát és a Szlovák Földalapot a legnagyobb mértékben támogatták, így jelentős mértékben felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért” - állítja Pat­rik Magdosko, a Gazdák Kezdemé­nyezésének a képviselője. Szerinte ők csütörtökön azért látogattak el a kormányhivatal elé, hogy kiálljanak a jelenlegi földművelésügyi minisz­ter, Ján Micovsky mellett. Jogos volt az emelés? Micovsky már korábban jelezte, hogy a Szlovák Földalaptól bérelt földek bérleti díjai alulértékeltek voltak. Hasonló véleményen van a földalap is, amely szerint az új bér­leti díjakkal csak megszüntették az eddigi diszkriminációt, a korábbi deformált díjaik ugyanis előnyben részesítették a bérlőiket a többi me­zőgazdasági vállalkozással szem­ben. Lapunkban ezzel kapcsolatban már korábban figyelmeztettünk ar­ra, hogy a bérleti díjak növelésével azokban a régiókban a legnagyobb az elégedetlenség, ahol mostanáig potom áron bérelhették a mezőgaz­dasági területeket a gazdák, tehát mindenekelőtt az ország északi já­rásaiban, ahol akár 60-70 euró/hektáros bérleti díjakkal is ta­lálkozhattunk. Tüntetésekkel fenyeget a legnagyobb agrárkamara a földbérleti díjak emelése miatt A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke, Emil Macho és alelnöke, Miroslav Stefcek egy ajándék­­csomaggal és csaknem 700 agrárvállalkozó tiltakozó aláírásával lepte meg Igor Matovic kormányfőt­­(TASR-felvétel) Szlovákia továbbra sem jeleskedik a környezetvédelem terén NAGY ROLAND Bár az Európai Unió az utóbbi években igyekszik csökken­teni az üvegházhatású gázok kibocsátását, Szlovákiában ellentétes folyamat figyelhető meg. Pozsony: Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanács­adó társaság elemzője a legfrissebb uniós statisztikai adatok alapján ez­úttal azt vizsgálta meg, hogy az utóbbi 25 évben milyen irányt vett az üvegházhatású gázok kibocsátása az unió tagállamaiban, köztük Szlová­kiában is. Fordított trend Ha az európai átlagot vesszük fi­gyelembe, kiderül, hogy 1993 és 2018 között csaknem 44 százalék­kal csökkent az üvegházhatású gá­zok kibocsátása. Konkrét számok­ban kifejezve ezt azt jelenti, hogy 25 évvel ezelőtt 247 millió tonna szén­dioxidot bocsátottak ki a tagálla­mok, két évvel ezelőtt viszont már csak 138 millió tonnát. „Ennek oka a szemétlerakók lecserélése az új­rahasznosításra, illetve az energeti­kai célú feldolgozásra” - vélekedett Sadovská. Szlovákiában ezzel szemben épp ellentétes trend fi­gyelhető meg. Míg 1993-ban 1,35 millió tonna szén-dioxidot bocsá­tottunk a légkörbe, addig 2018-ban már 1,68 millió tonnát, ami 25 szá­zalékos növekedést jelent. Ladovs­ká hozzátette, hogy bár Szlovákiá­ban az utóbbi időben javulnak az új­rahasznosítással kapcsolatos sta­tisztikák, azonban évről évre több háztartási szemetet termelünk, amelynek a nagy része a szemétle­rakókra kerül. Éppen az ilyen típusú hulladék tartalmazza a legtöbb étel­maradékot, amelynek lebomlása során rendkívül káros üvegházhatá­sú gázok keletkeznek, főleg metán. Több újrahasznosítás kell Ha közelebbi pillantást vetünk az említett statisztikákra, kiderül, hogy az évi szeméttermelés az uniós tag­államokban is nő, azonban sokkal alacsonyabb tempóban, mint nálunk. 1995 és 2018 között Szlovákiában csaknem 50%-kal nőtt az évente ki­termelt háztartási hulladék mennyi­sége, az EU-s átlag viszont ebben a tekintetben mindössze 14 százalékos növekedést mutat. Ez önmagában nem lenne probléma, ha az EU-s át­laghoz képest jóval több szemetet hasznosítanánk újra, azonban nem így van. Ladovská szerint különösen az energetikai újrahasznosításban ma­radunk el az uniótól. Szlovákiában jelenleg mindössze Pozsonyban és Kassán működik egy erre a célra ki­alakított szemétégető, az elemző azonban rámutatott, hogy a fejlett or­szágokban ennél sokkal több van. Követendő példaként Hollandiát, Németországot, Nagy-Britanniát, Belgiumot, Svédországot, Ausztriát és Finnországot említi, ahol az utób­bi 25 évben 60-80 százalékkal si­került csökkenteni az üvegházhatá­sú gázok kibocsátását. Vannak azonban olyan tagállamok is, ame­lyek nálunk sokkal rosszabbul tel­jesítenek. Ide tartozik például Cseh­ország, Málta és Horvátország, ahol az utóbbi években 70-90 százalék­kal nőtt a káros gázok kibocsátása. Évről évre több háztartási szemetet termelünk, amelynek a nagy része a szemétlerakókra kerül (TASR-felvétel) 3 Itt a friss adóhivatali tájékoztató MOLNÁR IVÁN Pozsony: Nem egész négy hó­nap maradt hátra a Nagy-Britannia uniós kiválását követő átmeneti időszakból, a központi adó- és vámhivatal ezért aktualizálta a brexittel kapcsolatos tájékoztató­ját - figyelmeztet Ivana Skokano­­vá, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. A financnasprava.sk honlapon elérhető részletes tájé­koztatóban a britek kiválásával kapcsolatos összes fontos infor­máció megtalálható arról, hogyan változnak meg az adózási és vám­szabályok jövő januártól. „Az idei év végén lejár az az átmeneti idő­szak, amely során az Egyesült Ki­rályság uniós kiválását követően még érvényben voltak a korábbi szabályok. Egyelőre ugyan még folynak a tárgyalások arról, mi­lyen formában is működik majd együtt az Egyesült Királyság az Európai Unióval, a pontos részle­tek így még nem ismertek, ami azonban biztos, hogy január else­jétől megváltoznak az eddigi sza­bályok” - mondta el Skokanová. Szerinte azonban ezek nem csu­pán a vállalkozókat, hanem a tu­ristákat és az Egyesült Királyság­ból az interneten keresztül árut rendelő vásárlókat is érintik majd. „Ha az EU-nak nem sikerül a brexitről egyezségre jutnia a britekkel, ak­kor januártól az Egyesült Király­ság esetében is hasonló szabá­lyokra számíthatunk majd, mint amilyeneket az EU jelenleg a nem uniós tagországokkal szemben al­kalmaz” - tette hozzá Skokanová. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságba kivitt és onnan behozott áru is vámköteles lesz, és fel kell készülnünk az el­lenőrzésekre is, miközben a turis­ták kiutazásával kapcsolatos sza­bályok hasonlóak lesznek, mint amilyeneket jelenleg például az Egyesült Államokba vagy Ukraj­nába utazókkal szemben támasz­tanak. Szigorítások várhatók azonban a postai csomagküldés­ben is. Még folynak a tárgyalások arról, milyen formában működik együtt a jövőben az Egyesült Királyság az Európai Unióval (TASR/AP-felvétel)

Next