Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-19 / 242. szám
www.ujszo.coml 2022. október 19. KÖZÉLET ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az oktatás szempontjából nem jó a jövő évi költségvetés - véli Michal Rehné, az Oktatási Elemzések Központjának a szakértője, aki szerint számos intézkedésre nem jut pénz, valamint problémásnak tartja azt is, hogy a tervezet kidolgozói több ezer iskolaügyi alkalmazottal kevesebbel számolnak a jövőben. Rehus megjegyezte, a kormány által jóváhagyott tervezet alapján jövőre több pénzt fordítanak az iskolai dolgozók fizetésére, az infláció azonban felemészti a béremelést. „A béremelés elkerülhetetlen és pozitív lépés, de a tervezett emelés a magas infláció miatt nem elegendő. Jövőre, és valószínűleg még 2024-ben sem fogják elérni a reálbérek a 2021-es szintet” - figyelmeztetett az elemző, majd hozzátette, az egyéb szakmákban dolgozók fizetése várhatóan nagyobb mértékben fog emelkedni a következő három évben, mint a tanároké. „Arra számíthatunk, hogy a tanári hivatás még kevésbé lesz vonzó más szakmákhoz képest” — véli. Harcoljon a miniszter! Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara (SKU) elnöke hasonlóan értékeli a 2023-as költségvetést. Nyilatkozatában bírálta a törvényjavaslatot, ami szerinte nem hoz jelentős előrelépést az oktatás terén - épp ellenkezőleg, csak a minimumot adja meg a tanároknak és az iskoláknak. A kamara elnöke felszólította Ján Horeckyt, a nemrégiben kinevezett oktatási minisztert, hogy a kormányfőnél és a pénzügyminiszternél harcoljon ki magasabb összeget az iskolák részére. „Be kell fektetnünk az iskolák működésébe és a tanárba, mint a legfontosabb szereplőbe” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár jövőre fizetésemelésre kerül sor az ágazatban, az iskolaigazgatónak azonban továbbra sincs módja arra, hogy a tanárok munkájának a minőségét díjazza. „Be kell látnunk, hogy a béremelések nem fogják utolérni az inflációt. A tanári hivatás vonzereje nem fog alapvetően megváltozni, különösen nem Pozsony megyében, ahol a legtöbb tanár hiányzik” - jegyezte meg. Gyanús számok Rehus kiemelte, nagy kockázatot jelent, hogy a költségvetés szerint jövőre mind a regionális, mind a felsőoktatásban a jelenlegi helyzethez képest jelentősen csökken a foglalkoztatottak száma. „A regionális oktatásban 1600, a felsőoktatásban pedig 2000 fővel csökken a dolgozók létszáma. Ez azt jelenti, hogy vagy elbocsátásokra kerül sor, vagy tízmilliók is hiányozhatnak az iskolákból” - mondta az elemző, majd rámutatott, az alap- és középiskolákban jelentősen nő majd a diákok száma. Crmoman szintén nem érti, miért számol kevesebb alkalmazottal a kormány, nem tudja, reális-e feltüntetett adat, a fő kérdésnek viszont azt tartja, jut-e majd elég pénz a beharangozott béremelésre. Hangsúlyozta, az egymást követő években sem az egy tanulóra jutó támogatás, sem a működési normatíva nem emelkedett, miközben a költségek folyamatosan nőttek. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszeren spórolnak. A kormány csökkenti az oktatás költségeit, és a lehetőségeink ezáltal egyre szűkülnek. Ez a segédeszközök beszerzésére, az épületek javítására és korszerűsítésére egyaránt vonatkozik” - tette hozzá, majd emlékeztetett, az iskolákban elavult számítógépeken dolgoznak, ezért lehetővé kellene tenni a modern felszerelések beszerzését. A fejpénz, illetve a fenntartásra szánt összeg növelése egyébként hosszú ideje az intézményvezetők fő követelései között szerepel. Eduard Heger (OEaNO) kormányfő ugyan rendszeresen a kormány prioritásaként emlegeti az oktatást, ez azonban egyelőre nem nyilvánult meg a konkrét intézkedésekben. Asszisztensre se jut Rehús egy további kihívásra is figyelmeztet - megfelelő finanszírozás nélkül az uniós helyreállítási tervben kitűzött reform megvalósítása is veszélybe kerülhet. „Elsősorban a segítőszakmák megerősítésére hiányzik a pénz, vagy legalább az uniós alapokból foglalkoztatott tanársegédek és szakemberek megtartására, akiknek a szerződésük jövő év augusztusában lejár” - mondta arra utalva, hogy az egyik legfontosabb reform forog kockán. „Azok a támogatási intézkedések, amelyekre minden olyan gyermeknek joga van, aki akadályokkal küzd az oktatásban” - zárta. A Szlovák Rektori Konferencia (SRK) képviselői csütörtökön vitatják meg a költségvetést, az álláspontjukról az ülés után tájékoztatnak. Az oktatásra, tudományra, kutatásra és sportra 2023-ban várhatóan közel 4,5 milliárd eurót költenek. A kiadások ezen a területen 481 millió euróval nőnek az előző évhez képest. A közigazgatás 2023-2025-ös költségvetési tervezetéről múlt héten pénteken döntött a kormány, az év legfontosabb törvényére azonban még a parlamentnek is rá kell bólintania. (ba, TASR) Az oktatási szakemberek bírálják a jövő évi állami költségvetés tervezetét Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara (SKU) elnöke szerint a 2023-as állami költségvetés nem hoz jelentős előrelépést az oktatás terén - épp ellenkezőleg, csak a minimumot adja meg a tanároknak és az iskoláknak (TASR-felvétel) Kritikus a helyzet az energiapiacon Az európai országoknak agyra nagyobb gondot okoz az energiaválság, Szlovákia számára pedig külön probléma a kormány tétlensége, ami azzal fenyeget, hogy a jövő évtől a lakossági energiaárak is látványosan megugranak. Mire számíthatnak a fogyasztók? Pozsony. „Az energiaárak idén látványosan megugrottak, Európa ráadásul gázhiánnyal küzd. A villamos energia és a gáz ára naponta változik, a hagyományos szabályozási eszközök így nem elegendők e problémák kezelésére. Rendkívüli kritikus helyzetben vagyunk, ezért rendkívüli intézkedésekre lesz szükségünk ahhoz, hogy a háztartások és a vállalkozások átvészeljék az előttünk álló telet” - ismerte el a Hospodárske noviny gazdasági napilapnak adott interjújában Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal (URSO) elnöke. Szerinte a lakossági villamosenergia-, gáz- és hőárak is az energiahordozók nagykereskedelmi árától függnek. „Az Árszabályozási Hivatal nem rendelkezik olcsó villamos energiával. A lakosságot ellátó szolgáltatók is a piacon vásárolnak gázt és villamos energiát. Ha a piaci árak magasak, azok fokozatosan tükröződnek a szabályozott árakban is. Jelenleg készül egy kormányzati intézkedés annak érdekében, hogy a Szlovák Villamos Művekkel (SE) kötött megállapodásból származó olcsóbb villamos energia megjelenjen a háztartási árakban. Véleményem szerint ez egy kulcsfontosságú lépés a lakossági energiaárak enyhítése érdekében” - tette hozzá Juris a hnonline.sk honlapon megjelent interjúban. Elszálltak az árak Az Árszabályozási Hivatal már nyáron arra figyelmeztetett, hogy ha a politikusok nem lépnek az ügyben, a távhő ára jövőre akár 140 százalékkal is nőhet. Míg ugyanis a tavalyi év első felében a gáz átlagos beszerzési ára megawattóránként 22 euró körül mozgott, már az év második felére 41 euró körüli szintre ugrott. Idén a gázárak megawattóránként már 100-150 euróra emelkedtek, nyáron pedig 300 euró körüli árakat is láthattunk. „Ezért létfontosságú, hogy uniós és nemzeti szinten megoldást találjanak a gázárak korlátozására, és elegendő gázt biztosítsanak azon szolgáltatók számára, amelyek még nem vásároltak gázt” — figyelmeztet az URSO elnöke, aki szerint ez enyhítheti a fogyasztókra gyakorolt nyomást. A gáz- és villamosenergia-szolgáltatóknak október végéig kell benyújtaniuk az árjavaslatokat. Juris szerint ezért fontos, hogy az elkövetkező hetekben véglegesítsék a megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a kormány és a Szlovák Villamos Művek által megkötött memorandumban szereplő olcsóbb villamos energia megjelenjen a szolgáltatók árképzésében. Megújuló energia Az URSO elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi magas árak kedveznek a megújuló energiaforrások elterjedésének. „Nemrég részt vettem egy workshopon, amelyen a napelemes rendszereket telepítő vállalatok megemlítették, hogy a jelenlegi piaci villamosenergia-árak mellett ezeknek a rendszereknek a megtérülési ideje két év. Emlékszem, hogy néhány évvel ezelőtt még tíz év körüli megtérülésről beszéltek. A jelenlegi rendkívül magas energiaárak ezért véleményem szerint a megújuló energiaforrások mellett szólnak” - állítja Juris. (mi. hnonline.sk) A rekordmagas gázárak miatt az energiapiaci elemzők egyre sötétebbnek látják a jövőt (TASR-felvétel) RÖVIDEN Napirenden az élettársi együttélés Pozsony.„A kisebbség gyűlölete politikailag kifizetődő” - jelentette ki Alojz Baránik (SaS) parlamenti képviselő az LMBTQ-közösséggel szembeni diszkriminációra utalva. Az SaS javaslata az élettársi együttélés intézményét vezetné be, ami a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest óvatosabb előrelépést eredményezne. A tervezet kidolgozói hangsúlyozták, a törvénymódosítás nemcsak az azonos nemű párokat érinti, de azokat a nőket és férfiakat is, akik nem akarnak házasságot kötni. Ondrej Dostál (SaS) parlamenti képviselő elmondta, elsősorban az élettársak közös tulajdonjogának bevezetését és az egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférést tennék lehetővé, de további intézkedéseket is javasolnak, például az ápolási díj kifizetését a gondozásra szoruló személy partnerének. Kiemelte, ez a lépés sem tünteti el a szexuális kisebbségekkel szembeni diszkriminációt. A szavazásra ma kerül sor, a témával kapcsolatban megszólítottuk a kormánypártokat, lapzártáig azonban nem kaptunk választ. (ba)