Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-14 / 36. szám
2 I RÖVIDEN Budajban bíznak a legtöbben Pozsony. Ján Budajt (OEaNO), a környezetvédelmi tárca vezetőjét tartják a legmegbízhatóbb kormánytagnak - derül ki a Focus ügynökség legújabb közvélemény-kutatásából, melyet a Markíza televízió megrendelésére készítettek. A környezetvédelmi miniszter után Eduard Heger (OEaNO) kormányfő örvend a legnagyobb népszerűségnek. A harmadik helyen Vladimír Lengvarsky (OEaNO-jelölt) egészségügyi miniszter végzett 32%-kal. A közvélemény-kutatás szerint a legtöbben Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter szavában kételkednek, a válaszadók 85%-a mondta azt, nem tartja szavahihetőnek az egykori kormányfőt. A negatív rangsor második helyén Veronika Remisová (Za l’udí), a beruházásokért és régiófejlesztésért felelős miniszter áll, a harmadik helyezett pedig Jaroslav Nad’ (OEaNO) védelmi miniszter lett, akivel szemben a megkérdezettek 72%-a fejezte ki bizalmatlanságát. (mr.tvnoviny.sk) Gröhling nem enged az érettségiből Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter fontosnak tartja, hogy az idei tanévben ne maradjanak el az érettségi vizsgák. A tárcavezető érvelése szerint a jelenlegi járványügyi intézkedések lehetővé teszik az érettségire való jelenléti felkészülést a vizsga előtti utolsó, legfontosabb időszakban. A vizsgák írásbeli és fogalmazás részénél a diákok némi enyhítésre számíthatnak - a tervek szerint minden tantárgynál 15 perccel több idő áll majd a rendelkezésükre. A Középiskolások Szövetsége (Aliancia stredoskolákov) a bejelentést követően találkozót kért Gröhlingtől, és helytelenítik a döntést, mely szerint az idei tanévben nem marad el a vizsgáztatás. Az érettségi írásbeli részét március 15. és 18. között, a szóbeli vizsgákat május 23. és június 10. között tartják. (mr) Enyhülnek az óvintézkedések Pozsony. A Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR) rendelete értelmében holnaptól már mindenki ellátogathat a nem létszükségleti árucikkeket kínáló boltokba. A hivatal emlékeztetett, eddig csak a kiválasztott létesítmények működhettek alapüzemmódban, például az élelmiszerüzletek, a drogériák, a gyógyszertárak, majd a cipő- és ruhaboltok, az építőipari cikkeket forgalmazó üzletek. Az új rendszer szerint a játékboltok, az elektronikai cikkeket forgalmazó üzletek és a könyvesboltok is enyhébb korlátozásokkal működhetnek. Keddtől már este 10 óra után is nyitva lehetnek az üzletek. A felsorolt intézkedések azonban kizárólag az üzletekre vonatkoznak, tehát az éttermek és az egyéb szolgáltatások továbbra is csak az OP- vagy az OP+-rezsimben működhetnek, 10 után pedig be kell zárniuk. (tasz) 1 2022. február 14. | www.ujszo.com KÖZÉLET NAGY ROLAND Pozsony. A parlament megkezdte a tárgyalást a törvénymódosító javaslatról, amely jelentősen csökkentené a marihuána birtoklásáért kiszabható börtönbüntetések hosszát. Az ellenzéki képviselők szerint azzal, hogy a koalíció újra elővette a témát, megsértette a házszabályt. Az OEaNO képviselői még tavaly novemberben terjesztettek be egy, a kábítószer-birtoklással kapcsolatos törvénymódosítást a plénum elé. Kristián Cekovsky, a javaslat egyik kidolgozója akkor úgy fogalmazott, a módosításnak köszönhetően végre megszüntetik azt a drákói szigort, amely a marihuánával kapcsolatos bírósági ítéleteket jellemezte. A dokumentumot azonban le kellett venni a napirendről, mert a Smerodina képviselői jelezték, ebben a formában nemcsak a marihuána, hanem az összes kábítószer birtoklásáért járó büntetést lerövidítenék. 2 év lehet. Akit többször is illegális marihuánabirtoklással kapnak el a rendőrök, az új törvény értelmében 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat. Jelenleg a büntetés hossza 10 és 15 év között mozog. Enyhített büntetés Az utóbb említett büntetéssel kapcsolatban a sajtó is felkapott egy esetet. A 27 éves Róbert Dzunka ügyéről van szó, akit még 2019 februárjában fogott el a rendőrség egy razzia során. Dzunkánál hét gramm marihuánát találtak, azonban nem ez volt az első eset, hogy kábítószer-birtokláson kapták a férfit. A Kassai Járási Bíróság először 12 éves szabadságvesztést szabott ki, majd később 10 évre csökkentették a büntetést. Január végén azonban a Kassai Kerületi Bíróság felülbírálta a döntést, és megfelezte a 10 éves börtönbüntetést. A férfi így az 5 évből hármat már le is ült, vagyis kilenc hónap múlva kérvényezheti majd a feltételes szabadlábra helyezését. Gyógykezelés További változás lenne, hogy a marihuána birtoklásáért a bíróságok feltételes szabadságvesztést is kiszabhatnak, ha az elítélt személyt gyógykezelésre küldik. A próbaidőszak hossza 2 év, és ha ez alatt az elítélt végig betartja a gyógykezelés követelményeit, akkor úgy kell tekinteni rá, mintha nem is ítélték volna el. A tervek szerint a törvénymódosítás május 1-től lépne életbe. Fontos még kiemelni, hogy a javaslat értelmében visszamenőleg is meg lehetne változtatni az ítéletek hosszát, ha a bíróság úgy határoz, hogy a kiszabott börtönbüntetés aránytalanul magas volt. Ellenzéki bírálat A parlament csütörtök este kezdett tárgyalni a javaslatról, az ellenzéki képviselők pedig azonnal felszólaltak a módosítás ellen. Matús Sutaj Batok, a Hlas képviselője azt mondta, azzal, hogy a képviselők ismét a marihuánával kapcsolatos törvény módosításával foglalkoznak, megszegték a házszabályt, amely kimondja, hogy ha egy javaslatot elutasít a parlament, akkor ugyanazzal a dologgal kapcsolatban fél évig nem lehet beterjeszteni egy újabb javaslatot. Sutaj Estok emlékeztetett, hogy 2021 decemberében Tomáš Valánek független képviselő (korábban Za l’udí) benyújtott egy hasonló törvénymódosítást, amit a plénum elutasított. A koalíciós képviselők ugyanerre a szabályra hivatkozva tavaly nyáron kimondták, hogy az ellenzék még fél évig nem terjeszthet be alkotmánymódosító javaslatot a választási ciklus népszavazással való lerövidítéséről. Juraj Blanár (Smer), a parlament alelnöke egyetértett a Hlas képviselőjével. Suraj Estok továbbá azt is felrótta, hogy a koalíció a drágulás és a járvány megoldása helyett a drogokkal kapcsolatos törvényekre vesztegeti az idejét és az energiáját. Andrej Stancík (OEaNO), a javaslat egyik beterjesztője demagógnak nevezte a Hlas képviselőjét. Hangsúlyozta, a törvény már hónapok óta vitatott téma, még az áremelkedés előtt került napirendre. „Az, hogy most infláció van, nem jelenti azt, hogy más problémákkal nem foglalkozhatunk” - mondta Stancík. Vége a szigornak? A javaslatot végül átdolgozták úgy, hogy már csak a marihuánával kapcsolatos büntetéseket érintse. Kis mennyiségű, saját használatra tartott kannabisz birtoklásáért a maximálisan kiszabható szabadságvesztés 3 év helyett már csak 1 év lenne. Ha valakinél nagyobb mennyiséget találnak, a börtönbüntetés legfeljebb Újra terítéken a marihuánatörvény Illusztrációs felvétel (Fotó: Shutterstock) A bántalmazás rendszerszintű megoldását sürgetik az iskolák Az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a diákok körében tapasztalt öngyilkossági hajlam leginkább a középiskolákban okoz problémát - írja a belügyminisztérium ás oktatási minisztérium közreműködésében készült felmérés. Pozsony. A kérdőívben arra irányuló kérdés is szerepelt, tevékenykedik-e szociálpedagógus vagy iskolapszichológus az adott intézményben. Kiderült, szociálpedagógust az iskolák 90,5%-a nem alkalmaz - sok esetben szükség lenne rá, de a költségvetésbe egyszerűen nem fér bele - az ilyen jellegű problémákat általában az iskolai pszichológusra, nevelési tanácsadóra bízzák, vagy pedig a Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ munkatársaihoz fordulnak. A megkérdezett iskolák negyede jelezte, a 2019-es és 2020-as tanévben iskolai pszichológus biztosította a tanácsadást a diákok részére, ami azt jelenti: a több mint ezer iskolából 819-ben hiányzott a szakértő. Dohányzás, zaklatás A válaszok alapján megállapították, a diákok által tanúsított negatív viselkedési formák között szerepelt a dohányzás (56,4%), iskolakerülés (47,3%) és zaklatás (30,8%). Az internetes zaklatás, egymás ellen elkövetett erőszak, vandalizmus, önpusztítás és alkoholfogyasztás szintén több száz iskolában okozott gondot. Az extrémizmus jeleit 37 iskolában tapasztalták a diákoknál. A dohányzás, alkohol, drog és annak terjesztése, szélsőséges viselkedés és öngyilkossági hajlam főként a középiskolákban van jelen, az alapiskolákban jellemzőbb a diákok közötti erőszak, bántalmazás, szexuális zaklatás és vandalizmus. Az elemzés szerint 526 iskola mondta azt, gondot jelent a tanulók iskolakerülése. „Összesen 297 részt vevő iskolának volt legalább egy diákja több mint 60 órányi igazolatlan hiányzással” - áll az összefoglalóban. Korai terhesség A szakértők szerint aggodalomra ad okot az is, hogy a teherbe esett 18 év alatti diáklányok több mint fele (59,1%) az alapiskolákból származik. Ez a veszély leginkább a 350 főnél alacsonyabb létszámú iskolák esetében áll fenn. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) statisztikája szerint, 2019-ben 38 olyan szülés került a nyilvántartásba, ahol az anya életkora 10 és 14 év között volt, a 15 és 17 év közöttiek korosztályában pedig 1249 szülést regisztráltak. Sokatmondó tény, hogy 289 fiatalkorú kismama alapiskolai végzetséggel sem rendelkezett. Hézagos rendszer A gyerekek bántalmazása sok esetben a felnőttek tudta nélkül történik, az áldozatok különböző okokból gyakran inkább hallgatnak az őket ért atrocitásokról. A felmérés eredményéből látszik, e téren leginkább a félelem játszik szerepet (532 iskola), de sok esetben nemcsak a bántalmazó bosszújától tartanak, hanem szégyellik magukat, amiért áldozattá váltak, valamint nem bíznak a környezetükben abban, hogy valaki segít nekik. A gyerekekkel szemben elkövetett erőszak leleplezésére vonatkozó kérdés nyitott volt, tehát a válaszadók kifejthették saját véleményüket. Ezt sokan meg is tették - tapasztalataik szerint az agresszorok gyakran következmények nélkül megússzák a dolgot. Lelki nehézségek A megkérdezett középiskolák egyötödében jelent problémát a diákok önpusztító viselkedése, öngyilkossági gondolatokkal szintén nagyobb arányban küszködnek a tizenévesek, mint a kisgyerekek. A részt vevő iskolák közel 6%-a jelentette, tapasztaltak erre utaló jeleket a diákoknál. Az elemzés szerzői hangsúlyozták, a hivatalos statisztikák nem térképezték fel kellőképpen ezt a problémát, s a látszólag alacsony arányt is rendkívül nyugtalanítónak tartják. Emlékeztettek az NCZI adataira, mely szerint 2020-ban kilencven 15 és 19 év közötti fiatal követett el öngyilkossági kísérletet, a fiatalabb korosztály (14 éves korig) tagjai közül pedig 30-an próbáltak véget vetni az életüknek. Agresszió A diákok közötti erőszakról jobbára az alapiskolák számoltak be (203) - ez a jelenség leginkább Nagyszombat, Eperjes és Trencsén megye tanintézményeire volt jellemző. A szakértők figyelmeztetnek, az adatok mindössze az érintett iskolák számát tükrözik, a valós incidensek aránya lényegesen magasabb lehet. A felmérésből kiderült, több tucat iskolában előfordult az is, hogy egy diák rátámadt az osztálytársára - a fizikai erőszakot az eltérő származás, bőrszín vagy nemzetiség váltotta ki. Szlovákiában 208 iskola jelezte, hogy találkozott a vandalizmussal. Mindemellett komoly problémát jelent a szélsőséges megnyilvánulások visszaszorítása a fiatalok körében - az iskolák gyakran hiába hívják fel a szülők figyelmét az extrémizmus és radikalizmus jeleire, a diákok sok esetben épp az ő viselkedési mintájukat követik. (ba) Illusztrációs felvétel (Fotó: Shutterstock)