Uj Világ, 1949. december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1949-08-05 / 31. szám

Georgi Leonidze grúz költő a Petőfi-szobornál beszél I­ szabadság országútján JULIUS VÉGÉN az egész világon szót kapott a magyar nép képviselője, egész világon megszólalt Petőfi Sándor. A Szovjetunióban, a népi demokráciák országaiban munkások és parasztok, írók és tudósok egyhan­gúan állapították meg azt, amit a most Magyarországon tartózkodó szovjet költő, Scsipacsov így fogalmazott: „Itt van az új Magyarország, amelyet a magyar nép Rákosi Mátyás vezetése alatt alkotott meg,­­ Petőfi szelle­mében.­ Ezt a gondolatot fejezték ki a kapitalista országokban is a szabad­ságért küzdő tömegek és azok az írók és művészek, akiknek ugyanaz a pro­gramja, amit Petőfi neve jelent: harc a szabadságért és a szabad népek testvéri együttműködéséért. Petőfi Sándor költészete nem először vágott utat Magyarország határain tá, és nem először gyújtja lángra a Magyarország határain kívül élő szabad­ságharcosok szívét. De olyan széles tömegek, mint most, még sohasem ünne­pelték Petőfi Sándort és kevés költője van a világirodalomnak, akit valaha is ilyen széles tömeg ünnepelt, ilyen őszinte, meleg szeretettel. Petőfi pro­gramját igazolta a történelem. A magyar dolgozó nép valóra váltotta ezt a programot. Petőfi ünneplése nemcsak a nagy költő zsenialitásának elis­merése, de meghajlás a magyar nép harca és munkája, harcának és munká­jának eredményei előtt. Kern véletlenség, hogy a világ valamennyi országá­ban Petőfit ünnepelve, együtt említették Petőfi Sándor és Rákosi Mátyás nevét,­­ a szabadság programjának megálmodójáét és a program meg­valósítójáét. AM­IKOR A PETŐFI-ÜNNEP néhány napra a világ érdeklődésének köz­­pontjába állította Magyarországot, a magyar népi demokrácia ered­ményeit, már világszerte készülnek a dolgozó ifjúság küldöttei­­ Budapestre. Két héttel Petőfi halálának szeresztendős évfordulója után 73 nemzet kép­viseletében 10.000 ifjú harcos lesz Budapesten. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek ma már több mint 60 millió tagja van. Hetvenhárom nemzet és hatvan millió ifjú harcos képviseletében tárgyal Budapesten tíz­ezer ifjú harcos az ifjúság feladatairól, a demokráciáért, a szabadságért és a béke megvédéséért folyó harc időszerű kérdéseiről. A budapesti Világifjúsági Találkozón a Szovjetuniót 640 tagú küldöttség képviseli. A 640 fiatal szovjet polgár között nem egy olyan van, aki fegy­verrel harcolt Magyarország felszabadításáért, nem egy olyan van, aki 1945-ben szovjet gyárban, vagy kolhozban termelt, — a németek által kirabolt, éhező, nyomorgó magyar nép számára. Hogy Petőfit ma az egész világ demokratikus közvéleménye olyan határtalan lelkesedéssel ünnepli, hogy a világ harcos ifjúsága Budapesten gyülekezik, azt Magyarország elsősorban annak a nagy népnek köszönheti, melyet a Világifjúsági Találkozón 640 tagú küldöttség képvisel, — a szovjet népnek. A világtalálkozón az ifjúság kicseréli tapasztalatait, — tanít és tanul. .. Kapitalista országok küldöttei beszámolnak a kizsákmányolás fokozódá­sáról, a dolgozó tömegek nyomorának növekedéséről, az imperializmus ügy­nökeinek háborús mesterkedéseiről. A diadalmas szabadságharcot folytató népek: Kína, Vietnam, Indonézia, Malájföld és Görögország népének kép­viselői beszámolnak arról, hogy népük sikeresen harcol a gyarmati hódítók ellen és a gyarmati hódítókat szolgáló árulók ellen, beszámolnak arról, hogy a szabadságszeretet és a nép iránti szeretet hatásosabb, erősebb fegyver minden ágyúnál, minden tanknál. A népi demokráciák küldöttei beszámol­nak arról, hogy a Szovjetúnió hadseregének győzelme következtében fel­szabadult népük hogyan dolgozik a demokrácia kimélyítéséért és megerő­sítéséért, hogyan indult el a szocializmus felé vezető úton. A Világtalálkozón Magyarország képviselői beszámolnak arról, hogy a Szovjet Hadsereg győzelme hogyan szerezte vissza Magyarországnak füg­getlenségét, hogyan tette lehetővé, hogy a magyar föld végül azé legyen, aki megműveli: a magyar paraszté, beszámolnak arról, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt, milyen gyönyörű eredményeket ért el Magyar­­ország az újjáépítés munkájában és milyen hatalmas lépéseket tett a szo­cializmus felé vezető úton. •AE A LEGTÖBB MONDANIVALÓJA és a legsúlyosabb mondanivalója a vilagtalálkozón a szovjet nép képviselőinek van. Ők harminckét esz­tendő dicsőséges és eredményes harcairól és munkájáról számolhatnak be. Ők leszámolhatnak és beszámolnak arról, hogyan védte meg a Szovjetúnió függetlenségét és szabadságát az orosz nagybirtokosok és tábornokok ellen­­forradalma és 14 imperialista államnak az ellenforradalmárokat segítő had­seregei ellen, beszámolhatnak arról, hogyan építette újjá a szovjet nép az imperialista hadseregek által rombadöntött falvakat és városokat, gyárakat és bányákat, iskolákat és könyvtárakat, kórházakat és múzeumokat. És be­számolhatnak arról, hogy indult meg a szovjet nép Lenin és Sztálin vezetése alatt a szocializmus építésének útján. A szovjet nép előtt nem volt példa. Magának kellett megtalálnia az utat, az ő vállán volt a szocialista építésnek minden gondja, minden terhe. Beszámolhat a szovjet küldöttség arról, hogyan árasztották el az imperialista hatalmak ügynökei a szovjet földet kémekkel és provokátorokkal, hogyan igyekeztek árulókat becsempészni a szovjet nép soraiba és beszámolhat arról, hogy a Szovjetúnió dicsőséges államvédelmi szerve, az egész dolgozó nép segítségével, hogyan tépte le az álarcot a banditákról és hogyan vetett véget az aljas árulók mesterkedései­nek. Beszámolhat a szovjet nép küldöttsége a szocialista építés hatalmas si­kereiről, a szovjet nép gazdasági és kulturális életszínvonalának hatalmas növekedéséről, az új, szabad ember boldog életéről. Beszámolhat a szovjet küldöttség arról, hogyan verte meg a Szovjet Hadsereg Hitler „győzhetetlen“ hadseregét, hogyan szabadította fel a Szovjetúnió Európa fasiszta elnyomás alatt pusztuló népeit. És arról, hogy a háború győztes befejezése után, hogyan építi a szovjet nép a kommunizmust és hogyan harcol a békéért. Új szovjet nép múltja a mi jövendőnk. A szovjet nép sikerei teszik lehetővé azt, hogy mi is a siker teljes reményével foghatunk a boldog jövendő felépítéséhez. Amit a szovjet nép küldöttei mondanak, abból meg­tudhatjuk, hogyan kell dolgoznunk, hogyan kell élnünk, hogy a mi jövendőnk éppoly biztos, szép, gazdag és szabad legyen, mint a Szovjetúnió jelene. A Szovjetunió fegyverei szabadítottak föl minket, a Szovjetúnió nép­étől kell megtanulnunk, hogyan kell élni a szabadsággal. Illés Béla, 1T. évfolyam, 31. szám Ara 1 forint A MAGYAR- SZOVJET BARÁTSÁG NAPJA Budapestre készülnek a szovjet ifjúság képviselői Alexander Aniszimov és Viktor Hmara, a VIT előkészítő bizottságának szovjet tagjai nyilatkoznak az Új Világnak A Világifjúsági Találkozó Előké­szítő Bizottságának Dózsa György­ úti székházában ezekben a napokban forr a munka. Néhány nap múlva megérkeznek a külföldi vendégek és augusztus 14-én, a Fesztivál megnyi­tóünnepségén felröppen az ezer béke­galamb, hogy hirdesse a világ demo­kratikus ifjúsága a béke megvédé­sének jegyében megkezdte budapesti munkáját. Szinte percenként jelentkezik te­lefonon Moszkva, Prága, Bukarest, Szófia, Páris és Róma, hogy közölje az egyes orszá­gok ifjúsági küldöttségének összeállí­tásáról szóló híreket. Különösen nagy munkában van a Szovjet­únió két kiküldöttje, Alexander Iva­­novics Aniszimov és Viktor Vaszilje­­vics Hmara, akik az Előkészítő Bi­zottságban a Szovjetuniót képviselik Alexander Aniszimov, a moszkvai Ze­neművészeti Főiskola professzora végzi a kulturális előkészítő munkát, Viktor Hmara a szovjet ifjúság an­tifasiszta bizottságának kiküldöttje pe­dig az előkészítés egyéb munkáját. Az Új Világ munkatársa beszélgetett Aniszimov professzorral, aki a követ­kezőket mondotta a szovjet ifjúság előkészületeiről: — A szovjet ifjúság a Komszomol vezetése alatt nagy lelkesedéssel ké­szül a budapesti Fesztiválra és a má­sodik ifjúsági világkongresszusra. Még nem kaptunk pontos jelentést arról, hogy hány műkedvelő kör, hány zene-, ének- és tánckar érke­zik Budapestre, de annyi már bizo­nyos, hogy Moszkva, Leningrád és Szverdlovszk dolgozó ifjúsága jelen­tős számban képviselteti magát a bu­dapesti Fesztiválon. Eljön Budapestre a moszkvai Sztá­­lin-autógyár ifjúmunkás énekkara és ugyancsak Moszkvából érke­zik egy nagylétszámú zenekar, amelynek tagjai népi hangszere­ken játszanak. Leningrád egy nagy harmonika-zenekart küld, Szverdlovszk ifjúságát pedig a nagy iparváros kiváló táncegyüt­tese képviseli.­­ A zene-, ének- és táncegyütte­seken kívül, nagyon sok szólistát küld a szovjet ifjúság a budapesti Fesz­tiválra. A Zeneművészeti Főiskolák legkitűnőbb fiatal növendékei, éneke­sek, hegedűsök, zongoristák, táncosok jönnek Budapestre, hogy bemutas­sák a baráti magyar népnek és a világ ifjúsága képviselőinek művé­szetüket. Külön érdekessége lesz a buda­pesti Fesztiválnak a Moszkvai Nagyszínház fiatal balettáncosai­­ból összeállított balettkar ven­dégszereplése. — Az egész Szovjetúnió területén — folytatta nyilatkozatát An­szimov professzor — már hónapok óta foly­nak az előkészületek. Kultúrversenye­­ken válogatják ki az egyes köztársa­ságok legkiválóbb fiatal művészeit. Minden szövetséges köztársaságból 3­1 szólóművész, énekes, táncos, vagy zenész jön Budapestre. Jelen­tősen kiveszi részét a budapesti Fesz­tiválból a szovjet filmművészet is. A szovjet ifjúsági küldöttség elhozza magával az Ifjú Gárdát, a Sztálin­grádi csatát, a legújabb Lenin-filmet, a moszkvai május 1-i ünnepélyekről készült filmet, a Komszomol XI. kongresszusáról készített dokument­filmet és ismét bemutatjuk a Szibé­riai rapszódiát is. — Kiváló szovjet művészek szere­pelnek a bírálóbizottság tagjai kö­zött David Ojsztr­ah és Lev Oborin, akik olyan nagy sikerrel szerepeltek Magyarországon a Szov­jet Kultúra hónapja során, továbbá Karalupov és Orvid profesz­­szor, a moszkvai Zeneművészeti Fő­iskola helyettes igazgatója és jóma­gam is tagja vagyok a bírálóbizott­ságnak. Eljön Budapestre Kondra­­s­i­n , a fiatal Sztálin-díjas karmester, aki a szimfonikus zenekart vezényli majd. A volt Úttörő Központban, a VTT propagandaosztályának Vilma király­nő­ úti székházában találtuk meg a szovjet ifjúság másik előreküldött képviselőjét, Viktor Vasziljevics Hmarát, a szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának tagját. — Már januárban megindult az egész Szovjetúnió területén — mon­dotta Viktor Hmara — a budapesti Fesztivál és kongresszus előkészítő munkája. A szovjet ifjúság tisztá­ban van azzal, hogy a Fesztivál nem cél, hanem eszköz arra, hogy egybeforrasszuk az egész világ ifjúságát a békéért és a szabad­ságért megindított harcban. Ez az eszme, a békéért és szabadsá­gért folytatandó küzdelem vezeti a Komszomolt és az egész szovjet ifjú­ságot. És ennek az eszmének jegyé­ben jönnek Budapestre a szovjet ifjak. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség, a Fesztivál, a budapesti kongresszus céljait, minden szövetsé­ges köztársaságunkban egy-egy, az illető nép nyelvén írt könyv alakjá­ban terjesztettük az ifjúság körében. A Szovjetúnióban több mint harminc nagy ifjúsági lap jelenik meg és ezek már hónapok óta rendszeresen fog­lalkoznak a Fesztivál és a budapesti kongresszus kérdéseivel. — Májusban és júniusban tetőfoká­ra hágott az előkészítő munka. Min­den köztársaságban, minden nagy központi városban nagygyűléseket, kultúrversenyeket rendeztünk, hogy kiválogassuk a szovjet ifjúság ki­küldötteit. Július első vasárnapján Moszkvában, a Gorkij-parkban nagy­sikerű ifjúsági napot rendeztünk, amelyen több mint százezer moszkvai ifjú és leány vett részt. Ezen a na­pon a Gorkij-parkban számtalan gyű­lés, kultúrbemutató volt, de hasonló ifjúsági esték voltak ezen a napon Moszkva különböző üzemi kultúrpa­lotáiban, így a Kaliber-gyárban, a Nehézen fő kombinátban, ahol a kul­túrműsorban a gyár műkedvelőin kí­vül magyar, bolgár és csehszlovákok is felléptek­— Sztálingrádban, az Ural köz­ponti városaiban, a Balti-tengeri vá­rosokban és mindenütt a Szovjetúnió egész területén hasonló ünnepségek­kel készítettük elő a budapesti ta­lálkozót. Én magam is részt vettem több ilyen összejövetelen és egyik leg­érdekesebb élményem az Uralban fekvő Kizel városhoz fűz. Ebben a bányavárosban az ünnepség során felolvasták a pécsi bányászfőis­­kolások levelét, amelyet a szovjet bányászdiákokhoz intéztek és amelyben leírták, milyen csodálatosan megváltozott a magyar ifjúság élete a felszabadulás óta. Óriási sikere volt a levélnek, külö­nösen, amikor a 3 éves tervről, a SZÍT munkájáról írtak. A kizeli bányászdiákok elhatározták, hogy a legszorosabb kapcsolatot teremtik meg magyar diáktársaikkal, részle­tesen megírják nekik, milyen mód­szerekkel tanulnak a kizeli bányász­technikumban, elküldik a bányász­­iskola felszereléséről készített fény­­képsorozatot, hogy a magyar diákok a maguk javára használhassák a ki­zeli tapasztalatokat. Ez az emlékem csak egy apróság abból a hatalmas élménycsokorból, amelyet a szovjet ifjúság előkészületei nyújtanak, de jellemző emlék, mert mutatja, hogy mennyire közel hozza egymáshoz a világ ifjúságát a budapesti találkozó.­­ Hatszáznegyven szovjet ifjú és lány képviseli a Szovjetúnió fiatalságát a budapesti találkozón, ezeknek kilenc­­ven százaléka a Komszomol tagja. Művészeinken és nagyszerű sport­embereinken kívül — több mint száz­főnyi versenyzőcsoporttal vesz részt a Szovjetúnió a Főiskolai Világbaj­nokságon — eljönnek a legkitű­nőbb ifjú élmunkások, a sztaha­novisták, a Sztálin-díjasok Hat­­száznegyven szovjet fiatalembert kiáltja Budapestről világgá a szov­jet ifjúság nevében, hogy az egész világ demokratikus ifjúságával kar­öltve küzd a békéért, a népek sza­badságáért, küzd az elnyomás, a kizsákmányolás, a reakció, a háborús uszítók ellen. Ifjúságunk szavát meg kell hallania mindenkinek, barátnak és ellenségnek egyaránt. Tudomásul kell venniük, hogy az egész haladó ifjúságot egy cél vezeti és irányítja: küzdünk a békéért, küzdünk az em­beriség boldog jövendőjéért, így várják az Egyesült Izzó fiataljai a szovjet fiatalokat Aránylag csendesen zúgnak a gépek az Egyesült Izzó gépgyártó műhelyé­ben, mikor a gyár SzIT csoportjának titkárával belépünk a terembe. Nem azért zúgnak csendesen, mintha itt nem folyna lázas munka, hanem mert a vil­lanymotorok aránylag kisebb zajt csap­nak. Nem messze a bejárattól dolgozik Trompos Béla. Vékony, élénkszemű fiatalember, őt keressük, mert ő ké­szítette az üzemben a legszebb ajándé­kot a Világifjúsági Találkozóra Buda­­pe­tre érkező szovjet fiatalok számára. Egyéni ajándék, amit ő csinált. Az üzemben egyre terjed az a mozgalom, amelyik az üzemi felajánláson kívül egyéni ajándékokkal szeretne kedves­kedni a világ különböző tájairól Ma­gyarországra jövő demokratikus­­ tanú­ságnak, hogy ezeken az ajándékokon keresztül, ha lehet még jobban össze­kapcsolja a világ ifjúságát. Trompos Béla gyönyörű kis rézkosa­rat c­inált, benne rézből készült három rózsával, és a kosár fogantyúján a le­nini Komszomol jelvényével. Ezt az ajándékot egy komszomolistának szán­ja Trompos Béla. — Meg akartam mutatni ezzel a kis ajándékkal is — mondja —, hogy a ma­gyar ifjúság, amely tanul és lelkesedik a Komszomol példáján, odaadó szeretet­tel fogadja a komszomolistákat. Azt sze­retném, hogy ahol majd meglátják a mi munkánkat, mindenütt emlékezzenek ránk. Míg ezeket mondja, addig is dolgozik. Egyetlen percet sem akar elvonni a termeléstől. Mikor tovább megyünk, a SzIT titkár külön is megjegyzi, hogy „az egyik legdolgosabb szilista Trom­­pos, aki minden mozgalomból kiveszi részét.“ A Világifjúsági Találkozó különben újabb lendületet adott a brigádmozga­lomnak is. Egyre-mára alakulnak új brigádok, melyek a kongresszusra ajánl­ják fel munkájukat. Ezeknek a brigá­doknak többsége a nagy találkozó után is együtt marad és a jövőben brigádban fog dolgozni. így mondják ezt az Egyesült Izzó új brigádjának tagjai: Somogyi László, Beiczer Géza, Lőrinczi Ferenc, s így érzi az a hat fiatal lány is, aki az Aucion rádiócsőszerelést most már bri­gádban végzi: Ferenczi Ilona, Piros Klári, Grács Júlia, Végh Mária és Kiss Vera. Természetesen nemcsak egyéni fel­ajánlások vannak az Egyesült Izzóban, hanem igen sok a kollektív felajánlás is. ,A fiatalok húsz darab bronz Szabad­ságszobor másolatot osztanak szét az idejövő delegátusok között, s elvállal­ták, hogy megcsinálják a szovjet, an­gol, francia, csehszlovák és német kül­döttségek dekorációit. Egyes műhelyek és üzemek még kü­lön is felajánlották munkájukat. Az üzemműhely fiataljai például hatalmas, kivilágítható ötágú csillagot készítenek a Világifjúsági Találkozó irodájának homlokzatára, a sportolók pedig két gyönyörű serleget ajándékoznak majd a hozzánk érkező szovjet sportolóknak. Az üzem fiataljai legnagyobb öröm­mel a komszomolistákat várják, örül­nek, hogy végre közvetlen, személyes kapcsolatba léphetnek velük, és közvet­lenül vehetik át tőlük nagyszerű tapasz­talataikat. (Folytatás a 2-es oldalon)

Next