Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-12 / 211. szám

KÖZÉLET 2022. szeptember 12. | www.ujszo.com 2 I Sorsdöntő parlamenti ülés következik NAGY ROLAND Pozsony. A két hónapig tartó nyári szünet után kedden új­ra visszatérnek a képviselők a parlamentbe. A soron kö­vetkező ülés több szempont­ból is vízválasztó lehet a koa­líció számára: egyrészt eldől, mennyire működhet a kisebb­ségi kormányzás, másrészt pedig olyan javaslatok is na­pirenden vannak, amelyek el­fogadása akár előrehozott vá­lasztást is eredményezhet. Nagy érdeklődés övezi a holnap kezdődő parlamenti ülést, hiszen a négypárti koalíció az SaS távozá­sával immár hárompártira zsugo­rodott, ezzel pedig elveszítette par­lamenti többségét. Eduard Heger (OEaNO) kabinetjének az lesz a va­lódi erőpróbája, hogy ebben a hely­zetben el tudják-e fogadtatni a ja­vaslataikat. Richard Sulik (SaS) le­köszönő gazdasági miniszter ugyan azt mondta, a pártja kemény, de konstruktív ellenzéki politikát fog folytatni, és ha a koalíció részéről értelmes javaslatok jönnek, akkor azokat probléma nélkül támogat­ják majd. Az viszont kérdéses, hogy az SaS képviselői mit tartanak ér­telmes javaslatnak, hiszen az utób­bi hónapokban azt láthattuk, hogy Igor Matovic (OEaNO) pénzügyi intézkedéseit rendre elutasították, legyen szó akár az inflációs cso­magról, akár az adóemelésről - vé­gül az ezekkel összefüggő vita ve­zetett Sulíkék távozásához. Az SaS vezetője a lemondása után többször is azt mondta, hogy Matovic úgyne­vezett atombombái - vagyis azok a javaslatok, amelyek komoly hatással vannak a költségvetésre - gyakran a semmiből, bármiféle egyeztetés nélkül jönnek, és szétverik Szlová­kia államháztartását. Sulík szerint a pénzügyminiszter csomagjaira köl­tött milliárdokat sokkal hatékonyab­ban is fel lehetne használni. Matovic ezzel szemben azt állítja, hogy a le­köszönő gazdasági miniszter csak ürügyként használja ezeket az érve­ket, és nem tudja lenyelni az iránta érzett ellenszenvet. Az OEaNO ve­zetője emellett gyakran beszél a tit­kos háttéralkukról, amellyel Sulíkék a maffia visszatérését készítik elő”. Mit mutatnak a számok? Ilyen légkörben tehát nehezen el­képzelhető, hogy az SaS és az OEa­NO frakciójának együttműködése ha­tékony lesz. Ahhoz, hogy a 150 fős plénumban el tudják fogadni a koalí­ció javaslatait, legalább 76 szavazat­ra, vagyis egyszerű többségre lenne szükség. Ehhez képest az OEaNO - Sme­rodina - Za­l’udí szövetség­nek mindössze 71 képviselője van. A legnagyobb frakcióval továbbra is Matovicék rendelkeznek, 47 képvise­lőjük van a törvényhozásban, utánuk következnek Boris Kollárék 20, Ve­ronika RemiSováék pedig mindössze 4 képviselővel. A Za l’udí frakciója egyébként technikailag már nem is létezik (ahhoz legalább 8 képvise­lő kellene), vagyis Juraj Seliga, Ja­na Zitnanská, Alexandra Pivková és Miriam Suteková függetlenként sze­repel a törvényhozásban, viszont a szavazások többsége során eddig is támogatták a koalíciót. A helyzet csak tovább nehezedhet Matovicék számára, hiszen Mária Kolíková leköszönő igazságügyi mi­niszter valószínűleg visszatér a parla­mentbe. Kolíková eredetileg a Za­l’udí listáján indult, csak később lépett át az SaS-be. A házszabály értelmében azonban kiüti a törvényhozásból azt a képviselőt, aki a miniszterré válasz­tása után a helyére került, ebben az esetben Pivkovát. Kolíková tehát az SaS frakcióját fogja erősíteni, ezzel pedig 70-re csökken a koalíciós kép­viselők száma. Harc a függetlenekért Az SaS támogatása nélkül a koalí­ció még abban reménykedhet, hogy a szavazások során sikerül maguk mellé állítaniuk azokat a független képviselőket, akik jelenleg nem tar­toznak egyetlen ellenzéki párthoz sem. Elsősorban Ján Micovskyról, Katarina Hatrákováról és Martin Cepcekről van szó, akik korábban az OEaNO színeiben kerültek a plénumba, de vagy kizárták őket a frakcióból, vagy önként távoztak. Kulcsfontosságú lehet még Miros­lav Kollár és Tomás Valánek szere­pe, akik korábban a Za l’udí frak­cióját erősítették, most viszont az előbbi a Spoluban, utóbbi pedig a Progresszív Szlovákiában politizál. Valószínű, hogy az ő szavazataikért a koalíció és az SaS is versengeni fog majd, ideológiailag azonban mindketten az SaS-hez állnak kö­zelebb, és korábban többször is bí­rálták Matovicot, sőt, miatta hagy­ták el a koalíciót. Végül pedig az is előfordulhat, hogy a koalíció azokkal a függet­len képviselőkkel szavazza meg a javaslatait, akik korábban a szélső­­jobboldali ESNS listáján jutottak a parlamentbe. Erre nemrégiben lát­hattunk példát az inflációs csomag vétójának megtörése során, amelyből aztán hatalmas botrány kerekedett. Boris Kollár (Sme­rodina), a parla­ment elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, nem akar egy olyan kormány részese lenni, amelynek a működése a szélsőségesek szavaza­tán áll, vagy bukik. A házelnök azt mondta, ha a kisebbségi kormány­zás nem fog működni, előrehozott választást kell tartani. Maga Mato­vic a Postolnak adott interjújában is azt mondta, a szeptemberi ülésen dől el, hogy a koalíció kitart-e 2024-ig, vagy pedig 2023 tavaszán a válasz­tópolgárok újra mehetnek szavazni. Megosztó javaslatok Az előrehozott választás nemcsak a pártelnökök kijelentései, hanem a parlament napirendjén található ja­vaslatok miatt is fókuszba került. A Sme rodina képviselői ugyanis be­terjesztettek egy olyan alkotmány­­módosítást, amelynek eredményeként parlamenti szavazással vagy népsza­vazással is le lehetne rövidíteni a választási ciklust. Ha ezt a törvényt sikerülne elfogadni, akkor az előre­hozott választások kiírása már jogi­lag sem ütközne semmilyen akadály­ba, pusztán 90 képviselői szavazat, vagy pedig egy sikeres népszavazás kellene. Utóbbival jelenleg az ellen­zék próbálkozik, nemrégiben adták le másodszor az aláírásokat Zuzana Japutová köztársasági elnöknek, aki egyelőre nem döntött a referendum kiírásáról. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, először magát az alkotmánymódosítást kellene el­fogadni, amihez 90 szavazat kell a parlamentben. Boris Kollárék ugyan számíthatnak az ellenzék támogatá­sára, viszont ahhoz, hogy a javaslat átmenjen, vagy az OEaNO, vagy az SaS szavazataira is szükség lenne. Egyelőre egyik párt sem ismertette a hivatalos álláspontját a javaslattal kapcsolatban. A koalícióban uralkodó feszültsé­get tovább növelheti az OEaNO kép­viselői által beterjesztett, a büntető törvénykönyv 363-mas paragrafu­sát érintő javaslat, amely jelentősen leszűkítené a főügyész, Maros Zilin­­ka jogköreit. Ő az utóbbi hónapokban többször is kihasználta ezt a jogi esz­közt, például ennek segítségével ejtet­te a vádakat az egykori SIS-igazgató, Vladimír Poplinsky (Sme­rodina) el­len. Az SaS és az OEaNO többször is bírálta Zilinkát a 363-mas paragrafus használata miatt, de Boris Kollár hal­lani sem akart a módosításáról. Ha az OEaNO és az SaS képviselői együtt­működnének a szavazás során, elkép­zelhető, hogy magukra haragítanák a házelnököt, ami tovább szíthatná az egyébként is kiélezett helyzetet. A parlament szeptemberi ülésén akár az is eldőlhet, hogy jövőre lesz-e elő­rehozott választás (TASR-felvétel) Az SaS háborog, amiért Heger veszi át az oktatási tárcát NAGY ROLAND Branislav Gröhling (SaS) leköszönő oktatási miniszter bírálta Eduard Heger (OllaNO) miniszterelnököt, amiért két hónapig nem sike­rült megfelelő jelöltet találnia a tárca vezetésére. A vitába Igor Matovic (OllaNO) pénzügyminiszter is beszállt. Pozsony: Gröhling elfogadhatat­lannak tartja, hogy Heger a kormány vezetése mellett, „félmunkaidőben” még az oktatási minisztériumot is irányítsa. „Éppen ellenkezőleg, az oktatásügy egy felkészült és határo­zott minisztert érdemel, aki átveszi a tárcát és annak összes feladatát” - üzente a leköszönő miniszter a Fa­­cebookon. Megjegyezte, már két hó­napja készíthetné az utódját a rá vá­ró kihívásokra, az energiaválságtól kezdve a koronavíruson át egészen az ukrán diákok elhelyezésééig, de erre mindeddig nem került sor, mi­vel a koalíció még egyetlen jelöltet sem mutatott be neki. Emlékezte­tett, a következő miniszternek 2023 tavaszáig el kell végeznie az előre eltervezett iskolaügyi reformokat, hogy az állam ne essen el az Eu­rópai Unió helyreállítási alapjának forrásaitól. Facebook-politizálás Gröhling kritikájára végül nem Heger, hanem Matovic reagált, aki a közösségi oldalán azt írta, egyelő­re azért nem választottak új oktatá­si minisztert, mert nem szeretnének elhamarkodott döntést hozni. Végül pedig odaszúrt Gröhlingnek is, a le­­­köszönő tárcavezető korábbi foglal­kozásaira utalva: „Ha önöknek kelle­ne döntenie, és választaniuk kellene egy oktatási szakértő vagy egy kita­nult cipész között, aki végül celebek fodrászaként dolgozott, kit válasz­tanának? Az én választásom egyér­telmű.” Nem sokkal később a pénzügy­­miniszter egy újabb bejegyzést tett közzé, amelyben már arról beszélt, Gröhling miatt nem kapnak a szü­lők anyagi segítséget a szakkörök finanszírozására. Matovic úgyneve­zett családtámogatási csomagjában - amelyben havi 200 eurós támogatást ígértek a gyermekes családok számá­ra­­ ugyanis havi 60 eurót kaptak vol­na a szülők, ha valamilyen szakkörbe íratják a gyermekeiket. Az OEaNO elnöke a Facebook-oldalán azt állí­totta, Gröhling megtiltotta az okta­tási minisztérium alkalmazottainak, hogy bármilyen módon elősegítsék az intézkedést, ennek eredményeként pedig az új tárcavezetőnek már nem lesz ideje kidolgozni a részleteket ahhoz, hogy jövőre elindulhasson a támogatás. Matovic szerint azonban a havi 200 eurót így is meg fogják kapni a szülők, mégpedig úgy, hogy a családi pótlék összegét 25 euróról 60-ra emelik, illetve az adóbónuszt is megnövelik. A pénzügyminiszter hozzátette, biztos abban, hogy az SaS nem fog támogatni egy ilyen javasla­tot, de reméli, hogy a parlamentben akadnak olyan képviselők, akinek még fontos a családok helyzete. Személyeskedés Gröhling nem sokkal később szin­tén személyeskedő hangvételű be­jegyzést tett közzé. „Örülök, hogy Igor Matovic ma már a második be­jegyezésében is velem foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy addig is a Face­­bookon tölti az idejét. Ez még min­dig jobb, mintha újabb atombombá­kat találni ki százmillió eurókért. Kö­szönöm, hogy legalább egy kis ideig biztonságban van az államkassza” -üzente. Ezt követően egy újabb bejegy­zésben reagált a szakkörök támo­gatását érintő vádakra. Állította, az oktatási minisztérium munkatár­sai igenis foglalkoztak Matovic ja­vaslatával, ellátták észrevételekkel. Ezeket azonban a pénzügyminiszter teljesen figyelmen kívül hagyta, és egy olyan javaslattal állt elő, amely további 8 másik törvénnyel ütközik, és amelynek eredményeként akár csalók is meggazdagodhattak volna. A törvény értelmében ugyanis bárki tarthatott volna szakköröket, az ál­lamnak kötelező lett volna kifizetni a pénzt, így akár az is előfordulhatott volna, hogy a fasiszta ESNS fiatal­jai tartottak volna történelemoktatási szakköröket. „Megértem, hogy Igor Matovic frusztrált a saját alkalmat­lansága miatt, és valakit hibáztatnia kell a rosszul kidolgozott törvényért. Viszont szeretném, ha nem hazudna a minisztériumi kollégáim munkájá­ról” - közölte Gröhling. Az oktatási minisztérium irányítását ideiglenesen Eduard Heger veheti át (TASR-felvétel)

Next