Újítók Lapja, 1976 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1976-09-21 / 18. szám

Munkaszervezés 6 lakástextil vállalat ÚJÍTÁS A HASZNOS MUNKAIDŐALAP MŰSZERES VIZSGÁLATÁRA A Lakástextil Vállalat (Szom­bathely, VII. Irottkő út 1.) a ter­melőberendezések veszteségidejé­nek pontos mérésére kidolgozott újítás szerint regisztrálóval ellá­tott ampermérőt alkalmaz. A mo­tor áramkörébe kötött műszer fo­lyamatosan méri és regisztrálja az áramfelvételt; üresjárat, ter­helés, állás, túlterhelés esetén más-más értéket mutat, amelyek­ből értékeléskor a következő ada­tokat lehet szerezni: — gépi főidő (egy műszakra), — gépállások időtartama, — gépállások gyakorisága, — összes gépállás (műszakban, naponta, stb.), — a technológiai adatok meg­változtatása, — a motor leterhelése, — adatszolgáltatás műszaki normához, — következtetés a munkamód­szerre, — normakövetelmény ellenőr­zése és karbantartása, — a munkafegyelem ellenőrzé­se. A regiszteres szalagot továbbí­tó szinkronmotor fordulatszáma viszonylag állandó. A papír (I. áb­ránkat) sebessége széles határok között változtatható: 20 mm/óra—5400 mm/óra. Az újítás szerinti vizsgálatot először Befama típusú gyűrűsfonó­gépen végezték el. Az áramfelvé­­tel-diagram egy részlete látható az ábrán. Jobbról balra haladva a délutános műszak kezdésétől mintegy két és fél óra időtartam elemezhető (a papír sebessége 60 mm/óra volt, így egy vonalzóval percekben mérhető az állásidő): I. 13.45 műszakváltás, indítás, II. a fonó növelte, a gép sebes­ségét, III. leállás, IV. indítás (állásidő 48 perc), V. állás 2 perc, utána sebes­ségnövelés, VI. állás 1 perc, VII. állás 0,5 perc, VIII. állás 1,5 perc, utána se­bességcsökkentés, IX. állás 0,5 perc, X. állás 0,5 perc, XI. állás 1,5 perc, XII. leállás 14 perc, XIII. indítás. A műszakkezdéstől (13.45) szá­mított kb 2 és fél óra alatt tehát kilenc alkalommal állította le a dolgozó a gépet. A 0,5—2 perces állásidők technológiailag szüksé­gesek, de a 48 perces állás nem indokolt (ez veszteséget jelent, amelyet csak a megengedettnél nagyobb szállítási sebességgel le­het csökkenteni). A vizsgálatot egy héten át vé­gezték, majd a diagram értékelé­sekor a következő eredményeket kapták: — a gépi főidő jóval kevesebb, mint a norma szerinti, — a normakövetelményt veszteségidők miatt nagyobb szál­a­sítási sebességgel teljesítették; — a túlzott szállítási sebesség a motor túlterhelését okozta (az áramfelvétel elérte az 58 Ampert — 38 Amper a megengedett —, a kommutátor beégett, ezért a motort cserélni kellett); — a gépi főidőből számított termelés alacsonyabb a tényle­gesnél ;­­ a tényleges termelésből vis­­­szaszámolt szállítási sebesség 15 százalékkal volt magasabb a megengedettnél. Következtetés: a munkafegye­lem­ javítására intézkedéseket kell tenni. Az újítás szerinti műszer mé­réshatára 5 Amper, amely azon­ban áramváltóval 600 A-ig kiter­jeszthető, így nagy teljesítményű berendezések, villamos fővezeté­kek terhelésmérésére is alkalmas. Az újítás szerinti vizsgálat el­sősorban a munkaügyi osztály­nak nyújt segítséget a műszaki normák elkészítéséhez és ellenőr­zéséhez, de energetikus, villany­­szerelő és üzemvezető számára is hasznos adatot szolgáltat. A bevezetett mérési módszer továbbfejleszthető olyan műszer segítségével, amely egyidejűleg több gép áramfelvételét regiszt­rálja (pontíró), így a több gépes rendszerek működéséről, kihasz­nálásáról ad tájékoztatást. (A műszert úgy kell bekötni, hogy a gép áramtalanítása esetén is működjön a szalagtovábbító motor és jellezze a gépállást.) Szakály Gyula okl. gépészmérnök 13

Next