Új Szó, 2021. október (74. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-19 / 241. szám

WWW.ujszo.com | 2021. október 19. KÖZÉLET I 3 Újabb állomáshoz érkezett a vakcinaprogram NAGY ROLAND Pozsony. Az egészségügyi minisztérium egy hete tette lehetővé a regisztrációt a koronavírus elleni vakcina harmadik dózisára. Megnéztük, hogy halad az oltási program újabb fázisa. A szlovák oltási program október­ben újabb fázisba lépett, hiszen az egészségügyi minisztérium lehetővé tette a koronavírus elleni vakcina harmadik dózisának beadását. Ha­sonlóan, ahogy a vakcinaprogram elején, most is különféle csoportokba sorolják az érdeklődőket, annak függvényében, hogy mekkora koc­kázatot jelent számukra a koronaví­rus. Az év elején összeállított sorren­den viszont némileg módosított a mi­nisztérium. Az első körben ugyanis azok jelentkezhetnek, akik valami­lyen immunhiányos betegséggel küzdenek. Már küldik az SMS-eket Ezek az emberek a vakcinaprog­ramon belül külön csoportot alkot­nak, ők élveznek elsőbbséget. Náluk a megfertőződés esélye különösen magas, hiszen elképzelhető, hogy a második dózis után sem jelentkezett a szükséges immunreakció, tehát alig van, vagy egyáltalán nincs védettsé­gük. Éppen ezért a szakértők az ese­tükben úgynevezett kiegészítő dó­zisról beszélnek, amelyet 4 héttel a második adag beadása után már lehet kérvényezni. Az egészségügyi minisztérium tegnap arról értesítette lapunkat, hogy az NCZI már megkezdte a tájékoz­tató SMS-ek kiküldését az immun­hiányos betegeknek. Itt meg kell je­gyezni, hogy szeptemberben több mint 10 ezer személy már kapott egy hasonló szöveges üzenetet, akiket idén tavasszal még az elsők között oltottak be. Pár nappal később azon­ban arról tájékoztatták őket, hogy a korábbi SMS tévedés volt, így te­kintsék tárgytalannak. Orvosi igazolással A most kiküldött üzenetek azon­ban már valóban érvényesek. A tárca beszámolója szerint többek közt olyan betegeknek küldik őket, akiket éppen valamilyen daganatos beteg­séggel kezelnek, vagy pedig olyan gyógyszereket szednek, amelyek je­lentősen elnyomják az immunrend­szert (például különféle autoimmun betegségek esetében). A minisztéri­um viszont arra is felhívta a figyel­met, hogy talán nem mindenki kapja meg az üzenetet. „Ha a páciensnek megvannak az egészségügyi okai, de mégsem tájékoztatta őt az NCZI, ab­ban az esetben is be lehet adni a vak­cinát a kezelőorvos igazolása alap­ján” - írta a tárca sajtóosztálya. Az orvosi igazolással el lehet látogatni a legközelebbi vakcinaközpontba, ahol előzetes regisztráció nélkül adják be az újabb dózist. Az egészségügyi minisztériumnál afelől is érdeklődtünk, hogy eddig hány személynek adták be a harma­dik dózist. Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője elmondta, eddig 277 sze­mélynek adták be a kiegészítő dózist. Hozzátette, további 14 ezer érdeklő­dő regisztrált a harmadik adagért. Az idősotthonok Az oltási program következő fá­zisában három csoport található: az 55 év felettiek, a 18 év felettiek va­lamilyen komoly betegséggel, amely megnövelheti a súlyos lefolyás koc­kázatát, illetve azok a 18 év felettiek, akik gyakran kerülnek kapcsolatba a betegséggel (például az egészség­­ügyi dolgozók vagy az idősotthonok gondozói). Esetükben a szakértők nem kiegészítő, hanem úgynevezett megerősítő adagról beszélnek, hi­szen náluk az oltás után kialakult a megfelelő védettség, viszont idővel csökkent. Ők legkorábban 6 hónap­pal a második dózis beadása után kérvényezhetik a harmadik adagot. Az oltóprogramon belül speciális csoportot képeznek az idősottho­nok, hiszen ezeknél a helyszínen, a mobil oltócsapatok segítségével ad­ják be a vakcinát. Milan Krajniak (Sme­rodina) munkaügyi miniszter nemrég elmondta, az idősotthonok üzemeltetői már kérvényezhetik az a oltócsapatokat, amelyek a lakókat és dolgozókat egyaránt beoltják. Pusztán az a feltétel, hogy egy in­tézményen belül legalább 5 érdek­lődő legyen. Felkerestük a munkaügyi tárcát is, és megkérdeztük, hány idősotthon­ban kérvényezték a harmadik dózist. „A mai napig, vagyis október 18-ig 112 idősotthon jelentkezett a minisz­tériumnál. Minden egyes kérvényt ellenőriztünk, majd eljuttattuk az egészségügyi minisztériumba. A többi beérkező kérvénynél is így fo­gunk eljárni” - reagált lapunknak a tárca. Arról viszont, hogy az oltócsa­patok mikor kezdenek ellátogatni az egyes intézményekbe, már nem tud­tak tájékoztatást adni, mivel ezt a sorrendet az egészségügyi tárca ha­tározza meg. Utóbbinál is érdeklőd­tünk, de az erre vonatkozó kérdésre lapzártáig nem kaptunk választ. A munkaügyi minisztérium szerint eddig 112 idősotthon jelentkezett az oltás harmadik dózisáért (TASR-felvétel) Valásek végül elnézést kért a magyaroktól CZÍMER GÁBOR A magyar állam szlovákiai tevékenysége továbbra is borzolja a szlovák politikusok kedélyeit. Tom­as Valásek, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője ennek során magyarul beszélő szlovákok­nak nevezte a hazai magyar közösség tagjait, amiért azonban most elnézést kér. Pozsony. Valaseket a közteleví­zió egy riportjában szólították meg, amely arról szólt, a magyar állam több szlovákiai műemlék épületet vásárolt fel. A kassai, besztercebá­nyai és tornaljai ingatlanvásárlásról a szlovák felet Budapest nem, vagy csak utólag értesítette. Ezzel gya­korlatilag megsérthette a diplomá­ciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Szerződést, szerepel a bejátszásban. Valásek az üggyel kapcsolatban adott nyilatkozatában magyarul be­szélő szlovákoknak nevezte a hazai magyar közösség tagjait. „A Ma­gyarországról Dél-Szlovákiába ér­kező támogatásokkal Orbán Viktor a Szlovákiában élő, magyarul be­szélő szlovákokat akarja megvásá­rolni a 2022-es választás előtt” - mondta a PS képviselője. A nyilat­kozatáért a Szövetség több politi­kusa is bírálta őt. Megkeresésünkre Valásek el­mondta, rossz szóhasználatot vá­lasztott, a nyilatkozatban a szlová­kiai magyarok szlovák állampolgár­ságára akart utalni, nem pedig arra, hogy szlovák nemzetiségűek lenné­nek. Hozzátette, tudatában van an­nak, hogy az általa használt megfo­galmazás érzékeny pontot érint. „El­nézést kérek a szlovákiai magyarok­tól azért, ahogy fogalmaztam” - mondta. A képviselő, aki a kormány­koalíciós Za­l’udí frakciójából való távozás után csatlakozott a PS-hez, elmondta, a magyar kisebbséget, il­letve Magyarországot érintő kérdé­sekben egyeztetni szokott a párt ma­gyar platformjával. „A köztévének adott nyilatkozat ez alól azért volt ki­vétel, mert a riporter egyből az után szólított meg, hogy az ülésteremből kiléptem” - tette hozzá. Valasek pártja, a PS is szabadkozik a képvi­selő nyilatkozata miatt, ami szerin­tük azért volt félreérthető, mert a képviselő csak rövid állásfoglalást adott a köztelevíziónak. Hozzáte­szik, pártjuk tiszteli az ország ma­gyar nemzetiségű tagjait és szégyen­letes, milyen kevés szlovákiai forrás és figyelem jut a déli régióba. A magyar pénzek Valásek a Magyarországról érke­ző támogatásokról szólva rámutatott, szerinte nem csoda, hogy Orbán Viktor a déli országrészben olyan népszerű, ha a szlovák kormány el­hanyagolja ezt a régiót. Az úthálózat rossz állapotát és a mezőgazdaság kérdéseinek háttérbe szorulását hoz­ta példaként arra, hogy nemcsak a mostani, hanem az előző szlovák kormányok sem foglalkoztak meg­felelően a déli országrésszel. Korcsok szerint A szlovákiai magyarok által lakott régiók lemaradásáról, a Pátria rádi­ónak adott interjújában, Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügyminiszter is be­szélt. A tárcavezető szerint az, hogy a kérdéses országrészben nem ele­gendő beruházás és gazdaságfej­lesztés valósult meg, nem köthető össze azzal, hogy ott a magyar nemzetiségű polgárok élnek, hiszen az országnak sok hasonló lemaradó régiója van. Ezért gondot lát abban, hogy valaki a déli országrész gazda­sági nehézségeiből etnikai jellegű problémát csináljon. „Azt elutasí­tom, hogy valaki itt olyan képet fes­sen, hogy mi célzottan és tudatosan elhanyagoljuk Dél-Szlovákiát” - mondta a Korcok. Valásek a miniszter nyilatkozatára úgy reagált, az világos, hogy vannak az országnak a déli régión kívül is olyan részei, amelyek hosszú ideje elhanyagoltak, ami azonban nem ok arra, hogy a magyarlakta térség problémáit figyelmen kívül hagyják. „Fontosnak tartom megemlíteni, a déli régió sajátságos abban, hogy az állam általi hosszú távú elhanyago­lás következményei kiugrók és sajá­tosak” - mondta, és hozzátette, ezért a térség különleges figyelmet igé­nyel. Meőiani idők? Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a magyar kormány itteni aktivitásai­ra adott szlovák politikai reakciók kapcsán azt a kérdést tette fel, miért csak most került ez a hazai közsze­replők érdeklődésének középpontjá­ba. Rámutatott, a Bethlen Gábor Alap például évek óta folyósít magyaror­szági támogatásokat Szlovákiába. Hangácsi szerint ha igaz az, amit a szlovák külügy állít, mi­szerint bizo­nyos ingatlanvásárlásokról csak a sajtóból szereztek tudomást, az va­lójában az adott szaktárcát állítja be negatív fényben. Hozzátette, a ma­gyar állam említett lépéseire a szlo­vák politikum már-már a meciari időket idéző narratívákkal reagált. Tom­ác Valánek, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője (jASR-felvétel

Next