Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-27 / 249. szám
2 I RÖVIDEN Kevesebb ember halt meg Pozsony Szeptemberben 4110 ember halt meg Szlovákiában, ami a legkevesebb haláleset 2022-ben. A leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegség volt - derül ki a Statisztikai Hivatal (SÚ) által közzétett, a 2022. szeptemberi halálesetek számáról és okairól szóló előzetes adatokból. Szeptemberben 0,4 százalékkal alacsonyabb volt az összhalálozás, mint a 2015 és 2019 közötti ötéves átlag. „Ez annak köszönhető, hogy ebben a hónapban kevesebb ember halálát okozta daganatos megbetegedés, ami az egyik leggyakoribb halálok. A járvány előtti adatokhoz képest a halálesetek szeptemberi 30 százalékos csökkenéséhez hozzájárult a koronavírus-járvány okozta halálesetek számának csökkenése is” - magyarázta Zuzana Podmanická, a Statisztikai Hivatal népességstatisztikai osztályának igazgatója. A leggyakoribb halálok a keringési rendszer megbetegedése volt (47 százalék), ezt követték a daganatos megbetegedések (24,5 százalék). A légzőrendszer megbetegedései (7,8 százalék), az emésztőrendszer betegsége (6,3 százalék) és a nem betegség miatt bekövetkezett halálesetek (3,9 százalék) is az első öt halálok között vannak. Szeptemberben 78 ember halálát okozta a Covid-19-betegség, ez volt a nyolcadik leggyakoribb halálok. A világjárvány előtti ötéves átlaghoz képest az ország három megyéjében, Zsolna, Pozsony és Trencsén megyében volt magasabb a halálozások száma. „Besztercebánya megyében volt a legjelentősebb a javulás” - mondta Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. (TASR) Tovább csökken az SaS népszerűsége Pozsony. A kormányból való kilépés óta már második hónapja jelentősen csökken az SaS párt népszerűsége - derült ki az Ipsos ügynökség, Denník N részére készített felméréséből. Míg augusztusban, mielőtt kilépett volna az SaS a kormányból, a megkérdezettek 12,2 százaléka választotta volna Richard Sulik pártját, addig szeptemberben 9,3, októberben pedig csak 8,5 százalék. A felmérés szerint a választást 20,2 százalékkal a Hlas nyerte volna meg. Második helyre került a Smer, 14,8 százalékos támogatottsággal, megelőzve ezzel a harmadik helyen végzett, 10,9 százalékot szerzett Progresszív Szlovákiát. A parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt még az OEaNO (7,9%), a Smerodina (7,5%), a Republika (6,8%) és a KDH (6,5%) is átlépte volna. A Szövetség az Ipsos felmérésében 2,9 százalékot szerzett, megelőzve ezzel a 2,8 százalékos Za I’udít és a 2,6 százalékos ESNS-t. Az adatokból az is kiderül, hogy a Hlas nélkül egyetlen többségi kormánykoalíció sem tudna létrejönni. Például a Hlasnak, a Smernek és a szélsőséges Republikának 76 képviselője lenne. (dp) 2022. október 27. | www.ujszo.com KÖZÉLET BUGÁRANNA Kassa Tegnapi lapzártánkig még nem volt nyilvánvaló, pontosan mikor tartják a népszavazást. Zuzana Caputová államfő csak annyit mondott korábban, hogy egy vagy két kérdéssel, de a referendum idén lesz. Jelenleg már az is biztos, hogy aki részt vesz a népszavazáson, annak csak egy kérdésre kell majd válaszolnia. Zuzana Caputová szeptemberben jelezte, kihirdeti a referendumot, az ügyben viszont először az Alkotmánybírósághoz fordul. „Ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy rendben van az első kérdés, akkor kétkérdéses népszavazást hirdetek ki” - közölte. Megjegyezte, ha a nép akarata alapján le is mondana a kormány, az sem jelentene automatikusan előrehozott választást - a parlament összetétele alapján nevezhetne ki új kormányt, vagy pedig szakértői kabinetet bízhatna meg az ország irányításával. Meglepetés nélkül „A népszavazás tárgya de facto a kormány lemondására való felszólítása lett volna. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a népszavazás tárgya ellentétes a jog általánosságának elvével, a hatalommegosztás elvével, és így az alkotmánnyal is ellentétes” - magyarázta Ivan Fiacan, az Alkotmánybíróság elnöke a szerdai sajtótájékoztatón, majd hozzátette, a kérdés ezen részéről az elnök nem írhat ki népszavazást. „Az alkotmány szerint a népszavazás a jogalkotói hatalom gyakorlása, amelyet azonban az alaptörvény korlátoz” - tette hozzá Rastislav Kassák, a testület tagja arra utalva, a kérdés a végrehajtó hatalomra vonatkozott. Hangsúlyozta, a népszavazás célja ebben az esetben az alkotmányban foglalt általános szabályok áthágása. „Az Alkotmánybíróságnak nem maradt más választása, mint megállapítani, hogy a népszavazás még a kormány hivatali idejét sem rövidítheti le, amihez a lemondás benyújtására való kötelezés vezetne” - indokolta a döntést. A testület határozatára szinte azonnal reagált Caputová, aki tájékoztatta a TASR hírügynökséget: amint lehet, kihirdeti a népszavazás időpontját. „Tiszteletben tartom az Alkotmánybíróság döntését. A népszavazás időpontját a lehető leghamarabb, azaz a bíróság döntésének a törvénytárban való közzététele után hirdetem ki” - mondta az elnök. A második kérdés a választási időszak lerövidítésére vonatkozik népszavazás útján vagy parlamenti határozattal - az államfő megítélése szerint ez összhangban van az alkotmánnyal. A szombati összevont megyei és önkormányzati választás után tehát újabb szavazás vár a lakosokra, ezúttal azonban csak egyetlen kérdésről kell nyilatkozni: Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának? Szlovákiában összesen 8 referendumot tartottak és csupán egyszer volt sikeres 2003-ban, amikor az európai uniós csatlakozásra vonatkozott a kérdés. Régóta probléma, hogy a népszavazáson nem vesznek részt elegen, s az alacsony részvételi arány miatt érvénytelen a szavazás. Az alkotmány kimondja, a népszavazás akkor érvényes, ha a választók több mint fele részt vesz rajta és igennel válaszol a kérdésre. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter már a kassai intézmény tájékoztatása előtt arról beszélt, szerinte a bíróság alkotmányellenesnek ítéli meg a Smer kérdését. „Azt gondolom, nagyon jó ügyvéd, tudta, hogy teljes baromságot írt” - jelentette ki Robert Ficóról, aki a kezdeményezés mögött áll. Elmondása szerint a Smer elnöke szándékosan fogalmazta meg a „játék kérdést”, miután háromnegyed évig küzdött vele. „Az összes ügyvéd a fejét fogta” - folytatta Matovic, hozzátéve, hogy ő szégyellené a nevét adni egy ilyen kérdéshez, de Fico már elveszítette a szégyenérzetét. Fico szinte a kormány megalakulásának pillanatától az előrehozott választásért küzd, tavaly nyáron még korábbi párttársával, Peter Pellegrini (Hlas) parlamenti képviselővel együtt gyűjtötték az aláírásokat, az Alkotmánybíróság azonban már akkor is figyelmeztette a politikusokat, igyekezetük ellentétes az alkotmánnyal. Fico a tavalyi határozat után leszögezte, nem adják fel, a következő aláírásgyűjtésre azonban csak hónapokkal később került sor, a Hlas képviselői nélkül. A két párt közötti nézeteltérés azonban nem tartott sokáig - Caputová és az Alkotmánybíróság eljárását mindkét pártelnök bírálta. Döntsenek a képviselők „Az Alkotmánybíróság ma közölte az emberekkel, hogy nem áll hatalmukban véget vetni Igor Matovic és Eduard Heger kormányának. Ez szörnyű megállapítás a szlovák demokrácia számára” - áll Pellegrini pártjának közleményében. A Hlas szerint az emberek megtudták, hogy a közügyek befolyásolására csak négyévente egyszer van joguk a szavazóhelyiségben. „Ugyanakkor a szavazatukkal biankó csekket adnak bármilyen pocsék kormánynak, amelyet négy évig senki és semmi nem távolít el a székéből” - teszi hozzá a párt. Pellegrini szerint a második kérdésről szóló népszavazás a határidők miatt már nem teszi lehetővé a kormány leváltását. „Ezzel szemben a népszavazás kérdését a parlament tagjai egyetlen szavazattal megoldhatják, ha támogatják az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi az előrehozott választást” - zárta a kollégáihoz intézett felhívásban. A parlamentben jelenleg két javaslat van, mely lehetővé tenné a választási időszak lerövidítését, a Smerodina kormánypárt által benyújtott tervezetet azonban megvétózta az OEaNO. Tomás Taraba, az ESNS egykori képviselője hasonló anyagot dolgozott ki, amelyet szintén a 2. olvasatba utaltak a törvényhozók. Egyelőre kérdéses, sikerül-e 90 szavazatot összegyűjteni az alkotmánymódosításhoz. Fico legyintett Fico kritikával illette Caputovát, aki szerinte az előző referendumot meghiúsította, idén pedig elérte, hogy ne szombaton, az összevont választással egy időben kerüljön sor a népszavazásra, ami magasabb részvételi arányt jelentett volna. Az ellenzéki politikus szerint a legfontosabb, az, hogy a második kérdésről lesz szavazás, és szerinte a Smer sikerrel járt, mert a cél a referendum elérése volt, s az első kérdés eltörlése lényegében nem változtat a dolgon. Megjegyezte, az Alkotmánybíróság által vizsgált rész egyfajta „motivációs kérdés” volt, mely a részvételi arány növelését szolgálta. „Az államfő a kormánykoalíció része, Hegert és Matovicot védi” - mondta, majd hozzátette, Caputová mindent megtett azért, hogy sikertelen legyen a népszavazás. Fico alkotmányellenes kérdéssel akart népszavazást tartani „Tiszteletben tartom az Alkotmánybíróság döntését. A népszavazás időpontját a lehető leghamarabb, azaz a bíróság döntésének a törvénytárban való közzététele után hirdetem ki" - üzente Zuzana Caputová államfő. (TASR-felvétel) Robert Fico szinte a kormány megalakulásának pillanatától az előrehozott választásért küzd (TASR-felvétel)