Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-25 / 46. szám

HÁBORÚ 2022. február 25. | www.ujszo.com 2 Ukrajna teljes területére lecsaptak az oroszok ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Az Ukrajnát ért orosz támadás Belaruszból, Oroszországból és a Moszkva által elcsatolt Krím félsziget­ről indult. Kijev megszakítot­ta diplomáciai kapcsolatait Moszkvával és felvette a har­cot a minden oldalról nyomuló orosz erőkkel. A Nyugat pél­dátlanul kemény szankciók­kal reagál. Vlagyimir Putyin elnök kö­zép-európai idő szerint hajnali 4 óra előtt jelentette be, hogy „kato­nai műveletet” indít a Donyec-me­­dencében. Mint mondta, „nem fog­lalják el” Ukrajnát, de az a cél, hogy „megtisztítsák a náciktól” és - úgy­mond - demilitarizálják az országot. A bejelentésre akkor került sor, ami­kor az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban még zajlott a vita Ukrajnáról, s António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította az orosz elnököt, ne tá­madja meg Ukrajnát. Putyin a te­levíziós beszédben felszólította az ukrán katonákat, tegyék le a fegy­vert és „térjenek haza” otthonuk­ba. Egyúttal azt is állította, misze­rint az „igazság és az igazságosság” Oroszország mellett van. Sajátságos módon nem kevesebbet állított, mi­szerint az orosz manőver „önvéde­lemből” történik. Az összetűzéseket „elkerülhetetlennek” nevezte. Körkörös támadás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elnök azt mondta, az orosz meg­szálló csapatok súlyos vesztesége­ket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok folytatódnak. „Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csa­tákat vívnak, visszaverik a támadá­sokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz” - hangsúlyozta, hozzátéve: az orosz megszállók el akarják foglalni a csernobili atomerőművet. Az uk­rán fél is elismerte, hogy az orosz hadsereg harci helikoptereivel el­foglalt egy repteret Hosztomelben, Kijev közelében. Hosztonovtól az ukrán főváros határa csak 15 perc autóval. Az orosz erők már Kijev megyében vannak. Komoly harcok dúlnak a kelet-ukrajnai milliós vá­ros, Harkov határában is. Az ukrá­nok itt több orosz páncélost is kilőt­tek, az oroszok emberveszteséget szenvedtek. Az ukrán vezérkar tá­jékoztatása szerint csapataik tart­ják a stratégiai fontosságú kikötő­várost, Mariupolt is a szakadár terü­letek határán. Az orosz egységek az Azovi- és a Fekete-tenger felől is ro­hamoznak, Mariupol mellett a még fontosabb kikötőváros, Odessza szintén veszélyben forog. Moszk­va szerint a nap folyamán 11 ukrán katonai repülőteret tettek tönkre. A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült meg­fékezi az orosz csapatok benyomu­lását Ukrajnába. Aljakszandr Luka­­senka fehérorosz elnök azt mond­ta, hogy fehérorosz csapatok nem vesznek rész a Donyec-medencei különleges műveletben. A szakadár népköztársaságok „népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadse­regcsoportokat hoztak létre és ellen­­támadásba mentek át az orosz fegy­veres erők támogatásával. Gyenyisz Pusilin, a donyecki szakadár térség vezetője a Mariupolban működő ko­hászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a har­coknak vannak sebesültjei és halá­los áldozatai a milicisták és a civilek soraiban. Utasítást adott a helyi víz­ügyi bizottságnak az észak-krími csatorna felkészítésére a Dnyeper vizének fogadására Szergej Aksz­­jonov, az Oroszország által Ukraj­nától 2014-ben elcsatolt Krím fél­sziget vezetője. Ukrajna 2014-ben, a félsziget annektálása után leállította az észak-krími csatornának a Dnye­per vizével történő ellátását. Koráb­ban a Krím édesvíz-ellátásának 85 százaléka érkezett ezen a csatornán keresztül. Putyin szól, ha elég A Kreml jelezte, Putyin elnök fogja eldönteni, hogy mikor lesz vé­ge a támadásnak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kije­lentette: „a többi az ukrán nép dön­tésének kérdése”. A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlé­keztetett rá: emellett még orosz kö­vetelés az is, hogy Ukrajnába ne te­lepítsenek fegyvereket. Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajná­ban, ezért szerinte a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történ­tek leírásakor. A szóvivő úgy véle­kedett, hogy Oroszország a történ­tek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem le­het elszigetelni. Újabb szankciók jönnek Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Eu­rópai Tanács elnöke közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadmű­veletet. Stoltenberg kifejtette: „A NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, tá­mogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvé­delemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevez­te az EU által bejelentett szankció­kat. Von der Leyen EB-elnök szerint az Oroszország elleni új szankció­csomag, amelyről az uniós tagálla­mok vezetői tegnap este tárgyaltak, „keményen sújtja majd az orosz gaz­daságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát. Intézkedéseink gyengíteni fogják Oroszország technológiai pozíció­ját azokon a kulcsfontosságú terü­leteken, amelyekből az orosz elit a legtöbbet profitál.” Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, „Vlagyimir Putyin évti­zedek óta a legsúlyosabb sértést kö­vette el Európa békéje és stabilitása ellen”. Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin „személyes háború­járól” van szó. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, „hogy markában tartsa a nyugati politi­kát”. António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szó­lította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsá­nak rendkívüli ülését. Az egységes nyugati elítélésből kilógott a ma­gyar miniszterelnök sokáig haloga­tott reakciója. Orbán Viktor az euró­pai vezetők közül az utolsók között reagált a háborúra. Üzenete szerint „elítéljük Oroszország katonai fellé­pését”, másrészt visszautasította az ellenzék követelését a Paks-2 atom­erőmű szerződés felmondásáról. Rendkívüli NATO-ülés Románia, Lengyelország, Észtor­szág, Lettország és Litvánia a NA­TO 4. cikkelyének aktiválását kez­deményezte. Ez a tagállamok közöt­ti egyeztetési mechanizmus élesbe állítását jelenti, abban az esetben, ha egy NATO-tagállam úgy érté­keli, hogy területi integritását, biz­tonságát vagy politikai független­ségét veszély fenyegeti. Románia és Lengyelország kiemelt aggodalma nem alaptalan, hiszen e két ország­ban található az Oroszország által évek óta kifogásolt amerikai/NATO rakétavédelmi pajzs. Oroszország azon kérése, hogy a kelet-európai NATO-infrastruktúrát építsék le az 1997 előtti szintre, elsősorban ezek­re a rakétavédelmi pajzsokra vonat­kozik. Ugyanakkor e két államba ér­keztek nagyobb számban amerikai katonák az utóbbi hetekben. A NATO-tagállamok ma rendkí­vüli tanácskozást tartanak az Ukraj­nát ért orosz támadás miatt - jelen­tette be Jens Stoltenberg NATO-fő­­titkár. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 4. cikke szerint a NATO-tagországok tanácskozást kezdeményeznek, ha bármelyikük biztonságát veszély fenyegeti. A fő­titkár hangoztatta: „kontinensünk békéje megtört, mert Oroszország meglépte azt, amire már hónapok óta felhívtuk a figyelmet. Ez szán­dékos, hidegvérű és régóta tervezett invázió. Moszkva erőszakkal pró­bálja újraírni a történelmet”. Hoz­zátette: a NATO tovább erősíti csa­patait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe, viszont nem szándékozik csapatokat Ukrajnába telepíteni. Biden büntetni fog Oroszország szándékosan háborút indított Ukrajna ellen, és ez kataszt­rofális emberveszteséggel és szen­vedéssel jár majd - írta közlemé­nyében Joe Biden amerikai elnök. „Egyedül Oroszország a felelős a támadás követelte emberéletekért és a pusztításért. Az Egyesült Álla­mok, szövetségesei és partnerei egy­séges és határozott módon fognak reagálni. A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot” - áll a Fehér Ház által kiadott közleményben. Az elnök további szankciókat fog beje­lenteni az európai szövetségesekkel együttműködve az Ukrajna elleni orosz támadásokra válaszul. Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter a NATO Oroszország ukrajnai in­váziójára adandó összehangolt vá­laszáról egyeztetett Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral - közölte az ame­rikai külügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a felek meg­vitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő továb­bi lépéseket is. Erős keleti védelmet Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankció­kat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO ke­leti szárnya megerősítésén is, e té­mában intenzív tárgyalások zajla­nak - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. „A mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” - jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Orosz­ország a háborút választotta, „az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”. „E barbárságnak az egész szabad vi­lág határozott ellenkezésébe kell ütköznie” - húzta alá. A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elret­tentő erejű szankciócsomagot szor­galmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek megértik a mai kockázatokat - közölte Morawiecki. Kárpátaljai helyzet Beregsuránynál kárpátaljai me­nekültek lépték át a magyar határt. Sokan gyalogosan, egyetlen bőrönd­del vagy csomag nélkül érkeznek. A határátkelőhelyeken megnöveke­dett a forgalom, de nincs komolyabb fennakadás. Napközben óriási for­galom volt tapasztalható a magyar határnál, nagyon sokan indultak el Ukrajnából. Az átkelés viszonylag gyorsan halad, mindenkit átenged­nek, és információk szerint azt sem ellenőrzik, sorköteles-e valaki. A megszólaltatottak közül többen at­tól tartanak, hogy besorozzák őket vagy csak egyszerűen az életüket féltik a háborús helyzetben. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a megyei állami közigazgatási hivatal honlapján közölte, hogy megerősí­tették a kritikus infrastruktúra vé­delmét, menekültek befogadására készül a megye. Minden tanintéz­mény távoktatásra tért át. A hágó­kon ellenőrző pontokat állítottak fel, mind a kilépő, mind pedig a belé­pő forgalmat kontrollálják. A me­gyei vezető nyugalomra szólította fel a lakosságot. Az ukrán-szlovák határ szomszédságában található Ungváron a több kilométer hosszú gépkocsisor vége a városközpontba vezető utcán ér véget. A közösségi oldalakra feltöltött videók és fotók alapján beazonosítható rendszámok arra utalnak, hogy Ukrajna más me­gyéiből érkező utazók is kilépésre várnak. (MTI, 444, hvg, Index)

Next