Uj Világ, 1951. december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1951-08-30 / 35. szám
4 Parasztküldő Hevil a Szovjetunióban A szovjet emberek mindenütt forró szeretettel és szíves vendéglátással fogadták a magyar parasztküldöttséget. A küldöttség egyik csoportját, amelyet Dögei Imre, az országgyűlés elnöke vezetett, Zesztafoni grúz város pályaudvarán a lakosság kitörd örömmel, hosszantartó tapssal üdvözli Borkóstoló Grúziában. — Julietta Granidze kolhozparasztasszony a kertjében földbeásott agyaghordó,ból meriti a bort, hogy megkínálja vendégeit Pereg a dob, száll az ősi ének. — A dagesztáni Sztálin-kolhoz énekese a magyar vendégeket a hó lakoma közben szórakoztatja A Sztavropol-vidéki Sarkcsillag-kolhoznak valóságos kiállítása van már a kolhozparasztok motorkerékpárjaiból. Küldötteink próbálgatják a kitűnő szovjet gyártmányú gépeket Munkavédelmi újítások A Szovjetunióban igen nagy gondot fordítanak a dolgozók egészségének és testi épségének védelmére. Azokban az üzemekben például, ahol gyapotfonalat dolgoznak fel, a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának állandóan egyenletesnek kell lennie. A mérnökök megállapították, hogy a szövés gyártási folyamatához a hőmérséklet kellő foka 22—25 celzius, a levegő nedvességtartalma pedig 70—75 százalék, ami egészségi szempontból is megfelelő, a szövőgyárakban tehát önműködő ventillációs nedvességadagolással biztosítják e két tényező állandóságát. Az ivanovói gyárak kollektívái azzal tökéletesítették ezt a berendezést, hogy a légcsatorna nyílását mintegy 40—60 milliméteresre készítették, ezen a szűk nyíláson át a légsugár egyenes szögben a legrövidebb úton jut, be a munkahelyre. Nagy érdeklődést váltott ki a legújabb önműködő szabályozású légnyomásos nedvességadagoló. Alkalmazásával az egyik ivanovói szövőgyár évi 20.000 rubeles megtakarítást is elért, mert csökkent az áramfogyasztás, fokozódott a ventillációs berendezés teljesítőképessége és fele annyi személyzet szükséges a kezeléséhez. Értékesnek bizonyult az a javaslat is, hogy a szűrökben lévő gyapjúszövetet pamutszövettel pótolják, gazdaságosabb is, olcsóbb is és az ilyen szűrőn áthaladó levegő tökéletesen megtisztul. A textilgyárak gépeire szerelhető több , új védőberendezést dolgoztak ki. Folyik a kutatás a különleges porvédő, tűzálló és vízhatlan ruházathoz alkalmas szövetek, valamint olyan telítő anyagok után, amelyeknek fokozottan megvan az ilyen védőképességük. Az eddig elkészült új szövetekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy az új szövet a levegőben úszó legfinomabb porszemet sem bocsátja át. Több üzemben a védőruhákat máris azúj tűzálló szövetekből készítik, amelyek tartósságban nem maradnak el a vitorlavászon mögött, nem gyulladnak meg és nem izzanak át, tehát tökéletesen védik a munkásokat a szétfröccsenő izzó fémektől. Az új anyagból varrt egyujjas kesztyűk kétszerannyi ideig tartanak, mint a vitorlavászonból és négyszer annyi ideig, mint a pamutból készült kesztyűk. A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma most gyártatja le nagyobb tételben az új anyagokat, hogy kipróbálásukra az idén sor kerülhessen a nagyipari üzemekben. Szőlőédellégű egres A szovjet kormány ez év tavaszán Sztálin-díjjal tüntette ki Mária Pavlovát, aki a zamatos bogyójú egres nemesítésével kitűnő eredményeket ért el. A most 58 éves Pavlova évtizedeket áldozott annak a célnak elérésére, hogy az egres ízét még édesebbé tegye, összegyűjtötte a Moszkva környékén, a Volga mentén és Szibériában termő legkiválóbb egres-típusokat, hogy azokon végezze kísérleteit. Ezeknek során Micsurin útmutatását követte és akülönböző vidékekről származó gyümölcstípusok keresztezésével igyekezett olyan egresfajtát kitenyészteni, amelynek 14—15 százalékos cukortartalma messze túlszárnyalja az eddig ismert hazai s külfödi típusokét. A Pavlova által 10 kísérleti év alatt kitenyésztett egresfajtákat fel is vették az állami gyümölcskultúrák sorába és azóta a kolhozok és dolgozó parasztok majorságában is az új típusok nevelésével foglalkoznak. Legjobb eredményét a „Moszkvai szőlő"-nek elnevezett típussal érte el Pavlova, amelynek bogyóit alig lehet a szőlőétől megkülönböztetni. Technika a sport szolgálatában Érdekes fényképgyűjtemény van a Szovjetunió Állami Testnevelési Tudományos Kutatóintézetének könyvtárában. A képek sötétek, a rajtuk látható sportoló alakoknak csak körvonalait lehet kivenni, s a képek sötét síkját szaggatott, fehér vonalak szelik át. A Szovjetunióban új módszer született, amelynek segítségével részletről - részletre meg lehet örökíteni a versenyzők mozgásét A képeket sötétben vagy félhomályban veszik fel oly módon, hogy a versenyzők testrészeire, például lábra, térdre, kézre, fejre apró villanyrémpocskékat erősítenek. A felvételt nem túl rövid ideig exponálják, úgy, hogy a versenyző agy felvétel tartama alatt elvégezhessen egy mozdulatot (például a futó megtehessen egy-két lépést a magasugró agy ugrást). Felvétel közben a fényképezőgép lencséje előtt tárcsa forog, amely hol eltakarja a fényt a gép alól, hol szabaddá teszi a fény útját A mozgó lámpácskák útvonala ilyenformán szaggatott vonalak alakjában jelenik meg a képen. S a szaggatott vonalak egyes szakaszai nem egyformák, annál hosszabbak, minél nagyobb utat tett meg a lámpácska a forgó tárcsa agy-agy „világos pillanata" alatt, tehát minél gyorsabb mozgást végzett a lémpácskával felszerelt testrész. Ilyen módon ezekből a titokzatos szaggatott vonalakból pontosan ki lehet olvasni a versenyzők testrészeinek mozgásét, a mozgás irányát és sebességét. ÚJVILÁG Csütörtök, 1951 augusztus 30. fl TUDOMVIK Alig két és fél éve, 1949 elején, robbanások rázták meg a levegőt a moszkvai Lenin-hegyen. A fagyott talaj első köbméterei repültek levegőbe. Megkezdődtek az új moszkvai egyetem alapozási munkálatai... Ma már teljes, lenyűgöző pompájukban bontakoznak ki itt a gránitba, márványba és kerámiába burkolt óriási épülettömbök, a világ legnagyobb, legkorszerűbb egyetemének körvonalai. A hatalmas kúszó- és toronydaruk már a tizedik, huszadik, huszonötödik emeleten járnak, miközben az előadótermek, dolgozószobák, laboratóriumok százaiban, a lakások ezreiben percnyi fennakadás nélkül, pontosan kidolgozott tervek szerint végzik az utolsó simításokat. Az alsó emeletek helyiségei már készen, berendezve várják a tudósokat és diákokat. Naponta három-négyszáz vasúti kocsira való építkezési anyag és berendezési tárgy özönlik ide. Negyvennyolc minisztérium sokszáz üzemében dolgoznak az új egyetem számára szükséges berendezések, készülékek, műszerek elkészítésén. Felhőkarcolók sziklát alap nélkül Már az alapozási munkálatoknál alkalmazták az első merész újítást a szovjet építészek. Amíg a nevyorki felhőkarcolók a vékony földréteg alatt húzódó sziklarétegre épültek, addig a moszkvai egyetem helyén eszközölt mélyfúrások során beigazolódott, hogy a Lenin-hegy földjének felszíne alatt 100 méter mélyen van a tömör sziklaalap. Ilyen mély alapárkok megásásához több millió köbméter földet kellett volna kiemelni. A Lenin-hegyen a számítások eredményeképen 16 méter mély alapárkot készítettek, 30.000 vagon földet emeltek ki. A kiemelt föld súlya megközelíti az egész építmény súlyát. Ilyen mély alapozással az épület már nem „merülhet el”, súlya miatt nem következhetik be talajsüllyedés. Sehol a világon nem volt még rá példa, hogy ilyen épületóriásokat ne egyenesen a sziklatalajra építettek volna. Amikor eldöntötték, hogy melyik tanszékek költöznek a Lenin-hegyre, s melyek maradnak a Kreml közelében lévő Mohovaja-utcában, elsősorban azt a szempontot vették figyelembe, hogy a tudományos kísérleti munkát végző tanszékek számára kell a helyet biztosítani. Ilyenek például a fizikai, kémiai, biológiai tanszékek. Beeken kívül még a talajbiológiai, földrajzi és geológiai kar költözik át az új épületbe. Akadálynak látszott a felhőkarcolószerű, magas építkezés, mert a pontos és rendkívül érzékeny műszereket károsan befolyásolja az épület magassága: minél magasabbra nyúlik ugyanis az épület, szélben annál erősebb a falak kilengése. Még az olyan parányi kilengések is, amelyeket az ember nem képes érzékelni, jelentősek a finom érzékenységű műszerek szempontjából. Ezért helyezik el ezeket a kísérleti tanszékeket a tudományos kutatóintézetekkel együtt a földszinten és az alsó emeleteken. A felső emeleteken lesznek a diákok lakószobái. Az épületkolosszusban, amelynek egy részét már az új tanév Gyors ütemben közeledik befejezéséhez a moszkvai állami Lomonoszov egyi magasságában dolgoznak, miközben az ép Az új egyetem hatalmas. Befejeződtek a felvételi vizsgák a szovjet főiskolákon. A vizsgák során a diákok alapos felkészültségről és kitűnő képességeikről tettek tanúbizonyságot. A moszkvai állami Lomonoszov egyetem 12 tanszékén több mint ötezren vizsgáztak, összesen 355.000 elsőéves hallgatót vettek fel a főiskolákra. Az új tanév szeptember 1-én kezdődik. A kommunizmus gigászi építkezéseinek meggyorsítását célozzák azok az újítások, amelyek e munkálatok során születnek meg. Liszenko és Zserebcov mérnökök újfajta gépet terveztek, amellyel nagyméretű kőtömböket lehet könnyen fel és lerakni. A Sahov, Zselsznov és Lanosz mérnökök által szerkesztett berendezés segítségével egész házakat lehet elszállítani az elárasztásra kerülő területekről. Szobrot kap az Ifjú Gárda Krasznodonban. Több mint négy éve dolgoznak a 11 méter magas emlékművön Viktor Muhin, Vaszilij Agibalov és Vaszilij Fedcsenko vorosilovgrádi szobrászok. Az emlékmű azt a pillanatot örökíti meg, amikor Oleg Kosevoj és társai esküt tesznek a harci zászlónál, hogy utolsó leheletükig küzdeni fognak a szovjet nép igaz ügyéért. l)j nyomdaipari kombinát építését kezdték el Kalinyingrádban. A Szovjetunió egyik legnagyobb, legkorszerűbben felszerelt nyomdaüzeme lesz, ahol főleg többszínnyomásos folyóiratokat, térképeket, albumokat, művészi reprodukciókat fognak előállítani. Az építkezésre több mint 62 millió rubelt fordítanak. „Párbaj” a lőtéren — ez a szovjet céllövőversenyek egyik legérdekesebb száma. A verseny a következőképen zajlik le: az egymással versenyző két,5—5 főből álló csapat 25 méternyi távolságra a tüzelés helyétől töltetlen puskával lehasal. A versenybíró feladására a versenyzők felugranak és futva igyekeznek a tüzelővonal felé. A vonal elérésénél földre vetik magukat, töltenek és lőnek. Az ellenfelet ábrázoló mellalak 300 méter távolságra van. Minden egyes lövészt ellenőrző bíró figyeli, s amint az egyik csapat egy-egy céltáblája eldől a lövéstől, a bíró a másik csapat ugyanilyen számú céltáblájára célzó lövésznek bejelenti: „Kilőtték!’' Erre a célpontra tehát nem lehet tovább tüzelni. Az a csapat győz, amelyik elsőnek lövi le valamennyi céltáblát. Megismertet az út érdekességeivel Szmirnov, a Lvov-Uzsgorod (Ungvár) közt közlekedő egyik személyvonat kalauza. Szmirnov alaposan tanulmányozta Nyugat-Ukrajna és Kárpátukrajna történetét, gazdasági és kulturális fejlődését és menetközben elmondja az utasoknak, hogy az útbaeső városok. A stujbisevi erőmű építkezési munkálat Többszáz ember munkáját végzi el ez másodpercek alatt vak