Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-17 / 215. szám
KÖZÉLET 2022. szeptember 17. | www.ujszo.com Gyimesi-Mózes vita az Új Szó-stúdióban CZÍMER GÁBOR Pozsony: Hogyan lehet kisebbségből kormányozni? Kinek a kezében van az előrehozott parlamenti választás lehetősége? Milyen, a kisebbségeket érintő törvények születtek vagy vannak készülőben? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Új Szó-stúdió legfrissebb adásában Gyimesi Györggyel, a kormányzó OLaNO parlamenti képviselőjével és Mózes Szabolccsal, a Szövetség alelnökével. Az Új Szó-stúdió politikai vitaműsor pénteken este kezdte meg az újabb évadát. A műsorban Gyimesi arra reagálva, hogy a törvényhozás szerdán nem tudta megnyitni a rendes ülését, mivel ezt nem támogatta a kormányból távozott SaS, elmondta, szerinte a koalíció a történtek ellenére működni fog. Úgy látja, mindez annak ellenére lehet így, hogy a megmaradt kormánypártoknak a parlamentben csak hetven-egynéhány szavazata van, a 150 fős testületben pedig a biztos többséghez 76 mandátum kell. Arra a kérdésre, ki lesz az a néhány képviselő, akire a kormány támaszkodhat, úgy válaszolt, abban bízik, a független vagy ellenzéki képviselők közül mindig akad majd néhány, akiknek az adott törvényjavaslat tetszeni fog és hajlandó is azt megszavazni. „Az egyes törvényekhez meg kell találni az ad hoc támogatást” - mondta, de nem tudta pontosítani, mely ellenzéki vagy független képviselők nyitottak a kormány támogatására. Ahogy azt sem tudta kizárni, hogy a fasiszta vagy a szélsőjobboldali párt listáján bejutott politikusok szavazataira lesznek-e utalva. Csak a fasiszták? Mózes erre reagálva arról beszélt, a koalíciónak mindössze két lehetőség áll rendelkezésére, ha biztosítani akarja a többségét a parlamentben. Szerinte a kormány első lehetőségként az SaS-es képviselők szavazatára számíthatna, de ha ez a párt továbbra is támogatná a koalíció javaslatait, akkor nem lett volna értelme, hogy kilépjen belőle. „A másik opció pedig az, hogy a fasiszta párt listáján bekerült képviselők fogják támogatni bő egy éven keresztül ezt a kormányt” - utalt a Szövetség alelnöke a szélsőjobboldali ESNS listáján parlamentbe jutott politikusokra, akik később kiléptek ebből a frakcióból. Mózes szerint azzal, hogy az említett csoport a parlamenti választás előtt együttműködött a fasisztákkal, „diszkvalifikálta magát”. Előrehozott választás Mózes arról is beszélt, pártjában szinte mindenki egyetért azzal, hogy előrehozott parlamenti választásra van szükség. „Káosz alakult ki és bizonytalanság van. Az a legjobb megoldás, ha érkezik egy olyan kormányzat, amely erős mandátummal rendelkezik” - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban Gyimesi arra emlékeztetett, a jelen jogállás szerit nem lehet minden további nélkül előrehozott választást kiírni. „Először módosítani kell az alkotmányt, hogy az lehetőséget adjon a képviselőknek arra, kilencven szavazattal, vagyis alkotmányos többséggel lerövidítsék az adott választási időszakot” - magyarázta, és hozzátette, terítéken is van egy ilyen, egyébként kormánypárti javaslat. Ennek az elfogadásához azonban a most ellenzékbe vonult SaS-es képviselők szavazatára is szükség van. „Ha ezt az SaS megszavazza, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez a két hónapos cirkusz csak arról szólt, hogy ők előrehozott választást szeretnének” - véli a képviselő, miközben arra utalt, az SaS nyáron két hónap türelmi időt adott arra, hogy a koalícióban maradásukról megállapodjanak a többi kormánypárttal. „A mi 47 képviselőnk ahhoz kevés, hogy ezt megállítsa” - tette hozzá Gyimesi az előrehozott parlamenti választás témájához. Nemzetiségi törvények A szlovákiai kisebbségeket érintő törvényjavaslatokról vagy jogszabály-módosításokról szólva a képviselő elismerte, az előző parlamenti ülések alkalmával egy hiba is történt. A sajtótörvény azon passzusáról van szó, amelyet a korábbi igyekezetek ellenére nem úgy módosítottak, hogy mentesítse a kisebbségi nyelvű regionális televíziókat a szlovák feliratozás kötelezettsége alól. Gyimesi arról beszélt, úgy tudta, a kérdéses paragrafus kikerült a javaslatból, ezért megszavazta azt, miközben az indítvány mégis tartalmazta a rendelkezést. „Arra nyilvános ígéretet tudok adni, ha határozatképes lesz a parlament, akkor ezt a kérdést meg fogom nyitni a frakciónkon belül” - jelentette ki a képviselő. Mózes a kérdéses rendelkezés kapcsán arról beszélt, szerinte az ilyen hibák mutatják meg, hogy mi a különbség, ha egy teljes szervezettséggel rendelkező nemzetiségi párt van a parlamentben és aközött, ha csak egy-két magyar képviselő ül a törvényhozásban. Szerinte ugyanis egy teljes párt a szakmai háttere, háttérintézményei révén jobban oda tud az ilyen hibák elkerülésére figyelni. „Az egy szem képviselő nem olvashat mindent végig, nem tudhatja, hogy melyik paragrafusban, hol akarják átverni a szlovákiai magyarokat, de ha ott áll egy magyar párt vagy frakció, attól jogosan várható el, hogy ezekre a dolgokra sokkal jobban odafigyeljen” — magyarázta Mózes. A kisebbségek jogállásról szóló törvény tervezetével kapcsolatban Gyimesi elmondta, a korábbi külügyminiszter, Ivan Korcok (SaS-jelölt) blokkolta azt. Ezért mihamarabb egyeztetni szeretne a javaslatról az új tárcavezetővel, Rastislav Kácerrel. Arra is emlékeztetett, hogy a kormányprogramban is szerepel egy ilyen jogszabály elfogadása. „Ha ez nem sikerül, akkor ez egy sikertelen kormányzás volt” - tette hozzá azzal, ha a kérdéses javaslat az OEaNO frakciójában akadna meg, akkor ő kilép a képviselői csoportból. Balról: a beszélgetést vezető Czimer Gábor, Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke és Gyimesi György, az OLaNO parlamenti képviselője (Fotó: Emil Vasko/NMH) A magas energiaárak miatt búcsút inthetünk a hazai zöldségnek MOLNÁR IVÁN Az üvegházi zöldséget termesztők szerint az energiaárak növekedése miatt a 15-szörösére nőnek az üvegházak fűtésére fordított költségeik, ami veszélybe sodorja az ágazatot. Szlovákia így még jobban rászorulhat a silányabb importzöldségre. A termesztők gyors állami beavatkozást sürgetnek. Pozsony: „Az idei rendkívüli szárazság és az energiaárak emelkedése negatív hatással volt a mezőgazdasági termelésre, beleértve a zöldség- és gyümölcstermesztést is. Egyrészt a rendkívüli szárazság csökkentette a földeken termesztett burgonya és zöldségek terméshozamát, másrészt a villamosenergia- és gázárak látványos növekedése negatívan hat az üvegházi zöldségtermesztésre. Az üvegházakat és fóliasátrakat ugyanis fűteni és öntözni kell ahhoz, hogy egész évben termést hozzanak” - mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Az energiaárak hirtelen megugrása miatt szerinte az üvegházi zöldségtermesztés fűtési költségei a 15-szörösére nőttek. Csapdában a termelők A termelők attól tartanak, hogy ha az állam nem szab felső határt az energiaáraknak, vagy nem nyújt számukra támogatást a növekvő költségeik fedezésére, kénytelenek lesznek visszafogni vagy teljesen leállítani az üvegházi zöldségtermesztést. Ha ugyanis a megnövekedett költségeiket teljes mértékben beépítenék az áraikba, a zöldségeik csaknem eladhatatlanná válnának. „Egy kilogramm zöldséget kéteurós energiaköltséggel terhelnénk. A zöldség ára emiatt több mint a kétszeresére nőne. Sem az ügyfeleink, sem a fogyasztók nem lennének képesek elfogadni egy ilyen áremelést. Ugyanakkor, ha csökkentenénk vagy leállítanánk a termelést, legalábbis az energiaigényesebb téli hónapokban, kiesnénk az áruházláncok kínálatából. Nem tudnánk egész évben és a külföldön erősen támogatott importtermékekhez hasonló árakon szállítani a zöldségeinket” - nyilatkozta Bindics Zsolt, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének az alelnöke. Mint mondja, Szlovákiában leginkább paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát és fűszernövényeket termesztenek az üvegházakban és fóliasátrakban. Az üvegházi gazdálkodásra elkülönített területet tekintve ez még mindig egy kis szegmens, de a termelés szempontjából rendkívül fontos. A nagyjából 90 hektárnyi fedett területen évente mintegy 40 millió kilogramm paradicsomot és uborkát termesztenek. Nem kevésbé fontos az is, hogy ez egy környezetbarát termesztési mód, amely geotermikus energiát, biológiai növényvédelmet használ, újrahasznosítja a felhasznált vizet, és alacsony szénlábnyomot hagy maga után. Veszélyben a munkahelyek „Szlovákiában a legtöbb paradicsomot és uborkát fedett területen termesztik. Gyors állami beavatkozás nélkül 1300 munkahely kerülhet veszélybe. A minőségi szlovákiai termékek helyett, amelyeket a vásárlóink keresnek, pedig még több külföldi zöldséget fogunk behozni Szlovákiába. A fogyasztói igények kielégítése érdekében az import évente 70-100 millió euróval nőhet. Ezt egyikünk sem szeretné” - mondta Oliver Siatkovsky, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének az elnöke. Szerinte az általa vezetett szakmai szervezet már egy hónappal ezelőtt felhívta a földművelésügyi tárca figyelmét az áldatlan helyzetre. Olyan intézkedések mielőbbi elfogadására szólították fel a szaktárcát, amelyeknek köszönhetően sikerülne stabilizálni az energiaárakat, megmentve ezzel az üvegházi zöldségtermesztést. Siatkovsky szerint a lehetséges lépésekről a szaktárcával egyeztetnének. A szaktárca is reagál Mit szól mindehhez a földművelésügyi tárca? „A kormány múlt szerdán megvitatta az élelmiszeripar energiaellátásával kapcsolatos tervezetünket, amelyet azért készítettünk, hogy megvédjük az élelmiszer-termelőket az energiahiánytól és a magas árak negatív hatásaitól. A lakosság élelmezéséhez szükséges feltételek megteremtése a válság idején az állam alapvető feladata. A magas energiaárak problémájának a megoldása nem tartozik a földművelésügyi tárca hatáskörébe, a gazdasági minisztérium azonban már intenzíven dolgozik egy átfogó megoldás előkészítésén, és ezekben a napokban az Európai Uniótól is várunk bizonyos lépéseket” - áll a földművelésügyi tárca lapunknak megküldött reakciójában. Gyors állami beavatkozás nélkül 1300 munkahely kerülhet veszélybe az üvegházi zöldségtermesztésben (TASR-felvétel)