Újítók Lapja, 1969 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1969-04-29 / 8. szám
r( )időröl jelentjük ■ tesz а вне [UNK]ние miés miESZ az idei orgalmiért? — Hadd mondok példát a magam üzeméből. Nálunk, a „Lampart” Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében jónéhány nagyjelentőségű újítás született már. De tavaly mintha egyszerre kifogytunk volna az ötletekből. 1967-ben csaknem 2 millió forint volt az újításokból származó megtakarítás, tavaly meg csak kb. százezer forint. Pontosabban: százezer forint az első 11 hónapban. S decemberben, egyetlen hónap alatt hozzávetőleg 900 ezer forint... Ebből is látszik, mekkora szükség volt a rendelet módosítására. Hiába „agitálunk", az újítások mellett, anyagilag is meg kell becsülni és ösztönözni kell a találékonyságot. Sövegjártó Zoltán mérnök maga is aranyjelvényes újító, a MTESZ Bács-Kiskun megyei elnökségének újítási referense. Eredetileg erről az utóbbi tisztségéről kérdeztem: mit tesz és mit tervez tenni a MTESZ az újító mozgalomért? Múlt évi rossz tapasztalatai késztették az idézett kifakadásra. S a legutóbbi eredmények, amelyekben igazolva látja álláspontját. — Mi volt az a nyilván jelentős újítás, ami a decemberi csaknem egymilliós megtakarítást hozta? — Még nem befejezett ügy. Egyelőre annyit, hogy eddig Nyugat-Németországból szereztük be a fürdőkádgyártáshoz az öntőmintákat. A blokkminta ára 1 millió 200 ezer forint, devizában. Ahány méretű kádat gyártunk, annyi minta kell. Évente többmillió forint csak a mintákra! Most három újítócsoport dolgozik azon, hogy hazai anyagból állíthassuk elő a blokkokat. Már az első kísérletek is ekkora megtakarítással jártak! — Vannak-e hasonlóan jelentős újítások a megye üzemeiben? — A kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban egy új berendezés megépítése az egyetlen nagyobb szabású vállakozás, amelyhez valóban komoly segítséget adott a szövetség. A MTESZ két éve foglalkozik az újítások szervezésével és segítésével. De alig láttunk hozzá, visszavetett bennünket a múlt év elején bevezetett korlátozás. Érthető, hiszen a tagegyesületekben tömörült szakembereket érintette elsősorban a kategóriák szerinti felosztás. Most, hogy a helyzet megváltozott, máris megélénkült a munkánk. A múlt év végén hatvanegynéhány taggal megalakították az iparjogvédelmi egyesületet. Meghívták Szász Tibor szabadalmi ügyvivőt, aki ia у érdeklődéssel kísért előadást tartott. Szokatlanul sokan gyűltek össze meghallgatni. A jogvédelem ugyanis az a terület, ahol konkrétumokkal szolgálhatunk, ahol megvethetjük a lábunkat. A MTESZ itt be tudja bizonyítani, hogy valóban segíthet, képes támogatni az újítókat. A következő lépés az lesz, hogy szakmailag is elfogadják a segítségünket, számítsanak ránk. Akkor azután mind szélesebb körben és sokoldalúbban avatkozhatunk be. — Van-e már erről is határozott elképzelésük? — Úgy gondolom, mindenekelőtt ránk vár a különféle szakterületek koordinálása. Ez jellegzetesen MTESZ feladat nemcsak az egyesületi életben, a tudományos munkában és a továbbképzés megszervezésében, hanem az újító mozgalomban is. A mi feladatunk a tapasztalatcsere és egyáltalán az újítók közötti jobb kapcsolatok megteremtése, hi Évek óta gondot okoz a kismamáknak és a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnak egyaránt, hogy kevés — s jelenleg is hiánycikk — a csecsemőmérleg. A vállalat teljes készlete 6390 mérleg — ebből Budapesten mintegy 4850 — „kézben” van. Az igénylők szinte sorban várakoznak. A vállalat itthon nem tudott megfelelő, megbízható mérleget beszerezni. Az igények kielégítése érdekében importtal is próbálkoztak, de a külföldi mérlegeket olyan drágán kínálták, hogy nem tudták megfizetni. Ezen abból csak haszon származhat, ha a különféle vállalatoknál és másmás városban dolgozó újítók megismerik egymást. Elhatároztuk, továbbá, hogy az idén megismételjük egy korábban sikertelen akciónkat: felkérjük a nagyobb vállalatokat, küldjék be hozzánk újítási feladattervüket. Ezekből nemcsak jobban tájékozódhatunk, hanem lehetőségünk nyílik arra is, hogy kezdeményezzük és meggyorsítsuk egy-egy feladat megvalósítását ... Végül pedig: az agrártudományi egyesület közreműködésével felvesszük a kapcsolatokat a tsz szövetségekkel is. Erre valóban nagy szükség van, hiszen a mezőgazdaságban az újítómozgalom csak az eddiginél hathatósabb támogatással mozdulhat előre. —r —ó Most végre találtak megoldást, illetve partnert a Zuglói Mérlegkészítő KTSz kollektívájában. A szövetkezet egy újítás alapján készített újfajta, tetszetős formájú, kiválóra minősített, tartós és kedvező árú csecsemőmérleget, amelynek gyártására szerződést is kötöttek. A szövetkezet az idén egyelőre 300 mérleget gyárt, jövőre azonban növeli a termelést, amellyel várhatóan kielégíti a kölcsönző, s így a lakosság igényeit megoldódik a csecsemőmérleg probléma. (MTI) Megoldódik a csecsemőmérleg probléma 6 Üzemben az első hazai elektrohidraulikus felrakó gép Egyéves kísérletezés után üzembe helyezték a dorogi 19-es aknában az első hazai gyártmányú, úgynevezett elektrohidraulikus kanalas felrakógépet. A nagyteljesítményű berendezést a Dorogi Szénbányák és a Bányászati Kutató Intézet szakemberei együttes munkával tervezték és alakították ki. Az új konstrukció nagy előnye, hogy kisméretű agregáttól kapja a hidraulikus energiát, így tehát a bánya olyan munkahelyein is alkalmazhatják, ahol nem áll rendelkezésre sűrített levegő. Munkába állításával jelentős megtakarításra számítanak, mert energiaköltsége egynyolcada a hasonló rendeltetésű, de drága sűrített levegővel működő gépeknek. (MTI)