Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-14 / 36. szám

2 I RÖVIDEN Budajban bíznak a legtöbben Pozsony. Ján Budajt (OEaNO), a környezetvédelmi tárca vezetőjét tartják a legmegbízhatóbb kor­mánytagnak - derül ki a Focus ügynökség legújabb közvéle­mény-kutatásából, melyet a Mar­­kíza televízió megrendelésére készítettek. A környezetvédelmi miniszter után Eduard Heger (OEaNO) kormányfő örvend a legnagyobb népszerűségnek. A harmadik helyen Vladimír Lengvarsky (OEaNO-jelölt) egészségügyi miniszter végzett 32%-kal. A közvélemény-kutatás szerint a legtöbben Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter sza­vában kételkednek, a válaszadók 85%-a mondta azt, nem tartja szavahihetőnek az egykori kor­mányfőt. A negatív rangsor má­sodik helyén Veronika Remisová (Za l’udí), a beruházásokért és ré­giófejlesztésért felelős miniszter áll, a harmadik helyezett pedig Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter lett, akivel szemben a megkérdezettek 72%-a fejezte ki bizalmatlanságát. (mr.tvnoviny.sk) Gröhling nem enged az érettségiből Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter fontos­nak tartja, hogy az idei tanévben ne maradjanak el az érettségi vizsgák. A tárcavezető érvelése szerint a jelenlegi járványügyi intézkedések lehetővé teszik az érettségire való jelenléti felké­szülést a vizsga előtti utolsó, leg­fontosabb időszakban. A vizsgák írásbeli és fogalmazás részénél a diákok némi enyhítésre számít­hatnak - a tervek szerint min­den tantárgynál 15 perccel több idő áll majd a rendelkezésükre. A Középiskolások Szövetsége (Aliancia stredoskolákov) a beje­lentést követően találkozót kért Gröhlingtől, és helytelenítik a döntést, mely szerint az idei tan­évben nem marad el a vizsgáz­tatás. Az érettségi írásbeli részét március 15. és 18. között, a szó­beli vizsgákat május 23. és június 10. között tartják. (mr) Enyhülnek az óvintézkedések Pozsony. A Szlovák Közegész­ségügyi Hivatal (ÚVZ SR) rendelete értelmében holnaptól már mindenki ellátogathat a nem létszükségleti árucikkeket kínáló boltokba. A hivatal emlé­keztetett, eddig csak a kiválasz­tott létesítmények működhettek alapüzemmódban, például az élelmiszerüzletek, a drogériák, a gyógyszertárak, majd a cipő- és ruhaboltok, az építőipari cikke­ket forgalmazó üzletek. Az új rendszer szerint a játékboltok, az elektronikai cikkeket forgalma­zó üzletek és a könyvesboltok is enyhébb korlátozásokkal működ­hetnek. Keddtől már este 10 óra után is nyitva lehetnek az üzletek. A felsorolt intézkedések azonban kizárólag az üzletekre vonat­koznak, tehát az éttermek és az egyéb szolgáltatások továbbra is csak az OP- vagy az OP+-rezsim­­ben működhetnek, 10 után pedig be kell zárniuk. (tasz) 1 2022. február 14. | www.ujszo.com KÖZÉLET NAGY ROLAND Pozsony. A parlament meg­kezdte a tárgyalást a törvény­módosító javaslatról, amely jelentősen csökkentené a ma­rihuána birtoklásáért kiszab­ható börtönbüntetések hos­­­szát. Az ellenzéki képviselők szerint azzal, hogy a koalíció újra elővette a témát, megsér­tette a házszabályt. Az OEaNO képviselői még tavaly novemberben terjesztettek be egy, a kábítószer-birtoklással kapcsola­tos törvénymódosítást a plénum elé. Kristián Cekovsky, a javaslat egyik kidolgozója akkor úgy fogalmazott, a módosításnak köszönhetően vég­re megszüntetik azt a drákói szigort, amely a marihuánával kapcsolatos bírósági ítéleteket jellemezte. A do­kumentumot azonban le kellett ven­ni a napirendről, mert a Sme­rodina képviselői jelezték, ebben a formá­ban nemcsak a marihuána, hanem az összes kábítószer birtoklásáért járó büntetést lerövidítenék. 2 év lehet. Akit többször is illegális marihuánabirtoklással kapnak el a rendőrök, az új törvény értelmében 5-től 10 évig terjedő szabadságvesz­téssel számolhat. Jelenleg a büntetés hossza 10 és 15 év között mozog. Enyhített büntetés Az utóbb említett büntetéssel kap­csolatban a sajtó is felkapott egy ese­tet. A 27 éves Róbert Dzunka ügyé­ről van szó, akit még 2019 februárjá­ban fogott el a rendőrség egy razzia során. Dzunkánál hét gramm mari­huánát találtak, azonban nem ez volt az első eset, hogy kábítószer-birtok­láson kapták a férfit. A Kassai Járási Bíróság először 12 éves szabadság­­vesztést szabott ki, majd később 10 évre csökkentették a büntetést. Ja­nuár végén azonban a Kassai Kerü­leti Bíróság felülbírálta a döntést, és megfelezte a 10 éves börtönbünte­tést. A férfi így az 5 évből hármat már le is ült, vagyis kilenc hónap múlva kérvényezheti majd a feltéte­les szabadlábra helyezését. Gyógykezelés További változás lenne, hogy a marihuána birtoklásáért a bírósá­gok feltételes szabadságvesztést is kiszabhatnak, ha az elítélt személyt gyógykezelésre küldik. A próbaidő­­szak hossza 2 év, és ha ez alatt az elítélt végig betartja a gyógykeze­lés követelményeit, akkor úgy kell tekinteni rá, mintha nem is ítélték volna el. A tervek szerint a törvénymódosítás május 1-től lépne életbe. Fontos még kiemelni, hogy a javaslat értelmében visszamenőleg is meg lehetne változ­tatni az ítéletek hosszát, ha a bíróság úgy határoz, hogy a kiszabott börtön­­büntetés aránytalanul magas volt. Ellenzéki bírálat A parlament csütörtök este kezdett tárgyalni a javaslatról, az ellenzéki képviselők pedig azonnal felszólaltak a módosítás ellen. Matús Sutaj Batok, a Hlas képviselője azt mondta, azzal, hogy a képviselők ismét a marihu­ánával kapcsolatos törvény módosí­tásával foglalkoznak, megszegték a házszabályt, amely kimondja, hogy ha egy javaslatot elutasít a parlament, akkor ugyanazzal a dologgal kapcso­latban fél évig nem lehet beterjeszteni egy újabb javaslatot. Sutaj Estok em­lékeztetett, hogy 2021 decemberében Tomáš Valánek független képviselő (korábban Za l’udí) benyújtott egy ha­sonló törvénymódosítást, amit a plé­num elutasított. A koalíciós képvi­selők ugyanerre a szabályra hivatkoz­va tavaly nyáron kimondták, hogy az ellenzék még fél évig nem terjeszthet be alkotmánymódosító javaslatot a választási ciklus népszavazással való lerövidítéséről. Juraj Blanár (Smer), a parlament alelnöke egyetértett a Hlas képviselőjével. Suraj Estok továbbá azt is felrótta, hogy a koalíció a drágulás és a jár­vány megoldása helyett a drogokkal kapcsolatos törvényekre vesztege­ti az idejét és az energiáját. Andrej Stancík (OEaNO), a javaslat egyik beterjesztője demagógnak nevezte a Hlas képviselőjét. Hangsúlyozta, a törvény már hónapok óta vitatott té­ma, még az áremelkedés előtt került napirendre. „Az, hogy most infláció van, nem jelenti azt, hogy más prob­lémákkal nem foglalkozhatunk” - mondta Stancík. Vége a szigornak? A javaslatot végül átdolgozták úgy, hogy már csak a marihuánával kapcsolatos büntetéseket érintse. Kis mennyiségű, saját használatra tartott kannabisz birtoklásáért a maximáli­san kiszabható szabadságvesztés 3 év helyett már csak 1 év lenne. Ha valakinél nagyobb mennyiséget ta­lálnak, a börtönbüntetés legfeljebb Újra terítéken a marihuánatörvény Illusztrációs felvétel (Fotó: Shutterstock) A bántalmazás rendszerszintű megoldását sürgetik az iskolák Az alkohol- és drogfogyasz­tás, illetve a diákok körében tapasztalt öngyilkossági haj­lam leginkább a középisko­lákban okoz problémát - írja a belügyminisztérium ás okta­tási minisztérium közreműkö­désében készült felmérés. Pozsony. A kérdőívben arra irá­nyuló kérdés is szerepelt, tevékeny­kedik-e szociálpedagógus vagy iskolapszichológus az adott intéz­ményben. Kiderült, szociálpedagó­­gust az iskolák 90,5%-a nem alkal­maz - sok esetben szükség lenne rá, de a költségvetésbe egyszerűen nem fér bele - az ilyen jellegű problémá­kat általában az iskolai pszichológus­ra, nevelési tanácsadóra bízzák, vagy pedig a Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ munkatársaihoz fordulnak. A meg­kérdezett iskolák negyede jelezte, a 2019-es és 2020-as tanévben iskolai pszichológus biztosította a tanács­adást a diákok részére, ami azt jelen­ti: a több mint ezer iskolából 819-ben hiányzott a szakértő. Dohányzás, zaklatás A válaszok alapján megállapítot­ták, a diákok által tanúsított negatív viselkedési formák között szerepelt a dohányzás (56,4%), iskolakerülés (47,3%) és zaklatás (30,8%). Az in­ternetes zaklatás, egymás ellen elkö­vetett erőszak, vandalizmus, önpusz­títás és alkoholfogyasztás szintén több száz iskolában okozott gondot. Az extrémizmus jeleit 37 iskolában tapasztalták a diákoknál. A dohány­zás, alkohol, drog és annak terjeszté­se, szélsőséges viselkedés és öngyil­kossági hajlam főként a középisko­lákban van jelen, az alapiskolákban jellemzőbb a diákok közötti erőszak, bántalmazás, szexuális zaklatás és vandalizmus. Az elemzés szerint 526 iskola mondta azt, gondot jelent a tanulók iskolakerülése. „Összesen 297 részt vevő iskolának volt lega­lább egy diákja több mint 60 órányi igazolatlan hiányzással” - áll az ös­­­szefoglalóban. Korai terhesség A szakértők szerint aggodalomra ad okot az is, hogy a teherbe esett 18 év alatti diáklányok több mint fele (59,1%) az alapiskolákból származik. Ez a veszély leginkább a 350 főnél alacsonyabb létszámú iskolák eseté­ben áll fenn. Az Egészségügyi Infor­mációk Nemzeti Központja (NCZI) statisztikája szerint, 2019-ben 38 olyan szülés került a nyilvántartás­ba, ahol az anya életkora 10 és 14 év között volt, a 15 és 17 év közöttiek korosztályában pedig 1249 szülést re­gisztráltak. Sokatmondó tény, hogy 289 fiatalkorú kismama alapiskolai végzetséggel sem rendelkezett. Hézagos rendszer A gyerekek bántalmazása sok esetben a felnőttek tudta nélkül törté­nik, az áldozatok különböző okokból gyakran inkább hallgatnak az őket ért atrocitásokról. A felmérés ered­ményéből látszik, e téren leginkább a félelem játszik szerepet (532 isko­la), de sok esetben nemcsak a bán­talmazó bosszújától tartanak, hanem szégyellik magukat, amiért áldozattá váltak, valamint nem bíznak a kör­nyezetükben­­ abban, hogy valaki segít nekik. A gyerekekkel szemben elkövetett erőszak leleplezésére vo­natkozó kérdés nyitott volt, tehát a válaszadók kifejthették saját véle­ményüket. Ezt sokan meg is tették - tapasztalataik szerint az agresszo­­rok gyakran következmények nélkül megússzák a dolgot. Lelki nehézségek A megkérdezett középiskolák egyö­tödében jelent problémát a diákok ön­pusztító viselkedése, öngyilkossági gondolatokkal szintén nagyobb arány­ban küszködnek a tizenévesek, mint a kisgyerekek. A részt vevő iskolák közel 6%-a jelentette, tapasztaltak er­re utaló jeleket a diákoknál. Az elem­zés szerzői hangsúlyozták, a hivatalos statisztikák nem térképezték fel kellő­képpen ezt a problémát, s a látszólag alacsony arányt is rendkívül nyug­talanítónak tartják. Emlékeztettek az NCZI adataira, mely szerint 2020-ban kilencven 15 és 19 év közötti fiatal követett el öngyilkossági kísérletet, a fiatalabb korosztály (14 éves korig) tagjai közül pedig 30-an próbáltak vé­get vetni az életüknek. Agresszió A diákok közötti erőszakról jobbá­ra az alapiskolák számoltak be (203) - ez a jelenség leginkább Nagy­szombat, Eperjes és Trencsén me­gye tanintézményeire volt jellemző. A szakértők figyelmeztetnek, az adatok mindössze az érintett iskolák számát tükrözik, a valós incidensek aránya lényegesen magasabb lehet. A felmérésből kiderült, több tucat iskolában előfordult az is, hogy egy diák rátámadt az osztálytársára - a fizikai erőszakot az eltérő származás, bőrszín vagy nemzetiség váltotta ki. Szlovákiában 208 iskola jelezte, hogy találkozott a vandalizmussal. Mindemellett komoly problémát je­lent a szélsőséges megnyilvánulások visszaszorítása a fiatalok körében - az iskolák gyakran hiába hívják fel a szülők figyelmét az extrém­izmus és radikalizmus jeleire, a diákok sok esetben épp az ő viselkedési mintá­jukat követik. (ba) Illusztrációs felvétel (Fotó: Shutterstock)

Next