Új Világ, 1993. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Révffy László: A MAGYAR NÓTA KIRÁLY /DANKÓ PISTA - Szatymaz, 1856. június 13 - 1903. március 29.) A sok lehangoló és elkedvetlenítő hazai politikai hírek ellen a legjobb orvosság a zene hallgatása. Beülni kényelmesen egy süppedő fotelba és a hangok szárnyán, feledve mindent, elröppenni egy más világba... A magyar ember egyik legkedvesebb zenefaja a cigányzene. Kinek nem gyűlt még szemébe könny, ha meghallgatott egy szép magyar nótát, melyet a hegedűből csalogatott elő a cigányprímás. Ez a zene, mely megigézett sok királyt és államfőt, egyedülálló a maga nemében. Hercegnők adták szerelmüket a hegedűk művészeinek, mert muzsikájuk szebben hangzott minden szerelmes vallomásnál. Ezek egyike volt Dankó Pista, aki már közel 90 éve halott, de muzsikája ma is elevenen él, nótái feledhetetlenek, pedig alig 45 évet élt. Szülővárosából, a Szeged melletti Szatymazról indult el, mint szurtos cigánygyerek, de művészetével egy márványszobrot muzsikált ki magának, és talán ő az egyedüli ebben a szomorú világban, hogy cigánynak szobrot emeltek szülőhazájában. Muzsikus családból származott. Édesapja a híres Tollas Zsiga zenakarának volt a segédprímása. A pénz, amit a muzsikálásból hazavitt nem volt sok, de amíg élt és hegedült, családja soha nem nélkülözött. A sors különös és kegyetlen ajándéka, hogy apja sem élt sokáig és Dankó Pista már 9 éves korában árván maradt. A halálos ágyán megígérted Erdélyi Nácival, hogy zeneileg nevelni fogja fiát, de rövid fellángoláson kívül nem lett belőle semmi. Nácinak nem volt türelme, Dankó Pista nem igyekezett és így hamar elváltak egymástól. Az apró gyerekben a színház keltette fel érdeklődését és, hogy esténként felüljön ingyen a karzatra, előadás előtt mindig kipucolta a bonviván csizmáját. A megélhetést alkalmi munkákkal és vályogvetéssel kereste meg. Majd több pajtásával együtt alakítottak egy zenekart és annak Ő lett a "malacprímása". Járták a környező tanyákat és muzsikáltak. Lassan rájött, hogy egy este többet tud így megkeresni, mintha egész hónapban venné a vályogot. Minden fillért eltett és eljött az idő, amikor nem kellett többé vályogot vetni, hanem csak muzsikálni lakodalmakban, szüretkor, disznótoros vacsorákon. Ilyen szüreti mulatságon kerültek el Joó Ferenc festő szőlőjébe, ahol megismerte a 17 éves cigánygyerek a 14 éves Ilonát és ebből szövődött egy romantikus szerelem. A szigorú apa hallani sem akart esküvőről, így találkoztak titokban évekig, majd ahogy a szerelmes regényekben van megírva, Dankó Pista 1878. augusztus 20-án megtartotta esküvőjét Joó Ilonkával a kisteleki templomban, miután előzőleg megszöktette a lányt a szülői házból. Nehéz idők köszöntöttek rájuk. Prímásnak még nem volt elsőrangú, zeneszerzőnek csak a hírét hallotta. Pósa Lajos hozta meg életében a fordulatot, amikor mint fiatal újságíró bekerült a Szegedi Napló szerkesztőségébe. Verseket kezdett írni a lapban, melyeket Dankó Pista is olvasott. A verssorokra melódiákat pengetett ki hegedűjén és így született meg az árvíz utáni újjáépülő Szegeden. 1883-ban az első csárdása, melynek akkora sikere lett, hogy rövidesen minden környékbeli cigányzenekar ezt muzsikálta. Pósa Lajos legújabb verse hozta meg az első igazi sikert, amikor megírta Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni című versét. Ez lett az első közös nótájuk, melyet még legalább 200 követett. Kedvenc íróm, Gárdonyi Géza 1888-ban került Szegedre, szintén mint penna-forgató és, amikor először találkozott Dankó Pistával, annyira megszerették egymást, hogy egy életre szóló barátságot kötöttek. Amikor Pósa Lajos elkerült Szegedről, Dankó Pista jóideig nem találta helyét és csak Gárdonyi Géza nógatására kezdett zenét szerezni mások által írt versekre. Két híres nótáját - Eltörött a hegedűm és Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom - verseit Békefi Antal és Pap Zoltán írták. De Pósa Lajost nem tudta felejteni és annak tanácsára daltársulatot szervezett és azzal járta az országot. Anyagilag kifizetővé vált, de egészségi állapotát aláásta. Hazai körútján a magyar dalnak szerez diadalt. Vendégszereplésre meghívják Szentpétervárra, Moszkvába, Belgrádba. 1893-ban ünnepli 10 éves zeneszerzői jubileumát és ennek emlékére kiadják Száz Dal címen addigi daltermésének gyűjteményét. Magyarország 1000 éves fennállásának ünnepén társulatával a budapesti Ősbudavár Vendéglőben ríkatja meg a vendégeket csodálatos muzsikájával. Elmegy Nagyváradra még ebben az évben és megismerkedik Ady Endrével is. Sajnos apjától örökölt tüdőbaja súlyos lesz és ezért barátai anyagilag segítik, hogy elmehessen gyógyulásra San Remoba, ahol pár hónapot tölt el. Még elmegy Konstantinápolyba és Berlinbe, de ereje fogytán van. Búcsúkörútra indul az országban és közben megzenésíti a bús és víg dalok egész tömegét. Utolsó körútján, 1902-ben kiesik vonója kezéből. A hazai írók, újságírók gyűjtést indítanak, hogy megmentsék gyógykezeléssel a súlyos beteg Dankó Pistát. Felejthetetlenek akkor leírt szavai, melyek így hangzanak: "Akár jobban leszek, akár rosszabbul, búcsúzzunk... Aztán kiki emlékezzék egymásról szeretettel, híven holta napjáig. Én még azon túl is... Dankó Pista". Ereje lassan elhagyja és 1902 júniusában már felkelni sem tud betegágyából. Csak szenved 1903. március 29-reggeléig, aztán meghal. A budai lakásból két nappal később szállítják a Nyugati pályaudvarra, hogy utolsó útjára hazatérjen Szegedre. Budapesten a művészek és írók nevében Herczeg Ferenc búcsúztatja, majd megindul a gyászmenet az érckoporsó után és 500 cigány hegedűjén sír fel, hogy Most van a Nap lemenőben és az Eltörött a hegedűm című nóták. Amíg húzzák a nótát, a jelenlévő híres cigányprímások szeméből hullnak a könnyek. Ott van Kóczné Antal, Banda Marci, Radics Béla. Amikor Szegedre befutott a gyászvonat, hatalmas tömeg várja a koporsót. Pósa Lajos és Tömörkény István mondta a búcsúbeszédet és akkor említette meg először Pósa, hogy állítsanak szobort a város híres szülöttjének. A tervből 1912- ben lett valóság és Margó Ede szobrászművész alkotását a szegedi Tisza parton avatták fel. Pósa Lajos mondta az avatóbeszédet, bár akkor már nagybeteg volt. Gyönyörű beszédéből idézzünk pár mondatot: "Olyan voltál, mint a madár. Isten sugallatára daloltál. Gyönyörű nótáid ide zarándokolnak az ország minden tájékáról. Igaz magyar költő voltál. A régi hagyományoktól megihletett, nemzeti lélektől leplezett magyar dalköltészetnek aranyfonalát tovább szőtted, borongattad, varázsoltál belőle egy egész dalbirodalmat, amelynek te lettél aranypalástos fejedelme, Te szegény, kopott cigányfiú." Ady Endre sem feledkezett meg nagy barátjáról és így versel róla Dankó című versében: Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten, Akinak a lelke elvágyódik innen, Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya, Akinek a lelke magyar földön árva, Megmenti, megtartja a te magyar lelked, A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed, A te duhajságod, a te kacagásod... Visszaadtál nekem egy vesztett világot... Dankó Pista életéről film is készült 1940-ben és a főszerepet Jávor Pál játszotta, Simor Erzsi, Mihályfi Béla, Szakáts Miklós, Rózsahegyi Kálmán szereplésével. Családunkban két zeneszerző volt, Révffy Géza és Dr. Révffy Lajos. Amikor néha családi látogatáskor ott ültem közelükben, tátott szájjal hallgattam elbeszéléseiket, többek között Dankó Pistáról is. Ha jó kedvük volt, elővették hegedűjüket és játszották a szebbnél szebb magyar nótákat. Szerzeményeikből kettőt ma is játszik a cigány. Az egyik Hogyha ír majd Édesanyám, a másik Holló lovam lábnyomát... Kedvenc Dankó Pista nótám, melyet Édesapámtól tanultam és énekelte otthon, ha jó kedve volt: - Madár vígan dalolva lombos ágon... 1993. január 1. -.........................új — JAY TRAVEL SERVICE ^ ^ ^ ^ ^ *1» ^ ^ (Tv fl* fl» ^R ^R (213) 937-0976 Fax: (213) 937-6573 6010 Wilshire Blvd. Suite 405. Los Angeles, CA 90036 *** Los Angeles-Budapest $570 Los Angeles-Budapest one way $430 Budapest-Los Angeles $820 Los Angelesből Nyugat-Európa összes városába $498 Package-k Mexikóba, Hawaiira. Körutazások Európában. Cruise-ok. Hotel- és kocsifoglalás a világ összes pontján. Kérjék Ilonát! Preventive Medicine Általános praxis Megbízhatóság * Sok éves tapasztalat 12732 Washington Blvd. Suite D. Los Angeles, CA 90066 Telephone: (310) 822-4614; Fax: (310) 822-0045, By appointment = A KDNP a földtörvényről (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége és parlamenti frakciója azon a véleményen van, hogy a megalkotandó földtörvényben úgy kell rendelkezni: a termőföld ne kerülhessen gazdasági társaságok, így például részvénytársaságok, kft.-k tulajdonába. Éppen ezért a kereszténydemokraták - tekintettel arra, hogy az új földtörvény megalkotása a közeljövőben nem várható - szükségesnek látják, hogy a jelenleg érvényben lévő, földről szóló jogszabályok módosításával a már létrejött üzletkötéseket is felül lehessen vizsgálni. A KDNP vezető testületei a napokban tekintették át a földtörvénnyel, valamint a mezőgazdasági átalakulással összefüggő kérdéseket. Az ezzel kapcsolatos előterjesztést december 19-i ülésén a párt intézőbizottsága is megvitatja. z Jad Vasem-díjasok Egyre erősebbek azok a szellemi és politikai hangok, amelyek az 1944- es véres események megismétlődését reális veszéllyé teszik - mondta Gadó György országgyűlési képviselő az Auschwitz Alapítvány pénteken, az Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének székházában megtartott közgyűlésén. Mint elmondta, új magyar tagokkal bővült a Jad Vasem-díjjal kitüntetettek köre - akiket igazaknak neveznek. Köztük posztumusz díjat kapott október 4-én Antal János, az újpesti szalézi rendház főnöke is, aki a vészterhes időkben rendházában zsidó gyerekeket bújtatott. Bátorság díjjal tüntették ki Jászai Ferenc nyugállományú ezredest, aki a budapesti gettó felrobbantását akadályozta meg. Dr. Szita Szabolcs, az Auschwitz Alapítvány dokumentációs központjának történésze beszámolójában elmondta: a központ célja, hogy a fellelhető iratokat összegyűjtsék és tudományosan feldolgozzák. Példa előttük a hasonló osztrák intézet, ahol számítógépen tárolják az adatokat és dokumentumokat, és ezek bárki számára hozzáférhetőek. Beszámolójában elmondta: 1992 májusára elkészült a Budapesti embermentők című dokumentum, amely hosszú kutatómunka eredménye. Terveik közt szerepel az 1945 és 1947 közötti sajtó feldolgozása a háború alatti embermentési tevékenység szempontjából, ugyanis közvetlenül a háború után a témáról rengeteg cikk jelent meg, ami jelentős forrása lehet munkájuknak. A gyűlés során Vértes István bejelentette: alapítványt hozott létre azok megsegítésére, akik Jad Vasemdíjat kaptak, és hátrányos szociális körülmények között élnek. Az alapítványt támogatja a Zsidó hitközségek Szövetsége, az Antifasiszták Szövetsége, valamint a Zsidó-Keresztény Társaság. A közgyűlés végén javaslatot tettek a Jad Vasém magyar szekciójának megalapítására, mert ezzel is segíteni kívánják a még ismeretlen embermentők felkutatását. (dobos) EGY HÓNAPON ÁT szünetelteti teljes körű tevékenységét a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház több osztálya. A gazdálkodási nehézségekkel küszködő intézmény nyolc osztályát érinti az intézkedés. Az ezerötszáz ágyból 250-et nem használnak ebben az időben, ami az évi kilencszázmillió forintból gazdálkodó megyei kórháznak négymillió forint megtakarítást jelent. A karácsonyi ünnepek miatti alacsonyabb forgalom teszi lehetővé, hogy a kórház „összébb húzódjon". A gyulaiak az egy hónapos tevékenységcsökkentést a szakemberek továbbképzésére és az épületek felújítására is felhasználják.