Új Szó, 2022. április (75. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-08 / 82. szám

www.ujszo.com/ 2022. április 8. KÖZÉLET Egyre szeszélyesebb az időjárás, a gazdák küszködnek a terméssel A szélsőséges hőingadozás és a szárazság komoly károkat okozhat a mezőgazdaságban NAGY ROLAND Szlovákiában az utóbbi hóna­pokban egyre gyakrabban for­dulnak elő szélsőséges idő­járási jelenségek, legyen szó akár a rendkívüli szárazság­ról, akár a magas hőingado­zásról. Idén márciusban több rekord is megdőlt, és a meteo­rológusok szerint az efféle je­lenségekhez hozzá kell szok­nunk. A kiszámíthatatlan idő­járás a mezőgazdászok dolgát is rendkívül megnehezíti. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) nemrégiben egy sajtótájékoztatón mutatott rá, hogy az utóbbi időben olyan szélsőséges időjárási jelenségeket figyeltek meg, amelyek már hosszú évek, vagy akár évtizedek óta nem fordultak elő. Az egyik ilyen jelenség az extrém szá­razság, amely nemcsak az előző hó­napot, hanem szinte a teljes tavalyi évet jellemezte. Csapadékhiány A szárazság kialakulását számos tényező befolyásolja, értelemszerű­en az egyik legmeghatározóbb a csa­padékhiány. Jozef Pecho, az SHMÚ szakértője elmondta, a csapadékhi­ány mértéke régiónként változó, az elmúlt időszakban leginkább a déli és délnyugati országrészeket érintet­te. A probléma már 2021 tavaszán is megfigyelhető volt, például a pozso­nyi reptéren elhelyezett mérőeszkö­zük tavaly februárban, márciusban és áprilisban is komoly csapadékhiányt jelzett, vagyis jóval kevesebb eső és hó esett, mint ami erre az időszakra általában jellemző. A probléma aztán nyáron és ősszel is folytatódott. Pavol Fasko, az SHMÚ meteoro­lógusa elmondta, a kevés eső mellett az is probléma, hogy a lehulló csapa­déknak nagyon egyenetlen az időbeli eloszlása. 2021 novemberében példá­ul bizonyos mérőállomásokon 3 nap alatt esett le annyi csapadék (valahol eső, valahol hó formájában), mint az előző 65 napban összesen. Száraz március A csapadékhiány és az egyenetlen eloszlás az idei év első három hónap­ját is jellemezte. Jozef Pecho lapunk megkeresésére elmondta, ha március utolsó napján nem esett volna, akkor 2022 első tavaszi hónapjára most úgy emlékeznénk, mint a meteorológiai mérések történetének legszárazabb márciusára. Pavol Fasko megjegyezte, idén is megmutatkozott az egyenetlen csapa­dékeloszlás. Az ógyallai (Hurbanovo) mérőállomáson például március 31- én és április 1-jén 20 milliméternyi csapadék hullott. Az adott régióban az elmúlt 50 napban összesen nem esett ennyi csapadék. Jozef Pecho továbbá rámutatott, a csapadékhiányra komoly hatással volt, hogy február vége óta rend­kívül magas volt a légnyomás, ez­zel egyidőben pedig nagyon száraz légtömegek érkeztek az ország fö­lé. „Több meteorológiai állomáson, még az alacsonyabban fekvő ország­részekben is nagyon alacsony pára­­tartalmat mértünk” - nyilatkozta la­punknak a meteorológus. Hőmérséklet-ingadozás A felsoroltak kombinációja, vala­mint a nagy mennyiségű napsütéses órák száma vezetett ahhoz a szélsősé­ges hőmérséklet-ingadozáshoz, ame­lyet március 21. és 24. között jegyez­tek. „A Kelen községben (Klenová) található meteorológiai állomáson március 23-án több mint 30 Celsi­­us-fokot változott a hőmérséklet. Meg kell jegyezni, hogy Szlovákiában 1990. március 19-e óta nem jegyeztek ilyen magas hőmérséklet-ingadozást. Annak ellenére, hogy az ország déli területein tavasszal, főként a középső és keleti régiókban előfordul a 24-26 Celsius-fokos változás, a 2022. már­cius 23-i helyzet történelmi szem­pontból is rendkívülinek számított” - magyarázta Pecho. Magas hőmérséklet A napsütéses órák számával kap­csolatban Pavol Fasko is mondott egy érdekes statisztikai adatot - a pozso­nyi reptéren elhelyezett mérőmű­szerük idén márciusban rekordot jegyzett a napsütés órák számában. A legutóbbi rekordot még 1953 már­ciusában mérték, akkor a napsütéses órák száma elérte a 232-t, idén vi­szont meghaladta a 234-et. Jozef Pecho lapunknak azt mondta, az utóbbi 20 évben egyre gyakrabban jelentkeznek enyhe telek, amelyek idején lényegesen rövidebb ideig tartó hótakarót tapasztalnak. A meteoroló­gus megjegyezte, ez is főként a déli országrészben figyelhető meg. „Ezek a tél végi, illetve kora tavaszi jelen­ségek okozzák a magas talajnedves­ség-hiányt, amely aztán ahhoz vezet, hogy tavasszal a levegő hőmérsékle­te egyre gyorsabban és gyorsabban növekszik” - tette hozzá az SHMÚ munkatársa, aki arra is rámutatott, hogy a globális felmelegedés lehet az egyik tényező, amely az idei márciusi időjárást ilyen módon befolyásolta. Gondban a gazdák A szélsőséges időjárási jelensé­gek a mezőgazdászok munkáját is rendkívül megnehezítik. Pata­­ki Ilona, a Szlovákiai Agárkamara (AKS) elnöke lapunk megkeresé­sére elmondta, a rendkívüli szá­razság miatt a gazdáknak nagyon sokat kell öntözniük, emiatt pedig a villany- és a vízfogyasztásuk is jelentősen megemelkedik, ami ér­telemszerűen magasabb költségeket is jelent. „Magyarországon van egy olyan lehetőség, hogy 100 hektárig a gazdák kérvényezhetik az öntö­zővíz díjának elengedését. Én már több nyilvános fórumon is jeleztem, hogy nálunk is jó lenne kialakítani egy ehhez hasonló rendszert, de ez egyelőre nem valósult meg” - nyi­latkozta a kamara vezetője. Hozzátette, olyan gazdák is van­nak, akik a saját kútjukból öntöznek, ám emiatt könnyedén bajba kerül­hetnek. „Aki nem legalizált kútból öntöz, az komoly büntetést kaphat. Viszont ezeknek a hivatalos elismer­tetése egy nagyon bonyolult admi­nisztrációs folyamat, szigorú köve­telményeknek kell megfelelni, hason­lóan, mint mondjuk egy építkezésnél. Ezt is rendbe kellene tenni” - jegyez­te meg Pataki. Drágább termény Az AKS elnöke továbbá elmondta, a hétvégi csapadék nagy segítséget jelentett a gazdáknak a szántóföldi növények esetében. „Az ősszel elve­tett búzának, valamint az év elején elvetett cukorrépának és árpának az esőzés jót tett, ezek a növények szé­pen kezdenek kizöldülni. A kukoricát a mezőgazdászok csak most kezdik elvetni. Eddig az esőre vártak, mert ha a száraz­földbe vetették volna a magokat, akkor azzal semmire sem mentek volna” - magyarázta Pataki. A szárazságon kívül az extrém hőingadozások is komoly kihívást jelentenek a gazdáknak. A hétvégi időjárás a csapadék mellett komoly lehűlést is hozott az ország teljes te­rületén, ami azért rossz hír, mert az utóbbi hetek tavaszias időjárása mel­lett egyre több növény kezdett virá­gozni, a fagy pedig ezt megkárosít­hatta. Pataki példaként a gyulamajori (Dulov Dvor) és a dénesd­orcsmisér­­di (Dunajská Luzná) gazdákat em­lítette, akinek nagyobb barackosa­ik vannak. „Ezek a mezőgazdászok mindent elkövettek, hogy megvédjék a terményt, de ez is pluszköltséget jelent, csakúgy, mint az öntözés. Ez biztosan a termények árában is meg fog mutatkozni” - jegyezte meg. Lassan hozzászokhatunk Jozef Pecho szerint elképzelhe­tő, hogy a következő években egyre gyakrabban jelentkeznek majd az idén márciusban tapasztalt szélső­séges hőmérséklet-ingadozások. Mint mondta, már hosszabb távon is megfigyelték, hogy valóban egy­re nagyobbak a változások, főleg az utóbbi 20 évben. Szlovákia teljes területén regisztrálták a jelenséget, de a leglátványosabban a szárazabb régiókban mutatkozik meg, vagyis a déli és a keleti területeken. A meteorológusnál arra is rákér­deztünk, hogy az előrejelzéseik alap­ján az elkövetkező három hónapban is folytatódik-e a száraz, csapadék­­mentes időszak. „Pontos előrejelzést a következő hónapokra biztosan nem tudunk adni, de feltételezhet­jük, hogy ha Szlovákiában, főként a déli területeken a tavasz folyamán továbbra sem jelentkeznek nagyobb esőzések, akkor ebben az évben ko­moly gondot okoz majd a talajszáraz­ság” - vélekedett Pecho. Elmondta, a csapadékhiány akkora, hogy ha a kö­vetkező időszakban normális men­­­nyiségű eső hullana (vagyis annyi, amennyit hosszú távon átlagban mér­tek), még az sem feltétlenül segítene ezeken a régiókon. Pataki Ilona szintén nem akart becslésekbe bocsátkozni az idei ter­mést illetően. „Csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy a gazdák minden erejükkel megpróbálnak védekez­ni a szárazság ellen. Az őszi növé­nyeknél például már vannak úgy­nevezett szárazságtűrőbb magok is. A gazdák felkészülnek, ahogy tud­nak, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nem minden helyzetből lehet kilábalni” - zárta az agrárkamara vezetője. Az április eleje ismét szeszélyes időjárást hozott magával, a tavaszias napok után visszatért a fagy, bizonyos ország­részekben pedig havazott is. Bár az efféle időjárási jelenségek korábban is előfordultak, viszont Jozef Pecho mete­orológus szerint az utóbbi 20 évben látványosan nő a hőmérséklet-ingadozás mértéke. (TASR-felvétel) A gazdáknak az utóbbi hónapokban komoly problémákat okoz a szárazság. Bár március végén esett, viszont az azt megelőző hetekben szinte semmilyen csapadék nem hullott a délnyugati régiókban. (Somogyi Tibor felvétele) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Plusz szolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon. 3

Next