Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-11 / 210. szám

2 I I 2021. szeptember 11. | www.ujszo.com KÖZÉLET NAGYROLAND Pozsony. Maros 2ilinka főügyész pénteken végül megjelent a parlamentben: először az alkotmányjogi bizottság, majd a médiaügyi bizottság előtt kellett válaszolnia a képviselők által feltett, gyakran kritikus kérdésekre. A meghallgatások során többször is hangos szóváltás alakult ki a főügyész és a képviselők között. Az utóbbi napokban hatalmas fel­háborodást váltott ki, hogy Zilinka két nagyon fontos korrupciós ügy­ben is ejtette a vádakat: az egyik a Gorilla-felvétellel kapcsolatos bot­rány, amelyben Jaroslav Hascák, a Penta pénzügyi csoport igazgatója ellen folyt eljárás, a másik pedig a Szlovák Titkosszolgálat letartózta­tott elnökét, Vladimír Pcolinskyt (Sme­rodina) érinti. Zilinka a bünte­tő törvénykönyv 363-as paragrafu­sára hivatkozva tette ezt, amely ki­mondja, hogy ha egy eljárás tör­vénytelen módon zajlik, akkor a fő­ügyész közbeavatkozhat. A döntést követően több koalíciós képviselő is azt követelte Zilinkától, hogy a nyil­vánosság előtt is magyarázza meg, miért ejtette a vádakat az említett ügyekben. A probléma ezzel tovább folytatódott, mert a főügyész való­ban meg is hirdette a sajtótájékozta­tót, de több fontos szlovákiai oknyo­mozó portál nem kapott meghívást, az újságírókat nem is engedték be a terembe. Zilinkáék ezt a helyhi­ánnyal, valamint a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokkal ma­gyarázták. Két bizottság előtt Ez azonban nem győzte meg a ko­alíció képviselőit: felszólították a főügyészt, hogy vegyen részt a par­lament médiaügyi bizottságának keddi ülésén. Zilinka ezen nem je­lent meg, azt állította, elfoglalt, vi­szont elküldte helyettesét, Jozef Kanderát, akit végül a képviselők nem hallgattak meg. Ehelyett úgy döntöttek, hogy a meghallgatást péntekre, az alkotmányjogi bizott­ság ülése utánra halasztják, ahol Zilinkának a Főügyészség 2020-as működéséről szóló jelentést kellett bemutatnia. Leváltanák a főügyészt A főügyész végül meg is jelent pénteken, és össze is szólalkozott a képviselőkkel. Főként az SaS kép­viselőivel, Alojz Baránikkal és Ondrej Dostállal, akik többször is a már említett 363-as paragrafus jog­talan használatára utaltak. Zilinka azonban kitartott korábbi álláspont­ja mellett, állította, hogy főügyész­ként neki kötelessége ejteni a váda­kat, ha az eljárás során törvényte­lenség merül fel. „Enélkül pusztán csak egy statiszta lennék” - ismé­telgette. Megjegyezte, ha eltörlik a nyomozás során ejtett hibákat, újra­indulhat az eljárás Hascák és Poolinsky ellen. Alojz Baránik ennek ellenére to­vábbra is úgy gondolja, hogy a fő­ügyész piszkos politikai játékokat játszik, és hangot is adott eme véle­ményének. Zilinka kikérte magának ezeket az állításokat, hangját fel­emelve szólt oda az SaS képviselő­jének, hogy nem hagyja magát zsa­rolni. Baránik végül odáig ment, hogy az ülés után bejelentette: kez­deményezni fogja a főügyész levál­tását. A Denník N információi sze­rint ezzel azonnal vitát is generált a koalícióban, mivel Boris Kollár - akinek a szabadlábra bocsájtott Poolinsky közeli barátja - kiállt Zilinka mellett. „Nagyon sajnálom, hogy ha valaki ebben az országban szigorúan betartja a törvényeket, és nem a média kívánsága szerint cse­lekszik, akkor rögtön meg akarják büntetni” - nyilatkozta a házelnök. Milan Vetrák, az alkotmányjogi bi­zottság elnöke elmondta, az OLaNO frakciójában sincs egységes állás­pont a főügyésszel kapcsolatban, és vannak olyan képviselők, akik je­lenleg megszavaznák a leváltását. Lesz még folytatás Az alkotmányjogi bizottság ülését végül fél 1-kor berekesztették. Juraj Seliga (Za l’udí) azt nehezményezte, hogy több képviselőnek nem volt le­hetősége kérdezni a főügyésztől, mi­vel viszonylag sok idő elment a je­lentés bemutatásával. Végül abban állapodtak meg, hogy a következő napokban folytatják a meghallgatást. „Erre volt lehetőségünk" Zilinkának ezután a médiaügyi bi­zottság előtt kellett megmagyaráznia, miért nem engedtek be bizonyos új­ságírókat. „Olyan formátumot vá­lasztottunk, amilyet tudtunk. Erre voltak reális lehetőségeink, és akkor ez tűnt a leghatékonyabb módszer­nek” - indokolta a döntését a fő­ügyész. Hozzátette: az újságíróknak lehetőségük volt az élő közvetítés megtekintésére, ezért nem érzi úgy, hogy bármiben is akadályozták volna a munkájukat. „Minden egyes kér­désre, amit utólag a Főügyészségre küldtek, becsületesen válaszoltunk” - jegyezte meg Zilinka. Miroslav Kollár szerint azonban hibát követtek el. „Legközelebb pró­báljanak meg teret adni minden új­ságírónak, ez a Főügyészség érdeke is” - mondta a független képviselő. Az Új Szó kiadója a DUEL-PRESS Kft., amely a Penta csoport 100 szá­zalékos tulajdonában van. A főügyész vitába szállt a képviselőkkel Maros Zilinka (jobbra) és helyettese, Jozef Kandera pénteken kínos kérdése­ket is kaptak a parlamenti képviselőktől (TASR) Tartanak a vállalkozók a klímacsomagtól ÖSSZEFOGLALÓ A vállalkozói szféra szerint a július közepén bejelentett uniós klímacsomag tetemes károkat okozhat a szlovák gazdaságnak. Richard Sulik gazdasági miniszter ugyanakkor úgy gondolja, hogy ki kell várni, míg Brüsszel a klímacsomag negatív következményei miatt nem változtat saját tervén. Pozsony: Az Európai Bizottság július közepén tette közzé a „Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsola­tos szabályokat tartalmazza. Az Eu­rópai Unió célja, hogy 2050-ig elér­je a karbonsemlegességet, ezért 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyag­kibocsátást az 1990-es referencia­szinthez képest. A javaslat szerint 2030-ra a jelenlegihez képest 55 százalékkal kellene csökkenteni a személygépjárművek szén-dioxid­­kibocsátását is, 2035-től pedig a ki­bocsátáscsökkentésnek el kellene érnie a 100 százalékot, ami gyakor­latilag lehetetlenné tenné a dízeles és benzines autók értékesítését. A megújuló energiaforrások részará­nyát a villamosenergia-termelésben ugyanekkor - a jelenlegi 32 száza­lékos szintről - 40 százalékra emel­nék, az energiahatékonyság növelé­se érdekében közel megdupláznák a tagállamok éves energia­megtakarítási kötelezettségeit, és bevezetnék a karbonvámot is, amely az EU-ba behozott termékek egy meghatározott körére lenne érvé­nyes. Az Európai Bizottság szerint a globális felmelegedés miatt elkerül­hetetlen a durva korlátozások beve­zetése, hiszen a klímaváltozás nega­tív hatásait és következményeit már világszerte érezni. Ráadásul brüsszeli javaslat összhangban van a a Párizsi Megállapodással is, amely­nek célja, hogy a globális felmele­gedés két fok alatt maradjon, illetve lehetőleg ne haladja meg a 1,5 fokot. Veszélyben a gazdaság A szlovákiai cégek már most fi­gyelmeztetnek, hogy ha az Európai Bizottság javaslatát módosítások nélkül fogadnák el, az súlyos káro­kat okozna a szlovák gazdaságnak. Az uniós klímacsomag hatásairól csütörtökön tartott pozsonyi szak­­konferencián a cégvezetők arra fi­gyelmeztettek, hogy a szigorú sza­bályok miatt drasztikusan növekvő energiaárak a befektetőket is elri­aszthatják. A garamszentkereszti Slovalco alumíniumgyártó emiatt például már elhalasztott egy terve­zett beruházást, és hasonlót fontol­gatnak más társaságok is. Marek Senkovic, a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomító igazgató­­tanácsi tagja szerint az uniós szabá­lyozás miatt tovább nőhetnek az üzemanyagok adóterhei, miközben a karbonsemlegesség eléréséhez bil­liós nagyságrendű kiadásokra lesz szükség. „Az uniós környezetvédel­mi célokat jóval olcsóbban is el le­hetett volna érni” - állítja Lenkovic. Példaként az elektromos autókra fordított kiemelt figyelmet említet­te, amely szerinte megalapozatlan. „Az Európai Unióban az összes au­tónak a kibocsátása csupán a duplája annak, amit az EU tíz legnagyobb légszennyező cége okoz. Ez utób­biak közül ugyanakkor hét német­országi szénerőmű” - tette hozzá Lenkovic, arra is figyelmeztetve, hogy az elektromos autók gyártása és üzemeltetése sem teljesen karbon­semleges. Kár a harcért? Marcel Klimek pénzügyi állam­titkár a cégek panaszaira reagálva elmondta, hogy szerinte a jelenlegi kormány rengeteget tett az iparvál­lalatok érdekében, megemlítve az áramszolgáltató vállalatokkal szemben fennálló 160 millió eurós tartozásuk átvállalását és az ener­giaszolgáltatás vállalati díjszabásá­nak a tervezett csökkentését is. A cégvezetők szerint azonban ez édes­kevés. „Amíg egy megawattóra áram díja 120 euró, addig az államtitkár által említett intézkedések olyanok, mint ha a tyúkólat oltanánk, miköz­ben ég a házunk” - tette hozzá Bra­­nislav Klocok, az OFZ ügyvezető igazgatója. A cégvezetők panaszaira a leg­markánsabb választ azonban Ri­chard Sulik gazdasági miniszter, az SaS elnöke fogalmazta meg, aki - annak ellenére, hogy az uniós klí­macsomagról még heves viták vár­hatók, és a végső formája még sokat változhat - máris feladta a harcot. A liberális párt elnöke szerint „mindaz ellen, ami az EU-ból érkezik, telje­sen felesleges harcolni, inkább al­kalmazkodnunk kellene”. A 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátás­csökkentéssel kapcsolatban is érde­kes megközelítéssel állt elő. „Az ab­szurditások korában élünk. Ezek a javaslatok ugyan értelmetlenek, de kőbe vannak vésve” - állítja Sulik, aki szerint alkalmazkodnunk kell, és „kivárni, amíg Brüsszel az általa ja­vasolt klímacélok negatív követ­kezményei miatt nem módosít a ter­vein”. A tárcavezető higgadtsága már csak annak fényében is rendkí­vül érdekes, hogy a gazdasági mi­nisztérium államtitkára, Karol Ga­­lek is elismerte, hogy az uniós klí­macsomag több ágazatban „anyagi­lag és technikailag is rendkívül megterhelő lesz”. Lakossági elégedetlenség Az Európai Bizottság által bemu­tatott tervezet súlyos érvágást je­lenthet a lakosságnak is. „Az új sza­bályozás miatt tovább nőhetnek az energiaárak, de a termékek és szol­gáltatások árai is. Az Európai Bi­zottság ugyan tervez bizonyos kom­penzációt, az erre elkülönített összeg azonban rendkívül alacsony ahhoz, hogy minden érintett háztartáson se­gíthessenek” — állítja Robert Has­ser, a Smer európai parlamenti képvise­lője, aki emiatt nem zárja ki a szoci­ális zavargásokat sem. Szlovákiában ugyanakkor az uni­ós klímacsomag nélkül is egyre fe­szültebb a helyzet. A KOVO szak­­szervezeti szövetség például már bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben országszerte tüntetéseket szervez. „Folyamatosan romlik a la­kosság szociális helyzete, drágul az élelmiszer, az energiaszolgáltatás, és a napi szükségleti cikkekért is egyre többet kell fizetni, miközben olyan jogszabályok születnek, amelyek hátrányosan érintik az alkalmazot­takat” - indokolja a tüntetések jo­gosságát Emil Machyna, a KOVO elnöke, aki szerint az első tüntetés szeptember 17-én, délelőtt tíztől a kassai Turs téren lesz. A többi meg­mozdulás helyszínéről és idejéről később tájékoztatnak. (mi, tasz) Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott uniós klí­macsomag a szlovákiai cégvezetők szerint súlyos károkat okozhat a szlovák gazdaságnak (TASR/AP-felvétel)

Next