Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-12 / 212. szám
KÖZÉLET 2020. szeptember 12. I www.ujszo.com 2 I Úgy tűnik, Szlovákia lett Európa adócsalója CZÍMER GÁBOR Pozsony/Brüsszel. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az EU-s felzárkóztatási és agrártámogatások 0,53 százalékának megfelelő büntetést javasol Szlovákiának. Szlovákiának a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban összesen 15 milliárd euró közösségi forrás áll a rendelkezésére, amiből eddig hozzávetőlegesen öt milliárdot hívtunk le. Az OLAF friss jelentéséből kiderült, 2015 és 2019 között Szlovákiában 1947 uniós támogatással kapcsolatos vizsgálatot indítottak. Ez önmagában nem kevés, hiszen az olyan nagy államokban, mint például Franciaország 1233 ilyen eljárás indult. A magas szlovákiai esetszám miatt az adott időszakban az országba érkező uniós támogatások összértékének 21,03 százaléka volt tárgya valamilyen OLAF- ellenőrzésnek. Ez rendkívül magas arány, Szlovákia ezzel az adattal toronymagasan kiemelkedik az uniós országok közül, hiszen a 27 tagállam átlaga ebben a tekintetben 1,91 százalék, Magyarország esetében is csak 1,41 százalék, Csehországban pedig 2,22 százalék. Szlovákián kívül egyetlen tagállam esetében sem haladja meg ez a mutató a 3 százalékot. Ez az adat arról árulkodik, hogy az országba érkező uniós támogatások mekkora részét illetően vizsgálódik az OLAF, de nem okvetlenül jelenti azt, hogy a kérdéses támogatások felhasználása során valóban visszaélés, vagy hiba történt. Büntetési javaslatok Arról, hogy a 2015-2019 közötti időszakban a felzárkóztatási és agrártámogatásokat illetően mely esetekben igazolt valamilyen szabálytalanságot az OLAF, az „ajánlásokkal lezárt esetek” száma tanúskodik. Az uniós csalás elleni hivatal ebben az időszakban Szlovákia esetében 13 eljárást zárt le azzal, hogy valamilyen javaslatot tett a nemzetállami hatóságoknak. Ezen esetek egy részében az OLAF igazoltnak látta a visszaélést, és büntetés kiszabását is javasolta. Az ügyekben javasolt büntetés összértékét az uniótól kapott teljes támogatás százalékarányaként adják meg. Eszerint a problémás szlovákiai ügyek miatt annyi büntetést javasoltak az országnak, amely az összes EU-s támogatásunk 0,53 százalékát teszi ki. Ezzel Szlovákia a második legrosszabb eredményt érte el, a 27 tagállam átlaga ugyanis csak 0,36 százalék, a cseheknek pedig csak az uniótól kapott pénzük 0,06 százalékának megfelelő büntetést javasoltak. A megállapított büntetés mértékét illetően Szlovákiát csak Magyarország előzi meg, amely azonban toronymagasan vezet. Az államnak rendkívül magas arányú, a lehívható pénzek 3,93 százalékának megfelelő büntetést javasoltak. Mindezt az alapján a 43 eset alapján, amelyben az OLAF igazoltnak látta valamilyen probléma meglétét. Az adott időszakban az esetszámok tekintetében is Magyarország áll a negatív lista élén, a sorban mögötte a jóval nagyobb Románia áll (40 lezárt vizsgálat), a harmadik helyen holtversenyben Lengyelország és Olaszország áll 22-22 lezárt vizsgálattal. Sereghajtó adócsaló Az OLAF nemcsak az uniótól lehívható pénzeket, hanem a központi költségvetésbe befizetendő forrásokat is ellenőrzi. A tagállami hatáskörben beszedett vám- és áfabevételek egy részét ugyanis tovább kell adni az uniós költségvetés felé. Az intézmény jelentése szerint míg a 2015—2019 közötti időszakban a legtöbb tagállamban a közös uniós büdzsébe befizetett vám- és áfabevételek fél-egy százalékát teszik ki a szabálytalan és csalásgyanús esetek, addig Szlovákia esetében ez rendkívül magas: 51,9 százalék. Az OLAF előző, 2014-2018 közötti időszakra vonatkozó jelentése szerint Szlovákia esetében ez a szám 50,11 százalék volt, ami már akkor is messze a legmagasabb értéknek számított. Az uniós ellenőrök szerint Magyarország esetében ebben az előző időszakban a befizetendő vám- és áfabevételeknek mindössze 0,14 százalékával volt gond, a 2015-2019 közötti években azonban ez 24,47 százalékra ugrott. Ezzel Magyarország a negatív listán felzárkózott Szlovákia mögé a második helyre. Ahogy azt táblázatunk is mutatja, a harmadik helyen Görögország áll (19,35 %). A Portfolio.hu azt írja, az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok cég a magyar adóhatóság felé. Ez egyben azt jelenti, az ellenőrzések sok esetet nem szúrnak ki. Ennek következtében sok áfát és vámot megspórolnak a cégek, így az adóhatóság jelentős mennyiségű pénzt nem is tud továbbutalni a közös uniós büdzsébe. A szakportál az adó- és vámbevétel területén Szlovákiában és Magyarországon egyszerre jelentkező problémáról azt írja, a szlovákmagyar áruforgalomban még mindig sok trükközés lehet a termékek ide-oda utaztatásával és így a vám- és áfabevételek megspórolásával. Lealkudható büntetés Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója az OLAF-jelentés kapcsán elmondta, az uniós intézménynek a jogállásából kifolyólag nincs a hagyományos értelemben vett nyomozati jogköre, ehelyett dokumentumok alapján vizsgálódik. „Ha anomáliát, például korrupciót, tévedést, vagy mondjuk kartellezést találnak, akkor ajánlást tesznek az érintett tagállam ügyészségének” - mondta Tóth. A valódi nyomozást a tagállami hatóságoknak kellene kiviteleznie. Szlovákiában 2015-2019 közötti időszakban az OLAF ajánlásai alapján egy esetben emeltek vádat, hat esetben a szlovák ügyészség nem látott okot a vádemelésre, és elutasította az uniós szerv javaslatát. További öt esetben pedig még nem döntött a szlovák ügyészség arról, hogy vádat emel-e vagy sem. A tagállami nyomozóhatóságok jelentette korlát áthidalására áll fel 2021-től 22 tagállamban, köztük Szlovákiában, az Európai Ügyészség. Magyarország egyelőre nem csatlakozik az intézményhez. Tóth arról is beszélt, az OLAF az ajánlásában felszólíthatja még a tagállami kormányt a hiányosság kijavítására, de akár javaslatot is tehet az Európai Bizottságnak, hogy az szabjon ki büntetést az adott tagországra. A hivatal az egész unióban 2019-ben összesen 485 millió eurónyi büntetésre tett javaslatot. Az OLAF indítványa alapján aztán a bizottság az adott tagállammal tárgyalásokba kezd arról, mennyi legyen valójában a büntetés. Arról, hogy az OLAF által feltárt problémákat nyilvánosságra hozzák-e, mindig az adott tagállam kormánya dönt. Az uniós intézmény nem teheti közzé, pontosan milyen hiányosságokat találtak, így a jelentésük is csak esetszámokat, statisztikai adatokat tartalmaz. A szlovák-magyar áruforgalomban sok trükközés lehet a termékek ide-oda utaztatásával és így a vám- és áfabevételek megspórolásával (TASR-felvétel) AZ EU KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉSÉBE BEFOLYÓ, A TAGÁLLAMI HATÓSÁGOK ÁLTAL 2015-2019 KÖZÖTT BESZEDETT VÁM- ÉS ÁFABEVÉTEL Azon OLAF-vizsgálatok száma: Az uniós büdzsébe befizetett amelyek ajánlással vám- és áfabevétel zárultak csalásgyanús aránya Szlovákia 5 51,87 % Magyarország 9 24,47 % Görögország 16 19,35 % Egyesült Királyság 35 10,73 % Hollandia 45 1,74% Málta 3 1,16% Csehország 13 0,96 % Portugália 16 0,71 % Bulgária 10 0,70% Spanyolország 31 0,70 % Dánia 15 0,59 % Ausztria 6 0,54 % Belgium 25 0,52 % Románia 22 0,44 % Lettország 5 0,43 % Ciprus 6 0,38 % Szlovénia 11 0,36 % Franciaország 20 0,31 % Németország 29 0,22 % Olaszország 26 0,19 % Lengyelország 20 0,19 % Horvátország 7 0,15 % Litvánia 9 0,13 % Svédország 11 0,11 % Finnország 7 0,06 % Észtország 4 0,03 % Írország 7 0,00 % Luxemburg 0 0,00 % EU-27 378 1,25 % EU-28 413 2,72 % • Forrás: OLAF Utcára vonulnak a szakszervezetek MOLNÁR IVÁN Országos tüntetéssorozattal tiltakozik a kormány szociális megszorításai ellen a szlovákiai munkavállalók legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ). Az első állomás Kassa, Pozsony. A szakszervezetek az elkövetkező három hét folyamán hat megyeközpontban is az utcára vonulnak, az első tüntetés Kassán lesz szeptember 17-én, vagyis már jövő csütörtökön. A sorban Eperjes (szeptember 18.), Besztercebánya (szeptember 22.), Zsolna (szeptember 24.), Trencsén (szeptember 28.) és Nagyszombat (szeptember 29.) következik. A tüntetéseket az említett városokban minden esetben délután fél négykor rendezik. A Szakszervezetek Szövetsége a pénteki közgyűlésén döntött úgy, hogy valóra váltja a hetekkel ezelőtt megfogalmazott fenyegetéseit, szerinte ugyanis a jelenlegi kormány látványosan le szeretné faragni a dolgozóknak járó juttatásokat, ráadásul mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse a szakszervezetek mozgáskörét. A jelenlegi kormány hivatali ideje alatt csak kétszer ült össze az érdekegyeztető tanács, ráadásul a javaslatok többségéről elhamarkodottan döntöttek” - nyilatkozta Marián Magdosko, a KOZ elnöke. A szakszervezetek a legutóbbi érdekegyeztető tanácsról kivonultak, mivel a kormány szerintük egyoldalú tárgyalásokat kezdett a munkáltatók képviselőivel a minimálbérről, figyelmen kívül hagyva a szakszervezetek véleményét. „Sokáig abban bíztunk, hogy megváltozik a helyzet, tovább azonban már nem tolerálhatjuk a szakszervezetek elleni lépéseket. A szociális békének Szlovákiában vége” - állítja Magdosko. Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke szerint Milan Krajniak munkaügyi miniszter kétségbe vonta a KOZ mandátumát a tárgyalásokra. „Az az állítás, hogy csupán 200 ezer alkalmazottat képviselünk, egyszerű hazugság. A kollektív tárgyalásokon ágazati szinten majd 830 ezer alkalmazott érdekeit védjük, az érdekegyeztető tanácson pedig minden munkavállaló mellett kiállunk” - tette hozzá Uhlerová. A szakszervezetek a minimálbérrel kapcsolatos ellentéteken kívül felhívták a figyelmet az árak egyre gyorsabb növekedésére, a környező országokhoz képest is alacsonyabb fizetésekre, és egy sor egyéb olyan tényezőre, amelyek rontanak a munkavállalók anyagi helyzetén. „A követeléseink teljes mértékben jogosak” - mondta Uhlerová, aki szerint a szlovákiai helyzetről már a külföldi partnerszervezeteiket is tájékoztatták. Milan Krajinak az érdekegyeztető tanács augusztusi ülését követően figyelmeztette a KOZ képviselőit, hogy nem hagyja magát zsarolni olyanoktól, akik „körbe-körbe csak a saját elképzeléseiket szajkózzák”. A tárcavezető már akkor jelezte, hogy hamarosan szeretné átdolgozni az érdekegyeztetésről szóló szabályokat, bevonva az egyeztetésbe a szakmai és civil szervezeteket is. Pénteken pedig - a KOZ tüntetésekkel kapcsolatos sajtótájékoztatójával csaknem egy időben - bejelentette, hogy elsőként a Modern Szakszervezetek képviselőivel egyeztetett, akik jelezték, hogy a jövőben szeretnének részt venni az érdekegyeztetésben.