Új Világ, 1976 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1976-10-15 / 42. szám

/ Értesítés DR. BRASCH F. JÁNOS,M.D. UROLÓGUS tisztelettel értesíti Los Angeles és környéke magyarságát, hogy orvosi rendelőjét megnyitotta. 7080 Hollywood Blvd., Suite 808 Telefon, Los Angeles, Co., 90028 (213) 462-6309 ELŐFIZETETT MÁR AZ ÚJ VILÁGRA? Értesítés RICHARD E. SCHWEITZER, M.D. Diplomate American Board of Dermatology tisztelettel értesíti páncienseit, hogy 1976. október 1-én új rendelőbe költözött. Új rendelőjének címe: 8820 Wilshire Blvd., Suite: 305 Telefon: Beverly Hills, CA. 90211 (213) 659-7200 Hungarians in America, Vol. 4,1976 The Anniversary Edition of the Biographical Directory (Who's Who) of Professionals of Hungarian Origin will soon reach the presses. Kindly indicate your address change (since 1 973) below. ( (change! ) new entry Name __________________________«--------------------­Profession _________________Univ. Degree----------------------­Address ________________________________________ Zip----------­Send to: HIA, Box 8 FW, Mt. Vernon, NY 10552 A MISSISSIPPITŐL A CSENDES-ÓCEÁNIG AZ ÚJ VILÁG ADJA A LEGNAGYOBB NYILVÁNOSSÁGOT HIRDETŐINEK! Drexler" MAGYAR DELI és SNACK-BAR • "Magyar" szalámi, csabai kolbász, hurka és felvágottak. • Importált magyar tarhonya és kockatészta! • "Magyar" tojásos gyúrt tészta különlegességek. • Importált magyar "Globus" lekvárok, lecsó, szegedi halászlé, "Magyar" savanyúságok nagy választékban. • friss darált mák. Szegedi édes­ nemes és kalocsai erik paprika. • Holland, francia és német sajtkülönlegességek. • Naponta friss kenyér és zsemlye! • MAGYAR BOROK Drexler. HUNGARIAN DELI 7777 Melrose Ave., Los Angeles Telefon: 658-8776 Nyitó specialitásunk: *­­:- MAGYAR SZALÁMI FONTJA $4:00­­:­Nyitva minden nap 9:30-tó! este 6-ig, pénteken este 7-ig, szombaton 10-től 4-ig. — Vasárnap zárva. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket! , ROBI és ÉVA DREXLER INGYEN PARKOLÁS AZ ÜZLET MÖGÖTT! - AZ ÚTVIlAG Könyvosztálya 5017 Melrose Ave., Los Angeles, CA. 90038. Tel. 462-1316 NYITVA NAPONTA D.E. 11-TŐL D.U. 3-IG DR. BÍRÓ BÉLA (VADUZ) Vadi aauzi ce'toi ' többletet! Vaduz megéri azt a kis ár­Honfitársaink nagy több­sége alig tud többet Liech­tenstein hercegségről, mint amennyit a színes prospek­tusok elmondanak: a Rajna mentén Svájc és Ausztria közé ékelődő államocska, mintegy huszonötezer lakos­sal, akik tizenegy helységben élnek. Vaduznak, a főváros­nak négyezernél valamivel több a lakossága. De tudnunk kell még, hogy Liechtenstein 1921 óta alkotmányos monarchia, a herceg és a nép együttes kormányzata alatt, mert a tizenöttagú parlament (Landtag) tagjait titkos sza­vazással a nép választja. Je­lenlegi uralkodó hercege, II. Ferenc József, ezen a nyá­ron töltötte be hetvenedik életévét, mely alkalomból a hercegség lakossága nagy­szabású ünnepségeket rende­zett Vaduzban a rendkívül népszerű herceg és család­ja tiszteletére. Az állam külképviseletét Svájc látja el, pénzegysége is a svájci frank, de posta­szervezete önálló, saját pos­tabélyege van. És mivel a bé­lyeggyűjtők örömére a pos­ta gyakran bocsát ki újabb és újabb bélyegsorozatokat, ez is jelentősen emeli az ál­lami bevételeket. A fő bevé­teli forrás azonban az ide­genforgalom.­ ­ Vaduzban nem lehet vas­úton eljutni. Ausztriából Svájcba Liechtensteinen ke­resztül megállás nélkül fut­nak át a nemzetközi vona­tok, a vasúton utazó turista tehát az ausztriai, vagy svájci határállomásról, au­tóbuszon juthat el Vaduzba. Az autóbuszok sűrűn és gyorsan közlekednek, végál­lomásuk Vaduz központjá­ban van. Buchsból, a svájci határ­­állomásról induló busz a Rajna hídján át éri el Liech­tenstein területét s ott azon­nal szembetűnik a hegyol­dalon emelkedő hercegi vár, az uralkodó hercegnek és családjának lakóhelye. Per­cek múlva, a forgalmas Schaan városkán keresztül­haladva, meg is érkezünk Vaduzba, a városháza mö­götti végállomásra. Bármely évszakban látja meg az idegen turista elő­ször Vaduzt, az első össz­benyomás mindig kellemes, színes és festői. A hangula­tos főutcán zsibong a min­den nemzetbeli turisták jó­kedvű tömege, az üzletekben tolonganak a vevők, a pos­tán és trafikokban pedig sorban állnak a külföldi vendégek a hazai barátok­nak írt, pukkasztó lapokra ragasztandó bélyegekért. Jól megy az éttermeknek, kávéházaknak, cukrászdák­nak és élelmiszerüzleteknek is, amely utóbbiakban — fő­leg a nyári főszezonban — jóval magasabbak az árak, mint máshol, de a turisták azt is szívesen megfizetik. A kis főváros nemcsak gasztronómiai élvezeteket nyújt, hanem szellemieket is, elsősorban művészeti téren. Itt van a világviszonylatban is jelentős Liechtenstein-Ga­­léria, mely a Hercegi Képtár és az Állami Gyűjtemény egyesítése fogtán világhírű festészeti alkotásokat őriz és tár a látogatók elé. Köze­lében van a Landesmuseum is, mely Liechtenstein múlt­jának emlékeit őrzi. Nagyon látogatott a modernül be­rendezett Bélyeg-múzeum is, hiszen a bélyeggyűjtők Eldorádójában vagyunk. Meg kell itt emlékeznünk Vaduz legújabb múzeumáról, a Bíboros-Érsekprímásunk halhatatlan emlékét hirdető Mindszenty­­ Emlékmú­zeumról is, mely immár a város egyik idegenforgal­mi nevezetessége lett. Nincs hiány hangverse­nyekben és kulturális elő­adásokban sem. A “Vaduzer Saal” modern épületében színielőadások és koncertek mellett társadalmi ünnepsé­gek és összejövetelek is he­lyet kapnak. A társadalmi élet élénk. Liechtenstein la­kói tudatában vannak ki­váltságos helyzetüknek, sza­badságuknak és jómódjuk­­adta függetlenségüknek. Jó­­szívűek, barátságosak és se­gítőkészek, de nyugodt ki­egyensúlyozottságuk mellett öntudatosak, rátartiak és büszkék is. Idegent nagyon nehezen engednek be maguk közé. Letelepedési engedélyt hat­vanöt éven aluli férfi és hatvanon aluli nő egyáltalá­ban nem kaphat. A letelepe­dést kérőnek azonfelül is igazolnia kell jövedelmének állandóságát, erkölcsi fedd­hetetlenségét, stb. A külföl­dieket inkább csak mint tu­ristákat látják szívesen, akik pénzt hoznak az anélkül is jómódú államba.­­ A liechtensteiniek jólétét és életörömét tanúsítják a gyakori állami, egyházi és társadalmi ünnepségek is. Festői egy­enruhájú fúvós­­zenekar halad olyankor a felvonulás élén, mögötte lép­kednek a színes népviseletű uszonyok és leányok, majd az öntudatos tartású férfiak, zászlókkal és egyéb jelvé­nyekkel. Itt még őrzik a nép­viseletet, nincs különbség “úr” és “paraszt” között, a polgármesterné öltözete semmiben sem különbözik a városszéli tehenes­ gazdáné öltözetétől. A demokrácia teljes. Űrnapján és egyéb nagy ünnepen az uralkodó herceg és családja is részt vesz a körmeneten. Ott lépkednek a baldachin után, mint egy­szerű polgárok. A trónörö­kösné pedig gyakran látha­tó a vaduzi üzletekben, amint bevásárlásait végzi. Vaduzi üzletekről szólva, egyik legszebb dísztárgy­­áruháznak magyar a tulaj­donosa : Andrássy Géza gróf, aki nemcsak kitűnő üzletem­ber, hanem öntudatos ma­gyar is. A születési rangok­ra egyébként semmit sem adnak a demokratikus vadu­­ziak. Meg kell itt még em­lítenem, hogy az uralkodó herceg unokaöccse, Liech­tenstein Emánuel herceg, folyékonyan beszél magya­rul, mivel anyja magyar grófnő. Gyakori vendége a Mindszenty-múzeumnak, örül, hogy ott magyarul be­szélhet, sőt, ha sok a látoga­tó, megosztja velünk a veze­tés munkáját is.­ ­ Vaduzban nincs koldus, nincs rongyos vagy nélkü­löző ember. Magas az élet­­színvonal, nagy a jómód. A munkanélküliség ismeretlen, sőt az alantasabb fizikai munkát jugoszláv és török vendégmunkások látják el. A nagy nemzetközi turis­­taforgalom folytán nagy a bankok forgalma is. Nyári főidényben mindig hosszú sorok állnak a külföldi pénz­nemeket beváltó pénztárfül­kék előtt és a frankra átvál­tott idegen pénz ott is ma­rad Vaduzban . . . Mint már említettem, az idegenforga­lom egyik fő bevételi forrá­sa az államnak. Persze nemcsak jópénzű és becsületes turisták bo­nyolítják le egyszerű pénz­ügyleteiket Vaduzban, ha­nem ott találnak egymásra a nemzetközi valutasikerek és sötét üzérkedők is a pénz utáni gátlástalan és könyör­telen hajszában. Ez is hozzá­tartozik Vaduz összképéhez.­­ A városban sok a hangu­latos régi ház. Legismertebb köztük a “Rotes Haus” né­ven ismert többszázéves, vö­rösfalú épület. Körülötte re­mekül gondozott szőlőföl­dek termése érik, abból saj­tolják a kitűnő liechtenstei­ni borokat. Nagyszabású és festői Va­duz tájképi környéke is. Kö­rös-körül a magas hegyek csúcsain nyáron is csillog a hó, lenn pedig a széles Raj­­navölgy idillikus legelőivel és szántóföldjeivel a béke és nyugalom légkörét árasztja. A Rajna itt még keskeny, gyorssodrású folyócska, egy­ben határfolyó Svájc és Liechtenstein között. A partja mentén futó töltésről szép kilátás nyílik Vaduzra és a környező tájra.­ ­ Besötétedik. A szórakozó­helyek megtelnek, az idősebb vendégek esznek-isznak, a fiatalok táncolnak, de éjfél körül már lecsendesedik minden. Vaduz nem az éj­szakai mulatozások városa. És éppen ez teszi feledhetet­lenül vonzóvá.

Next