Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-11 / 211. szám
www.ujszo.com I 2020. szeptember 11. KÖZÉLET MOLNÁR IVÁN Pozsony: Tüntetések, forgalomlassító demonstrációk - ezekre számíthat Szlovákia a legnagyobb agrárkamara szerint, ha nem változtat a gazdákkal szembeni hozzáállásán. Az ezzel kapcsolatos felhívásukat csaknem 700 agrárvállalkozás támogatja. Egy másik agrárszervezet politikai elfogultsággal vádolja őket. A gazdákat ezúttal az bosszantotta fel, hogy a Szlovák Földalap (SPF) megemelte a bérleti díjakat annak a nagyjából kétezer mezőgazdasági vállalkozásnak, amelyek az alap tulajdonában levő földeken gazdálkodnak. Az alap még július elején szerződést íratott alá velük a bérleti díjak növeléséről, aminek köszönhetően az érintett mezőgazdasági vállalkozások szerint a földalap nagyjából 7-10 millió euró pluszbevételhez juthat. Abban az esetben, ha az agrárvállalatok nem egyeznek bele a bérleti díj emelésébe, elveszíthetik azon földterületeket, amelyeken jelenleg gazdálkodnak. Összességében több mint 400 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületről van szó, miközben azok az agrárvállalatok, amelyek többek között a földalap területeit is bérlik, az ország mezőgazdasági össztermelésének csaknem a 80 százalékát biztosítják. Kierőszakolt aláírás „Az érintett gazdák többségéhez hasonlóan az általam irányított vállalkozás is kénytelen volt aláírni az új szerződést. Két hetet adtak arra, hogy meghozzuk a döntést, és határozottan a tudtunkra adták, hogy ha nem írjuk alá a szerződéskiegészítést, jövő januártól már nem számolnak velünk” - nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke a kormányhivatal pozsonyi épülete előtt megtartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. szakmai szervezet vezetője a kormányfőnek, a földművelésügyi miniszternek, a parlament elnökének és a parlamenti képviselőknek is eljuttatta azt a felhívást, amelyet a 700 legnagyobb szlovákiai agrárvállalkozás írt alá, és amelyben a bérleti díjak növelése ellen tiltakoznak. Utcára vonulhatnak „Ha nem történik érdemi változás, a földek helyett az utcákra és az autópályákra vonulunk ki” - fenyegette meg a kormányt Macho. Hogy az új díjak mekkora veszteséget okoznak a gazdáknak, azt Miroslav Stefcek, az SPPR alelnöke korábban egy liptói mezőgazdasági üzem példáján szemléltette, amely az eddigi 7500 euró helyett 35 ezer eurós díjat fog fizetni. Macho szerint az új bérleti díjakat ezért megvizsgáltatják a Szlovák Versenyhivatallal is, szerintük ugyanis a Szlovák Földalap visszaélt a domináns piaci helyzetével. Politikai bosszú Az SPPK fellépésével azonban nem minden gazda ért egyet. A pozsonyi kormányhivatal előtt tegnap a Gazdák Kezdeményezésébe (IP) tömörült termelők is megjelentek, akik elmondták: „aggódva figyelik az SPPK művileg kiprovokált tiltakozását, amely csak az indulatok felkorbácsolását szolgálja”. „Épp az SPPK volt az, amely korábban nem csatlakozott az Agrárkifizető Ügynökségnél (PPA) történt visszaélések ellen szervezett tüntetéseinkhez. És ők voltak azok is, akik az elmúlt 12 évben a földművelésügyi tárcát és a Szlovák Földalapot a legnagyobb mértékben támogatták, így jelentős mértékben felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért” - állítja Patrik Magdosko, a Gazdák Kezdeményezésének a képviselője. Szerinte ők csütörtökön azért látogattak el a kormányhivatal elé, hogy kiálljanak a jelenlegi földművelésügyi miniszter, Ján Micovsky mellett. Jogos volt az emelés? Micovsky már korábban jelezte, hogy a Szlovák Földalaptól bérelt földek bérleti díjai alulértékeltek voltak. Hasonló véleményen van a földalap is, amely szerint az új bérleti díjakkal csak megszüntették az eddigi diszkriminációt, a korábbi deformált díjaik ugyanis előnyben részesítették a bérlőiket a többi mezőgazdasági vállalkozással szemben. Lapunkban ezzel kapcsolatban már korábban figyelmeztettünk arra, hogy a bérleti díjak növelésével azokban a régiókban a legnagyobb az elégedetlenség, ahol mostanáig potom áron bérelhették a mezőgazdasági területeket a gazdák, tehát mindenekelőtt az ország északi járásaiban, ahol akár 60-70 euró/hektáros bérleti díjakkal is találkozhattunk. Tüntetésekkel fenyeget a legnagyobb agrárkamara a földbérleti díjak emelése miatt A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke, Emil Macho és alelnöke, Miroslav Stefcek egy ajándékcsomaggal és csaknem 700 agrárvállalkozó tiltakozó aláírásával lepte meg Igor Matovic kormányfőt(TASR-felvétel) Szlovákia továbbra sem jeleskedik a környezetvédelem terén NAGY ROLAND Bár az Európai Unió az utóbbi években igyekszik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, Szlovákiában ellentétes folyamat figyelhető meg. Pozsony: Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője a legfrissebb uniós statisztikai adatok alapján ezúttal azt vizsgálta meg, hogy az utóbbi 25 évben milyen irányt vett az üvegházhatású gázok kibocsátása az unió tagállamaiban, köztük Szlovákiában is. Fordított trend Ha az európai átlagot vesszük figyelembe, kiderül, hogy 1993 és 2018 között csaknem 44 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Konkrét számokban kifejezve ezt azt jelenti, hogy 25 évvel ezelőtt 247 millió tonna széndioxidot bocsátottak ki a tagállamok, két évvel ezelőtt viszont már csak 138 millió tonnát. „Ennek oka a szemétlerakók lecserélése az újrahasznosításra, illetve az energetikai célú feldolgozásra” - vélekedett Sadovská. Szlovákiában ezzel szemben épp ellentétes trend figyelhető meg. Míg 1993-ban 1,35 millió tonna szén-dioxidot bocsátottunk a légkörbe, addig 2018-ban már 1,68 millió tonnát, ami 25 százalékos növekedést jelent. Ladovská hozzátette, hogy bár Szlovákiában az utóbbi időben javulnak az újrahasznosítással kapcsolatos statisztikák, azonban évről évre több háztartási szemetet termelünk, amelynek a nagy része a szemétlerakókra kerül. Éppen az ilyen típusú hulladék tartalmazza a legtöbb ételmaradékot, amelynek lebomlása során rendkívül káros üvegházhatású gázok keletkeznek, főleg metán. Több újrahasznosítás kell Ha közelebbi pillantást vetünk az említett statisztikákra, kiderül, hogy az évi szeméttermelés az uniós tagállamokban is nő, azonban sokkal alacsonyabb tempóban, mint nálunk. 1995 és 2018 között Szlovákiában csaknem 50%-kal nőtt az évente kitermelt háztartási hulladék mennyisége, az EU-s átlag viszont ebben a tekintetben mindössze 14 százalékos növekedést mutat. Ez önmagában nem lenne probléma, ha az EU-s átlaghoz képest jóval több szemetet hasznosítanánk újra, azonban nem így van. Ladovská szerint különösen az energetikai újrahasznosításban maradunk el az uniótól. Szlovákiában jelenleg mindössze Pozsonyban és Kassán működik egy erre a célra kialakított szemétégető, az elemző azonban rámutatott, hogy a fejlett országokban ennél sokkal több van. Követendő példaként Hollandiát, Németországot, Nagy-Britanniát, Belgiumot, Svédországot, Ausztriát és Finnországot említi, ahol az utóbbi 25 évben 60-80 százalékkal sikerült csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Vannak azonban olyan tagállamok is, amelyek nálunk sokkal rosszabbul teljesítenek. Ide tartozik például Csehország, Málta és Horvátország, ahol az utóbbi években 70-90 százalékkal nőtt a káros gázok kibocsátása. Évről évre több háztartási szemetet termelünk, amelynek a nagy része a szemétlerakókra kerül (TASR-felvétel) 3 Itt a friss adóhivatali tájékoztató MOLNÁR IVÁN Pozsony: Nem egész négy hónap maradt hátra a Nagy-Britannia uniós kiválását követő átmeneti időszakból, a központi adó- és vámhivatal ezért aktualizálta a brexittel kapcsolatos tájékoztatóját - figyelmeztet Ivana Skokanová, a központi adó- és vámhivatal szóvivője. A financnasprava.sk honlapon elérhető részletes tájékoztatóban a britek kiválásával kapcsolatos összes fontos információ megtalálható arról, hogyan változnak meg az adózási és vámszabályok jövő januártól. „Az idei év végén lejár az az átmeneti időszak, amely során az Egyesült Királyság uniós kiválását követően még érvényben voltak a korábbi szabályok. Egyelőre ugyan még folynak a tárgyalások arról, milyen formában is működik majd együtt az Egyesült Királyság az Európai Unióval, a pontos részletek így még nem ismertek, ami azonban biztos, hogy január elsejétől megváltoznak az eddigi szabályok” - mondta el Skokanová. Szerinte azonban ezek nem csupán a vállalkozókat, hanem a turistákat és az Egyesült Királyságból az interneten keresztül árut rendelő vásárlókat is érintik majd. „Ha az EU-nak nem sikerül a brexitről egyezségre jutnia a britekkel, akkor januártól az Egyesült Királyság esetében is hasonló szabályokra számíthatunk majd, mint amilyeneket az EU jelenleg a nem uniós tagországokkal szemben alkalmaz” - tette hozzá Skokanová. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságba kivitt és onnan behozott áru is vámköteles lesz, és fel kell készülnünk az ellenőrzésekre is, miközben a turisták kiutazásával kapcsolatos szabályok hasonlóak lesznek, mint amilyeneket jelenleg például az Egyesült Államokba vagy Ukrajnába utazókkal szemben támasztanak. Szigorítások várhatók azonban a postai csomagküldésben is. Még folynak a tárgyalások arról, milyen formában működik együtt a jövőben az Egyesült Királyság az Európai Unióval (TASR/AP-felvétel)