Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-18 / 241. szám
KÖZÉLET BUGÁRANNA Pozsony. Egy év és egy hónap eltelte után Anna Záborská (Keresztény Unió) ismét beterjesztette a „várandós nők megsegítését célzó" javaslatát. A Választás Lehetősége nevű civil szervezet aktivistái továbbra is állítják, a tervezet többet árt, mint használ. Záborská és társai ismét módosítanák a művi terhességmegszakításhoz való hozzáférés feltételeit. A politikusok a terhes nők megsegítésével érvelnek, az aktivisták azonban a nők jogainak korlátozására figyelmeztetnek. A parlament októberi ülésszaka a tervek szerint ma indul, a képviselőknek azonban előtte meg kell egyezniük a költségvetésre vonatkozó törvény módosításáról. A téma nem idegen, az abortusztörvény szigorítása rendszeresen terítékre kerül a parlamentben, a több tucat javaslat ellenére azonban eddig nem született konszenzus az ügyben. Érzékeny adatok A 25 képviselő által beterjesztett javaslat szerint a művi terhességmegszakítás előtt a nőknek egy kérdőívet kellene kitölteniük, melyben arra is rákérdeznek, mi az oka, hogy a beavatkozás mellett döntöttek. „Ezek ismerete lehetővé teszi, hogy jobban reagáljunk az abortuszt fontolgató nők valós szükségleteire” - áll az indoklásban. A javaslat kidolgozói egy listát is mellékeltek a törvénytervezethez, melyben 16 okot tüntetnek fel: anyagi nélkülözés, rossz gazdasági vagy szociális helyzet, karrier veszélyeztetése, tanulmányok folytatásának szüksége, felkészületlenség az anyaságra, elért kívánt gyermekszám, szakítás vagy egyéb problémák a párkapcsolatban, a terhesség bűncselekmény következménye, nyomásgyakorlás mások részéről, a lelki egyensúly zavara, a gyermek nem kívánt neme, félelem a szülők reakciójától, félelem a partner ill. férj reakciójától, a terhesség alkalmi ismeretség eredménye. A nyomtatványban további intim kérdések szerepelnek, az állam arról is többet szeretne megtudni, milyen fogamzásgátlót használt az adott személy a teherbe esés idején. Ezen felül a beavatkozást kérvényező nőnek a családi állapotáról is nyilatkoznia kellene, méghozzá azzal kiegészítve, kivel él egy háztartásban. Anyagi támogatás Záborská több mint 3 ezer eurós támogatással segítené azokat a családokat, ahol egészségkárosult gyermek születik. Emellett pedig azt szeretné elérni, ha a titkos terhesség intézményével élők már a terhesség 21. hetétől betegszabadságra mehetnének - ebben a szakaszban ugyanis már megmutatkoznak a terhesség jelei. A legutóbbi javaslathoz hasonlóan ezúttal is bevezetnék a szükséglakásokat a kismamák részére, ahol a gyermek 3 éves koráig tartózkodhatnának. Visszatértek azok az intézkedések is, mint például a 4. gyerek után járó támogatás megemelése, valamint az autóvásárlással járó regisztrációs díj csökkentése a nagycsaládok számára. A lakhatás biztosítását üdvözölték a szakértők, sokak szerint azonban rendkívül korlátozott a civil szervezetek által fenntartott krízisközpontok befogadóképessége, ahol a bajba került anyáknak igyekeznek segíteni. Jelenleg az ilyen menedékhelyek túlzsúfoltak és már napjainkban sem tudnak minden rászorulót befogadni, a tervezet szerzője azonban nem számol a kapacitás növelésével. A formai változtatásról nem feledkeztek meg: a művi terhességmegszakítás helyett a terhesség művi befejezése fogalmat használnák. Felesleges bizonytalanság Az abortusz elvégzése 48 órás kötelező várakozási időhöz van kötve, amit törvényhozók most az egészségügyi okokból végzett beavatkozásra is kiterjesztenének, és ezáltal csak a nő egészségét vagy életét fenyegető közvetlen veszély esetén lehetne haladéktalanul cselekedni. Záborská korábban 48-ról 72 órára tolta volna ki a várakozási időt, mondván: a nőknek legyen elég idejük tudomást szerezni a lehetőségeikről, sokan ugyanis épp a kedvezőtlen anyagi, illetve szociális helyzetük miatt riadnak vissza a gyermekvállalástól. Ezt az intézkedést azonban a szakorvosok is bírálták, és feltehetően ezért került ki az átdolgozott verzióból. A tervezetet élesen kritizálja a Választás Lehetősége civil szervezet, mely évek óta harcol a nők jogaiért, illetve a biztonságos és hozzáférhető abortuszért. „A rossz gazdasági és szociális körülmények között élő nők, az egyedülálló anyák, a többszörös anyák és a vidéki régiókban élő nők lennének a fő áldozatai a reproduktív jogok korlátozásának, melyet a törvény eredményez” - véli Adriana Mesochoritsová, a szervezet szakértője, aki egyúttal hangsúlyozta: „A javaslat értelmetlenül kiterjeszti a problémás 48 órás kötelező várakozási időt az orvosi okokból történő abortuszra, és azt javasolja, hogy ez minden terhességmegszakításra vonatkozzon, kivéve, ha a nő egészségét vagy életét közvetlen veszély fenyegeti”. Mesochoritsová elsősorban azt kifogásolja, hogy az egészségügyi dolgozók eltérően értelmezhetik, mi számít közvetlen fenyegetésnek, és az esetleges megtorlástól való félelem miatt haboznának azonnal elvégezni a szükséges orvosi beavatkozást. „A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az egészségügyi okok miatti abortusz esetében az orvosok kénytelenek lennének késleltetni az egészségügyi ellátás nyújtását, és ezáltal veszélyeztetnék a nők egészségét” - figyelmeztetett. Recept a szigorítás ellen Tomás Valásek (Progresszív Szlovákia) parlamenti képviselő saját javaslatot nyújtott be a parlament szeptemberi ülésére, erről azonban a kormánytagok leváltását célzó rendkívüli ülések miatt elhalasztották a szavazást. A házszabály értelmében 6 hónapig nem lehet ugyanazt a törvényt tárgyalni, Záborská azonban kihasználta, hogy elnapolták a liberális tervezet megvitatását. Valásek az obstrukció mellett döntött és válaszként visszavonta a javaslatát - erre az esetre szintén érvényes a féléves kényszerszünet. „Amennyiben a beterjesztő visszavonja a javaslatot, a parlament 6 hónapig nem tűzheti napirendjére az ugyanarra a témára vonatkozó javaslatot. Ezt a szabályt csak a házelnök indítványára lehet áttérni, amelyet a képviselők többségének jóvá kell hagynia” - magyarázta Lucia Plaváková, a párt szakértője. Záborská javaslatára újabb parlamenti vita várható az abortusz szabályozásáról Adriana Mesochoritsová, a Választás Lehetősége civil szervezet szakértője szerint a rossz gazdasági és szociális körülmények között élő nők, az egyedülálló anyák, a többszörös anyák és a vidéki régiókban élő nők lennének a fő áldozatai a reproduktív jogok korlátozásának (TASR-felvétel) RÖVIDEN LMBTQ: az SaS új javaslattal állt elő Pozsony. Az ellenzéki SaS javítana az LMBTQ-közösség helyzetén: a közjegyző által hitelesített jogirattal igazolt élettársi jogviszonyt, az élettársak közös tulajdonjogának bevezetését, az élettársak közeli személyek közé sorolását, valamint az egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférésüket szorgalmazza. Ondrej Dostál (SaS) parlamenti képviselő szerint erről az októberi ülésen tárgyalnak. (TASR) Caputová bírálta Lengvarskyt Pozsony. Zuzana Caputová államfő hétfőn az elnöki palotában fogadta Vladimír Lengvarsky egészségügyi minisztert, akitől az egészségügyben kialakult feszült helyzetre várt magyarázatot. Caputová szerint a kormánynak javítania kell az egészségügyi dolgozókkal folytatott kommunikáción, az érintett minisztereknek pedig vállalásokat kellene tenniük az orvosok követeléseinek a teljesítésére. (ba) Szlovákiában hisznek a legtöbben az összeesküvés-elméletekben BUGÁRANNA Szlovákia nemcsak Kelet- és Közép-Európában, hanem a világon is élen jár az összeesküvés-elméletek elfogadásában - derül ki a nagyszombati Szent Cirill és Metód Egyetem (UCM) Bioetikai Központjának a friss kutatásából. Nagyszombat: A megkérdezettek 46,6%-a egyetértett azzal az összeesküvés-elmélettel, amely szerint a koronavírus elleni oltás káros hatásait szándékosan eltitkolják a társadalom elől. Rendkívül sokan (45%) azonosultak azzal a kijelentéssel is, mely szerint függetlenül attól, hivatalosan ki áll a kormányok élén, létezik egy bizonyos csoport, amely a háttérből titokban irányítja a világot és a dolgok menetét. „Ezen megállapítások összhangban vannak a Globsec 2020-ban Kelet- és Közép-Európa 10 országában végzett felmérésének eredményeivel, amely szerint átlagosan a válaszadók 56%-a hisz egy összeesküvés-elméletben, ami a legmagasabb arány az említett országok között” - véli Peter Sykora, a központ igazgatója. A felmérésből kiderült, Szlovákiában a „konspirációmutató” értéke 30,27, ami az egyik legmagasabb az összes olyan ország közül, ahol e módszertan szerint vizsgálták az adatokat. A szakértők összehasonlításképp kiemelik: a Social Science Information című tudományos folyóiratban, a francia kutatók által készített és tavaly júniusban közzétett tanulmány szerint a 22 vizsgált ország közül Törökországban volt a legmagasabb a mutató értéke (25,29), míg a legalacsonyabbat (6,29) Dániában mérték. A kutatók szerint Szlovákia nemcsak a közép-európai térségében, de világviszonylatban is rekordokat döntöget az összeesküvés-elméleteknek való bedőlés terén. Az egyetem a Focus közvélemény-kutató ügynökség közreműködésével, 1514 fő bevonásával végezte az adatgyűjtést, amire augusztus 10. és 21. között került sor. Szlovákiában a megkérdezettek 46,6%-a egyetért azzal az összeesküvés-elmélettel, amely szerint a koronavírus elleni oltás káros hatásait szándékosan eltitkolják a társadalom elől (TASR-felvétel)