Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-11 / 210. szám
2 I I 2021. szeptember 11. | www.ujszo.com KÖZÉLET NAGYROLAND Pozsony. Maros 2ilinka főügyész pénteken végül megjelent a parlamentben: először az alkotmányjogi bizottság, majd a médiaügyi bizottság előtt kellett válaszolnia a képviselők által feltett, gyakran kritikus kérdésekre. A meghallgatások során többször is hangos szóváltás alakult ki a főügyész és a képviselők között. Az utóbbi napokban hatalmas felháborodást váltott ki, hogy Zilinka két nagyon fontos korrupciós ügyben is ejtette a vádakat: az egyik a Gorilla-felvétellel kapcsolatos botrány, amelyben Jaroslav Hascák, a Penta pénzügyi csoport igazgatója ellen folyt eljárás, a másik pedig a Szlovák Titkosszolgálat letartóztatott elnökét, Vladimír Pcolinskyt (Smerodina) érinti. Zilinka a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva tette ezt, amely kimondja, hogy ha egy eljárás törvénytelen módon zajlik, akkor a főügyész közbeavatkozhat. A döntést követően több koalíciós képviselő is azt követelte Zilinkától, hogy a nyilvánosság előtt is magyarázza meg, miért ejtette a vádakat az említett ügyekben. A probléma ezzel tovább folytatódott, mert a főügyész valóban meg is hirdette a sajtótájékoztatót, de több fontos szlovákiai oknyomozó portál nem kapott meghívást, az újságírókat nem is engedték be a terembe. Zilinkáék ezt a helyhiánnyal, valamint a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokkal magyarázták. Két bizottság előtt Ez azonban nem győzte meg a koalíció képviselőit: felszólították a főügyészt, hogy vegyen részt a parlament médiaügyi bizottságának keddi ülésén. Zilinka ezen nem jelent meg, azt állította, elfoglalt, viszont elküldte helyettesét, Jozef Kanderát, akit végül a képviselők nem hallgattak meg. Ehelyett úgy döntöttek, hogy a meghallgatást péntekre, az alkotmányjogi bizottság ülése utánra halasztják, ahol Zilinkának a Főügyészség 2020-as működéséről szóló jelentést kellett bemutatnia. Leváltanák a főügyészt A főügyész végül meg is jelent pénteken, és össze is szólalkozott a képviselőkkel. Főként az SaS képviselőivel, Alojz Baránikkal és Ondrej Dostállal, akik többször is a már említett 363-as paragrafus jogtalan használatára utaltak. Zilinka azonban kitartott korábbi álláspontja mellett, állította, hogy főügyészként neki kötelessége ejteni a vádakat, ha az eljárás során törvénytelenség merül fel. „Enélkül pusztán csak egy statiszta lennék” - ismételgette. Megjegyezte, ha eltörlik a nyomozás során ejtett hibákat, újraindulhat az eljárás Hascák és Poolinsky ellen. Alojz Baránik ennek ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy a főügyész piszkos politikai játékokat játszik, és hangot is adott eme véleményének. Zilinka kikérte magának ezeket az állításokat, hangját felemelve szólt oda az SaS képviselőjének, hogy nem hagyja magát zsarolni. Baránik végül odáig ment, hogy az ülés után bejelentette: kezdeményezni fogja a főügyész leváltását. A Denník N információi szerint ezzel azonnal vitát is generált a koalícióban, mivel Boris Kollár - akinek a szabadlábra bocsájtott Poolinsky közeli barátja - kiállt Zilinka mellett. „Nagyon sajnálom, hogy ha valaki ebben az országban szigorúan betartja a törvényeket, és nem a média kívánsága szerint cselekszik, akkor rögtön meg akarják büntetni” - nyilatkozta a házelnök. Milan Vetrák, az alkotmányjogi bizottság elnöke elmondta, az OLaNO frakciójában sincs egységes álláspont a főügyésszel kapcsolatban, és vannak olyan képviselők, akik jelenleg megszavaznák a leváltását. Lesz még folytatás Az alkotmányjogi bizottság ülését végül fél 1-kor berekesztették. Juraj Seliga (Za l’udí) azt nehezményezte, hogy több képviselőnek nem volt lehetősége kérdezni a főügyésztől, mivel viszonylag sok idő elment a jelentés bemutatásával. Végül abban állapodtak meg, hogy a következő napokban folytatják a meghallgatást. „Erre volt lehetőségünk" Zilinkának ezután a médiaügyi bizottság előtt kellett megmagyaráznia, miért nem engedtek be bizonyos újságírókat. „Olyan formátumot választottunk, amilyet tudtunk. Erre voltak reális lehetőségeink, és akkor ez tűnt a leghatékonyabb módszernek” - indokolta a döntését a főügyész. Hozzátette: az újságíróknak lehetőségük volt az élő közvetítés megtekintésére, ezért nem érzi úgy, hogy bármiben is akadályozták volna a munkájukat. „Minden egyes kérdésre, amit utólag a Főügyészségre küldtek, becsületesen válaszoltunk” - jegyezte meg Zilinka. Miroslav Kollár szerint azonban hibát követtek el. „Legközelebb próbáljanak meg teret adni minden újságírónak, ez a Főügyészség érdeke is” - mondta a független képviselő. Az Új Szó kiadója a DUEL-PRESS Kft., amely a Penta csoport 100 százalékos tulajdonában van. A főügyész vitába szállt a képviselőkkel Maros Zilinka (jobbra) és helyettese, Jozef Kandera pénteken kínos kérdéseket is kaptak a parlamenti képviselőktől (TASR) Tartanak a vállalkozók a klímacsomagtól ÖSSZEFOGLALÓ A vállalkozói szféra szerint a július közepén bejelentett uniós klímacsomag tetemes károkat okozhat a szlovák gazdaságnak. Richard Sulik gazdasági miniszter ugyanakkor úgy gondolja, hogy ki kell várni, míg Brüsszel a klímacsomag negatív következményei miatt nem változtat saját tervén. Pozsony: Az Európai Bizottság július közepén tette közzé a „Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az Európai Unió célja, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, ezért 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék a károsanyagkibocsátást az 1990-es referenciaszinthez képest. A javaslat szerint 2030-ra a jelenlegihez képest 55 százalékkal kellene csökkenteni a személygépjárművek szén-dioxidkibocsátását is, 2035-től pedig a kibocsátáscsökkentésnek el kellene érnie a 100 százalékot, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné a dízeles és benzines autók értékesítését. A megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-termelésben ugyanekkor - a jelenlegi 32 százalékos szintről - 40 százalékra emelnék, az energiahatékonyság növelése érdekében közel megdupláznák a tagállamok éves energiamegtakarítási kötelezettségeit, és bevezetnék a karbonvámot is, amely az EU-ba behozott termékek egy meghatározott körére lenne érvényes. Az Európai Bizottság szerint a globális felmelegedés miatt elkerülhetetlen a durva korlátozások bevezetése, hiszen a klímaváltozás negatív hatásait és következményeit már világszerte érezni. Ráadásul brüsszeli javaslat összhangban van a a Párizsi Megállapodással is, amelynek célja, hogy a globális felmelegedés két fok alatt maradjon, illetve lehetőleg ne haladja meg a 1,5 fokot. Veszélyben a gazdaság A szlovákiai cégek már most figyelmeztetnek, hogy ha az Európai Bizottság javaslatát módosítások nélkül fogadnák el, az súlyos károkat okozna a szlovák gazdaságnak. Az uniós klímacsomag hatásairól csütörtökön tartott pozsonyi szakkonferencián a cégvezetők arra figyelmeztettek, hogy a szigorú szabályok miatt drasztikusan növekvő energiaárak a befektetőket is elriaszthatják. A garamszentkereszti Slovalco alumíniumgyártó emiatt például már elhalasztott egy tervezett beruházást, és hasonlót fontolgatnak más társaságok is. Marek Senkovic, a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomító igazgatótanácsi tagja szerint az uniós szabályozás miatt tovább nőhetnek az üzemanyagok adóterhei, miközben a karbonsemlegesség eléréséhez billiós nagyságrendű kiadásokra lesz szükség. „Az uniós környezetvédelmi célokat jóval olcsóbban is el lehetett volna érni” - állítja Lenkovic. Példaként az elektromos autókra fordított kiemelt figyelmet említette, amely szerinte megalapozatlan. „Az Európai Unióban az összes autónak a kibocsátása csupán a duplája annak, amit az EU tíz legnagyobb légszennyező cége okoz. Ez utóbbiak közül ugyanakkor hét németországi szénerőmű” - tette hozzá Lenkovic, arra is figyelmeztetve, hogy az elektromos autók gyártása és üzemeltetése sem teljesen karbonsemleges. Kár a harcért? Marcel Klimek pénzügyi államtitkár a cégek panaszaira reagálva elmondta, hogy szerinte a jelenlegi kormány rengeteget tett az iparvállalatok érdekében, megemlítve az áramszolgáltató vállalatokkal szemben fennálló 160 millió eurós tartozásuk átvállalását és az energiaszolgáltatás vállalati díjszabásának a tervezett csökkentését is. A cégvezetők szerint azonban ez édeskevés. „Amíg egy megawattóra áram díja 120 euró, addig az államtitkár által említett intézkedések olyanok, mint ha a tyúkólat oltanánk, miközben ég a házunk” - tette hozzá Branislav Klocok, az OFZ ügyvezető igazgatója. A cégvezetők panaszaira a legmarkánsabb választ azonban Richard Sulik gazdasági miniszter, az SaS elnöke fogalmazta meg, aki - annak ellenére, hogy az uniós klímacsomagról még heves viták várhatók, és a végső formája még sokat változhat - máris feladta a harcot. A liberális párt elnöke szerint „mindaz ellen, ami az EU-ból érkezik, teljesen felesleges harcolni, inkább alkalmazkodnunk kellene”. A 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatban is érdekes megközelítéssel állt elő. „Az abszurditások korában élünk. Ezek a javaslatok ugyan értelmetlenek, de kőbe vannak vésve” - állítja Sulik, aki szerint alkalmazkodnunk kell, és „kivárni, amíg Brüsszel az általa javasolt klímacélok negatív következményei miatt nem módosít a tervein”. A tárcavezető higgadtsága már csak annak fényében is rendkívül érdekes, hogy a gazdasági minisztérium államtitkára, Karol Galek is elismerte, hogy az uniós klímacsomag több ágazatban „anyagilag és technikailag is rendkívül megterhelő lesz”. Lakossági elégedetlenség Az Európai Bizottság által bemutatott tervezet súlyos érvágást jelenthet a lakosságnak is. „Az új szabályozás miatt tovább nőhetnek az energiaárak, de a termékek és szolgáltatások árai is. Az Európai Bizottság ugyan tervez bizonyos kompenzációt, az erre elkülönített összeg azonban rendkívül alacsony ahhoz, hogy minden érintett háztartáson segíthessenek” — állítja Robert Hasser, a Smer európai parlamenti képviselője, aki emiatt nem zárja ki a szociális zavargásokat sem. Szlovákiában ugyanakkor az uniós klímacsomag nélkül is egyre feszültebb a helyzet. A KOVO szakszervezeti szövetség például már bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben országszerte tüntetéseket szervez. „Folyamatosan romlik a lakosság szociális helyzete, drágul az élelmiszer, az energiaszolgáltatás, és a napi szükségleti cikkekért is egyre többet kell fizetni, miközben olyan jogszabályok születnek, amelyek hátrányosan érintik az alkalmazottakat” - indokolja a tüntetések jogosságát Emil Machyna, a KOVO elnöke, aki szerint az első tüntetés szeptember 17-én, délelőtt tíztől a kassai Turs téren lesz. A többi megmozdulás helyszínéről és idejéről később tájékoztatnak. (mi, tasz) Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által bemutatott uniós klímacsomag a szlovákiai cégvezetők szerint súlyos károkat okozhat a szlovák gazdaságnak (TASR/AP-felvétel)