Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-27 / 122. szám

www.ujszo.coml 2022. május 27. KULTÚRA JUHÁSZ KATALIN Budapest. Két év alatt volt ideje regenerálódni a termé­szetnek az óbudai Hajógyá­ri-szigeten, úgyhogy akit az ösvények és a rétek fokozott igénybe vétele zavart, az fel­lélegezhet. És persze az is, akit a Sziget Fesztivál hiánya zavart. A pandémia ezt a rendezvényt is alaposan próbára tette, gyakorlatilag mindkét évben kulcsra kész progra­mot kellett lefújniuk a szervezőknek. Nagyon sokan nem váltották vissza a korábban megvásárolt jegyeiket, ha­nem szépen kivárták az idei feszti­vált, ami komoly lojalitásról tanús­kodik. A szervezők szerint az idei jegyelővétel is biztató, azaz több telt házas nap is várható. Örömteli tény, hogy végre meg­szűnt az a sajátos időszámítás, amelynek köszönhetően bekerült a szótárunkba a „nulladik nap”, sőt a „mínusz egyedik nap” kifejezés. (Ezeken a bevezető napokon csak pár színpad működött, egy-két világsz­tárral, vagy tematikus koncerttel igyekeztek odacsalogatni a közönsé­get, plusz lehetőséget adtak a sátoro­­zóknak a kényelmes letáborozásra.) Idén hat teljes értékű fesztiválnap­pal számolhatunk augusztus 10-től 15-ig. A Sziget változatlanul Európa leghosszabb nyári könnyűzenei fesz­tiválja, amelyre még mindig olcsóbb a hetijegy, mint néhány nyugati hos­­­szú hétvégés fesztiválra. Most nézzük, mire számíthatunk a kiemelt színpadokon. A nyitónap legnagyobb sztárja egyértelműen a sikerei csúcsán lévő Dua Lipa, aki­ért versengnek a fesztiválok. Ő már másodszor érkezik a Szigetre, feltéte­lezhetően pozitív emlékekkel, hiszen 2018-ban pont ez volt az első igazán fontos fesztiválfellépése, ezután kap­csolt rakétasebességre a pályája. Aki tehát nem Pozsonyban akarja látni őt június 11-én, egy (szerintünk) eléggé hevenyészett fesztiválon, az megnéz­heti ugyanazt a show-t augusztus 10-i napijeggyel a Szigeten, ráadásul ol­csóbban és színesebb körítéssel, mint a szlovák fővárosban. Ha csütörtök, akkor Kings of Leon, a világ egyik legjobb koncertzene­kara. Ők már tavalyelőtt készültek a Szigetre, és azért járunk jobban most, mint 2020-ban jártunk volna, mert tavaly megjelent egy új albumuk, és vélhetően ez lesz fókuszban az idei setlistjükön. Előttük bulizhatunk egy nagyot a brit Bastille koncertjén, akik visszatérő vendégek, mindig megbíz­hatóan hozzák a világszínvonalat, és - engedtessék meg nekem némi elfo­gultság - Európa egyik legjobb han­gú frontemberével büszkélkedhetnek a pop-rock kategóriában. Justin Bieber pénteken várja hölgy­rajongóit a Nagyszínpad elé, de nem lennék meglepve, ha a nemek aránya kiegyenlítődne, hiszen a Justice-tur­­né egyik állomása lesz a koncert, és ez hősünk eddigi legjobb albuma. Ugyanezen a napon látható még a ki­váló belga rapper, Stromae, aki pár éve tömegnyomort okozott az A38 sátor előtti placcon, ahol ugyanan­­­nyian tipródtak, mint odabent. Sem Calvin Harrist, sem Lewis Capaldit nem kell talán bemutatnom az elektronikus zenék, illetve a brit indie-őrület kedvelőinek. Ők szomba­ton, augusztus 13-án érkeznek a Szi­getre, de ha egyikőjük sem győzi meg önöket, akkor ott van a kínálatban Alan Walker, a Kensington zenekar, a Lola Marsh duó, vagy a Black Honey. Amikor Kevin Parker, Ausztrália egyik legnagyobb zenei kincseslá­dája legutóbb a Szigeten járt Tame Impala „álnéven”, az A38 sátorba terelték a szervezők. Az egyszemé­lyes, de koncerteken persze több­fős zenekar most birtokba veheti a Nagyszínpadot, amit alaposan ki is érdemelt. A vasárnap másik szu­persztárja Steve Aoki amerikai­japán electro house DJ, élő legenda a maga műfajában. A fesztivál zárónapján ugyanúgy az Arctic Monkeys lép fel csúcsidőben a Nagyszínpadon, mint 2018-ban. Alex Turnerék azóta nem nagyon csináltak semmi érdemlegeset, úgyhogy való­színűleg ugyanazt a műsort prezen­tálják most is. Akiket anno elriasztott a szitáló eső és a viharfelhők, azok pótolhatják a veszteséget. Előtte lesz még néhány finomság, például Sam Fender, a brit alternatív szcéna új ked­vence, vagy az ír Fontaines D.C., az én személyes kedvencem a idei fel­hozatalból. Az ő indie-poszt-punkjuk egyelőre még nem nagyszínpadképes ebben a régióban, az A3­8 sátorban kapnak teret, ahol nyilván az április­ban megjelent friss albumukról ját­szanak a legtöbbet. A szervezők újragondolták a ma­gyar zene szerepét a Szigeten. Olyan hazai neveknek igyekeznek teret ad­ni a Nagyszínpadon, akik egyedi, máshol nem látható produkciókkal készülnek a fesztiválra. Ezzel akár lökést is adhatnak a zenészek nem­zetközi karrierjéhez, illetve bemu­tatják őket a világ minden pontjáról érkező közönségnek. Az Európa Színpad az a helyszín, ahol a látogatók felfedezhetik a ha­zájukban már valamennyire befu­tott, de nemzetközi szinten még ke­vésbé ismert zenekarokat, akik sok esetben pár éven belül a fesztivál na­gyobb színpadain térnek vissza. Idén már nemcsak európai fellépőkre le­het számítani itt, lesz kanadai, izra­eli, de amerikai előadó is. A Sziget legújabb helyszíne a drop- Yard, ami elsősorban a hiphop ra­jongóinak válhat törzshelyévé. A koncepció részben hasonlít az Eu­rópa Színpad programjához, hiszen olyan hiphopelőadók lépnek fel, akik hazájukban már komoly sikereket értek el, világviszonylatban azon­ban még feltörekvőknek számítanak, és akik mind saját anyanyelvükön rappelnek. Itt és most ennyit tudtunk ismer­tetni a programból, amely a szerve­zők szerint minden eddiginél szí­nesebb és változatosabb lesz. Érde­mes alaposabban szétnézni a Sziget Fesztivál honlapján, és nem tanácsos sokáig halogatni a jegyvásárlást, amennyiben be szeretnének férni Európa leghosszabb fesztiváljának helyszínére. Legközelebb néhány ke­vésbé ismert, ám izgalmas fellépőt ajánlunk figyelmükbe. A bőség kosara lesz az idei Sziget A Sziget változatlanul Európa leghosszabb nyári könnyűzenei fesztiválja (Képarchívum) Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező 90 éves korában elhunyt Gyar­­mathy Lívia Kossuth- és Balázs Bála-díjas filmrendező, érde­mes és kiváló művész, a ma­gyar mozgókép mestere. Gyar­mathy Lívia türelemmel és mél­tósággal viselt, hosszú beteg­ségben hunyt el szerdán éjjel. A filmezés azért érdekelte, mert imádta a képet, a történeteket, és le­nyűgözte a film világa. Időszerű köz­életi gondokat feszegetett a hetvenes években forgatott Magányosok klub­ja és a Minden szerdán című filmje (utóbbiban Jirí Menzel Oscar-díjas rendező is látható volt). A kamaszok „ragasztózásáról” szóló Kilencedik emelet (1977), amelyet ő maga a leg­keményebb filmjének tart, elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját. A cigány témájú Koportos című fil­met egy csángó fiú és egy német lány „vegyes házasságának” témáját kö­zéppontba állító Együttélés követte. A csalás gyönyöre az érzelmi elbizony­talanodásról szól (ennek zenéjét az olasz Ennio Morricone komponálta). A mi gólyánk című, 1998-ban ké­szült „néma” dokumentumfilmje a Somogy megyei Mesztegnyőn télre ottrekedt gólya és a falusiak között kialakuló különleges kapcsolatról, a mitologikus jelentést hordozó madár és a megmentésére szövetkező em­berek viszonyáról szól. A mű számos nemzetközi elismerést nyert, megkap­ta az Európai Filmakadémia legjobb európai rövidfilmnek járó díját is. Ezt követte a csongrádi Pitva­ros községben forgatott, több díjat nyert Táncrend. 2008-ban Kishalak... Nagyhalak címmel az orvhalászok­ról forgatott dokumentumfilmet. A tér című, 2013-ban készült dokumen­tumfilmje - amely a Budapest XII. kerületében épült Turul-szobor fogad­tatását, politikai hullámveréseit és a tér életét követi nyomon - azt mutatja be, miként tör be a politika egy civil lakás ablakán keresztül. Férjével, Böszörményi Gézával együtt több forgatókönyvet írt, el­ső közös sikerük az Ismeri a szan­­di-mandit? című játékfilm volt 1969- ben. 1988-ban közösen rendezték a Böszörményi Géza internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953: Egy titkos kényszermunkatá­bor története című politikai dokumen­tumfilmet. Az alkotás elnyerte az év legjobb európai dokumentumfilmjé­nek járó Félix-díjat, a témából 1996- ban Szökés címmel (főszerepben a lengyel Daniel Olbrychskivel) játékfil­met is forgattak. Közösen készítették 1988-ban a „Faludy György, költő” című portréfilmet, majd 1991-ben a „...hol zsarnokság van...” című doku­mentumfilmet Sárközy Endréről, az ötvenes években halálos ítéletek so­rát hozó bíróról. Ez a filmjük 21 évig állt a dobozban, mert a bíró a film­szemlés bemutató után visszavonta korábbi hozzájárulását a vetítéshez. Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben, és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben. Az Európai Filmakadémia tagja­inak sorába is beválasztott alkotó, akinek minden munkája mély em­pátiáról és emberismeretről tanús­kodik, egy nyilatkozata szerint az olyan filmeket szereti, amelyek ké­pesek arra, hogy „az ember humá­numát fejlesszék, érzelmeket kelt­senek”. Azt vallotta: meg kell találni a témát, és úgy kell megvalósítani, hogy elvarázsolja a nézőt. (MTI) Gyarmathy Lívia (1932-2022) (Fotó: MTVA / Zih Zsolt) 9 Cannes-ban állva ünnepelték Elvist Cannes: Állva ünnepelte a kö­zönség az Elvis című Baz Luhr­­mann-film két főszereplőjét, Austin Butlert és Tom Hank­­set a 75. cannes-i fesztiválon - a rocksztár életének számos eddig nem ismert epizódját bemutató, pergő ritmusú alkotás díszbe­mutatóját szerda este tartották. A versenyen kívül bemutatott 2 óra 39 perces film a legendás zenésznek a menedzseréhez, Tom Parkerhez fűződő bonyolult kapcsolatán keresztül festi fel a „király” életének két évtizedét. A rock and roll legendát a mo­dellként is ismert, 30 éves Austin Butler alakítja, az ő hangja hall­ható azokban a jelenetekben, ahol a főszereplő énekel. Tom Hanks elmélyített hanggal, Elvisnek a cirkuszi világból érkezett befo­lyásos, cinikus és manipulatív menedzsereként tűnik fel a zenés produkcióban. Baz Luhrmann visszatérő ven­dég Cannes-ban, filmjei már két­szer nyitották meg a fesztivált: 2001-ben a Moulin Rouge, 2013- ban pedig A nagy Gatsby. Az El­vis című filmet Szlovákiában jú­nius 23-tól vetítik. (MTI, k)

Next