Újítók Lapja, 1971 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-26 / 2. szám

A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület közgyűlése A Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület 1971. január 13-án, a Tech­nika Házában tartotta meg évi köz­gyűlését. A közgyűlés részvevői meghallgatták Horváth Gyulának, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület főtitkárának beszámolóját a leg­utóbbi közgyűlés — 1970. január 13.­— óta az Egyesület által vég­zett munkáról. A főtitkár beszá­molójában számot adott a taglét­szám múlt esztendei alakulásáról, hangsúlyozva, hogy az Egyesület különösen a jogi tagok (pártoló ta­gok) létszámában gyarapodott ör­vendetesen. Az Egyesület életében — mondotta a főtitkár — hasonló gazdagodás volt megfigyelhető a területi szervezetek létszámának szaporodását tekintve is. Az elmúlt évben a meglevő öt területi szer­vezet mellett további három terü­leti szervezet alakult Fejér, Bara­nya és Csongrád megyében. A te­rületi szervezetek száma tehát je­lenleg már nyolc, s ezek Borsod, Bács-Kiskun, Békés, Győr-Sopron, Szabolcs-Szatmár, Fejér, Baranya és Csongrád megyében tevékenyked­nek. Horváth Gyula a továbbiak­ban ismertette az Egyesület életé­ben a múlt esztendő során végre­hajtott számos szervezeti változást: a többi között megszűnt a Közgaz­dasági Szakosztály, helyette meg­alakult a Közgazdasági Bizottság, kettévált a korábbi Újítási és Ta­lálmányi Szakosztály, s létrejött a Találmányi­ Szabadalmi Szakosztály, valamint az Egyesület Újítási Szak­osztálya. Az Egyesület Nemzetközi Szakosztálya is megszűnt, s helyette megalakult a MIE Nemzetközi Kap­csolatok Bizottsága. A főtitkár ezt követően részlete­sen szólt arról a nagy nemzetközi konferenciáról, amelyet az Egyesü­let az AIPPI Magyar csoportjá­val együtt „Iparjogvédelem és az iparfejlődés kölcsönhatása” címmel rendezett tavaly ősszel Budapesten. Az említett konferenciára harminc országból csaknem háromszáz rész­vevő érkezett. A magyar részvevők száma is meghaladta a 200 főt. (A konferencia csaknem teljes anyagát, az ott elhangzott előadásokat, fel­szólalásokat az Újítók Lapja csak­nem teljes egészében közölte. ( A szerk.) A konferencia előadásai há­rom témakörre oszlottak: 1. A sza­badalmi jog, annak fejlődése és a joggyakorlat. 2. A licencia-keres­kedelem, ennek keretében a know­how- és a védjegy-licencia. 3. Az iparjogvédelem hatása az ipar fej­lődésére általában és különféle iparágakban. A konferencia rend­kívül nagyfokú látogatottsága iga­zolta a témaválasztás helyességét és időszerűségét. Élénk érdeklődés nyilvánult meg a konferencia dél­utáni szekció-ülésein is, ahol a ter­mékeny eszmecserék azt bizonyí­tották, hogy a szabad vita a jövő­ben már szinte elengedhetetlen előfeltétele az ilyenfajta rendezvé­nyeknek. A konferenciát megelőző, több mint egyéves intenzív munka tehát meghozta gyümölcsét. A szak­emberek — belföldiek és külföldiek egyaránt — rendkívül színvonalas előadásokat tartottak és hallhattak, s az ezeket követő élénk vitákban a konferencia részvevői — mind a külföldiek, mind a hazaiak — a legnagyobb elismerés hangján szól­tak a tanácskozás rendezőinek munkájáról, a társadalmi progra­mokról, a magyaros vendégszere­tetről is. A konferencia átfogó érté­kelése folyamatban van: az elhang­zott előadásokból, vitákból kiszűrik mindazt, ami hazai viszonylatban hasznosítható, akár a jogalkotás­ban, akár a gyakorlati életben. Ezt követően a főtitkár elmon­dotta, hogy az Egyesület Budapesten 19, vidéken 27 előadást rendezett az elmúlt egy év alatt. A fővárosban kilenc, vidéken két külföldi előadó is szerepelt. Az Egyesület a múlt esztendőben kilenc klubnapot tar­tott, amelyek közül különösen fi­gyelemre méltó volt a Találmányi —Szabadalmi Szakosztály három rendezvénye, valamint a Védj­egy - és Versenyjogi Szakosztály és az Iparesztétikai Szakosztály egy-egy klubnapja. A beszámolási időszak alatt­­ az Oktatási Bizottság is jó munkát végzett: öt alkalommal rendezett tanfolyam jellegű, iparjogvédelmi tárgyú előadássorozatot a jogi tag­vállalatok dolgozói számára. Ezek az előadások rendkívül látogatottak voltak. A Szabadalmi Ügyvivők Köre szintén aktív volt: négy al­kalommal rendezett eredményes összejövetelt az elmúlt évben. Az Egyesület keretén belül jó munkát végeztek a munkabizottsá­gok is, amelyek az iparjog szem­pontjából rendkívül fontos témák­kal — a szolgálati találmányok dí­jazása, a szabadalmi tájékoztatás, kisgépesítési és reprográfiai kérdé­sek, a számítógépprogramok jogi ol­talmának és díjazásának elvi kér­dései, javaslatok kidolgozása az új mintaoltalmi rendelet alapelveiről, a szabadalmi ügyvivői tevékenység vállalati megszervezése, útmutatók kidolgozása a vállalati szabadalom­politikáról stb. — foglalkoztak A főtitkár a továbbiakban a töb­bi között azt is elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben tovább erő­södtek az Egyesület nemzetközi kapcsolatai, mert bár a múlt év az említett nagy nemzetközi konfe­rencia jegyében zajlott le, emellett több más, nemzetközi vonatkozású esemény is történt az Egyesület életében. A főtitkár itt felsorolta azokat a neves, nemzetközileg is ismert iparjogvédelmi jogászokat, akik a múlt évben magyar hall­gatóság előtt tartottak előadást. Számos magyar szakember az Egye­sület szervezésében és küldötteként külföldön tartott értékes előadásá­val öregbítette a magyar iparjog­­védelem jó hírnevét. A közgyűlés részvevői ezt köve­tően meghallgatták dr. Bujtás László beszámolóját az Egyesület pénzgazdálkodásáról. Az Egyesület pénzgazdálkodása — állapította meg a beszámoló — kiegyensúlyo­zott. A Számvizsgáló Bizottság je­lentése után az Egyesület alapsza­bályának egyes pontjait módosí­totta a közgyűlés: beiktatta az alap­szabályba, hogy az Újítók Lapja 1971. január 1-től a Magyar Ipar­­jogvédelmi Egyesület lapja lett. A közgyűlés a továbbiakban azt is kimondotta — és eszerint módosí­totta az alapszabályt —, hogy a jövőben a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület, hasonlóan a MTESZ többi tudományos tagegyesületéhez, küldöttközgyűlést fog tartani. A kögyűlés kiemelkedően szép napirendi pontja volt, hogy dr. Beck Salamont, a magyar iparjog­­védelmi­­ kultúra legnevesebb ter­jesztőjét és művelőjét az Egyesület emlékérmével tüntették ki. A Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület közgyűlése számos felszólalás és élénk vita után Horváth Gyula zárószavaival fejeződött be. Tokár Péter 3

Next