Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-17 / 215. szám

KÖZÉLET 2022. szeptember 17. | www.ujszo.com Gyimesi-Mózes vita az Új Szó-stúdióban CZÍMER GÁBOR Pozsony: Hogyan lehet kisebb­ségből kormányozni? Kinek a kezében van az előrehozott parlamenti választás lehető­sége? Milyen, a kisebbsége­ket érintő törvények szület­tek vagy vannak készülőben? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Új Szó-stúdió legfrissebb adásában Gyimesi Györg­­­gyel, a kormányzó OLaNO parlamenti képviselőjével és Mózes Szabolccsal, a Szö­vetség alelnökével. Az Új Szó-stúdió politikai vitamű­sor pénteken este kezdte meg az újabb évadát. A műsorban Gyimesi arra re­agálva, hogy a törvényhozás szerdán nem tudta megnyitni a rendes ülését, mivel ezt nem támogatta a kormány­ból távozott SaS, elmondta, szerinte a koalíció a történtek ellenére működni fog. Úgy látja, mindez annak ellené­re lehet így, hogy a megmaradt kor­mánypártoknak a parlamentben csak hetven-egynéhány szavazata van, a 150 fős testületben pedig a biztos többséghez 76 mandátum kell. Arra a kérdésre, ki lesz az a néhány képvi­selő, akire a kormány támaszkodhat, úgy válaszolt, abban bízik, a függet­len vagy ellenzéki képviselők közül mindig akad majd néhány, akiknek az adott törvényjavaslat tetszeni fog és hajlandó is azt megszavazni. „Az egyes törvényekhez meg kell találni az ad hoc támogatást” - mondta, de nem tudta pontosítani, mely ellenzé­ki vagy független képviselők nyitot­tak a kormány támogatására. Ahogy azt sem tudta kizárni, hogy a fasisz­ta vagy a szélsőjobboldali párt listá­ján bejutott politikusok szavazataira lesznek-e utalva. Csak a fasiszták? Mózes erre reagálva arról beszélt, a koalíciónak mindössze két lehető­ség áll rendelkezésére, ha biztosítani akarja a többségét a parlamentben. Szerinte a kormány első lehetőség­ként az SaS-es képviselők szavaza­tára számíthatna, de ha ez a párt to­vábbra is támogatná a koalíció javas­latait, akkor nem lett volna értelme, hogy kilépjen belőle. „A másik opció pedig az, hogy a fasiszta párt listáján bekerült képviselők fogják támogat­ni bő egy éven keresztül ezt a kor­mányt” - utalt a Szövetség alelnöke a szélsőjobboldali ESNS listáján par­lamentbe jutott politikusokra, akik később kiléptek ebből a frakcióból. Mózes szerint azzal, hogy az emlí­tett csoport a parlamenti választás előtt együttműködött a fasisztákkal, „diszkvalifikálta magát”. Előrehozott választás Mózes arról is beszélt, pártjá­ban szinte mindenki egyetért azzal, hogy előrehozott parlamenti vá­lasztásra van szükség. „Káosz ala­kult ki és bizonytalanság van. Az a legjobb megoldás, ha érkezik egy olyan kormányzat, amely erős man­dátummal rendelkezik” - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban Gyimesi arra emlékeztetett­, a jelen jogállás sze­rit nem lehet minden további nélkül előrehozott választást kiírni. „Elő­ször módosítani kell az alkotmányt, hogy az lehetőséget adjon a képvi­selőknek arra, kilencven szavazat­tal, vagyis alkotmányos többséggel lerövidítsék az adott választási idő­szakot” - magyarázta, és hozzátette, terítéken is van egy ilyen, egyéb­ként kormánypárti javaslat. Ennek az elfogadásához azonban a most ellenzékbe vonult SaS-es képviselők szavazatára is szükség van. „Ha ezt az SaS megszavazza, akkor nyilván­valóvá válik, hogy ez a két hóna­pos cirkusz csak arról szólt, hogy ők előrehozott választást szeretnének” - véli a képviselő, miközben arra utalt, az SaS nyáron két hónap türel­mi időt adott arra, hogy a koalíció­ban maradásukról megállapodjanak a többi kormánypárttal. „A mi 47 képviselőnk ahhoz kevés, hogy ezt megállítsa” - tette hozzá Gyimesi az előrehozott parlamenti választás témájához. Nemzetiségi törvények A szlovákiai kisebbségeket érin­tő törvényjavaslatokról vagy jogsza­bály-módosításokról szólva a képvi­selő elismerte, az előző parlamenti ülések alkalmával egy hiba is történt. A sajtótörvény azon passzusáról van szó, amelyet a korábbi igyekezetek ellenére nem úgy módosítottak, hogy mentesítse a kisebbségi nyelvű regio­nális televíziókat a szlovák feliratozás kötelezettsége alól. Gyimesi arról be­szélt, úgy tudta, a kérdéses paragra­fus kikerült a javaslatból, ezért meg­szavazta azt, miközben az indítvány mégis tartalmazta a rendelkezést. „Arra nyilvános ígéretet tudok adni, ha határozatképes lesz a parlament, akkor ezt a kérdést meg fogom nyitni a frakciónkon belül” - jelentette ki a képviselő. Mózes a kérdéses rendel­kezés kapcsán arról beszélt, szerinte az ilyen hibák mutatják meg, hogy mi a különbség, ha egy teljes szer­vezettséggel rendelkező nemzetiségi párt van a parlamentben és aközött, ha csak egy-két magyar képviselő ül a törvényhozásban. Szerinte ugyan­is egy teljes párt a szakmai háttere, háttérintézményei révén jobban oda tud az ilyen hibák elkerülésére figyel­ni. „Az egy szem képviselő nem ol­vashat mindent végig, nem tudhat­ja, hogy melyik paragrafusban, hol akarják átverni a szlovákiai magya­rokat, de ha ott áll egy magyar párt vagy frakció, attól jogosan várható el, hogy ezekre a dolgokra sokkal jobban odafigyeljen” — magyarázta Mózes. A kisebbségek jogállásról szóló tör­vény tervezetével kapcsolatban Gyi­mesi elmondta, a korábbi külügymi­niszter, Ivan Korcok (SaS-jelölt) blok­kolta azt. Ezért mihamarabb egyez­tetni szeretne a javaslatról az új tárca­vezetővel, Rastislav Kácerrel. Arra is emlékeztetett, hogy a kormányprog­ramban is szerepel egy ilyen jogsza­bály elfogadása. „Ha ez nem sikerül, akkor ez egy sikertelen kormányzás volt” - tette hozzá azzal, ha a kérdé­ses javaslat az OEaNO frakciójában akadna meg, akkor ő kilép a képvi­selői csoportból. Balról: a beszélgetést vezető Czimer Gábor, Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke és Gyimesi György, az OLaNO parlamenti képviselője (Fotó: Emil Vasko/NMH) A magas energiaárak miatt búcsút inthetünk a hazai zöldségnek MOLNÁR IVÁN Az üvegházi zöldséget ter­mesztők szerint az energiaárak növekedése miatt a 15-szörö­­sére nőnek az üvegházak fűté­sére fordított költségeik, ami veszélybe sodorja az ágazatot. Szlovákia így még jobban rá­szorulhat a silányabb import­zöldségre. A termesztők gyors állami beavatkozást sürgetnek. Pozsony: „Az idei rendkívüli szá­razság és az energiaárak emelkedése negatív hatással volt a mezőgazdasá­gi termelésre, beleértve a zöldség- és gyümölcstermesztést is. Egyrészt a rendkívüli szárazság csökkentette a földeken termesztett burgonya és zöldségek terméshozamát, másrészt a villamosenergia- és gázárak látványos növekedése negatívan hat az üvegházi zöldségtermesztésre. Az üvegháza­kat és fóliasátrakat ugyanis fűteni és öntözni kell ahhoz, hogy egész év­ben termést hozzanak” - mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Az ener­giaárak hirtelen megugrása miatt sze­rinte az üvegházi zöldségtermesztés fűtési költségei a 15-szörösére nőttek. Csapdában a termelők A termelők attól tartanak, hogy ha az állam nem szab felső határt az energiaáraknak, vagy nem nyújt szá­mukra támogatást a növekvő költsé­geik fedezésére, kénytelenek lesznek visszafogni vagy teljesen leállítani az üvegházi zöldségtermesztést. Ha ugyanis a megnövekedett költsége­iket teljes mértékben beépítenék az áraikba, a zöldségeik csaknem elad­hatatlanná válnának. „Egy kilogramm zöldséget kéte­­urós energiaköltséggel terhelnénk. A zöldség ára emiatt több mint a két­szeresére nőne. Sem az ügyfeleink, sem a fogyasztók nem lennének ké­pesek elfogadni egy ilyen áremelést. Ugyanakkor, ha csökkentenénk vagy leállítanánk a termelést, legalábbis az energiaigényesebb téli hónapok­ban, kiesnénk az áruházláncok kí­nálatából. Nem tudnánk egész év­ben és a külföldön erősen támogatott importtermékekhez hasonló árakon szállítani a zöldségeinket” - nyi­latkozta Bindics Zsolt, a Szlováki­ai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének az alelnöke. Mint mondja, Szlovákiában leginkább pa­radicsomot, paprikát, uborkát, salátát és fűszernövényeket termesztenek az üvegházakban és fóliasátrakban. Az üvegházi gazdálkodásra elkülönített területet tekintve ez még mindig egy kis szegmens, de a termelés szem­pontjából rendkívül fontos. A nagy­jából 90 hektárnyi fedett területen évente mintegy 40 millió kilogramm paradicsomot és uborkát termeszte­nek. Nem kevésbé fontos az is, hogy ez egy környezetbarát termesztési mód, amely geotermikus energiát, biológiai növényvédelmet használ, újrahasznosítja a felhasznált vizet, és alacsony szénlábnyomot hagy ma­ga után. Veszélyben a munkahelyek „Szlovákiában a legtöbb paradi­csomot és uborkát fedett területen termesztik. Gyors állami beavatko­zás nélkül 1300 munkahely kerülhet veszélybe. A minőségi szlovákiai termékek helyett, amelyeket a vá­sárlóink keresnek, pedig még több külföldi zöldséget fogunk behozni Szlovákiába. A fogyasztói igények kielégítése érdekében az import éven­te 70-100 millió euróval nőhet. Ezt egyikünk sem szeretné” - mondta Oliver Siatkovsky, a Szlovákiai Zöld­ség- és Burgonyatermesztők Szövet­ségének az elnöke. Szerinte az általa vezetett szakmai szervezet már egy hónappal ezelőtt felhívta a földmű­velésügyi tárca figyelmét az áldatlan helyzetre. Olyan intézkedések mi­előbbi elfogadására szólították fel a szaktárcát, amelyeknek köszönhető­en sikerülne stabilizálni az energiaá­rakat, megmentve ezzel az üvegházi zöldségtermesztést. Siatkovsky sze­rint a lehetséges lépésekről a szak­tárcával egyeztetnének. A szaktárca is reagál Mit szól mindehhez a földmű­velésügyi tárca? „A kormány múlt szerdán megvitatta az élelmiszeripar energiaellátásával kapcsolatos terve­zetünket, amelyet azért készítettünk, hogy megvédjük az élelmiszer-terme­lőket az energiahiánytól és a magas árak negatív hatásaitól. A lakosság élelmezéséhez szükséges feltételek megteremtése a válság idején az ál­lam alapvető feladata. A magas ener­giaárak problémájának a megoldása nem tartozik a földművelésügyi tárca hatáskörébe, a gazdasági minisztéri­um azonban már intenzíven dolgozik egy átfogó megoldás előkészítésén, és ezekben a napokban az Európai Uni­ótól is várunk bizonyos lépéseket” - áll a földművelésügyi tárca lapunk­nak megküldött reakciójában. Gyors állami beavatkozás nélkül 1300 munkahely kerülhet veszélybe az üvegházi zöldségtermesztésben (TASR-felvétel)

Next