Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)
2021-05-27 / 120. szám
www.ujszo.com | 2021. május 27. 7 RÉGIÓ - GÚTA vataSőin Péter A figyelmes szemlélő még ma is könnyedén észreveszi, hogy Gúta roppant méretű határát, s annak szomszédságát sajátos jellegű településszerkezet jellemzi. Ez a kisalföldi és csallóközi tanyák világa. A településnéprajzi kutatásoktól első látásra aligha jönnek lázba az olvasók - ugyanakkor ha egy-egy település történelmét jól le tudjuk írni és elemezni, a végén meglepően érdekes és sokatmondó tudásra tehetünk szert. Nem utolsósorban a környéket járva szinte „olvasni” fogjuk tudni a tájat, a határ különböző részeit és az emberi élet még meglevő vagy múltbeli nyomait. A török utáni idők 2012-ben Kisalföldi tanyák címmel látott napvilágot Angyal Béla könyve Gúta és környékének településnéprajzáról. Akár még úgy is olvashatjuk, mint történeti és térbeli kalauzt, amellyel a város határát járhatjuk be - ténylegesen vagy csak gondolatban. A török uralom előtt több település alakult ki a területen még az Árpádkorban, ám a folytonos harcok következtében a 17. század végére ezek elpusztultak. Lényegében hasonló folyamat zajlott le máshol is a környéken az Alsó-Csallóközben vagy a Duna mentén, s általánosságban a hódoltság java részén. Az elhagyott egykori települések, a puszták az esztergomi érsekség birtokát képezték. A gútaiak kénytelenek voltak bérbe venni őket, ha használni akarták - ameddig az érsekség ezt engedte. Egyébként az egész 19. században intenzív állattartás folyt a területen, döntően egészen az óriási változásokat magával hozó folyószabályozásig. Sajátos világ Az állatokat nem lett volna célszerű a belterületen tartani, így - akárcsak például a Duna-Tisza közén - külterületi telepek, „akiok” jöttek létre. Angyal Béla 1768-ból találta meg az erre vonatkozó első írásos nyomot , amikor összesen három szálláscsoportról tettek említést a Gútai határban. A főleg csoportosan létrejött szállásokon (a korabeli térképeken a „Salasch” kifejezés takarja őket) egyre sokrétűbb és intenzívebb élet indult be, még szántóföldi művelés is folyt a területen. Ideiglenes jellegű lakhelyek az ártéri gyümölcsösökben is létrejöttek. Nagy átalakulások A Gútát körülölelő folyók szabályozása és az állóvizek lecsapolása a 19. század során lassan teljesen újraszervezte a helyiek életét. Óriási területeken keletkeztek szántóföldek, a tanyák jó része pedig állandóan lakottá váltak ennek hatására. Kezdetben inkább a szolganép, majd később a családot alapítani kívánó fiúk költöztek ki, mivel a munka jellege egyszerűen nélkülözhetetlenné tette az állandó kint tartózkodást. A jobbágyfelszabadítás is ösztönözte ezt a folyamatot, mivel a magántulajdonná váló szántóföldekhez akár egész családok költöztek ki. Ezzel párhuzamosan a 19. század végére sokak számára szűkössé vált az élet Gúta belterületén, túlnépesedés következett be. Mindezek hatására egy-egy helyen apró falvak alakultak ki az állattartó szállások helyén, így alakult ki például Seregakos és Örtény. Lassan középületeket - kápolnák, haranglábak, iskola - emeltek ezeken a helyeken. A tanyásodás szociális vonásaira figyelmeztetnek az ártéri gyümölcsösökben kialakuló lakhelyek, amely sok szegény számára az egyetlen lehetőség volt arra, hogy stabilizálják a megélhetésüket. Szántók híján a gyümölcsöskertekből, illetve vadászat, halászat és gyűjtögetés útján az ártérből éltek meg. Újabb fordulatot Csehszlovákia létrejötte hozott - annak ellenére, hogy a nagybirtokok felparcellázásából csak kevéssé jutott ki a magyar lakosságnak, s a szlovák telepes falvak létrehozása volt az elsődleges állami cél. Ugyanakkor az áruba bocsájtott földekből gútaiak is vásároltak maguknak, akár a községtől távolabb is - így például a ma Komáromhoz tartozó Kavára is kerültek gútaiak. Angyal Béla számos adat alapján vázolja fel, hogy még a 20. század első felében is milyen roppant nagy jelentősége volt a kanyargós történeti úton létrejövő gútai tanyavilágnak: 1941-ben például nagyjából 4000 fő élt ezeken a külterületi lakhelyeken, ami az akkori gútai lakosság 34,1 százalékát jelentette! Látható a tanyavilág „pulzálása” - vagyis az, ahogy a településrendszer hol aktívan, hol passzívan, de mindannyiszor érzékenyen reagál a történelmi változásokra. Az egyik legdöntőbb váltásra a második világháború után került sor, amikor az államszocializmusban bekövetkezett az erőltetett kollektivizáció. A „JRD-k” létrejötte, a magántulajdon felszámolása a tanyavilág létének leglényegesebb okát számolta fel, s hogy a sajátos életvilág megszűnése felgyorsuljon, az 1965-ös árvíz is nagy pusztítást végzett a külterületi ingatlanokban. Néhány korábbi tanyacsoport azonban erre az időszakra képes volt az önálló létezésre: így áll fenn még ma is Vágfüzes, Bogyarét vagy Alsóhatár. Ha pedig nem is vált önállóvá, de a Gútához tartozó Nagysziget is ennek a mintegy 300 éves izgalmas és fordulatos történetnek a ma is látható eredménye. Tanyavilág Gúta kiterjedt határában Egy szobából és egy konyhából álló lakóház Gútán Bátky Zsigmond 1903-as felvételén (Forrás Angyal B, 174 o) Sok a sírkőkereskedő, de kevés a kőfaragó. Válassza a minőséget, megbízhatóságot és a professzionális hozzáállást! ► POGRÁNYI KŐFARAGÓ: Családi vállalkozás — már 22 éves tapasztalat a szakmában. ... a tisztelet utolsó jele, az örökre kamocsai székhelyünk mellett szóló végső nyughely szépsége most már Gútán is ... mert minden részlet számít ... ... ne feledkezzünk meg a kiegészítőkről sem ... Már nemcsak sírkövek, hanem asztallapok, lakáskiegészítők is márványból és gránitból Komoca 396 • Kolárovo, Mierová 132A • 0905 490 132 • info@pogranit.sk • www.pogranit.sk DP210292