Újítók Lapja, 1979 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1979-01-06 / 1. szám

A párt gazdaságpolitikája, az ötödik ötéves terv helyesen szabja meg munkánk irányát. Gazdasági munkánk fő követelménye a terv­­szerűség fokozása, a társadalmi termelés hatékonyságának növe­lése. Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosításá­ra, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. (Az MSZMP Központi Bizottságának az 1978. április 19-20-i ülésén a XI. kongresszus óta végzett munká­ról és a párt feladatairól hozott határozatából) Az első munkanaptól teljes lendülettel. Igen, így illene, kellene valamennyi munkahelyen nekilátni az 1979-re tervezett feladatok végrehajtásának, csakhogy — a ta­pasztalatok birtokában állíthatjuk — némely helyen ez már-már illúzió. Üresek az alkatrészraktárak, a szüksé­ges anyagokból az egyik van, a másik nincsen, az, ami kivételezhető, emiatt nem sokat ér. Kapkodnak a techno­lógiai osztályon, mert a decemberi nagy fölfordulásban ki ért rá olyasmivel bíbelődni, mi lesz januárban? Legalábbis a gyárak, vállalatok bizonyos csoportjánál ez a helyzet. Tizenkét hónap átlagához képest 1978 ja­nuárjában például a gép és gépi berendezés ipar terme­lése csupán 71,8 százalékot ért el, a híradás és a vákuum­technikai ipar­ 68-at, s a gyapjúiparban sem futotta 9,5 százaléknál többre. De hangsúlyozzuk, példáink találom­ra választottak. Az iparágak, iparcsoportok többsége ja­nuárban és februárban jóval elmaradt átlagos bruttó termelésétől, ami nyomatékos figyelmeztetés, baj van időgazdálkodásukkal is, az egyik hét­ hónap elfecsérlődik, a másik feszített munkával telik. Törlesztendő adósság Decemberben, gyors egymásutánban következtek, a legtöbb vezető testületek tanácskozásai. December hato­dikán az MSZMP Központi Bizottsága tartotta meg ülé­sét, s fogadta el az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő irányelveit. Az országgyűlés téli ülés­szaka törvényerőre emelte az 1979. évi állami költség­­vetés egészét és részleteit, majd a Minisztertanács hozott határozatot az 1979. évi népgazdasági tervről. A tanács­kozásokról nyilvánosságra került anyagok reális képet adnak mind az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, mind az előttünk álló feladatokról. Tény: a népgazdaság fejlődése 1978-ban is folytatódott, de több tekintetben nem sikerült elérni kitűzött céljain­kat, adóssággal zárult a tavalyi esztendő. A nemzeti jö­vedelem növekedése nem érte el a tervezett mértéket — az előzetes adatok szerint a számított öt százalékkal szemben 4-4,5 százalék lesz. A felhalmozás viszont — a beruházások és a készletek külön-külön, együttesen még inkább — jóval túllépte azt. E kettős irányú mozgás kedvezőtlen hatásait hosszabb távon nem lehet az állami költségvetésre hárítani; az 1979. évi népgazdasági terv tükrözi is az e fölismerésből fakadó intézkedéseket. To­vábbá lényeges az elmaradás a kiviteli tervek teljesíté­sénél, ugyanakkor a behozatalnál nem kívánt túlteljesí­tés tapasztalható. Magasabb követelmények Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülése, amint azt a kiadott közleményben olvashatjuk, hangsúlyozza, hogy „az intenzív gazdasági fejlődés mi­nőségi és hatékonysági követelményei még nem érvénye­sülnek megfelelően, a termelés szerkezete, a gazdálkodás színvonala még nem alkalmazkodik kellően a megválto­zott és magasabb követelményekhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előirányzottnál kedvezőtlenebbül alakult.’’ V. ötéves terv Reális célok, megfelelő feltételek 3

Next