Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)
2021-09-17 / 214. szám
2021. szeptember 17. | www.ujszo.com 2 KÖZÉLET Október 2-án alakulhat a Szövetség CZÍMER GÁBOR Komárom: Az MKP, a Híd és az összefogás vezető tisztségviselői úgy látják, minden bizonnyal már a következő napokban sikerül egyesíteniük a három pártot. Az egységes politikai szubjektum, a Szövetség nevű párt alakuló közgyűlésére október másodikán, Komáromban kerülhet sor. Minderről Agócs Attila, a Híd alelnöke, Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke és Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője kedden az Új Szó és a Trend közös konferenciáján beszélt Komáromban. Megvan a bizalom Az Új Szó szervezésében megvalósult panelbeszélgetés során, amelynek a pártegyesítésen túl Dél- Szlovákia gazdaságfejlesztése volt a témája, az MKP, a Híd és az Összefogás vezetői is optimistán látták a Szövetség létrehozásának esélyeit. Agócs elmondta, az egyesülési folyamat ezen fázisában nehéz meghatározni, hogy mitől függ a közös párt létrejötte. „A végjátékban vagyunk, a folyamatok már majdnem másfél éve zajlanak” - jelentette ki a Híd alelnöke. Arról is beszélt, hogy bár a külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a folyamat helyben toporgás volt, de a valóságban fokozatosan haladtak előre. „Ma már megvan a kellő bizalom, úgy tűnik, a legfontosabb lépések még ezen a héten megtörténnek” - tette hozzá azzal, hogy a megállapodás részét képezik azok a demarkációs vonalak, amelyeket az egyes szereplők nem akarnak átlépni. Példaként az autonómia kérdését említette. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Híd elzárkózott attól, hogy a közös párt alapdokumentumába bekerüljön a területi autonómia fogalma, az MKP azonban feltételül szabta, hogy az önkormányzatiság megjelenjen benne. Ebben a kérdésben végül konszenzusra jutottak. Hangsúlyozta, szerinte az is fontos, hogy emberileg közelebb kerültek egymáshoz az egyes felek. Agócs ugyancsak kijelentette, nem tud a közös párt létrehozását meghiúsító tényezőről. „Természetesen minden oldalon vannak még kételkedők. Az a dolgunk, hogy őket a következő hónapokban meggyőzzük és a közös projekt oldalára állítsuk” - mondta a Híd alelnöke. A több párt luxus Az MKP alelnöke, Farkas Iván a pártegyesítés folyamatával kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a múlt szombaton tartotta az Összefogás a közgyűlését, amikor is a párt a létrehozandó Szövetség alapdokumentumára cserélte az alapszabályát, ezzel pedig létrehozta a közös párt jogi kereteit. „Az MKP és a Híd most hétvégén tartja a kongresszusát, és legnagyobb valószínűség szerint a Szövetség október másodikén, szombaton tartja a kongresszusát” - mondta. „Nyugat-Európában a számbeli kisebbségek soraiban luxusnak tartják, hogy több pártjuk legyen, legtöbb helyen egy pártjuk van. Tizenkét év után itt az ideje, hogy felismerje a politikum és a szlovákiai magyarság, hogy nálunk is így kell cselekedni” -jelentette ki az MKP alelnöke. Arról is beszélt, hogy az MKP elnökségében a vitás kérdéseket lezárták, de hangsúlyozta, hogy a kérdésben még az Országos Tanácsuknak és a közgyűlésüknek is döntenie kell. „Megvárom a vitát, és azt követően azon leszek, hogy megtörténjen az összeborulás” - mondta arra a kérdésünkre, miként szavaz majd az utóbbi testületek ülésén. Nincs akadály Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke felidézte, hogy a mozgalmak megalapítása Komáromban történt, tavaly augusztus 20-án pedig a mostani Új Szó-Trend konferencia helyszínén, a komáromi Tiszti pavilonban írta alá a három párt az egyesülésről szóló szándéknyilatkozatot. „Ha minden igaz, akkor a Szövetség alakuló közgyűlése is itt lesz” - tette hozzá Mózes. Elmondta, nem tud olyan politikai vagy jogi akadályról, amely megakadályozhatná a Szövetség létrejöttét. Kiemelte, innentől kezdve egyedül technikai jellegű kérdés, hogy a belügyminisztériumban hány napon belül iktatják a pártegyesítéshez szükséges dokumentumokat. Arra a kérdésünkre, hogy október elején legnagyobb valószínűség szerint megalakul-e a Szövetség, az MKP, a Híd és az Összefogás vezető tisztségviselője is igennel válaszolt. Az Új Szó és a Trend közös konferenciáján megvalósult beszélgetés során a pártok vezető tisztségviselőit gazdaságpolitikai témákról is kérdeztük. Az erről szóló összefoglalónkat jövő héten olvashatják. Az Új Szó és a Trend közös konferenciáján tartott panelbeszélgetés résztvevői balról jobbra: Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője; Agócs Attila, a Híd alelnöke; Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke és a beszélgetés moderátora; Czimer Gábor, az Új Szó belpolitikai rovatának tagja (Somogyi Tibor felvétele) A lakosság jelentős része szorong, segítséget mégsem kérnek NAGY ROLAND Pozsony. Csaknem minden ötödik szlovákiai lakos szorongással küzd - derült ki a Liga a Lelki Egészségért (LDZ) szervezet legújabb felméréséből. A lakosság mentális egészsége a járvány alatt csak romlott, a szakember felkeresése sajnos továbbra is tabutémának számít. A felmérésből kiderült, hogy közel minden ötödik megkérdezett gyakorta érez szorongást, vagy valamilyen ezzel összefüggő mentális nehézséget. A leggyakoribb tünetnek általában az ingerlékenység számít, de a válaszadók gyakran panaszkodtak arra is, hogy állandóan aggódnak és nem tudnak ellazulni. A szorongással küzdők mindemellett gyakran számoltak be fáradtságról, alvásproblémákról, étkezési gondokról, a boldogtalanság érzetéről és apátiáról is. A válaszadók eme csoportjában a szakértők arra is rákérdeztek, hogy mennyire érzik súlyosnak a szorongásukat. Az adatközlők 51 százaléka minimálisnak tartja a szorongását, 30 százaléka enyhének érzi, 13 százalék szerint közepes, 6 százalék szerint pedig már magas a szorongási szintje. Az enyhén szorongók táborában kifejezetten magas növekedés figyelhető meg, tavaly májusban ez az arány még 23 százalék volt. Ebben a csoportban a magas növekedés feltehetően a koronavírus-járványra, vagy az azzal összefüggő válságra és bezártságra vezethető vissza. Rejtett problémák Ennek ellenére a válaszadók mindössze 10 százaléka vallotta, hogy az életük során az orvosuk diagnosztizált náluk valamilyen mentális betegséget, vagyis a lakosság egy jelentős része feltehetően sosem megy el kezeltetni magát a lelki problémái miatt. Alexandra Brazinová, a Comenius Egyetem Járványügyi Tanszékének szakértője, aki már régóta foglalkozik a mentális egészség kérdéseivel is, rámutatott, hogy az említett arány jócskán elmarad a többi országban diagnosztizált mentális betegek arányától. „Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint átlagosan a lakosság egyharmada szenved valamilyen lelki betegségtől az élete során. A felmérésből nyert adataink arra utalnak, hogy Szlovákia lakossága kevésbé van tisztában a mentális egészség fogalmával, illetve azzal, hogy milyen módon jelentkeznek a tünetek és hogyan lehetne kezeltetni őket” -jelentette ki a szakértő. Brazinová állításait alátámasztja az az adat is, hogy mindössze minden 14. adatközlő keresett fel szakembert a mentális nehézségei miatt a járvány ideje alatt. Tabutéma Eubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség elnöke úgy gondolja, az emberek jelentős része azért nem kér professzionális segítséget, mert szégyelli, hogy a lelki gondjaival egy szakértőhöz kell fordulnia. A felmérésben részt vevők többsége is úgy véli, hogy a szlovák társadalomban a pszichiáter vagy pszichológus felkeresése még mindig tabutémának számít, az emberek egyszerűen kellemetlennek érzik, ha ehhez kell folyamodniuk. „A mentális zavarok rontják az életminőségünket és negatívan hatnak a környezetünkre is. Szlovákiában még mindig küzdünk azzal a szégyenérzettel és megbélyegzéssel, amely a lelki betegségekkel függ össze. Ezek közül a leggyakoribbak a szorongásos zavarok, a depresszió, a függőségek és a demencia. Tudnunk kellene, ezek hogyan nyilvánulnak meg, és hogyan lehet kezeltetni őket. Ehhez azonban szükség lenne a megfelelő információkra, amelyeket az oktatás során kellene elsajátítanunk. Ezeken alapul a megelőzés is. A mentális betegségek egyszerűen nem lehetnek tabutémák” - magyarázta Száková. Hiányos felvilágosítás Az LDZ szerint fenntarthatatlan az az állapot, hogy a mentális egészséggel kapcsolatban nem létezik egy állami támogatási rendszer, helyette a nonprofit szervezeteknek kell elvégezniük a felvilágosító munkát az informáltság növelésére és a megbélyegzés visszaszorítására. Martin Knut, a liga igazgatója megjegyezte: bár ez nem túl népszerű kijelentés, de a koronavírus-járvány némi hasznot is hozott magával a lelki egészség szempontjából. „Kétségtelen, hogy a világjárványnak köszönhetően a mentális egészség témája már az első hullám idején is a főbb hírek közé került. A médián keresztül nagyon gyorsan elkezdtek üzengetni az egyének és az intézmények is. Sokan nagyon megalapozottan és értelmesen, de sajnos megjelentek kevésbé minőségi tanácsok is” - mondta Knut, hozzátéve, hogy a felmérést éppen azért rendelték, hogy ne csak benyomások, hanem valódi, kézzel fogható adatok alapján lehessen vitatkozni arról, milyen mentális állapotban van a szlovák társadalom a koronavírus-járvány harmadik hulláma elején. Az LDZ a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve készítette el a felmérést, egy 1501 fős reprezentatív mintán. Lubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség elnöke úgy gondolja, az emberek jelentős része azért nem kér professzionális segítséget, mert szégyelli, hogy a lelki gondjaival egy szakértőhöz kell fordulnia (TASR-felvétel)