Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-08 / 208. szám

[36 Bezárási hullám jöhet a magyar szállodapiacon? A rezsiköltségek elszabadulásának pusztítóbb a hatása a turizmus­ban és a vendég­­látásban, mint amilyen károkat a Covid idején kellett ennek a szektornak elszenvednie. Erről a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnö­ke, Flesch Tamás beszélt. A szállodák energiakiadása az elmúlt hónapokban megug­rott. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövet­sége tiszteletbeli elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: az áramnál tízszeres, a gáznál nyolcszoros szorzóval szembesültek néhányan. A költségek elszállását semmilyen észszerű kiadáscsökkentéssel nem tudja ellensúlyozni a szektor. Példaként említette, hogy van egy 150 szobás vidéki wellness­­szálloda, amelynek rezsiköltsége eddigi havi 12—15 millió forint volt, az most 100 millió lesz havonta, „ezek nem kigazdál­kodható számok” - fogalmazott. Ráadásul most már szállodák is jutottak el oda, hogy gázra nem is kapnak ajánlatot az energia­kereskedőktől, így ezek a cégek majd vagy kapnak, vagy nem kapnak gázt, és ha kapnak is, a mindenkori piaci áron, ami­t arra tippelek, még több lesz” - idézi Flesch szavait a Telex.hu. A szakember szerint a helyze­tet tovább rontja, hogy két év Covid után az ágazatban már nem maradtak tartalékok, nincs több „elégetnivaló” pénz. Ezért szerinte bezárási hullám jöhet, „inkább gyorsan bezár” az a vál­lalkozó, aki nem mer, vagy tud kockáztatni. Flesch szerint abból a 300-350 ezer emberből, aki a turizmusban és a vendéglátásban dolgozik Magyarországon, sokan elveszíthetik a munkájukat, akár 20-25 százalékuk is állástalanná válhat. (Turizmus) A rezsiköltségek elszabadulásának pusztítóbb a hatása a turizmus­ban és a vendéglátásban, mint amilyen károkat a Covid idején kellett ennek a szektornak elszenvednie (Shutterstock) UTAZÁS2022. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com Csődhullám fenyeget az légitársaságok körében E­lemzők szerint Euró­pa gyengébb légitár­saságai az összeomlás fokozott kockázatával néznek szembe az idei télen, mivel a járvány alatt a légitársaságaikat megmentő orszá­gok a növekvő infláció és a háború okozta válság miatt más területekre összpontosítják az állami támoga­tásokat - írja az Airportal.hu légi közlekedési magazin. Míg a járvány kevés légitársaság csődjét okozta a régióban az ál­lamok nyújtotta segélyeknek kö­szönhetően, a légitársaságok most a magasabb üzemanyag- és munka­erőköltségek, valamint az utazások szezonális csökkenése miatt kerül­hetnek szorult helyzetbe - írja a Bloomberg a tekintélyes Bernstein elemzőcég hétfői jelentése alapján. Eszerint a közép- és kelet-euró­pai kisebb légitársaságok lesznek a legsebezhetőbbek, az infláció és a válság hatásaival küzdő kormányok pedig ezúttal nem tudják kisegíte­ni ezeket a cégeket. Mindezt egy új modellre hivatkozva közölte az elemzőcég, amely a csődkockázat kiszámításánál a verseny és a kapa­citás szintjét, az útvonalhálózatok és a repülőgépek lízingelésének és cseréjének várható költségeit is fi­gyelembe veszi. A Bernstein szerint Európa hat legnagyobb légitársasága elhanya­golható kockázatnak van kitéve, mivel a fapados Ryanair, Easyjet és Wizz Air továbbra is befektetési ajánlású hitelminősítéssel rendelke­zik, az Air France-KLM, az IAG és a Lufthansa csoport pedig szükség esetén továbbra is számíthat állami segítségre. Európa hat legnagyobb légitársasága biztonságban van. európai A legveszélyeztetettebb légitársa­ságok közé tartozik egy ciprusi és két albániai cég, valamint fehér­oroszországi, bulgáriai, csehorszá­gi, grúziai, moldovai és romániai székhelyű légitársaságok (az egyik román fapados, a Blue Air éppen kedden jelentette be, hogy azon­nali hatállyal felfüggeszti járata­it - a szerk.). Az előbb felsorolt országokban működő légitársasá­gok csődje a szakember szerint a legerősebb kelet-európai szereplők­nek, elsősorban a budapesti székhe­lyű Wizz Airnek és a Ryanairnek kedvezhet, amelyek a Bernstein szerint képesek gyorsan kapacitást helyezni a megüresedő piacokra. (Airportal.hu) A közép- és kelet-európai kisebb légitársaságok lesznek a legsebezhetőbbek, az infláció és a válság hatásaival küzdő kormányok pedig ezúttal nem tudják kisegíteni ezeket a cégeket (Shutterstock) w Motorossal ütközött a landoló repülő­ otorkerékpárral ütközött a TAP Air Portugal Lis­­­szabonból Gui­nea fővárosába érkező Airbusa, két ember életét veszítette, a repülőgép hajtóműve megsérült, számol be a nem min­dennapi balesetről az Airportal. hu szakmai portál. Mint írják, a TAP Air Portugal TP 1492 számú járatát teljesítő, CS-TVI lajst­romjelű, Airbus A320neo típusú repülőgép éppen Lisszabonból érkezett Conakry repülőterére. A pilóták helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt, vagyis sötét­ben hajtották végre a leszállást a guineai főváros légikikötőjének 24-es jelű futópályáján. A földet érést követő fékezéskor azonban a repülőgép jobb oldali hajtóműve egy motorkerékpárral ütközött, amely tisztázatlan körülmények között keresztezte a futópályát. A repülőtér hivatalosan is meg­erősítette, hogy a motoron utazó két ember életét veszítette az üt­közés következtében. A járművet vezető személy a reptér biztonsági őre volt, akinek feladata a terület őrzése volt. (Airportal.hu) M A 18 millió turista választotta Párizst járványügyi korlá­tozások megszűné­sének köszönhetően jelentősen javultak a turisztikai mutatók nyáron Párizsban és környékén, megközelítve a járvány előtti telje­sítményt, de az első féléves összesí­tésben a bevételek és a látogatottság még elmarad a 2019-es adatoktól. „2022 a turizmus újjászületésének és újjáépülésének az éve Párizsban és a környező régióban” - mondta sajtótájékoztatóján Valérie Péc­­resse, a francia főváros körüli Ile­­de-France régió elnöke, aki ugyan­akkor sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a turistáknak idén nyáron csak 40 százaléka volt kül­földi, 60 százaléka pedig belföldi látogató. ,Az első fél évben még elmaradt a nemzetközi közönség 30 százaléka” - mondta a politikus, kiemelve az ázsiai és mindenekelőtt a kínai uta­zók hiányát. Utóbbiak elmaradása a bevételekben is megmutatkozott, amelyek 30 százalékos, mintegy 7 milliárd eurós visszaesést mu­tattak 2019 első hat hónapjához képest a hivatalos adatok szerint. Valérie Pécresse közlése szerint a járvány két éve mintegy 30 milliárd eurós bevételkiesést okozott a fővá­rosi régiónak. Az idei év első felében a turizmus még egyértelműen elmaradást mu­tatott a járvány előtti évhez képest: 18,2 millióan látogattak el Párizsba és környékére, ami 23 százalékkal kevesebb, mint 2019 első fél évé­ben. A múzeumokban 30 százalé­kos volt a visszaesés. A külföldi turisták száma 42 szá­zalékkal 7,4 millióra csökkent, elsősorban a légi közlekedés na­gyon fokozatos beindulása és a jár­ványügyi korlátozások fokozatos feloldása miatt. A belföldi turisták számának csökkenése csak 22 szá­zalékos volt 2019 első feléhez ké­pest: 10,8 millió francia látogatott el a fővárosba. A nyári időszak (június-július-au­­gusztus) viszont már kedvezőbb adatokat mutatott: 12,6 millió tu­rista kereste fel Párizst és környékét, ami már csak alig 6 százalékkal ma­rad el a 2019-es nyár adataitól. „Júliusban és augusztusban már el­értük a 2019-es szintet” - mondta Valérie Pécresse. A javulás elsősor­ban az amerikai látogatók vissza­térésének, valamint az euró-dollár árfolyam kedvező alakulásának köszönhető a politikus szerint. A jelenleg Párizsba látogató külföl­di turisták több mint 20 százaléka amerikai. A vendégéjszakák alapján a 2019 nyári adatokhoz képest 33 százalékkal nőtt az olasz turisták száma, valamint 8 százalékkal több spanyol és 1 százalékkal több né­met látogató érkezett júniusban és júliusban Párizsba, mint a járvány előtti időszakban. (MTI) Júliusban és augusztusban Párizs és környéke már elérte a 2019-es szin­tet, de az első féléves összesítés még elmarad a pandémia előtti ered­ményektől (Shutterstock)

Next