Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-22 / 245. szám

KÖZÉLET 2022. október 22. | www.ujszo.com 2 Készülnünk kell az újabb járványhullámra? NAGY ROLAND Pozsony Néhány európai or­szágban az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a korona­­vírus-fertőzöttek száma, Né­metországban például szigo­rúbb óvintézkedéseket is beve­zettek. Szlovákiában azonban egyelőre nem ugrott meg látvá­nyosan az esetszám, ás a jár­ványügyi szakértők szerint valószínűleg nem is kell komo­lyabb szigorításokra készülni. Szlovákiában a koronavírus omik­ron mutációja nyáron viszonylag gyorsan szétterjedt, de a fertőzöttsé­­gi adatokat figyelembe véve ez még így is jócskán elmaradt az előző hul­lámoktól. Bár a kevesebb tesztelés miatt nem lehetett pontosan tudni, hányan is fertőződtek meg az ország­ban, de a kórházban kezelt személyek száma messze nem érte el a korábban tapasztalt állapotokat, amikor a szlo­vákiai fekvőbeteg-ellátás gyakorlati­lag az összeomlás szélére került. Eb­ben nagy szerepe lehetett annak is, hogy az omikron variáns nem okoz olyan súlyos lefolyást, mint az előző mutációk, illetve a lakosság jelentős része a korábbi hullámok idején már kialakított valamilyen védettséget a kórokozóval szemben, akár a vakci­na, akár az átfertőződés által. Baljós jelek A legutóbbi emikron hullám legin­kább az időzítés szempontjából volt szokatlan, hiszen az előző két évben a nyári időszak viszonylag nyugod­tan telt. Az egészségügyi minisz­térium és a járványügyi szakértők pár hónappal ezelőtt még arra ké­szültek, hogy szeptemberben, az is­kolakezdés és a külföldi szabadságok lejárta után egy újabb hullám rob­banhat be, és a járvány szétterjedé­sét az is előrevetítette, hogy néhány nyugat-európai országban valóban jelentősen megugrottak az adatok. Ezek közé tartozik például Német­ország és Ausztria. A német egész­ségügyi miniszter októbertől szigo­rúbb járványügyi óvintézkedéseket rendelt el, az egyes tartományokban bevezethetik a kötelező maszkvise­lést a tömegrendezvényeken, a bol­tokban és a közintézményekben is. A tömegközlekedési eszközökön és a kórházakban pedig eleve kötelező az FFP2-es védőeszköz viselése. Biztató jövőkép Ennek ellenére Szlovákiában a napi fertőzöttek száma egyelőre nem utal arra, hogy egy újabb nagy hullámra kellene készülnünk. Júli­us végén, az előző hullám csúcsán naponta mintegy 1100 újabb bete­get találtak, majd augusztus végé­re és szeptember elejére ez a szám a harmadára esett vissza, napi 300 fertőzött volt az átlag. Október ele­jén ugyan voltak arra utaló jelek, hogy ismét berobbanhat a járvány, akkor pár napra megduplázódott az esetszám, de az előző két hétben is­mét stagnálás volt megfigyelhető, a fertőzöttek száma most 350 és 400 között mozog. Meg kell jegyezni, hogy az említett mutatót jelentősen befolyásolja a naponta elvégzett PCR-tesztek száma, és Szlovákiá­ban az utóbbi hónapokban már jócs­kán visszaszorult a tesztelés. Erre fi­gyelmeztetett Richard Kollar mate­matikus is, ugyanakkor rámutatott, még a korlátozottan hozzáférhető adatok ellenére is úgy tűnik, hogy a járványhelyzet kedvezően alakul. „Az azzal kapcsolatos bizonytalan­ság, hogy elértük-e a hullám csú­csát, vagy még érdemben fogunk növekedni, egyre inkább visszaszo­rul, és egy lehetséges rossz forga­tókönyv rövid távon már egyálta­lán nem valószínű” - vélekedett a szakértő a közösségi oldalán. Meg­jegyezte, az omikron egy esetlege­sen felbukkanó új alvariánsa még okozhat problémákat, de egyelőre ez sem tűnik valószínűnek a közel­jövőben, úgyhogy egy viszonylag nyugodt időszak elé nézünk. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a kórházakban még mindig több mint 700 beteget kell kezelni, ami arra utal, hogy a vírust továbbra sem szabad félvállról venni. Újabb vakcina Az egészségügyi minisztérium egyelőre nem tervez szigorítani a jelenlegi óvintézkedéseken. A tárca továbbra is a vírus elleni vakcinázást tartja a megfelelő stratégiának. Ezen a héten már lehet jelentkezni azért az oltóanyagért, amelyet kifejezetten az omikron BA.4-es és BA.5-ös alva­riánsa ellen fejlesztettek ki, ugyanis jelenleg ezek a leginkább szétterjedt változtatok az országban. Az eddig használatos omikron elleni oltáso­kat kivonják a forgalomból, hiszen azokat még a BA.1-es mutáció ellen fejlesztették ki. A legújabb vakcinát kizárólag megerősítő dózisként lehet felvenni, vagyis aki eddig egyetlen oltást sem kapott, az nem juthat hoz­zá ehhez a készítményhez. További feltétel, hogy legalább 3 hónapnak kell eltelnie a legutóbbi oltás vagy az átfertőződés óta, és csak a 12 év­nél idősebbek jelentkezhetnek érte. A regisztráció a korona.gov.sk hon­lapon keresztül zajlik. Már Szlovákiában is elérhető a BA.4-es és a BA.5-öS alvariáns elleni oltás (TASR/AP-felvétel) Megállapodás az energiaválságra adott uniós válaszról KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK, BUGÁR ANNA „Az egység és a szolidaritás érvényesült" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Ta­nács elnöke az uniós csúcsta­lálkozó első munkanapja után, mely során az állam- és kor­mányfők megállapodtak az energiaválság enyhítése érde­kében tett lépésekben. Brüsszel: A kétnapos csúcstalál­kozó az Európai Tanács október 7-én Prágában tartott nem hivatalos ülé­sét követte, amelyen az uniós veze­tők Oroszország Ukrajna elleni há­borújáról és annak az európai ener­giaválságra és gazdaságra gyakorolt hatásáról tárgyaltak. A 27 tagállam vezetője csütörtökön érkezett a belga fővárosba, a tárgyalások megkezdé­se előtt azonban egyáltalán nem volt biztos, hogy megállapodással távoz­nak pénteken délután. Kemény vita Az elsődleges nyilatkozatokból már érezni lehetett, most hatványo­zottan igaz, ami egyébként jellemző az európai döntéshozatalra: egységre törekvés a nemzeti érdekek elengedé­se nélkül. Az Európai Tanács monu­mentális épületében, ahol a csúcspoli­tikusok zárt ajtók mögött tárgyaltak, az elsődleges nyilatkozatok alapján csütörtök este sokan azzal számol­tak, hogy nem sikerül megállapodás­ra jutni az energiaárak megfékezését illetően. Eduard Heger (CEaNO) kor­mányfő este 7 óra körül arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy a vezetők továbbra is igyekeznek megegyezni az energiaválság kezeléséről. Elis­merte, a tárgyalás elején nem találták a közös hangot, az egyes tagállamok ugyanis eltérő álláspontokkal érkez­tek a találkozóra. Példaként említet­te Németországot, amely nem értett egyet a 15 tagország (Szlovákiát bele­értve) által szorgalmazott gázársapka bevezetésével. „Ez a csoport a közös megoldást és annak minél korábbi be­vezetését szorgalmazza” - tette hoz­zá. Hangsúlyozta, a vezetők többsége egyetértett abban, hogy politikai dön­tésre van szükség, a tervezet szakmai részének kidolgozását pedig az Eu­rópai Bizottságra kell bízni. A tar­tózkodó országok elsősorban azzal indokolták állásfoglalásukat, hogy a piacba történő beavatkozás hiányhoz vezethet. Heger ezzel kapcsolatban többször elmondta, Szlovákia szá­mára is az az első számú cél, hogy ne merüljön fel probléma a gázellá­tás terén. Árfolyosó A több mint 12 órás tárgyalásnak végül meglett a gyümölcse­­ az intéz­ményvezetők a hajnali órákban tartott sajtótájékoztatón közölték: megszüle­tett a megállapodás. Charles Michel „határozott és egyhangú” kötelezett­ségvállalásról beszélt, mely következ­tetései világosak: „európaiakként kö­zösen kell fellépni három cél elérése érdekében”. A célok között az ala­csony árakat, az ellátás biztonságát és a kereslet csökkentését említette. Ursula Von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke azt mondta, az EU „szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezelésére, a tagál­lami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást a Bizottság által kedden ismertetett javaslathoz, melyről az energiaügyi miniszterek­kel jövő héten kedden Luxemburgban folytatják a tárgyalást. Bejelentette, a kiugró gázáremelkedések vissza­szorítására új kiegészítő indexet dol­goznak ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) va­lós piaci árát, és piaci korrekciós me­chanizmust vezet be a túlzott gáz­árak korlátozására. „A piac hosszú évekig a vezetékes gázra volt beállít­va, most látjuk, hogy van alternatíva az LNG formájában. Tehát az LNG árképzési mechanizmusát is át kell alakítanunk, ami egy kicsit hosszabb folyamat. Rövid távon - a jelenlegi magas gázárak miatt - olyan mecha­nizmusra van szükségünk, amely a lehető leggyorsabban korlátozza az áringadozásokat. Ez lehetséges, és ez a csütörtöki tárgyalások eredmé­nye” - közölte Heger. Megerősítette azt is, az árfolyosónak az idei fűté­si szezon előtt kellene életbe lépnie. A korrekciós mechanizmus ideigle­nes, a következő télre dolgozták ki, s feltehetően tavasszal felváltja egy új kiegészítő referenciamutató, amely pontosabban tükrözi a gázpiaci fel­tételeket. Orbán Viktor, Magyarország mi­niszterelnöke szintén elégedett az uni­ós egyezménnyel. A brüsszeli meg­állapodások varázsa egyébként épp ebben rejlik: nincsenek vesztesek, de teljesen elégedett résztvevők sem, és borítékolható, hogy a konkrét intézke­désekről különböző szinteken további tárgyalásokat folytatnak. „Megálla­podtunk abban, hogy ha lesz is gázár­sapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázel­látása egyik napról a másikra ellehe­tetlenülne” - írta Orbán. Közös beszerzés Von der Leyen a közös gázbeszer­zéssel kapcsolatban megjegyezte - a feltöltési igények 15%-ával egyen­értékű mennyiségre vonatkozó kö­telező keresletaggregálás kivételével önkéntes lesz. Orbán a közösségi ol­dalon jelentette a brüsszeli fejlemé­nyeket: „Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Ma­gyarország számára. Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden be­szerzési lehetőség” - véli. Heger szerint végig arról volt szó, hogy az unió közösen léphet fel a pi­acon egy „érdekes ajánlattal”, a be­szerzésről azonban minden tagállam maga dönt. „A megvásárlás önkéntes lesz, az egyes tagállamokon múlik, kihasználják-e a vonzóbb javaslatot” - mondta, majd kiegészítette azzal, a tagországok feltöltési igényeinek 15%-ával érkezik a piacra, ami azt jelenti, a nagy mennyiségre vonatko­zó megrendelés a piacon előnyösebb ajánlatot eredményezhet. „A mini­mális kereslet, amivel az EU a piacra érkezik, a fogyasztás 15%-a, de az, hogy végül mennyit rendel, az egyes tagállamok önkéntes döntésén mú­lik” - magyarázta. A zárónyilatkozat szerint azonna­li prioritás a háztartások és a vállal­kozások védelme, valamint az unió globális versenyképességének meg­őrzése. A szövegben továbbá kieme­lik: az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy leállna az energiaellátás. A Bizottság csütörtökön jóváhagy­ta az energiaválsággal sújtott válla­latoknak nyújtott támogatási prog­ramok meghosszabbítását. Szlovákia az el nem költött uniós forrásokat is felhasználhatja a válság kezelésére - a Bizottság után az EU Tanácsa is jóváhagyta ezt a döntést, s már csak az Európai Parlamentnek kell rábó­lintania. Terrortámadás Heger tájékoztatott arról is, az uniós vezetők segítő kezet nyújtanak Szlovákiának az extrémizmus elleni harcban. A finn és az észt vezetőkön kívül Emmanuel Macron francia el­nök is felajánlotta, saját rendszerük kölcsönzésével hozzájárulnak a biz­tonságosabb jövő megteremtéséhez. Heger hangsúlyozta, fontos, hogy a radikalizáció és a közösségi platfor­mok szabályozásának átfogó kérdé­séről széles körű eszmecserét foly­tassunk uniós szinten. A vezetők pénteken Ukrajna támo­gatásáról és a külső kapcsolatokról is tárgyalást folytattak. Eduard Heger kormányfő szerint a minimális kereslet, amivel az EL­ a piacra érkezik, a gázfogyasztás 15%-a, de az, hogy végül mennyit rendel, az egyes tagállamok önkéntes döntésén múlik (TASR/AP-felvétel)

Next