Új Szó, 2021. szeptember (74. évfolyam, 202-225. szám)

2021-09-17 / 214. szám

2021. szeptember 17. | www.ujszo.com 2 KÖZÉLET Október 2-án alakulhat a Szövetség CZÍMER GÁBOR Komárom: Az MKP, a Híd és az összefogás vezető tisztségviselői úgy látják, minden bizonnyal már a következő napokban sikerül egyesíteniük a három pártot. Az egységes politikai szubjektum, a Szövetség nevű párt alakuló közgyűlésére október másodikán, Komáromban kerülhet sor. Minder­ről Agócs Attila, a Híd alelnöke, Far­kas Iván, az MKP szakmai alelnöke és Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője kedden az Új Szó és a Trend közös konferenciáján beszélt Komá­romban. Megvan a bizalom Az Új Szó szervezésében megva­lósult panelbeszélgetés során, amelynek a pártegyesítésen túl Dél- Szlovákia gazdaságfejlesztése volt a témája, az MKP, a Híd és az Össze­fogás vezetői is optimistán látták a Szövetség létrehozásának esélyeit. Agócs elmondta, az egyesülési fo­lyamat ezen fázisában nehéz megha­tározni, hogy mitől függ a közös párt létrejötte. „A végjátékban vagyunk, a folyamatok már majdnem másfél éve zajlanak” - jelentette ki a Híd alel­nöke. Arról is beszélt, hogy bár a kül­ső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a folyamat helyben toporgás volt, de a valóságban fokozatosan halad­tak előre. „Ma már megvan a kellő bizalom, úgy tűnik, a legfontosabb lépések még ezen a héten megtörtén­nek” - tette hozzá azzal, hogy a meg­állapodás részét képezik azok a de­markációs vonalak, amelyeket az egyes szereplők nem akarnak átlép­ni. Példaként az autonómia kérdését említette. Ahogy arról korábban be­számoltunk, a Híd elzárkózott attól, hogy a közös párt alapdokumentu­mába bekerüljön a területi autonó­mia fogalma, az MKP azonban fel­tételül szabta, hogy az önkormány­zatiság megjelenjen benne. Ebben a kérdésben végül konszenzusra jutot­tak. Hangsúlyozta, szerinte az is fon­tos, hogy emberileg közelebb kerül­tek egymáshoz az egyes felek. Agócs ugyancsak kijelentette, nem tud a kö­zös párt létrehozását meghiúsító té­nyezőről. „Természetesen minden oldalon vannak még kételkedők. Az a dolgunk, hogy őket a következő hó­napokban meggyőzzük és a közös projekt oldalára állítsuk” - mondta a Híd alelnöke. A több párt luxus Az MKP alelnöke, Farkas Iván a pártegyesítés folyamatával kapcso­latban arra emlékeztetett, hogy a múlt szombaton tartotta az Összefogás a közgyűlését, amikor is a párt a létre­hozandó Szövetség alapdokumentu­mára cserélte az alapszabályát, ezzel pedig létrehozta a közös párt jogi ke­reteit. „Az MKP és a Híd most hét­végén tartja a kongresszusát, és leg­nagyobb valószínűség szerint a Szö­vetség október másodikén, szomba­ton tartja a kongresszusát” - mondta. „Nyugat-Európában a számbeli ki­sebbségek soraiban luxusnak tartják, hogy több pártjuk legyen, legtöbb helyen egy pártjuk van. Tizenkét év után itt az ideje, hogy felismerje a po­litikum és a szlovákiai magyarság, hogy nálunk is így kell cselekedni” -jelentette ki az MKP alelnöke. Arról is beszélt, hogy az MKP elnökségé­ben a vitás kérdéseket lezárták, de hangsúlyozta, hogy a kérdésben még az Országos Tanácsuknak és a közgyűlésüknek is döntenie kell. „Megvárom a vitát, és azt követően azon leszek, hogy megtörténjen az összeborulás” - mondta arra a kér­désünkre, miként szavaz majd az utóbbi testületek ülésén. Nincs akadály Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke felidézte, hogy a mozgalmak megalapítása Komáromban történt, tavaly augusztus 20-án pedig a mos­tani Új Szó-Trend konferencia helyszínén, a komáromi Tiszti pa­vilonban írta alá a három párt az egyesülésről szóló szándéknyilat­kozatot. „Ha minden igaz, akkor a Szövetség alakuló közgyűlése is itt lesz” - tette hozzá Mózes. Elmond­ta, nem tud olyan politikai vagy jogi akadályról, amely megakadályoz­hatná a Szövetség létrejöttét. Ki­emelte, innentől kezdve egyedül technikai jellegű kérdés, hogy a bel­ügyminisztériumban hány napon belül iktatják a pártegyesítés­hez szükséges dokumentumokat. Arra a kérdésünkre, hogy október elején legnagyobb valószínűség sze­rint megalakul-e a Szövetség, az MKP, a Híd és az Összefogás vezető tisztségviselője is igennel válaszolt. Az Új Szó és a Trend közös kon­ferenciáján megvalósult beszélgetés során a pártok vezető tisztségviselőit gazdaságpolitikai témákról is kér­deztük. Az erről szóló összefogla­lónkat jövő héten olvashatják. Az Új Szó és a Trend közös konferenciáján tartott panelbeszélgetés résztvevői balról jobbra: Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője; Agócs Attila, a Híd alelnöke; Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke és a beszélgetés moderáto­ra; Czimer Gábor, az Új Szó belpolitikai rovatának tagja (Somogyi Tibor felvétele) A lakosság jelentős része szorong, segítséget mégsem kérnek NAGY ROLAND Pozsony. Csaknem minden ötödik szlovákiai lakos szorongással küzd - derült ki a Liga a Lelki Egészségért (LDZ) szervezet legújabb felméréséből. A lakosság mentális egészsége a járvány alatt csak romlott, a szakem­ber felkeresése sajnos tovább­ra is tabutémának számít. A felmérésből kiderült, hogy kö­zel minden ötödik megkérdezett gyakorta érez szorongást, vagy va­lamilyen ezzel összefüggő mentális nehézséget. A leggyakoribb tünet­nek általában az ingerlékenység számít, de a válaszadók gyakran pa­naszkodtak arra is, hogy állandóan aggódnak és nem tudnak ellazulni. A szorongással küzdők mindemellett gyakran számoltak be fáradtságról, alvásproblémákról, étkezési gon­dokról, a boldogtalanság érzetéről és apátiáról is. A válaszadók eme cso­portjában a szakértők arra is rákér­deztek, hogy mennyire érzik súlyos­nak a szorongásukat. Az adatközlők 51 százaléka minimálisnak tartja a szorongását, 30 százaléka enyhének érzi, 13 százalék szerint közepes, 6 százalék szerint pedig már magas a szorongási szintje. Az enyhén szo­rongók táborában kifejezetten ma­gas növekedés figyelhető meg, ta­valy májusban ez az arány még 23 százalék volt. Ebben a csoportban a magas növekedés feltehetően a koronavírus-járványra, vagy az az­zal összefüggő válságra és bezárt­ságra vezethető vissza. Rejtett problémák Ennek ellenére a válaszadók mindössze 10 százaléka vallotta, hogy az életük során az orvosuk di­agnosztizált náluk valamilyen mentális betegséget, vagyis a la­kosság egy jelentős része feltehe­tően sosem megy el kezeltetni ma­gát a lelki problémái miatt. Ale­xandra Brazinová, a Comenius Egyetem Járványügyi Tanszéké­nek szakértője, aki már régóta fog­lalkozik a mentális egészség kérdé­seivel is, rámutatott, hogy az emlí­tett arány jócskán elmarad a többi országban diagnosztizált mentális betegek arányától. „Az Egészség­­ügyi Világszervezet jelentése sze­rint átlagosan a lakosság egyhar­­mada szenved valamilyen lelki be­tegségtől az élete során. A felmé­résből nyert adataink arra utalnak, hogy Szlovákia lakossága kevésbé van tisztában a mentális egészség fogalmával, illetve azzal, hogy mi­lyen módon jelentkeznek a tünetek és hogyan lehetne kezeltetni őket” -jelentette ki a szakértő. Brazinová állításait alátámasztja­­ az az adat is, hogy mindössze min­den 14. adatközlő keresett fel szak­embert a mentális nehézségei miatt a járvány ideje alatt. Tabutéma Eubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség elnöke úgy gondolja, az emberek jelentős része­­ azért nem kér professzionális segít­séget, mert szégyelli, hogy a lelki gondjaival egy szakértőhöz kell fordulnia. A felmérésben részt ve­­­­vők többsége is úgy véli, hogy a szlovák társadalomban a pszichiá­ter vagy pszichológus felkeresése még mindig tabutémának számít, az emberek egyszerűen kellemetlen­nek érzik, ha ehhez kell folyamod­niuk. „A mentális zavarok rontják az életminőségünket és negatívan hatnak a környezetünkre is. Szlo­vákiában még mindig küzdünk az­zal a szégyenérzettel és megbé­lyegzéssel, amely a lelki betegsé­gekkel függ össze. Ezek közül a leggyakoribbak a szorongásos za­varok, a depresszió, a függőségek és a demencia. Tudnunk kellene, ezek hogyan nyilvánulnak meg, és ho­gyan lehet kezeltetni őket. Ehhez azonban szükség lenne a megfelelő információkra, amelyeket az okta­tás során kellene elsajátítanunk. Ezeken alapul a megelőzés is. A mentális betegségek egyszerűen nem lehetnek tabutémák” - magya­rázta Száková. Hiányos felvilágosítás Az LDZ szerint fenntarthatatlan az az állapot, hogy a mentális egész­séggel kapcsolatban nem létezik egy állami támogatási rendszer, helyette a nonprofit szervezeteknek kell el­végezniük a felvilágosító munkát az informáltság növelésére és a meg­bélyegzés visszaszorítására. Martin Knut, a liga igazgatója megjegyezte: bár ez nem túl népszerű kijelentés, de a korona­vírus-járvány némi hasznot is hozott magával a lelki egészség szempontjából. „Kétségtelen, hogy a világjárványnak köszönhetően a mentális egészség témája már az el­ső hullám idején is a főbb hírek közé került. A médián keresztül nagyon gyorsan elkezdtek üzengetni az egyének és az intézmények is. So­kan nagyon megalapozottan és ér­telmesen, de sajnos megjelentek ke­vésbé minőségi tanácsok is” - mondta Knut, hozzátéve, hogy a fel­mérést éppen azért rendelték, hogy ne csak benyomások, hanem valódi, kézzel fogható adatok alapján lehes­sen vitatkozni arról, milyen mentális állapotban van a szlovák társadalom a koronavírus-járvány harmadik hulláma elején. Az LDZ a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve készítette el a fel­mérést, egy 1501 fős reprezentatív mintán. Lubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Szövetség elnöke úgy gondolja, az emberek jelentős része azért nem kér professzionális segítséget, mert szé­gyelli, hogy a lelki gondjaival egy szakértőhöz kell fordulnia (TASR-felvétel)

Next