Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2022-08-02 / 178. szám
www.ujszo.coml 2022. augusztus 2. KÖZÉLET ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában ma már a lakosság is jóval környezettudatosabb, mint korábban - állítja Lucia Szabová környezetvédő aktivista, aki jelenleg a znepokojene.sk portálon elérhető Nyugtalan anyák (Znepokojené matky) civil kezdeményezésen keresztül próbálja meg felhívni a figyelmet a klímaváltozás problémájára. „Hogy változik a lakosság hozzáállása, azt a Szlovák klíma 2022 című felmérés is alátámasztja, amely szerint a médiában is nagyobb teret kapnak a környezetvédelmi témák” - nyilatkozta Lucia Szabová. Az általa említett felmérés kimutatta, hogy a lakosság több mint háromnegyede tisztában van azzal, hogy az éghajlatváltozás már javában zajlik. A kétharmaduk már azt is felismerte, hogy ez kihat a mindennapi életükre. „A tudatosság tehát jelen van, az emberek azonban nem tudják, mit tehetnének, a tudatosságot még nem váltottuk tettekre. Egy olyan széles körű és összetett kérdésben, mint az éghajlatváltozás, ez azonban teljesen érthető. Az emberek összezavarodtak a megoldásokkal kapcsolatban, és nem tudják, mit kellene tenniük” - figyelmeztet Szabóvá. Szerinte nehéz felismerni, hogy a jövőben több apró változásra lesz szükség, egyetlen „csodás technológia” ugyanis nem fog megmenteni minket. Úgy tűnik azonban, hogy az emberek többsége mégis inkább valamiféle csodás megoldásban bízik, amint ahhoz a moziban és tévében látható akciófilmekben hozzászokott. Globális válság A környezetvédelmi aktivista úgy gondolja, hogy a lakosság nagyobb érdeklődése a zöld témák iránt teljesen természetes reakció az őket körülvevő környezet folyamatos romlására. „Ez a tendencia pozitívnak tűnhet. A globális és helyi mutatók alapján azonban tisztában vagyunk azzal is, hogy a lakosság aktivizálódása ellenére a környezet minősége tovább romlik. Valójában egy globális környezeti válságot élünk át, és erre még nem vagyunk képesek megfelelően reagálni, Így, bár a környezetvédelmi tudatosság nő, ez még nem elegendő a romló mutatók, a légszennyezettség és a globális hőmérséklet növekedésének, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének a megállításához” - mondta Szabóvá, aki szerint a szavakat tetteknek kellene követnie. Fiatalos lendület A jó hír, hogy Szlovákiában is több kezdeményezés született a közelmúltban. „A fiatalok ugyan intenzívebben érdeklődnek az éghajlatváltozás iránt, ez azonban nem jelenti azt, hogy más korcsoportok kevésbé érzékelnék a problémát. Csak egyelőre kevésbé tudatosak” - véli Szabóvá. Szerinte azonban ma már olyanok is csatlakoznak a környezetvédelmi aktivizmushoz, akikről évekkel ezelőtt ezt nem is gondolta volna, miközben a változás ma már a politikai pártok programjaiban is megfigyelhető. „Nem állunk azonban messze a valóságtól, ha úgy gondoljuk, hogy a politikusok még mindig nem reagálnak kellőképpen az éghajlatváltozásra. A többségük még mindig csak verbálisan küzd az éghajlatváltozás ellen, amit nem váltanak át valós tettekre. A legutóbbi választáson az éghajlatváltozás ugyan már szóba került, a politikai pártok sok mindent megígértek, amiből azonban szinte semmit sem teljesítettek. Még azt sem tudták elérni, hogy a parlamentben megszavazzák az klímavészhelyzet kihirdetését” - mutatott rá Szabóvá, aki szerint az éghajlatvédelmi témákkal kapcsolatos pozitív elmozdulást főként az uniós tagságunknak köszönhetjük, Brüsszelben ugyanis erre jóval nagyobb figyelmet fordítanak. (mi, TASR) Már Szlovákiában is egyre jobban odafigyelünk a klímaválságra A környezetvédelmi aktivisták az elmúlt időszakban többször is figyelmeztették a kormányt arra, hogy a klímaválsággal kapcsolatos problémák megoldása nem tűr halasztást (TASR-felvétel) A szédületes infláció padlóra küldi a családokat MOLNÁR IVÁN Az egyre szédületesebb tempóban növekvő árak súlyos érvágást okoznak a szlovákiai családoknak. A Kamera. sk munkapiaci portál legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek több mint felének látványosan romlott az életszínvonala, kétharmaduk pedig már képtelen a rendszeres spórolásra. Pozsony: Az infláció történelmi csúcsokat döntöget. Júliusban az euróövezetben 8,9%-os átlagos éves drágulást mértek, Szlovákiában pedig még ennél is magasabbra kúszott a drágulás üteme, elérve a 12,8%-ot, amire 22 éve nem volt példa az országban. A Kamera.sk munkapiaci portál elemzői a legfrissebb felmérésükben ezért annak néztek utána, milyen hatással van az infláció a szlovákiai családok életére. A felmérésben részt vevő, több mint 5 ezer válaszadó kétharmada jelentős félelmet érez az árak és az infláció további emelkedése miatt, és csak kevesebb mint a tizedük állítja azt, hogy egyáltalán nem aggódik az árak emelkedése miatt. „A tartós áremelkedés azt eredményezte, hogy a szlovákiai háztartások több mint felének jelentősen meg kellett húznia a nadrágszíjat, és kénytelen volt elkezdeni hatékonyabban gazdálkodni a pénzével” — mondta el lapunknak Katarina Tesla, a Kariera.sk kommunikációs menedzsere. A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint az általuk vizsgált mind a 12 ágazatban áremelkedést regisztráltak, miközben a legnagyobb drágulást az élelmiszerek, az üzemanyagok és az energiaszolgáltatás esetében mérték. Alaposan megugrottak azonban az árak a szolgáltatásokban, az éttermekben és a szállodaiparban is. A szlovákiai háztartások kiadásainak a legnagyobb részét jelenleg a lakhatási költségek teszik ki, amelyek májusban éves szinten 15,6%-kal nőttek. „Az infláció jelentős növekedése, az árak folyamatos emelkedése és a fenyegető energiaválság a szlovákiai családok megtakarításait is alaposan megcsapolta. A felmérésünkben részt vevő válaszadók 65 százaléka bevallotta, hogy ma már nem képes havonta ugyanannyi pénzt félretenni a fizetéséből, mint korábban” - figyelmeztet Teula. A családok egy része a növekvő költségek miatt manapság a jövedelméből már egyetlen centet sem képes megspórolni (TASR-felvétel) I 3 RÖVIDEN Négy áldozata volt a koronavírusnak Pozsony Múlt vasárnap összesen négyen haltak bele a koronavírusba Szlovákiában. Az országban a múlt hét utolsó napján csak 374 PCR-tesztet végeztek, amelyekből 139 lett pozitív - közölte az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI). A pozitivitási arány elérte a 46 százalékot. 605 koronavírusos páciens szorul kórházi ellátásra. (TASR) Idén már végre javult az állam gazdálkodása Pozsony. Az egy évvel korábbihoz képest látványosan javult az állam gazdálkodása: míg a bevételek nőttek, a kiadásokat sikerült lefaragni. Csaknem az összes adónem esetében nagyobb összeget sikerült behajtani, és már az uniós helyreállítási alap is hozzájárult az államkassza feltöltéséhez. Az idei állami költségvetés hiánya július végére elérte az 1,289 milliárd eurót, ami azt jelenti, hogy az állam kiadásai az említett időszakban ennyivel haladták meg a bevételeit - derül ki a pénzügyminisztérium legfrissebb jelentéséből. Az említett összeg ugyan nagynak tűnhet, az egy évvel korábbihoz képest azonban látványos javulást sikerült elérni: az államháztartás hiánya idén nagyjából 2,4 milliárd euróval, azaz 65%-kal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A javulás elsősorban annak köszönhető, hogy míg a költségvetés bevételei 1,357 milliárd euróval nőttek az előző évhez képest, a kiadások 1,068 milliárd euróval alacsonyabbak voltak. A bevételi oldalon az adóbevételek 1,438 milliárd euróval, azaz 19,3%-kal nőttek az előző évhez képest. A pozitív fejlemény szinte valamennyi adónem esetében megfigyelhető: az áfabevételek 728 millió, a társasági adóból származók 565 millió, a jövedéki adóból származók pedig 123 millió euróval nőttek. Ezzel szemben a személyi jövedelemadóból 33 millió euróval kisebb összeg folyt be, mint tavaly. Az uniós helyreállítási alapból Szlovákia ugyan idén mostanáig 21,3 millió euróra tett szert, az uniós támogatások összege azonban ennek ellenére idén 161 millió euróval csökkent az előző évhez képest, és csaknem 70 millió euróval esett vissza az osztalékadóból származó bevétel is. A pénzügyminisztérium ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az utóbbi bevételek nagy része az év második felében jelenik majd meg az államkasszában. A kiadási oldalon az államadósság visszafizetésére idén eddig 368 millió euróval, 123%-kal nagyobb összeget fordítottak a múlt év azonos időszakához képest, Szlovákia ugyanekkor azonban 39 millió euróval többet fizetett be az uniós költségvetésbe is. A Szociális Biztosítónak ezzel szemben 500 millió euróval, vagyis 83%-kal kisebb összeget utaltak át, és az egyéb állami költségvetési kiadások is 892 millió euróval csökkentek. (mi)