Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-12 / 212. szám

KÖZÉLET 2020. szeptember 12. I www.ujszo.com 2 I Úgy tűnik, Szlovákia lett Európa adócsalója CZÍMER GÁBOR Pozsony/Brüsszel. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások 0,53 százalékának megfelelő büntetést javasol Szlovákiának. Szlovákiának a 2014-2020 kö­zötti uniós programozási időszak­ban összesen 15 milliárd euró kö­zösségi forrás áll a rendelkezésére, amiből eddig hozzávetőlegesen öt milliárdot hívtunk le. Az OLAF friss jelentéséből ki­derült, 2015 és 2019 között Szlo­vákiában 1947 uniós támogatással kapcsolatos vizsgálatot indítottak. Ez önmagában nem kevés, hiszen az olyan nagy államokban, mint pél­dául Franciaország 1233 ilyen el­járás indult. A magas szlovákiai esetszám miatt az adott időszakban az országba érkező uniós támoga­tások összértékének 21,03 százalé­ka volt tárgya valamilyen OLAF- ellenőrzésnek. Ez rendkívül magas arány, Szlovákia ezzel az adattal toronymagasan kiemelkedik az uniós országok közül, hiszen a 27 tagállam átlaga ebben a tekintetben 1,91 százalék, Magyarország ese­tében is csak 1,41 százalék, Cseh­országban pedig 2,22 százalék. Szlovákián kívül egyetlen tagállam esetében sem haladja meg ez a mu­tató a 3 százalékot. Ez az adat arról árulkodik, hogy az országba érkező uniós támogatások mekkora részét illetően vizsgálódik az OLAF, de nem okvetlenül jelenti azt, hogy a kérdéses támogatások felhasználá­sa során valóban visszaélés, vagy hiba történt. Büntetési javaslatok Arról, hogy a 2015-2019 közötti időszakban a felzárkóztatási és ag­rártámogatásokat illetően mely esetekben igazolt valamilyen sza­bálytalanságot az OLAF, az „aján­lásokkal lezárt esetek” száma ta­núskodik. Az uniós csalás elleni hi­vatal ebben az időszakban Szlová­kia esetében 13 eljárást zárt le az­zal, hogy valamilyen javaslatot tett a nemzetállami hatóságoknak. Ezen esetek egy részében az OLAF iga­zoltnak látta a visszaélést, és bün­tetés kiszabását is javasolta. Az ügyekben javasolt büntetés összér­tékét az uniótól kapott teljes támo­gatás százalékarányaként adják meg. Eszerint a problémás szlová­kiai ügyek miatt annyi büntetést ja­vasoltak az országnak, amely az összes EU-s támogatásunk 0,53 százalékát teszi ki. Ezzel Szlovákia a második legrosszabb eredményt érte el, a 27 tagállam átlaga ugyanis csak 0,36 százalék, a cseheknek pe­dig csak az uniótól kapott pénzük 0,06 százalékának megfelelő bün­tetést javasoltak. A megállapított büntetés mértékét illetően Szlová­kiát csak Magyarország előzi meg, amely azonban toronymagasan ve­zet. Az államnak rendkívül magas arányú, a lehívható pénzek 3,93 százalékának megfelelő büntetést javasoltak. Mindezt az alapján a 43 eset alapján, amelyben az OLAF igazoltnak látta valamilyen problé­ma meglétét. Az adott időszakban az esetszámok tekintetében is Ma­gyarország áll a negatív lista élén, a sorban mögötte a jóval nagyobb Románia áll (40 lezárt vizsgálat), a harmadik helyen holtversenyben Lengyelország és Olaszország áll 22-22 lezárt vizsgálattal. Sereghajtó adócsaló Az OLAF nemcsak az uniótól le­hívható pénzeket, hanem a közpon­ti költségvetésbe befizetendő for­rásokat is ellenőrzi. A tagállami ha­táskörben beszedett vám- és áfabe­vételek egy részét ugyanis tovább kell adni az uniós költségvetés felé. Az intézmény jelentése szerint míg a 2015—2019 közötti időszakban a legtöbb tagállamban a közös uniós büdzsébe befizetett vám- és áfabe­vételek fél-egy százalékát teszik ki a szabálytalan és csalásgyanús ese­tek, addig Szlovákia esetében ez rendkívül magas: 51,9 százalék. Az OLAF előző, 2014-2018 kö­zötti időszakra vonatkozó jelentése szerint Szlovákia esetében ez a szám 50,11 százalék volt, ami már akkor is messze a legmagasabb ér­téknek számított. Az uniós ellen­őrök szerint Magyarország eseté­ben ebben az előző időszakban a befizetendő vám- és áfabevételek­nek mindössze 0,14 százalékával volt gond, a 2015-2019 közötti években azonban ez 24,47 száza­lékra ugrott. Ezzel Magyarország a negatív listán felzárkózott Szlová­kia mögé a második helyre. Ahogy azt táblázatunk is mutatja, a harma­dik helyen Görögország áll (19,35 %). A Portfolio.hu azt írja, az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a magyar adóhatóság felé. Ez egyben azt je­lenti, az ellenőrzések sok esetet nem szúrnak ki. Ennek következtében sok áfát és vámot megspórolnak a cégek, így az adóhatóság jelentős mennyiségű pénzt nem is tud to­vábbutalni a közös uniós büdzsébe. A szakportál az adó- és vámbevétel területén Szlovákiában és Magyar­­országon egyszerre jelentkező problémáról azt írja, a szlovák­magyar áruforgalomban még min­dig sok trükközés lehet a termékek ide-oda utaztatásával és így a vám- és áfabevételek megspórolásával. Lealkudható büntetés Tóth István János, a Korrupció­kutató Központ Budapest igazga­tója az OLAF-jelentés kapcsán el­mondta, az uniós intézménynek a jogállásából kifolyólag nincs a ha­gyományos értelemben vett nyo­mozati jogköre, ehelyett dokumen­tumok alapján vizsgálódik. „Ha anomáliát, például korrupciót, té­vedést, vagy mondjuk kartellezést találnak, akkor ajánlást tesznek az érintett tagállam ügyészségének” - mondta Tóth. A valódi nyomozást a tagállami hatóságoknak kellene ki­viteleznie. Szlovákiában 2015-2019 közötti időszakban az­­ OLAF ajánlásai alapján egy eset­ben emeltek vádat, hat esetben a szlovák ügyészség nem látott okot a vádemelésre, és elutasította az uniós szerv javaslatát. További öt esetben pedig még nem döntött a szlovák ügyészség arról, hogy vá­dat emel-e vagy sem. A tagállami nyomozóhatóságok jelentette kor­lát áthidalására áll fel 2021-től 22 tagállamban, köztük Szlovákiában, az Európai Ügyészség. Magyaror­szág egyelőre nem csatlakozik az intézményhez. Tóth arról is beszélt, az OLAF az ajánlásában felszólíthatja még a tagállami kormányt a hiányosság kijavítására, de akár javaslatot is tehet az Európai Bizottságnak, hogy az szabjon ki büntetést az adott tag­országra. A hivatal az egész unió­ban 2019-ben összesen 485 millió eurónyi büntetésre tett javaslatot. Az OLAF indítványa alapján aztán a bizottság az adott tagállammal tárgyalásokba kezd arról, mennyi legyen valójában a büntetés. Arról, hogy az OLAF által feltárt problé­mákat nyilvánosságra hozzák-e, mindig az adott tagállam kormánya dönt. Az uniós intézmény nem te­heti közzé, pontosan milyen hiá­nyosságokat találtak, így a jelenté­sük is csak esetszámokat, statiszti­kai adatokat tartalmaz. A szlovák-magyar áruforgalomban sok trükközés lehet a termékek ide-oda utaztatásával és így a vám- és áfabevételek megspórolásával (TASR-felvétel) AZ EU KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉSÉBE BEFOLYÓ, A TAGÁLLAMI HATÓSÁGOK ÁLTAL 2015-2019 KÖZÖTT BESZEDETT VÁM- ÉS ÁFABEVÉTEL Azon OLAF-vizsgálatok száma: Az uniós büdzsébe befizetett amelyek ajánlással vám- és áfabevétel zárultak csalásgyanús aránya Szlovákia 5 51,87 % Magyarország 9 24,47 % Görögország 16 19,35 % Egyesült Királyság 35 10,73 % Hollandia 45 1,74% Málta 3 1,16% Csehország 13 0,96 % Portugália 16 0,71 % Bulgária 10 0,70% Spanyolország 31 0,70 % Dánia 15 0,59 % Ausztria 6 0,54 % Belgium 25 0,52 % Románia 22 0,44 % Lettország 5 0,43 % Ciprus 6 0,38 % Szlovénia 11 0,36 % Franciaország 20 0,31 % Németország 29 0,22 % Olaszország 26 0,19 % Lengyelország 20 0,19 % Horvátország 7 0,15 % Litvánia 9 0,13 % Svédország 11 0,11 % Finnország 7 0,06 % Észtország 4 0,03 % Írország 7 0,00 % Luxemburg 0 0,00 % EU-27 378 1,25 % EU-28 413 2,72 % • Forrás: OLAF Utcára vonulnak a szakszervezetek MOLNÁR IVÁN Országos tüntetéssorozattal tiltakozik a kormány szociális megszorításai ellen a szlovákiai munkavállalók legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ). Az első állomás Kassa, Pozsony. A szakszervezetek az el­következő három hét folyamán hat megyeközpontban is az utcára vo­nulnak, az első tüntetés Kassán lesz szeptember 17-én, vagyis már jövő csütörtökön. A sorban Eperjes (szep­tember 18.), Besztercebánya (szep­tember 22.), Zsolna (szeptember 24.), Trencsén (szeptember 28.) és Nagy­szombat (szeptember 29.) követke­zik. A tüntetéseket az említett váro­sokban minden esetben délután fél négykor rendezik. A Szakszerveze­tek Szövetsége a pénteki közgyűlésén döntött úgy, hogy valóra váltja a he­tekkel ezelőtt megfogalmazott fe­nyegetéseit, szerinte ugyanis a jelen­legi kormány látványosan le szeretné faragni a dolgozóknak járó juttatáso­kat, ráadásul mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse a szak­­szervezetek mozgáskörét.­­ A jelenlegi kormány hivatali ide­je alatt csak kétszer ült össze az ér­dekegyeztető tanács, ráadásul a ja­vaslatok többségéről elhamarkodot­tan döntöttek” - nyilatkozta Marián Magdosko, a KOZ elnöke. A szak­­szervezetek a legutóbbi érdekegyez­tető tanácsról kivonultak, mivel a kormány szerintük egyoldalú tár­gyalásokat kezdett a munkáltatók képviselőivel a minimálbérről, fi­gyelmen kívül hagyva a szakszerve­zetek véleményét. „Sokáig abban bíztunk, hogy megváltozik a helyzet, tovább azonban már nem tolerálhat­juk a szakszervezetek elleni lépése­ket. A szociális békének Szlovákiá­ban vége” - állítja Magdosko. Monika Uhlerová, a KOZ alelnö­­ke szerint Milan Krajniak munka­ügyi miniszter kétségbe vonta a KOZ mandátumát a tárgyalásokra. „Az az állítás, hogy csupán 200 ezer alkal­mazottat képviselünk, egyszerű ha­zugság. A kollektív tárgyalásokon ágazati szinten majd 830 ezer alkal­mazott érdekeit védjük, az érdek­egyeztető tanácson pedig minden munkavállaló mellett kiállunk” - tette hozzá Uhlerová. A szakszerve­zetek a minimálbérrel kapcsolatos ellentéteken kívül felhívták a figyel­met az árak egyre gyorsabb növe­kedésére, a környező országokhoz képest is alacsonyabb fizetésekre, és egy sor egyéb olyan tényezőre, ame­lyek rontanak a munkavállalók anyagi helyzetén. „A követeléseink teljes mértékben jogosak” - mondta Uhlerová, aki szerint a szlovákiai helyzetről már a külföldi partner­­szervezeteiket is tájékoztatták. Milan Krajinak az érdekegyeztető tanács augusztusi ülését követően figyelmeztette a KOZ képviselőit, hogy nem hagyja magát zsarolni olyanoktól, akik „körbe-körbe csak a saját elképzeléseiket szajkózzák”. A tárcavezető már akkor jelezte, hogy hamarosan szeretné átdolgoz­ni az érdekegyeztetésről szóló sza­bályokat, bevonva az egyeztetésbe a szakmai és civil szervezeteket is. Pénteken pedig - a KOZ tüntetések­kel kapcsolatos sajtótájékoztatójá­val csaknem egy időben - bejelen­tette, hogy elsőként a Modern Szak­­szervezetek képviselőivel egyezte­tett, akik jelezték, hogy a jövőben szeretnének részt venni az érdek­­egyeztetésben.

Next