Új Világ, 1974. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1974-01-04 / 1. szám

VOL. 3. ÉVF. NO. 1. SZÁM LOS ANGELES 1974. JANUÁR 4. Megjelenik minden pénteken ÁRA 25 CENT Jt T W ^1909 II OOVOIHD A U / U 3AV N10DNI1 ON 9U2 ■ J _____K J U á STIOOH (TWOMSNVNl ■ ■ AZ AMERIKAI MAGYAR CSALÁDOK LAPJA NEW WORLD AMERICAN - HUNGÁRIÁN WEEKLY FAMILY NEWSPAPER Megváltozott szovjet politika Izrael irányában? Az 1967-ben lezajlott hatnapos közép-keleti háború óta nem volt diplomáciai kapcsolat a Szovjetunió és Izrael között. Akkor a kommunista tömb többi állama is csatla­kozott a kapcsolatok megszakításának lépéséhez, kivéve Romániát. Éppen ezért meglepetésként érte a világot az el­múlt héten az a moszkvai bejelentés, hogy ismét felveszik a kapcsolatokat az izraeli kormánnyal, egyelőre konzuli szinten és amennyiben sor kerül az izraeli csapatok vissza­vonására, hajlandók beleegyezni a követcserébe. Ezzel a lépéssel jelentősen megváltozott a közép-keleti helyzet. Az elmúlt években a szovjet politika iránya az volt, hogy az arab államokat Izrael és Amerika ellen fordítsa. Még az októberi közép-keleti háború idején is a szovjet rá­dióállomások szünet nélkül arra szólították fel a harcoktól távolmaradó, vagy pedig bizonyos fokú semlegesség iránt elkötelezettnek mutatkozó arab államokat, hogy vegyenek részt a harcban Izrael ellen. Most történt meg első ízben, hogy a hivatalos szovjet magatartás nem a közép-keleti fe­szültséget mélyíti, hanem a problémák békés rendezéséhez kíván hozzájárulni. Ebben az ügyben Kissinger amerikai külügyminiszter is nyilatkozott, még­pedig igen derűlátóan. Rámutatott, hogy a két nagyhatalom végre valamilyen közös alapról kezdi kezelni a közép-keleti helyzetet. Washington hajlandó együttműködni Moszkvával az itteni béke érdekében, egé­szen addig, míg a kommunisták irányvonala megtartja ezt a pozitív jelleget. “Nyilvánvaló — jelentette ki Kissinger, — hogy egyetlen ország sem lazíthat a föld egyik pontján, míg a másikon a feszültség csökkentését szeretné elérni.” Ilyen körülmények között a genfi béketárgyalásokról bizonyos előrehaladást jelentenek és biztató közeledés mu­tatkozik az izraeli és arab tárgyalófelek között. Igaz, hogy Dayan izraeli védelmi miniszter elfogadhatatlannak minő­sít minden tervet a szuezi térségben tartózkodó katonai erőknek olyan fajta szétválasztására, amely megakadá­lyozná adott esetben a harcok újrafelvételét. A másik olda­lon Khadafy, Líbia katonai kormányának elnöke, szólítja fel az arab államokat éberségre, sőt a nép felkelését köve­teli, amennyiben kormányaik hajlandónak mutatkoznának a békét elfogadni. Szerinte a palesztínai terrorista mozga­lomnak kell vezetnie ezt a harcot. Régóta köztudott, hogy Khadafy az arabok meg nem alkuvó, mindenre elszánt, har­cias szárnyát vezeti, aki Izrael megsemmisítését követeli és nem hajlandó megelégedni az 1967-es határok mögé való visszavonulással. Az Egyesült Államokban a közéletet hónapokon át pocsolyává változtató Watergate-ügy végre-valahára kezd teljesen a háttérbe szorulni. Az amerikai fellebbezési bíró­ság elrendelte a korábban letartóztatott Howard Hunt és Bernard Barker szabadlábra helyezését, mindaddig, míg fellebbezé­si ügyükben döntésre kerül sor. Mind a kormányt, mind a közvéleményt most az energiaválság leküzdése és a helyes gazdálkodás útjának megtalálása foglalkoztatja. Az eddigi intézkedések első eredményei máris mutatkoznak. Hivatalos bejelentés szerint a Los Angeles-i térségben egye­lőre önként megkezdett takarékosság első hetében a villa­mos áramfogyasztás 13 százalékkal esett vissza, ami an­nak a jele, hogy a lakosság komolyan vette a felszólítást. William Simon energiaügyi főnök bejelentette, hogy a ben­zin adagolása ügyében megtették a szükséges lépéseket és elkészítették az utalványokat. A terv szerint nagy általá­nosságban havi 35 gallon gazolint utalnának ki minden 18­ éven felüli, vezetői jogosítvánnyal rendelkező személy­nek. A még ezen felül szükséges mennyiséget a szabad piacon kellene megvásárolni. Simon ennek ellenére bízik ab­ban, hogy az adagolás bevezetésére nem kerül sor. Európában sem fenékig tejfel az élet és úgy hírlik, hogy az öreg kontinens igen súlyos gondokkal vág neki az új évnek. Anglia és Olaszország 3 milliárd dolláros segélyt kér a nyugat-európai gazdasági közösségtől. A megszava­zásnak ellenzői vannak. Londonból a szénbányászokkal fo­lyó tárgyalások kudarcát jelentik. A spanyol lapok a fran­ciákat vádolják, hogy a miniszterelnök ellen elkövetett me­rényletet támogatták és a baszk nemzetiségű merénylőknek védelmet nyújtanak. Emiatt a baszkok részére lezárták a francia-spanyol határt. SZ. L. A hét • AZ 55 MÉRFÖLDES gépkocsisebesség január el­sején életbe lépett Kalifor­niában. Az országúti rend­őrség figyelmezteti a vezető­ket, hogy az új intézkedés be­tartását a legszigorúbban ellenőrzik. • NÉMETORSZÁGBAN arab terroristák után kutat­nak, akik légvédelmi rakéta­fegyvert csempésztek ki a Szovjetunióból, hogy azt iz­raeli repülőgépek ellen hasz­nálják. A fegyver állítólag diplomáciai csomagban ér­kezett Belgiumba és onnan csempészték N­yugat-N­émet­­országba. • NYOLCVANADIK szü­letésnapján Mao Cse-tung­­ról nem sokat lehetett halla­ni Kínában. Tanítása azon­ban változatlanul érvényben van. Az egyik lap idézte azt a megállapítását, hogy a kí­nai nép barátságosan akar együttműködni más orszá­gokkal és ki akarja terjesz­teni nemzetközi gazdasági kapcsolatait. • A POSTAI díjszabá­sok január 5-re tervezett emelését elhalasztották az Egyesült Államokban. Az el­­sőosztályú levél díjának 8 centes alapára csupán már­cius 2-án emelkedik fel 10 centre. • A POLGÁRI VÉDE­LEM megszervezésének kam­pánya folyik a Szovjetunió­ban. Eddig nem volt rá pél­da, hogy ebbe a munkába nyíltan bevonjanak szerveze­teket, valamint a sajtó, a rá­dió és a televízió képviselőit. Mindez annak a jele, hogy ennek a jelenlegi körülmé­nyek között rendkívüli jelen­tőséget tulajdonítanak. Nem lehet azt mondani, hogy a “polgári védelmi” intézke­déseknek kizárólag a háború esetére való előkészülés jel­lege lenne. Sokkal valószí­nűbb, hogy az intézkedése­ket bizonyos tapasztalható belső nyugtalanság váltotta ki. A szovjet földművelés­ügyi minisztérium egyik ve­zető tisztviselője cáfolta azo­kat a híreket, amelyek sze­rint a moszkvai kormány az úgynevezett szocialista ter­melőszövetkezetek fokozatos felszámolására készül. Pol­­yánszky elnök ugyanakkor a határon túlra küldött üzene­tet és biztosította a Szovjet­unió szövetségeseit, hogy ezentúl is megkapnak min­den szükséges védelmet és­­támogatást.. Párizsban megjelent Szolzsenyicin leleplező könyve Pár hónappal ezelőtt megírtuk, hogy Alexander Szol­zsenyicin Nobel-díjas szovjet író, akit az emberi jogokért való bátor kiállása miatt hazájában állandóan üldöznek, bejelentette: a körülmények kényszerítő hatására le­leplező írást hoz nyilvánosságra a szovjet titkos­rendőrség munkájáról és a kényszermunkatáborokban uralkodó em­bertelen állapotokról. A könyv most jelent meg Párizsban, orosz nyelven, a YMCA Press kiadásában. A címe: “Arkhi­­pelag GULAG”, vagyis a kényszermunkatáboroknak az a láncolata, amit a GULAG nevű állami szerv vezet. Szolzsenyicin a könyv előszavában azt írja, hogy nehéz szívvel tartotta vissza a kéziratot a nyilvánosság elé való bocsátástól évekig. “Elkötelezettségem az élőkkel szemben erősebbnek bizonyult, mint kötelességem a halottak iránt. De most, hogy a kézirat a szovjet állambiztonsági szervek kezére került, nem maradt más választásom.” Alább ezt írja: “Az író, aki hallgat, a hazájában folyó és népe által elkövetett ördögi tettek bűnrészesévé válik.” Leírja, hogy egyik ismerősét, Jelizaveta Voronyesz­­káját, a szovjet titkos rendőség öt évvel ezelőtt letartóz­tatta. Ez az asszony tudott a kéziratok egy példányának hol­létéről. Egészen mostanáig ellenállt, végül is összetört és elmondta, amit kívántak tőle. Amikor ezután szabadon en­gedték, hazament és felakasztotta magát. Az állambizton­sági szervek mindent elkövettek, hogy az írótól megszerez­zék a kézirat további példányait. Egy másolatot azonban sikerült külföldre csempészni és most megjelentetni. Az an­gol, német, svéd és francia nyelvű kiadásra 1974 elején ke­rül sor. • A TENGERÁR szo­katlanul magas emelkedését jósolják az Egyesült Álla­mok atlanti-óceáni partvi­dékén január 8-ára és feb­ruár 7-ére. Ezen a két napon a nap, föld és hold egyvonalú ritka együttállására kerül sor. Ezenkívül a hold ezúttal 1,000 mérföldnél is többel közelebb kerül a földhöz, mint általában szokott. Von­zása emiatt megnő, ami szo­katlanul erős ár­ apály tevé­kenységben nyilvánul majd meg. Ennek során a partok alacsonyabban fekvő részei víz alá kerülhetnek. A nyu­gati partvidéken nem vár­nak jelentős eltérést. A rit­ka együttállásra mindössze­­hússzor került sor az elmúlt 300 év alatt • AMERIKA HANGJA adását nem zavarja többé a Szovjetunió a megkötött egyezmény értelmében. Min­dennek ára van azonban. Amerika Hangja sokkal “enyhébb” műsort sugároz, mint korábban. • DÉL-VIETNAM sok csatát megélt fennsíkján, a kambodzsai határ közelében, súlyos harcok törtek ki az elmúlt héten. Kommunista erők Bu Bong közelében megtámadták a szaigoni kor­mány egyik katonai állomá­sát. . . PÁL PÁPA szokásos üzenetében a tökéletlen em­beri lényről beszélt, amely­nek szüksége van arra, hogy a teljesség tökéletesség és boldogság irányába megte­gye a szükséges lépéseket. • IZMET INONÜ török államférfiú 89 éves korában meghalt. Inonü Kemál Ata­­türknek, a modern török ál­lam megalkotójának közeli barátja volt. Atatürk halá­la után 1938-ban ő lett Tö­rökország köztársasági elnö­ke. Ő készítette elő az első igazán szabad választást 1950-ben és a hidegháború idején az ő vezetésével állott Törökország a nyugat olda­lára. • A GENERAL MO­TORS amerikai gépkocsivál­lalat az energiatakarékosság­gal és az olajhiánnyal kap­csolatosan visszaesett autó­eladások miatt 1974. folya­mán 86,000 munkását bo­csátja el. • MAROKKÓBAN lezu­hant egy belga utasgép. A szerencsétlenségnek 106 ha­lottja van. • SZOCIALISTA kül­döttek érkeztek Nyugat-Eu­­rópából Görögországba, hogy az ottani politikai helyzetet tanulmányozzák. Az athéni katonai kormány udvariasan kitessékelte őket...

Next