Új Szó, 2022. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2022-08-04 / 180. szám

Arnold Schwarzenegger 75 éves 24. oldal 2022. augusztus 4., csütörtök, 15. évfolyam, 31. szám Szent László koponyáját őrzi a Győri Szent László Herma Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László-koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Eredményeiket a Journal of Genetics and Genomics című nemzetközi szakfolyóiratban közölték. A dolgozatban Szent László teljes genom szekvenciáját hason­lították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy eddig azo­­nosítatlan Árpád-házi férfi szintén ebben a cikkben közzétett genom adataival. Az Árpád-házi kutatások indítója és az archeogenetikai vizs­gálatok origója a Prof. Dr. Kásler Miklós vezette kutatócsoport által meghatározott első uralkodóházi személy, III. Béla genomja. Amellett, hogy a kutatás bizonyí­totta szent királyunk ereklyéjének hitelességét, a publikáció eredmé­nyeinek jelentőségét tovább nö­veli, hogy Szent László genomját biztos pontként használva tisztá­zódott az eddig megtalált királyi maradványok személyazonossága is, illetve újabb fontos informáci­ókkal szolgáltak az első uralkodó­házunk eredetéről. A Győri Egyházmegye által őrzött Szent László Hermában elhelyezett ereklye természettudományos vizs­gálatai (antropológiai, morfológiai elemzés, CT-vizsgálat, fogazat vizs­gálata stb.) először 2017-ben tör­téntek, azonban az akkori genetikai analízisek sikertelenek maradtak, a koponya eredetiségét nem tudták bizonyítani. A Magyarságkutató Intézet 2021- ben kapta a felkérést, hogy pró­báljon meg sikeres DNS-vizs­gálatot végrehajtani, melyhez a Győri Egyházmegye is hozzájárult. A kutatócsoport a DNS kivo­nását foggyökérből egy speciális, roncsolásmentes eljárással 2021. június 4-én végezte el. A korábbi információkkal szemben a szent király genetikai örökítőanyaga olyan kiváló minőségben és nagy tisztaságban megőrződött, hogy a szekvenálást és az elemzéseket egy ma élő ember genomvizsgálatához hasonló magas felbontással lehetett elvégezni. Az Y-kromoszóma elemzése kétsé­get kizáróan bizonyította, hogy a vizsgált egyén az Árpád-ház egyenes ági férfi tagja: szekvenciája tökélete­sen megegyezik III. Béla szekven­ciájával. Ez egyben azt is cáfolta, hogy a 15. században tűzvészben megsérült Hermába, a felújítást kö­vetően idegen koponyát helyeztek volna, ezzel a koponya hitelessége egyértelműen igazolódott. Ezt követően a kutatók összehason­lították egymással az eddig feltárt Árpád-házi maradványok teljes genomját, hogy megállapítsák az idegen koponyát helyeztek volna. 99 egyének között fennálló rokonsá­gi viszonyokat. A vizsgálat Szent László és III. Béla között ötödfokú rokonságot mutatott ki, ami pon­tosan megfelel a tényleges rokoni kapcsolatuknak. Ez az eredmény egyben azt is igazolta, hogy a 19. században Székesfehérváron feltárt királyi maradvány valóban III. Béla királyé, nem pedig Könyves Kálmáné, aki a lovag király unoka­öccse, azaz másodfokú rokona volt. 2019-ben közölték, hogy a Szé­kesfehérváron feltárt, majd a Má­tyás-templomban elhelyezett ma­radványok között genetikai mód­szerekkel azonosítottak egy másik Árpád-házi férfit is, akinek személy­­azonosságát azonban nem tudták megállapítani. Jelen vizsgálatból kiderült, hogy a kérdéses személy másodfokú roko­na mind III. Bélának, mind felesé­gének, Antiochiai Annának, tehát csakis a királyi pár unokája lehet. A történeti adatok, a királyi család­tagok temetkezési helyei és az elha­lálozási életkorok ismeretében az illető egyén legnagyobb valószínű­séggel Endre magyar királyi herceg, Halics hercege, II. András fia volt. A genomelemzések egyértelmű­en jelezték, hogy Szent László genomja jóval magasabb keleti, ázsiai örökséget tartalmaz, mint a többi királyi családtagé, akikben a dinasztikus házasságok során ez már kimutathatatlan szintre hí­gult, így például III. Bélának és az unokájának genomja már a mai magyarokéhoz és horvátokéhoz hasonlít legjobban. A legnagyobb felbontású (úgynevezett gpAdm) elemzések azt mutatták, hogy Szent László genomjának keleti összetevője megegyezik a kutató­­csoport által nemrég azonosított, a honalapító elitre jellemző kom­ponenssel, amely körülbelül 15%­­át teszi ki a lovagkirály genomjá­nak. Ez az eredmény alátámasztja a Turul nemzetség és a magyar hon­alapító elit közös származását, és cáfolja azt a lehetőséget, hogy - egyes elméletekkel szemben - az Árpád-ház egy idegen származá­sú uralkodó család lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. Az adatok egy­bevágnak a Képes Krónikában is olvasható információkkal, melyek szerint a honalapító magyarok ma­guk közül választottak hét vezér, és a leggazdagabb és legnagyobb ha­talmú vezér volt a magyar törzsből Árpád, Álmos fia. (OTS) Szent László király 1095-ben halt meg, Nagyváradon temették el. 1192-ben III. Celesztin pápa avatta szentté. A szentté avatását követően a sírját felnyitották, testét az őt megillető díszes sírba helyezték, ám fejét egy külön ereklyetartóba tették, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék. Az eredeti ereklyetartót, mely fából készült, egy tűzvész 1406-ban elpusztította, ám a koponyának (B) szerencsére nem esett baja. A ma látható hermát (A) Zsigmond királysága alatt készítették. A kutatócsoport a DNS kivonását foggyökérből (C) egy speciális eljárással végezte el. A szent király genetikai örökítőanyaga kiváló minőségben őrződött meg. Ez egyben azt is cáfolta, hogy a 15. században tűzvészben megsérült Hermába, a felújítást követően Szent A győri székesegyház (Fotók: Wikipedia/Takkk, OTS, Shutterstock) László hermája a győri bazilikában

Next