Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-03 / 279. szám
2 KÖZÉLET Az energiabiztonsági aggályok miatt is nő a Heger-kormánnyal szembeni elégedetlenség ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A kormány által tervezett különadók és a jövő évi lakossági energiaárak szabályozásával kapcsolatos bizonytalanság miatt egyre nagyobb az elégedetlenség a vállalkozói szféra és a munkáltatók szakmai szervezeteinek a körében. Az elhibázott döntések negatív hatásait szerintük a lakosság is megérzi. A kormány a legutóbbi, november 30-ai ülésén fogadta el a pénzügyminisztérium javaslatát, amely alapján azoknak a vállalatoknak és olajfinomítóknak, amelyek forgalmának legalább 75%-a az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatból származik, az elkövetkező időszakban 70 százalékos különadót - a szaktárca által kidolgozott anyagban szereplő megfogalmazás szerint „szolidaritási hozzájárulást” - kell fizetniük a magasabb nyereségükből. Az állam több mint félmilliárd eurós bevételre számít a hozzájárulásból, amelyről a parlament gyorsított eljárásban tárgyal. Energiabiztonság A „szolidaritási hozzájárulás” a legnagyobb érvágást a pozsonyi Slovnaft olajfinomítónak okozhatja, amely máris tiltakozott az új különadó bevezetése ellen. „Ez utóbbi negatív hatással lesz az ország energiabiztonságára, a szlovák gazdaságra és végső soron az állami költségvetés jövőbeni bevételeire is” - figyelmeztet a társaság. A vállalat tudomásul veszi a szerdai kormánydöntést, de úgy véli, hogy a 33%-os uniós tanácsi ajánláshoz képest több mint kétszeresére emelt adókulcs diszkriminatív és rontja a szlovákiai cégek versenyképességét. „Szlovákia és a közép-európai régió energiabiztonságának a megerősítése eleve több százmillió eurós beruházást igényel, a szolidaritási hozzájárulás azonban jelentős mértékben alááshatja a Slovnaft beruházásait” - áll az olajtársaság nyilatkozatában, amelyben arra is rámutattak, hogy a kormány egyik képviselője sem szakított időt arra, hogy tárgyaljon velük. A Slovnaft a magyar Mol-csoport tulajdonában van. „A Slovnaft és a Mol-csoport minden jogi lehetőséget megvizsgál a beruházások kölcsönös védelméről szóló szlovák-magyar megállapodással kapcsolatban” - jegyezte meg a finomító. Veszélyben a fűtés? Nem mindenki elégedett a kormány csütörtöki bejelentésével sem, amely szerint a szlovákiai háztartások számára jövőre nem drágul az áramszolgáltatás, a gázszolgáltatásért és a távfűtésért pedig átlagosan 15%-kal fizetünk majd többet. „A kormány javaslata veszélyezteti a hőszolgáltatást, a kormány ugyanis nem garantálja, hogy a szolgáltatók ne kerüljenek fizetésképtelenségbe” - figyelmeztet Stanislav Janis, a Szlovákiai Távhőszolgáltatók Szövetségének (SZVT) az igazgatótanácsi elnöke. Szerinte fennáll a veszélye annak, hogy a lakosság, az iskolák, óvodák és kórházak fűtés nélkül maradnak, ha a szolgáltatók olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem lesz elegendő pénzük a gázvásárlásra. „A kormány által előterjesztett módosítás ugyanolyan, mintha például 30 centben szabnák meg a kenyér árát. A vásárló ez esetben üres polcokat találna az üzletekben, mert senki nem sütne kenyeret 30 centért. Ugyanez megtörténhet a hőszolgáltatás esetében is” - állítja Janis. Szerinte a kormány által előterjesztett javaslat homályosan fogalmaz a hőszolgáltatóknak nyújtott kompenzációkkal kapcsolatban. „A dotáció folyósításának csak a lehetőségét említi, ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy ha az állam végül nem nyújt támogatást, semmilyen szabályt nem sért meg” - figyelmeztet Janis. Az állam felkészületlensége a kompenzációk nyújtására szerinte rövid távon gazdasági problémákat, akár fizetésképtelenséget is okozhat a hőszolgáltatók számára, ami negatív hatással lehet a hőellátás biztonságára. A lakosság fizeti meg Rendkívül éles kritikát fogalmaztak meg a kormánnyal szemben pénteken a legnagyobb szlovákiai munkáltatói szakmai szervezetek, a Munkáltatók Országos Szövetsége (ROZ), a Munkaadói Szervezetek Szövetsége (AZZZ), az Ipari Szervezetek Szövetsége (APZD), de még a Szlovákiában működő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) is. Ők a kormánypárti képviselők azon javaslata ellen tiltakoznak, amely a különadó drasztikus emelését írná elő minden olyan szabályozott társaság számára, amelynek az éves nyeresége meghaladja a hárommillió eurót. A munkáltatók képviselői arra figyelmeztettek, hogy a javaslat rendkívül diszkriminatív, az energiaválsággal összefüggésben sok vállalkozás kerülhet miatta a csőd szélére, és arra is felhívták a figyelmet, hogy Szlovákia már szinte rendszeresen megkerüli a standard jogalkotási folyamatot. „Annak ellenére, hogy a törvény a különadó emelését csak a kiválasztott vállalkozások számára irányozza elő, a valóságban az egész üzleti környezetet negatívan érinti. Ennek közvetlen következménye a beruházások leállítása és a kiválasztott szolgáltatások árának a további emelkedése lesz, ami elsősorban a szlovákiai háztartásokat sújtja majd” - áll a munkáltatók közös nyilatkozatában, amelyben a törvényjavaslat azonnali visszavonását követelik a parlament napirendjéről. (mi, tasz) Stanislav Janiš, a Szlovákiai Távhőszolgáltatók Szövetségének (SZVT) az igazgatótanácsi elnöke szerint a kormány lakossági energiaárakkal kapcsolatos elképzelései miatt veszélybe kerülhetnek a hőszolgáltatók, amit a lakosság is megérezne (TASR-felvétel) Csütörtökön kezdik a vitát a kormány jövőjéről Pozsony. Jövő csütörtökön (december 8.) 14 órakor kezdődik a kormány leváltásáról szóló rendkívüli ülés - tájékoztatott a házbizottság pénteki ülését követően Boris Kollár (Smerodina) házelnök. A szavazásra feltehetően kedden, december 13-án 11 órakor kerülhet sor. A Hegel-kormány elleni bizalmatlansági indítványt az SaS kezdeményezte, állítása szerint a kormány már képtelen segíteni az embereknek és feladta a maffia és a korrupció elleni harcot. A rendkívüli ülés összehívásához szükséges hiányzó aláírásokat a Hlas képviselői biztosították az SaS-nek. Eduard Heger (OCaNO) kormányfő szerint az SaS ismét egy demokratikus, a korrupció ellen harcoló kormányt akar megbuktatni, 12 év alatt a harmadikat. Heger és Igor Matovic, az OEaNO elnöke is visszautasítja Sulik kijelentését, hogy a kormány már képtelen segíteni az embereknek és feladta a korrupció elleni harcot. Sulik leszögezte, az SaS mind a 20 képviselője a kormány visszahívására fog szavazni. (TASR) 2022. december 3. | www.ujszo.com Több állás, csökkenő reálbérek A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére a munkapiaci mutatók az idei harmadaik negyedévben is javultak. Tovább nőtt az átlagbér is, ez utóbbinak a növekedési üteme azonban elmarad az inflációtól, a fizetéseink így egyre kevesebbet érnek. Pozsony: Szlovákiában a bruttó országos átlagbér az idei harmadik negyedévben több mint 9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, elérve az 1296 eurót - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. „A viszonylag gyors növekedés sem volt elég azonban az infláció leküzdéséhez, az átlagbér reálértéken így 4%-kal csökkent az előző évhez képest, ami az elmúlt 22 év legrosszabb eredménye” - mondta el lapunknak Jana Marhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A legalacsonyabb nominális átlagbért - 842 eurót - továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozóknak fizetik. Az iparban ez 1345, a kereskedelemben pedig 1226 euró. Több mint 2 ezer eurós átlagbért csak az információs és kommunikációs (2185 euró), valamint a pénzügyi és biztosítási ágazatban (2069 euró) dolgozóknak fizetnek. Regionális szempontból a havi bruttó átlagbér csak Pozsony megyében volt magasabb az országos átlagnál, elérve az 1548 eurót. A bruttó átlagkereset azonban mind a nyolc megyében meghaladta az 1000 eurós küszöböt. Pozsony megye után a legmagasabb bruttó átlagbért, 1248 eurót, Nagyszombat megyében fizették, míg a sereghajtó továbbra is Eperjes megye, 1029 euróval. A foglalkoztatottság 2022 harmadik negyedévében 1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatottak száma így megközelítette a 2,616 milliót. „A növekedés már az ötödik egymást követő negyedévben folytatódott. Regionális szempontból a nyolc megyéből négyben nőtt a munkavállalók száma, a legjelentősebb mértékben Pozsony megyében, közel 12%-kal. A legjobb foglalkoztatási mutatókkal rendelkező régió éves szinten így mintegy 42 ezer munkavállalóval bővült. Zsolna, Kassa és Nagyszombat megyében nagyjából 1%-kal nőtt a munkavállalók száma, a többi megyében pedig éves szinten 1-4% közötti csökkenést mértek” - tette hozzá Marhácová. A harmadik negyedévben több mint 124 ezer szlovák állampolgár ingázott külföldre munkavállalás céljából, ami 5,2%-kal több az előző év azonos időszakához képest. Az ingázók nagy része az építőiparban, az iparban, valamint az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozik. A munkavállalás céljából külföldre ingázók jelentős többsége Eperjes és Zsolna (több mint 25 ezer fő), valamint Nyitra megyében (több mint 23 ezer fő) él. A munkanélküliek száma Marhácová szerint a harmadik negyedévben 10,6%-kal 167,9 ezerre csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb csökkenést Nagyszombat (33,4%) és Zsolna megyében (-27,5%) regisztrálták. A legmagasabb munkanélküliségi rátát Besztercebánya és Eperjes megyében mérték, ezekben ez 10% körüli, ezzel szemben Pozsony megyében csupán 2,1 százalék. (mi) A legalacsonyabb nominális átlagbért - 842 eurót - továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozóknak fizetik (TASR-felvétel)