Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-21 / 218. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 21. RÉGIÓ A helyi értékekről tanulhatnak az iskolában KISS BARTALOS ÉVA Nagymegyeren tartották a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet hagyományos éves konferenciáját. A Közművelődés és érték című egyeztetésen az is kiderült, hogyan építhetők be a helyi értékek az oktatásba. NAGYMEGYER A konferencia első szakaszában a közművelődés és a népfőiskola témája köré szervezték az előadásokat. Szabó Csilla a gyermekszínjátszásról és a Duna Menti Tavasz fesztiválról tartott előadást, Kecskés Marika a bábozás mozgalmát és a képzési lehetőségeket ismertette a dunaszerdahelyi fesztivál tükrében. Huszár László, a művelődési intézet igazgatója pedig arról beszélt, hogy hogyan határozhatók meg a célok és feladatok a népzenei képzés terén. A második etap előadásainak mottója: „Az érték mint jövő” elsősorban az oktatásra épített. Itt mutatták be a Madar értékei olvasókönyvet és helyismereti munkafüzetet. Szász Veronika, a madari Édes Gergely Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója és Öllé Katalin pedagógus beszélt arról, hogyan készítették el a 163 oldalas munkafüzetet. Varga Péter, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke leszögezte, hogy a kiadvány készítői értéket teremtettek a madari olvasókönyvvel és munkafüzettel. „A kutatásaink során rájöttünk, hogy sokkal több minden van még a faluban, mint amit próbáltunk besűríteni a munkafüzetbe, valamint az olvasókönyvbe. Ezért QR-kódot is találhatnak a könyvekben, amellyel a bővített tartalmat is megnézheti a nagyközönség, illetve a diákjaink” - közölte Szász Veronika. Az igazgatónő elmondta, egyelőre fejtörést okoz, hogy az iskolában hogyan élhetnek a modern vívmányokkal, ugyanis a házirend szerint a diákok nem használhatnak mobiltelefont az órákon. Hat pedagógus egy évig dolgozott a kiadványon, a falu krónikájából, jegyzőkönyvekből, helyi egyetemisták által írt szakdolgozatokból, valamint a 70 év feletti lakóktól is gyűjtöttek történeteket, amelyeket a könyvben is felhasználnak. Projektnapokat szerveztek, amikor élőben ismerkedhettek meg a diákok a helyi népszokásokkal. „Szüretelni voltunk, tollat fosztottak a lányaink két idős madari nénivel, és egy család, aki sokat támogatja az iskolát, lehetővé tette, hogy reggeltől a hurka kifőzéséig részt vehessünk egy hagyományos disznótoron” - sorolta az élő hagyományokat Szász Veronika. A következő tanévben már az oktatásban is használnák a kiadványt, amelynek köszönhetően a harmadiktól a hetedik évfolyamig a diákok megismerkedhetnek a község egyedülálló hagyományaival, természeti értékeivel és történelmével. Rancsó Andrea, a Felvidéki Értéktár Biztosság szakmai alelnöke, aki évek óta foglalkozik a helytörténeti értékek alkalmazásával a tanítás keretében, arról beszélt, hogyan építhetők be az értékprogram során készített adatbázisok az oktató-nevelő programba. Elmondta: a korábban Hetényben kidolgozott és a madari projektnek is jó példaként kellene állnia a magyar tanítási nyelvű alapiskolák és a magyar közösségek előtt. „A kis közösségekből kell kiépítenünk a komplex nagy magyarságot, a mi felvidéki kultúránkat” - hangsúlyozta Rancsó Andrea, aki nehezményezte, hogy a hiányzó anyagi és szakmai háttér miatt elvesznek a működő szervezetek, a művelődési intézet azonban segítséget kínál a közösségeknek. „Akár a népzenében, színjátszásban, bábos képzésben vagy egy iskolai értékprogram megteremtésében, azért, hogy megmaradjon ez a kultúra, a mi kulturális értékeink” - folytatta a pedagógus. Rancsó Andrea szerint elsősorban jókedv és munkakedv kell a helyi értékek összegyűjtéséhez. „Nagyon nehéz munka ez, aki belekezd, az nagy fába vágja a fejszéjét. Hetényben már 15 éve csináljuk, és sokkal jobb emberré váltunk a program által. A gyerekeimen is látom, hogy jó irányba tereltem őket, mindig visszatérnek Hetényhez” - közölte Rancsó Andrea. A szervezetek a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézettől kérhetnek segítséget az újrainduláshoz, vagy lendületet ahhoz, hogy nagyobb fordulatszámon kezdjék el gyűjteni a helyi értékeket. A konferencia keretében Bödők Károly, a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság titkára ismertette az értéktár tevékenységét. Idén az Ünnepeink 2020 pályázat keretében további értékekkel gazdagodott az adatbázis. Huszár László, a művelődési intézet igazgatója értékelte a bekapcsolódó helyi bizottságok munkáját, és további tevékenységre biztatta őket. Értéktár bizottságok munkáját is értékelték és elismerték (A szerző felvétele) ■ ■ I 3 VILLÁMINTERJÚ Bödők Károly, a Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság titkára Mit mondhatunk el a Felvidéki Magyar Értéktárról? A 2015-ben megalakult értéktár minden évben dinamikusan fejlődik. Harmadszor rendezhettük meg ezt a konferenciát, és láthatjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés iránta. A 2015-ben elkezdetett munka most kezd átültetődni a társadalomba. Ennek célja, hogy a települések vezetői, a kultúrával foglalkozó emberek, akik összefogják a közösségeket, megértsék, hogy miért fontos az értékek összegyűjtése, és mi az a jövőkép, ami az értékeken keresztül kialakulhat. Miért fontos ez, és mennyire ültethető be a társadalomba? Amikor valaki belecsöppen ebbe a világba, például elolvas egy helyi történetet, és kedvet kap ahhoz, hogy beszélgessen róla, kinyílik egy másik ablak, megkérdezik a szomszédot is, előkerülnek a régi fényképek, egy üveg bor, kezdődnek a beszélgetések, a kártyapartik és ezek az értékek, amik ott feküdtek az asztal alatt, élővé kezdenek válni és elkezdünk róla beszélni. Miért van erre szükség a 21. században, hogyan tudunk ezekhez visszanyúlni? Kinyílt a mediális olló a társadalomban. A mobil és az internet világában sok esetben felszámolódtak a helyi közösségek. Míg régen az emberek közösségben töltötték az estéiket, beszélgetésekkel, tollfosztással, manapság leülnek a tévé elé, a mobilon keresnek híreket. Ezeken a beszélgetéseken, értékgyűjtésen, közösségi munkán keresztül vissza lehet csempészni és újraindítani a jövőben élő közösségeket. Lehetséges ez? A mostani konferencia is azt mutatja, egyre nagyobb az igény erre. Nem csak az értékgyűjtésre. Az is kiderült, hogy hol lehet használni ezeket az értékeket. A digitalizációval egy jövőképet is mutattunk. Ezeket az értékeket digitalizálni kell ahhoz, hogy újra visszakerüljenek az emberekhez, megmaradjanak a virtuális tudatban. Arról is szó volt, hogy a helyi értékek az iskolában is megjelenjenek, ezáltal erősítjük a helyi közösségek közösségépítő hatását, aminek köszönhetően azok, akik elköltöztek, hazajöhetnek, mert visszavárják őket a gyökerek. (béva) RÖVIDEN Öt osztály diákjai vannak karanténban Rimaszombat. A rimaszombati S. M. Daxner szlovák tannyelvű alapiskolában is megjelent a Covid-19 betegség. Jozef Simko polgármester szombaton összehívta a városi válságstábot, melynek ülésén részt vett Dusán Béres járási tisztiorvos is. A válságstáb ülésén döntés született arról, hogy az iskola tanulói mára igazgatói szabadot kaptak. Az oktatás a mai napon szünetel, mivel a tanintézmény épületeit fertőtlenítik. Holnap az alsó tagozatos tanulók visszatérhetnek az iskolába és részt vehetnek az órarend szerinti oktatáson. A felső tagozatos diákok azonban nem térnek vissza az iskolába, a felső tagozaton péntekig távoktatás formájában zajlik a tanítás. Az alapiskola öt osztályának diákjai (5. A, 6. B, 7. A, 7. B és 8. A) karanténba kerültek a velük egy háztartásban élő családtagokkal együtt. A Rimaszombati járást eddig elkerülte a járvány második hulláma. (hn) Ülésezett a Déli Régió - stratégiai területi csoportok alakulnak BUCHLOVICS PÉTER Alapvető változás lesz az EU 2021-2027-re szóló költségvetési időszakában lehívható uniós fejlesztési források ügyében, és ez az összes szlovákiai települést érinti. MUZSLf: Eddig a települések maguk döntötték el, hogy mire pályáznak és mit fejlesztenek, jövőre már kollektív és egyeztetett döntések alapján határozzák meg azt, hogy mire pályázzanak - a megalakuló stratégiai-fejlesztési régiók képviselői döntenek majd az általuk fontosnak ítélt projektekről. Stratégiai-tervezési kérdésekről, megalakítandó fejlesztési régiókról és a szintén megalakítandó úgynevezett együttműködési tanácsokról tárgyalt a községben a Párkány és a környékbeli 23 faluból álló Déli Régió Tanácsa, Nyitra megye alelnökének és a meghívott egyetemi szakértőknek a jelenlétében. Ezt követően ismertették a jövőre életbe lépő alapvető változásokat. Ennek értelmében Nyitra megyében 10 stratégiai területi csoporttal számolnak, plusz a járási székhelyekkel mint önálló tervezési régiókkal. A tervek szerint minden ilyen stratégiai területi csoportnak lesz egy együttműködési tanácsa, amely a térség polgármestereiből, a civil szervezetek, a vállalkozók, valamint az oktatás, a kultúra és a tudományos élet képviselőiből áll, és ez a tanács dönt majd arról, hogy hosszú távon milyen fejlesztések megvalósítása érdekében pályáznak uniós forrásokért. A területi csoportok stratégiai tervét pedig Nyitra megye stratégiai fejlesztési tervébe integrálják. A tervezett csoportok a következők: tapolcsányi, nyitrai, aranyosmaróti, barsi, Alsó-Garam menti, Ipolymenti, Nagysurány-érsekújvári, Déli Régió, vágsellyei régió, ipolysági régió, komáromi régió és önálló csoportokként a járási székhelyek: Nyitra, Aranyosmarót, Érsekújvár, Léva, Komárom, Nagytapolcsány, Vágsellye. Ez még csak terv, lehet, hogy heteken belül változni fog a területi csoportok és a leendő együttműködési tanácsok száma is. A jelen lévő egyetemi szakértők, Vladimír Ondrejicka a Szlovák Műszaki Egyetemről és Jana Jarábková docens a Szlovák Mezőgazdasági Egyetemről hangsúlyozták, hogy az új szervezeti forma egyrészt az uniós alapok hatékonyabb és gyorsabb ki- és felhasználását teszi lehetővé, másrészt pedig ez a szerkezeti felépítés biztosítja azt, hogy valóban a kistérségi régiókig eljusson a pénz, és valóban olyan fejlesztésekre legyen felhasználva, amelyeket a térségben élők igényelnek. Az Új Szó kérdésére, hogy ezek a térségi együttműködési tanácsok miként állnak össze, milyen elvek szerint és milyen szavazati szabályokkal működnek majd, Jana Jarábková úgy válaszolt, a tanácsok alapítása még folyamatban van, miként működési szabályzatuk kidolgozása is. Mindenesetre megyeszinten alakul egy központi tanács, amelyben öt szakmai kamara is részt vesz, és ennek a tanácsnak a tagjai lesznek az egyes térségek együttműködési tanácsainak elnökei is. A szerkezeti felépítés tehát még csak kezdeti stádiumban van, az egyes térségi stratégiai csoportokról szóló jelentést ez év végéig kell benyújtani a megyei önkormányzathoz, hogy az tárgyalhasson róla. A megalakítandó stratégiai területi csoportokról tárgyaltak (A szerző felvétele)