Új Szó, 2021. május (74. évfolyam, 100-123. szám)

2021-05-27 / 120. szám

www.ujszo.com | 2021. május 27. 7 RÉGIÓ - GÚTA vataSőin Péter A figyelmes szemlélő még ma is könnyedén észreveszi, hogy Gúta roppant méretű határát, s annak szomszédságát sajá­tos jellegű településszerkezet jellemzi. Ez a kisalföldi és csallóközi tanyák világa. A településnéprajzi kutatásoktól első látásra aligha jönnek lázba az ol­vasók - ugyanakkor ha egy-egy tele­pülés történelmét jól le tudjuk írni és elemezni, a végén meglepően érde­kes és sokatmondó tudásra tehetünk szert. Nem utolsósorban a környéket járva szinte „olvasni” fogjuk­ tudni a tájat, a határ különböző részeit és az emberi élet még meglevő vagy múlt­beli nyomait. A török utáni idők 2012-ben Kisalföldi tanyák cím­mel látott napvilágot Angyal Béla könyve Gúta és környékének telepü­lésnéprajzáról. Akár még úgy is ol­vashatjuk, mint történeti és térbeli kalauzt, amellyel a város határát jár­hatjuk be - ténylegesen vagy csak gondolatban. A török uralom előtt több település alakult ki a területen még az Árpád­­korban, ám a folytonos harcok kö­vetkeztében a 17. század végére ezek elpusztultak. Lényegében hasonló folyamat zajlott le máshol is a kör­nyéken az Alsó-Csallóközben vagy a Duna mentén, s általánosságban a hódoltság java részén. Az elhagyott egykori települések, a puszták az esz­tergomi érsekség birtokát képezték. A gútaiak kénytelenek voltak bérbe venni őket, ha használni akarták - ameddig az érsekség ezt engedte. Egyébként az egész 19. században intenzív állattartás folyt a területen, döntően egészen az óriási változáso­kat magával hozó folyószabályozá­sig. Sajátos világ Az állatokat nem lett volna célszerű a belterületen tartani, így - akárcsak például a Duna-Tisza közén - külte­rületi telepek, „akiok” jöttek létre. Angyal Béla 1768-ból találta meg az erre vonatkozó első írásos nyomot , amikor összesen három szálláscso­portról tettek említést a Gútai határ­ban. A főleg csoportosan létrejött szállásokon (a korabeli térképeken a „Salasch” kifejezés takarja őket) egyre sokrétűbb és intenzívebb élet indult be, még szántóföldi művelés is folyt a területen. Ideiglenes jellegű lakhelyek az ártéri gyümölcsösökben is létrejöttek. Nagy átalakulások A Gútát körülölelő folyók szabá­lyozása és az állóvizek lecsapolása a 19. század során lassan teljesen újra­szervezte a helyiek életét. Óriási te­rületeken keletkeztek szántóföldek, a tanyák jó része pedig állandóan la­kottá váltak ennek hatására. Kezdet­ben inkább a szolganép, majd később a családot alapítani kívánó fiúk köl­töztek ki, mivel a munka jellege egyszerűen nélkülözhetetlenné tette az állandó kint tartózkodást. A job­bágyfelszabadítás is ösztönözte ezt a folyamatot, mivel a magántulajdonná váló szántóföldekhez akár egész csa­ládok költöztek ki. Ezzel párhuza­mosan a 19. század végére sokak szá­mára szűkössé vált az élet Gúta bel­területén, túlnépesedés következett be. Mindezek hatására egy-egy he­lyen apró falvak alakultak ki az állat­tartó szállások helyén, így alakult ki például Seregakos és Örtény. Lassan középületeket - kápolnák, haranglá­bak, iskola - emeltek ezeken a he­lyeken.­­ A tanyásodás szociális vonásaira figyelmeztetnek az ártéri gyümöl­csösökben kialakuló lakhelyek, amely sok szegény számára az egyet­len lehetőség volt arra, hogy stabili­zálják a megélhetésüket. Szántók hí­ján a gyümölcsöskertekből, illetve vadászat, halászat és gyűjtögetés út­ján az ártérből éltek meg. Újabb fordulatot Csehszlovákia létrejötte hozott - annak ellenére, hogy a nagybirtokok felparcellázá­sából csak kevéssé jutott ki a magyar lakosságnak, s a szlovák telepes fal­vak létrehozása volt az elsődleges ál­lami cél. Ugyanakkor az áruba bo­­csájtott földekből gútaiak is vásárol­tak maguknak, akár a községtől tá­volabb is - így például a ma Komá­romhoz tartozó Kavára is kerültek gútaiak. Angyal Béla számos adat alapján vázolja fel, hogy még a 20. század el­ső felében is milyen roppant nagy je­lentősége volt a kanyargós történeti úton létrejövő gútai tanyavilágnak: 1941-ben például nagyjából 4000 fő élt ezeken a külterületi lakhelyeken, ami az akkori gútai lakosság 34,1 százalékát j­elentette! Látható a tanyavilág „pulzálása” - vagyis az, ahogy a településrendszer hol aktívan, hol passzívan, de mind­annyiszor érzékenyen reagál a törté­nelmi változásokra. Az egyik leg­döntőbb váltásra a második világhá­ború után került sor, amikor az ál­lamszocializmusban bekövetkezett az erőltetett kollektivizáció. A „JRD-k” létrejötte, a magántulajdon felszámolása a tanyavilág létének leglényegesebb okát számolta fel, s hogy a sajátos életvilág megszűnése felgyorsuljon, az 1965-ös árvíz is nagy pusztítást végzett a külterületi ingatlanokban. Néhány korábbi ta­nyacsoport azonban erre az időszak­ra képes volt az önálló létezésre: így áll fenn még ma is Vágfüzes, Bogya­­rét vagy Alsóhatár. Ha pedig nem is vált önállóvá, de a Gútához tartozó Nagysziget is ennek a mintegy 300 éves izgalmas és fordulatos történet­nek a ma is látható eredménye. Tanyavilág Gúta kiterjedt határában Egy szobából és egy konyhából álló lakóház Gútán Bátky Zsigmond 1903-as felvételén (Forrás Angyal B, 174 o) Sok a sírkőkereskedő, de kevés a kőfaragó. Válassza a minőséget, megbízhatóságot és a professzionális hozzáállást! ► POGRÁNYI KŐ­FARAG­Ó: Családi vállalkozás — már 22 éves tapasztalat a szakmában. ... a tisztelet utolsó jele, az örökre kamocsai székhelyünk mellett szóló végső nyughely szépsége most már Gútán is ... mert minden részlet számít ... ... ne feledkezzünk meg a kiegészítőkről sem ... Már nemcsak sírkövek, hanem asztallapok, lakáskiegészítők is márványból és gránitból Komoca 396 • Kolárovo, Mierová 132A • 0905 490 132 • info@pogranit.sk • www.pogranit.sk DP210292

Next