Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-19 / 242. szám

2 RÖVIDEN Már 92 áldozata van a vírusnak Pozsony. Szlovákiában négy koronavírus-fertőzött személy hunyt el tegnap - összesen már 92 az áldozatok száma - tájékoz­tatta lapunkat Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A komáromi kórház­ban egy 72 éves nő és egy 84 éves férfi hunyt el, a nyitrai kórházban pedig két férfi, egy 85 és egy 87 éves. Szombaton hatan haltak meg a betegségben, pénteken pedig 11-en. (ász) Kotleba karanténban Pozsony. Marian Kotleba, az OSNS elnöke karanténba került, miután az ügyvédjének pozitív lett a koronavírustesztje - szá­molt be róla a közösségi hálón. Kotleba a bejegyzés szerint na­gyon sajnálja, hogy karanténba került, így nem vehetett részt a szombati tüntetésen Pozsonyban. Mint úja, a tesztje eredményére vár, és ha pozitív lenne, az azt je­lentené, hogy az egész parla­mentnek karanténba kéne vonul­nia, továbbá az egész Speciális Büntetőbíróságnak, valamint a sajtó képviselőinek is. (tasz) Pellegrini pártja vezet Pozsony. A Focus felmérése szerint is a Hlas a legnépszerűbb párt, nemrég az AKO is hasonló eredményeket mért. A Focus új közvélemény-kutatása alapján Peter Pellegrini pártja, a Hlas nyerte volna a választást októ­berben, csaknem 19%-os ered­ménnyel. Második helyen az OEaNO áll, 15,1 %-kal, az SaS 10,7 %-on, a Smer 10,5%-kal jutna be a parlamentbe. Kotleba pártja 9,8, a Sme rodina 7,3 szá­zalékot kapna. Más párt nem jut­na be a parlamentbe, az MKP 3,2, a Híd 2,4%-ot szerezne. (tasr) KÖZELET 2020. október 19.1 www.ujszo.com Indul az ország koronavírus-tesztje FINTAMARK Rengeteg ország nézi majd érdeklődve, hogyan birkózik meg Szlovákia az országos teszteléssel. A szakértők egy része kétkedve fo­gadta a tervet, a fő probléma a lo­gisztika és a hibaszázalék lehet. A tegnap este megjelent kormány­­határozat szerint a kabinet rábólintott Igor Matovic tervére, az ország tör­ténetének legnagyobb művelete a a novemberi hétvégéken valósulhat meg. A tesztelést a hadsereg bonyo­lítja le 8000 tagja segítségével, az ál­lamapparátus 50 ezer munkatársával együttműködésben. Matovic vasárnap este azt mondta, a szlovák hadsereg teljes mértékben, probléma nélkül meg tudja valósítani az országos tesztelést. „Ez lehet az utolsó lehetőség, hogy elkerüljük az armageddont, ami felé haladunk” - mondta a kormányfő, aki szerint a je­lenlegi eszközökkel már nem tudják visszafordítani a járványgörbét. „Ha az emberek nem jönnek el a teszte­lésre, akkor elkerülhetetlen lesz a tel­jes lezárás, a lockdown” - tette hozzá azzal, hogy bízik abban, az emberek átérzik ennek felelősségét. Matovicot támogatják a koalíciós partnerei is, beleértve Richard Su­­líkot, az SaS elnökét, akivel az elmúlt időszakban a kormányfő késhegyre menő vitákat folytatott. Sulík elmondta, a tesztelés első próbafázisa a négy legérintettebb észak-szlovákiai járásban lesz majd, és ha minden a tervek szerint halad, élesben már november elején elindul az első fázis. Richard Kollár matematikus az Új Szónak azt mondta, a helyzet meg­oldása mindenképpen a diagnoszti­kai kapacitások megerősítésében és a tömeges tesztelésben rejlik, az an­tigéntesztek paraméterei azonban nem felelnek meg annak a nagysza­bású tervnek, amelyet Igor Matovic szeretne megvalósítani - mivel ezek a tesztek nagyon magas arányban fals-pozitív és fals-negatív ered­ményt kutatnak. Ezzel ki lehet szűrni nagyon sok fertőzöttet, ám a haté­konyság hagy kívánnivalót maga után. Kollár feltételezi, hogy a meg­felelő technológia ugyan még nem elérhető, ám hamarosan az lesz­­ és érdemes lenne megvárni ennek megjelenését a teljes országos tesz­telés projektjével. Sok külföldi or­szág gondolkodott már teljes orszá­gos tesztelésen, ám végül mindenki visszakozott, és a tömeges tesztelé­seknél is PCR-tesztekkel dolgoz­nak. A matematikus a logisztikai ki­hívásokra is rámutatott: elmondása szerint PCR-tesztelési pontoknál is voltak már problémák, mikor túlter­helődtek, és egyelőre nem világos, hogy erőforrásban és szervezésben egy ennél nagyobb volumenű ope­rációt problémamentesen le tud-e bonyolítani az állam. Tesztelésre sorakozva (TASR-felvétel) VILLÁMINTERJÚ Martin Pavelka epidemiológus, az egészségügyi minisztérium elemzőintézetének munkatársa Van értelme az országos gyors­tesztelésnek? Egy nagyon érdekes kísérletről van szó, és van esély, hogy sikeres le­gyen. Teljesen új fellépést jelentene a koronavírus-járvány elleni küzde­lemben. Olyan eszköz, amely a teljes lakosság körében leválasztja a fertő­zötteket a nem fertőzöttektől, kis túl­zással a Szent Grál lenne a kezünk­ben. Megszakítanánk a fertőzési lán­cot. De az ördög mindig a részletek­ben rejtőzik. Mi lesz a tesztelés után? A járványkezelés lényege a pozitív esetek izolálása és az összes kapcso­latuk megtalálása, akiknek tovább­adhatták a fertőzést. Felmerül a kér­dés: ki fogja végezni a hatékony kontaktkutatást a leterhelt rendszer­ben? A másik szempont, hogy gyorsteszttel nem találjuk meg az összes pozitív esetet. Az antigénteszt nem PCR-teszt, ezt világosan meg kell mondani. A matematikai mo­dellek szerint a fertőzések jelentős része úgy történik, hogy a tünetmen­tesek adják tovább. Ha a tesztelés során sok tünetmentes fertőzött ki­csúszik, akkor sokkal kisebb lehet az országos teszt haszna, mint szeret­nénk. Jelenleg szinte az összes fertő­zöttet ki tudjuk szűrni, akiknél je­lentkeztek a Covid-19 tünetei, a tü­netmentesek kiszűrése terén állunk rosszul. A járvány teljes ideje alatt stabilan 60 százalék volt azon pozitív esetek aránya, ahol teljesen tünet­mentesek voltak a fertőzöttek. A vi­lágon ez 50-50%. Vagyis elmond­hatjuk, hogy a tünetmentesek felét nem tudjuk kiszűrni, ami a hazai számokra vetítve most körülbelül 8500 fő lehet. Sikeres lehet az országos teszt, ha nem lesz kötelező? Ha önkéntes alapon működik, akkor a lakosság hány százalékának kellene részt vennie, hogy eredményes legyen? Ez attól függ, milyen a stratégiánk. Ha az a cél, hogy megfordítsuk a járványgörbét, akkor csak úgy van értelme, ha mindenki bekap­csolódik, és mindenki, aki pozitív, karanténba vonul. Ezt az áldo­zatot kellene mindenkinek meg­hozni ahhoz, hogy az életünk rövid időn belül ismét a normális­hoz közelítsen, elkerülve az ország tényleges lezárását. Ez utóbbi esetben mindenki karanténban lenne, jó hosszú ideig. Ha viszont az a cél, hogy gyorsan megtaláljuk a fertőzötteket, akik az eddigi tesz­telések alapján kicsúsztak a rend­szerből, akkor csak a legfertőzöt­tebb régiókban végezném el, ezek az északi járások, ahol a teszt/eset arány több mint 50 százalék. Azt gondolom, a teljes körű tesztelés­nek nincs sok értelme olyan járás­ban, ahol alacsony a fertőzésszám. Az antigénteszteknek kiegészíte­niük kellene a PCR-teszteket, nem pótolni. Az önkéntességnek van még egy kockázata: azok mennének el, akiknek fontos a saját és a környe­zetük egészsége. Igen, a lakosság felelősségteljesen viselkedő része, akik most is betart­ják az intézkedéseket. Pont azok ma­radnának ki, akik nem tartják be, így köztük nyilván több a tünetmentes fertőzött. Mikor derül ki, hogy sikeres volt-e a kísérlet, és milyen adatokból? A puding próbája az evés. Minden­képpen van ráció a kezdeményezés­ben, de mint említettem, sok részlet­­kérdésre nem tudjuk a választ. Ha ezeket nem sikerül megnyugtatóan kezelni, akkor a tesztelés haszna jó­val szerényebb lehet, mint most re­méljük. Szabó Laci A békésen tiltakozók is megdöbbentek FINTA MÁRK Nagyon hamar eldurvult, agresszívvé és vulgárissá vált a kormányhivatal előtti szombati tüntetés, Pozsony. A kormányhivatal kerí­tése előtt állók folyamatosan szidták a kivezényelt rohamrendőröket, so­kan megpróbálták megrongálni a ka­put, vagy átmászni a kerítést. Páran pénzzel dobálták a rendőröket, hogy álljanak át. Sokan hozták magukkal a gyere­keiket - néhányan még megafont is tartottak a kicsik szája elé, hogy ők kiabálják a kormányellenes jelszava­kat. Az ultrák pirotechnikai eszkö­zökkel, füstbombákkal felszerelkez­ve érkeztek. Nem sokkal később az­tán a legagresszívebb tüntetők el­kezdték felszedni a térköveket és azokkal dobálták a rendőrautókat. Az addig közbe nem avatkozó rendőrség ekkor vetett be könnygázt és víz­ágyút a tüntetők ellen. Nácik gyűrűjében Svanczár Róbert komáromi sze­mélyi edző is a tüntetők között volt: a vállalkozó épp az első hullám előtt nyitott edzőtermet, és a korlátozások rendkívül megnehezítették a hely­zetét. Lapunknak azt mondta, az in­terneten akadt bele a tüntetésről szó­­­­ló hirdetésbe, és azért ment el, hogy­­ kiálljon azokért az emberekért, akik hozzá hasonlóan elvesztették a be­vételüket a korlátozások miatt.­­ „Csakis azért mentem el a tüntetés­­­­re, hogy követeljem, oldják meg va­lahogy, hogy ezek az emberek kap­ják vissza a munkahelyüket, mert ebből élnek. Nekem is van két lá­nyom, fel kell nevelnem őket” — mondta lapunknak a sportoló­vállalkozó, aki megdöbbent a kor­mányhivatal előtt tapasztaltakon. „Engem semmilyen agresszió nem vezérelt, higgadtan mentem ki. De mikor odaértem, ijedten láttam, hogy ez egyáltalán nem arról szól, amiért odamentem” - jegyezte meg. Több videót is megosztott a közösségi profilján - elmondása szerint min­denfelől Kotleba-hívők vették őt kö­rül, és igyekezett közelebb húzódni a normális, nem agresszív kisebb csoporthoz. „Őket a rendőrök is pró­bálták védeni. Kaptam könnygázt én is, és követ is a vállamba azoktól, akikre rászóltam, hogy ne dobálják a rendőröket. Nagy tanulság volt ez, hogy a primitivizmus mennyire felül tudja írni a józan észt” - mondta la­punknak. Bírálják a rendőrséget A tüntetésen a rendőrség három agresszív demonstrálót előállított, az incidensnek hivatalosan kevés sérültje volt: két tüntető és négy rendőr. A rendőrség a közösségi ol­dalakon további rendbontókat ke­res, illetve közzétette azok képét is, akik a gyermekeikkel kiabáltatták a vulgáris jelszavakat. Roman Mikulec belügyminiszter köszönetet mondott a rendőröknek, hogy nem ültek fel a provokáció­nak. Richard Sulik gazdasági mi­niszter, az SaS elnöke ugyanakkor bírálta a rendőrséget, mondván, ké­sőn avatkozott be, nem tudta lesze­relni a néhány tucatnyi rendbontó huligánt, és szerinte nem volt ará­nyos a vízágyú használata sem. Peter Pellegrini, a Hlas elnöke is úgy vélte tegnap, hogy a rendőrség későn avatkozott be. Sulik elnézést kért a tisztességes tüntetőktől - szerinte a normálisan viselkedők voltak többségben. Svanczár Ró­bert ugyanakkor arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint az ag­resszív tüntetők a tömeg 70-80 szá­zalékát tették ki. A békés tüntetők a helyszínen szembesültek vele, mibe keveredtek (Fotó tasz)

Next