Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-27 / 249. szám

2 I RÖVIDEN Kevesebb ember halt meg Pozsony­ Szeptemberben 4110 ember halt meg Szlovákiában, ami a legkevesebb haláleset 2022-ben. A leggyakoribb ha­lálok a szív- és érrendszeri be­tegség volt - derül ki a Statiszti­kai Hivatal (SÚ) által közzétett, a 2022. szeptemberi halálesetek számáról és okairól szóló előze­tes adatokból. Szeptemberben 0,4 százalékkal alacsonyabb volt az összhalálozás, mint a 2015 és 2019 közötti ötéves átlag. „Ez annak köszönhető, hogy ebben a hónapban kevesebb ember ha­lálát okozta daganatos megbe­tegedés, ami az egyik leggya­koribb halálok. A járvány előtti adatokhoz képest a halálesetek szeptemberi 30 százalékos csök­kenéséhez hozzájárult a korona­­vírus-járvány okozta halálesetek számának csökkenése is” - ma­gyarázta Zuzana Podmanická, a Statisztikai Hivatal népesség­statisztikai osztályának igazga­tója. A leggyakoribb halálok a keringési rendszer megbetegedé­se volt (47 százalék), ezt követ­ték a daganatos megbetegedések (24,5 százalék). A légzőrendszer megbetegedései (7,8 százalék), az emésztőrendszer betegsége (6,3 százalék) és a nem betegség miatt bekövetkezett halálesetek (3,9 százalék) is az első öt ha­lálok között vannak. Szeptem­berben 78 ember halálát okozta a Covid-19-betegség, ez volt a nyolcadik leggyakoribb halálok. A világjárvány előtti ötéves át­laghoz képest az ország három megyéjében, Zsolna, Pozsony és Trencsén megyében volt ma­gasabb a halálozások száma. „Besztercebánya megyében volt a legjelentősebb a javulás” - mondta Jana Morhácová, a Sta­tisztikai Hivatal szóvivője. (TASR) Tovább csökken az SaS népszerűsége Pozsony. A kormányból való kilépés óta már második hónap­ja jelentősen csökken az SaS párt népszerűsége - derült ki az Ipsos ügynökség, Denník N részére készített felméréséből. Míg augusztusban, mielőtt kilé­pett volna az SaS a kormányból, a megkérdezettek 12,2 száza­léka választotta volna Richard Sulik pártját, addig szeptember­ben 9,3, októberben pedig csak 8,5 százalék. A felmérés szerint a választást 20,2 százalékkal a Hlas nyerte volna meg. Máso­dik helyre került a Smer, 14,8 százalékos támogatottsággal, megelőzve ezzel a harmadik helyen végzett, 10,9 százalékot szerzett Progresszív Szlovákiát. A parlamentbe jutáshoz szüksé­ges ötszázalékos küszöböt még az OEaNO (7,9%), a Sme­rodi­­na (7,5%), a Republika (6,8%) és a KDH (6,5%) is átlépte vol­na. A Szövetség az Ipsos felmé­résében 2,9 százalékot szerzett, megelőzve ezzel a 2,8 százalé­kos Za I’udít és a 2,6 százalékos ESNS-t. Az adatokból az is ki­derül, hogy a Hlas nélkül egyet­len többségi kormánykoalíció sem tudna létrejönni. Például a Hlasnak, a Smernek és a szélső­séges Republikának 76 képvi­selője lenne. (dp) 2022. október 27. | www.ujszo.com KÖZÉLET BUGÁRANNA Kassa Tegnapi lapzártánkig még nem volt nyilvánvaló, pontosan mikor tartják a nép­szavazást. Zuzana Caputová államfő csak annyit mondott korábban, hogy egy vagy két kérdéssel, de a referendum idén lesz. Jelenleg már az is biztos, hogy aki részt vesz a népszavazáson, annak csak egy kérdésre kell majd vála­szolnia. Zuzana Caputová szeptemberben jelezte, kihirdeti a referendumot, az ügyben viszont először az Al­kotmánybírósághoz fordul. „Ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy rendben van az első kérdés, akkor kétkérdéses népszavazást hirdetek ki” - közölte. Megjegyezte, ha a nép akarata alapján le is mondana a kor­mány, az sem jelentene automatiku­san előrehozott választást - a parla­ment összetétele alapján nevezhetne ki új kormányt, vagy pedig szakér­tői kabinetet bízhatna meg az ország irányításával. Meglepetés nélkül „A népszavazás tárgya de facto a kormány lemondására való felszó­lítása lett volna. Az Alkotmánybí­róság azonban megállapította, hogy a népszavazás tárgya ellentétes a jog általánosságának elvével, a ha­talommegosztás elvével, és így az alkotmánnyal is ellentétes” - ma­gyarázta Ivan Fiacan, az Alkot­mánybíróság elnöke a szerdai saj­tótájékoztatón, majd hozzátette, a kérdés ezen részéről az elnök nem írhat ki népszavazást. „Az alkot­mány szerint a népszavazás a jog­alkotói hatalom gyakorlása, amelyet azonban az alaptörvény korlátoz” - tette hozzá Rastislav Kassák, a tes­tület tagja arra utalva, a kérdés a végrehajtó hatalomra vonatkozott. Hangsúlyozta, a népszavazás célja ebben az esetben az alkotmányban foglalt általános szabályok áthágá­sa. „Az Alkotmánybíróságnak nem maradt más választása, mint meg­állapítani, hogy a népszavazás még a kormány hivatali idejét sem rövi­dítheti le, amihez a lemondás be­nyújtására való kötelezés vezetne” - indokolta a döntést. A testület határozatára szinte azonnal reagált Caputová, aki tájé­koztatta a TASR hírügynökséget: amint lehet, kihirdeti a népszavazás időpontját. „Tiszteletben tartom az Alkotmánybíróság döntését. A nép­szavazás időpontját a lehető legha­marabb, azaz a bíróság döntésének a törvénytárban való közzététele után hirdetem ki” - mondta az elnök. A második kérdés a választási időszak lerövidítésére vonatkozik népszavazás útján vagy parlamenti határozattal - az államfő megítélése szerint ez összhangban van az al­kotmánnyal. A szombati összevont megyei és önkormányzati válasz­tás után tehát újabb szavazás vár a lakosokra, ezúttal azonban csak egyetlen kérdésről kell nyilatkozni: Egyetért-e azzal, hogy népszavazás­sal vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvény­­hozás választási időszakának? Szlovákiában összesen 8 referen­dumot tartottak és csupán egyszer volt sikeres­­ 2003-ban, amikor az európai uniós csatlakozásra vonat­kozott a kérdés. Régóta probléma, hogy a népszavazáson nem vesznek részt elegen, s az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen a szavazás. Az alkotmány kimondja, a népsza­vazás akkor érvényes, ha a válasz­tók több mint fele részt vesz rajta és igennel válaszol a kérdésre. Igor Matovic (OEaNO) pénzügy­­miniszter már a kassai intézmény tájékoztatása előtt arról beszélt, sze­rinte a bíróság alkotmányellenes­nek ítéli meg a Smer kérdését. „Azt gondolom, nagyon jó ügyvéd, tudta, hogy teljes baromságot írt” - jelen­tette ki Robert Ficóról, aki a kez­deményezés mögött áll. Elmondása szerint a Smer elnöke szándékosan fogalmazta meg a „játék kérdést”, miután háromnegyed évig küzdött vele. „Az összes ügyvéd a fejét fog­ta” - folytatta Matovic, hozzátéve, hogy ő szégyellené a nevét adni egy ilyen kérdéshez, de Fico már elve­szítette a szégyenérzetét. Fico szinte a kormány megalaku­lásának pillanatától az előrehozott választásért küzd, tavaly nyáron még korábbi párttársával, Peter Pel­legrini (Hlas) parlamenti képviselő­vel együtt gyűjtötték az aláírásokat, az Alkotmánybíróság azonban már akkor is figyelmeztette a politiku­sokat, igyekezetük ellentétes az al­kotmánnyal. Fico a tavalyi határo­zat után leszögezte, nem adják fel, a következő aláírásgyűjtésre azonban csak hónapokkal később került sor, a Hlas képviselői nélkül. A két párt közötti nézeteltérés azonban nem tartott sokáig - Caputová és az Al­kotmánybíróság eljárását mindkét pártelnök bírálta. Döntsenek a képviselők „Az Alkotmánybíróság ma közöl­te az emberekkel, hogy nem áll ha­talmukban véget vetni Igor Matovic és Eduard Heger kormányának. Ez szörnyű megállapítás a szlovák de­mokrácia számára” - áll Pellegrini pártjának közleményében. A Hlas szerint az emberek megtudták, hogy a közügyek befolyásolására csak négyévente egyszer van joguk a szavazóhelyiségben. „Ugyanakkor a szavazatukkal biankó csekket ad­nak bármilyen pocsék kormánynak, amelyet négy évig senki és semmi nem távolít el a székéből” - teszi hozzá a párt. Pellegrini szerint a második kérdésről szóló népszava­zás a határidők miatt már nem teszi lehetővé a kormány leváltását. „Ez­zel szemben a népszavazás kérdését a parlament tagjai egyetlen szava­zattal megoldhatják, ha támogatják az alkotmánymódosítást, amely le­hetővé teszi az előrehozott válasz­tást” - zárta a kollégáihoz intézett felhívásban. A parlamentben jelen­leg két javaslat van, mely lehetővé tenné a választási időszak lerövi­dítését, a Sme­rodina kormánypárt által benyújtott tervezetet azonban megvétózta az OEaNO. Tomás Ta­­raba, az ESNS egykori képviselője hasonló anyagot dolgozott ki, ame­lyet szintén a 2. olvasatba utaltak a törvényhozók. Egyelőre kérdéses, sikerül-e 90 szavazatot összegyűjte­ni az alkotmánymódosításhoz. Fico legyintett Fico kritikával illette Caputovát, aki szerinte az előző referendumot meghiúsította, idén pedig elérte, hogy ne szombaton, az összevont választással egy időben kerüljön sor a népszavazásra, ami magasabb részvételi arányt jelentett volna. Az ellenzéki politikus szerint a legfontosabb, az, hogy a második kérdésről lesz szavazás, és szerinte a Smer sikerrel járt, mert a cél a refe­rendum elérése volt, s az első kérdés eltörlése lényegében nem változtat a dolgon. Megjegyezte, az Alkot­mánybíróság által vizsgált rész egy­fajta „motivációs kérdés” volt, mely a részvételi arány növelését szolgál­ta. „Az államfő a kormánykoalíció része, Hegert és Matovicot védi” - mondta, majd hozzátette, Caputová mindent megtett azért, hogy siker­telen legyen a népszavazás. Fico alkotmányellenes kérdéssel akart népszavazást tartani „Tiszteletben tartom az Alkotmánybíróság döntését. A népszavazás időpontját a lehető leghamarabb, azaz a bíróság döntésének a törvénytárban való közzététele után hirdetem ki" - üzente Zuzana Caputová államfő. (TASR-felvétel) Robert Fico szinte a kormány megalakulásának pillanatától az előrehozott választásért küzd (TASR-felvétel)

Next