Újítók Lapja, 1967 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1967-01-10 / 1. szám
AZ ÉRTÉKELEMZÉS, A KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS ÚJ MÓDSZERE Újítás és értékelemzés Az új esztendőt, úgy gondoljuk, azzal kezdhetjük a legméltóbban, ha iparunk műszaki és gazdasági vezetői, a termelésben dolgozók, az újítók és feltalálók részére közreadunk egy hazánkban még alig ismert új költségcsökkentési módszert. A módszer legjobb hazai ismerője, Temesszentandrási Guidó, az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki igazgatója az értékelemzés elvét és eljárását az ózdi újítók előtt több előadásban ismertette. Az alábbiakban előadásának rövid kivonatát adjuk közre, hogy az értékelemzés új módszerére ráirányítsuk a figyelmet. Lapunk következő számában a módszert konkrét példákkal is szemléltetjük. (A szerk.) Még ma is túl kevés az az idő és szellemi erőfeszítés, amit termékeink értékének növelésére, vagyis gazdaságosabb előállítására fordítunk. Mi is történik például akkor, amikor egy új termék gyártására ráállunk? Mindenki megkapja a neki szóló utasítást: — a tervező a kifogástalan műszaki megoldásra, — a beszerző a szükséges anyagok határidős biztosítására, — a technológia a gyártási utasítások kidolgozására, a MEO az ellenőrzésre, •— a gyártásvezető a zökkenőmentes termelésre, — az értékesítés az eladás feltételeinek megteremtésére, és így tovább. Ami a gyártás gazdaságosságát illeti, erre vonatkozóan külön senki sem kap utasítást, ez „magától értetődő” feladata mindenkinek. Ezzel azonban hallgatólag másodrendűvé tettük a gazdaságosság, a költségcsökkentés ügyét, mert mindenki a konkretizálva megkapott feladatra összpontosítja saját és munkatársai erejét, hiszen ettől függ személyes sikere vagy kudarca. Mivel a gazdaságosságról, a felesleges költségek elhárításáról a többi feladathoz hasonlóan szervezetten és koordináltan nem intézkedtünk, tulajdonképpen elvárjuk, hogy mindenki maga szabja meg erre vonatkozó tennivalóit és azt is, hogy ezt a tevékenységét a többiekével összehangolja. Azok a vállalatok (egyelőre csak külföldön vannak ilyenek), amelyek munkájuk szerves részévé tették az értékelemzést, rendelkeznek már olyan értékelemző szakemberekkel, akiknek a fent felsoroltakhoz hasonlóan ki lehet adni az értékre irányuló munkát, akik tehát gondoskodnak arról, hogy felesleges költségek ne rakódjanak a termékre, és arról, hogy a terméket már terhelő felesleges költségek felszámolást nyerjenek. Mindezt lehetővé teszik azok az eszközök (szellemi szerszámok), amelyeket az értelmezés módszere biztosít szakemberei számára, anélkül, hogy a költségcsökkentés ügyköri feladattá válna; sőt, ellenkezőleg, az értékelemzés révén a maga területén mindenki, de immár szervezetten, irányítottan, összehangoltan és folyamatosan, jó eredménnyel munkálkodik a költségek csökkentésén. Az értékelemzés olyan gondolkodási rendszer, amely a költségek csökkentése érdekében szinte röntgensugarakkal világítja át az egész üzemet: — behatol a szerkezetekbe, termékekbe, anyagokba, eljárásokba, olyan mélyen, mint semmi más, — felkavar leülepedett, káros korszerűtlenségeket, — leleplez mondvacsinált akadályokat, — a felszínre hoz jobbnál jobb megoldásokat. Mindezek eredményeként olyan költségcsökkentést biztosít, amit az értékelemzés módszere nélkül nem érhetnénk el. Az értékelemzés nem pótolja a hagyományos költségcsökkentési eljárásokat, hanem azok mellett, többletként hoz gyorsan és biztosan jelentős eredményeket a gazdaságosság terén. G. Kipper német közgazdász meghatározása szerint: az értékelemzés valamely termék, anyag vagy teljesítés funkciója és költsége viszonyának tanulmányozását jelenti, szervezetten, alkotóan bíráló módon, a költségek csökkentése céljából. A módszer lényege három kérdésre egyszerűsítve világítható meg legjobban: 1. Mire szolgál ez a tárgy? Mi a funkciója? 2. Mennyibe kerül? 3. Milyen más módokon lehetne még ugyanezt a funkciót teljesíteni és mennyiért? A harmadik kérdésre adott válaszok a megoldások sokaságát produkálhatják. Ezekből elemző értékeléssel meghatározzuk a legkedvezőbb változatot és azt hasonlítjuk össze a meglevő megoldással. Tapasztalat szerint az így felfedett legjobb megoldás az esetek túlnyomó többségében értékesebb, mint a meglevő, mert kevesebb költséggel teljesíti ugyanazt a funkciót. Mi a lényeges különbség a hagyományos költségcsökkentési eljárások és az értékelemzés módszere között? A hagyományos költségcsökkentési eljárások esetén — amelyekre, hangsúlyozni kell, változatlanul szükség van — magát a terméket, anyagot, eljárást vizsgáljuk, vagyis, hogy mit lehet azon változtatni, esetleg a súlyából valamit lefaragni vagy a gyártási veszteségek egy részét kiküszöbölni stb. Ezzel szemben az értékelemző nem törődik azzal, hogy mi van jelenleg, ő csak a tiszta funkciót látja, mintha a vizsgált termék, anyag nem is létezne. Az értékelemzés célja mindig az értéknövelés. Az értéket úgy növeljük, hogy ugyanazt a funkciót kevesebb költséggel teljesítjük. Az értékelemzés megvilágításában minden termék, anyag, szolgáltatás csak annyit ér — függetlenül a tényleges beszerzési árától, vagy gyártási költségétől —, amennyibe az a megoldás kerül, amely ugyanezt a funkciót a legkisebb költséggel teljesítené. Az alapvető módszerbeli eltérés a költségeket és veszteségeket elemző hagyományos költségcsökkentési eljárásokkal szemben tehát az, hogy az értékelemzés a vizsgált termék, eljárás funkcióira alkot megoldásokat, azokat elemzi és összehasonlítással értékeli. Eközben az összes lehetséges megoldás feltárására törekszik és ezekből kiszűri a leggazdaságosabbat. Az értelemezés tehát nem azonos sem a költségelemzéssel, sem a veszteségelemzéssel. Rendkívüli hatékonyságának magyarázata is nagyrészt ebben az újszerűségében van: abban, hogy más módon, más oldalról közelíti meg a költségeket, így az értékelemző olyan területre lép, amely a költségcsökkentési tevékenység szempontjából mindeddig szinte érintetlen volt. Így válik érthetővé, hogy azok a külföldi vállalatok, amelyekben a gazdasági tevékenységnek már szerves része az értékelemzés, arról számolnak be, hogy a vizsgálat tárgyává tett termékek, anyagok, szolgáltatások költségeinek átlag 20 százaléka — sőt a piacért folyó versenyben elhamarkodva kihozott termékeknél a 3