Újítók Lapja, 1979 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-06 / 1. szám
A párt gazdaságpolitikája, az ötödik ötéves terv helyesen szabja meg munkánk irányát. Gazdasági munkánk fő követelménye a tervszerűség fokozása, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, tartalékaink feltárására, népünk odaadó munkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a KGST keretében folytatott együttműködés további erősítésére alapozzuk. (Az MSZMP Központi Bizottságának az 1978. április 19-20-i ülésén a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól hozott határozatából) Az első munkanaptól teljes lendülettel. Igen, így illene, kellene valamennyi munkahelyen nekilátni az 1979-re tervezett feladatok végrehajtásának, csakhogy — a tapasztalatok birtokában állíthatjuk — némely helyen ez már-már illúzió. Üresek az alkatrészraktárak, a szükséges anyagokból az egyik van, a másik nincsen, az, ami kivételezhető, emiatt nem sokat ér. Kapkodnak a technológiai osztályon, mert a decemberi nagy fölfordulásban ki ért rá olyasmivel bíbelődni, mi lesz januárban? Legalábbis a gyárak, vállalatok bizonyos csoportjánál ez a helyzet. Tizenkét hónap átlagához képest 1978 januárjában például a gép és gépi berendezés ipar termelése csupán 71,8 százalékot ért el, a híradás és a vákuumtechnikai ipar 68-at, s a gyapjúiparban sem futotta 9,5 százaléknál többre. De hangsúlyozzuk, példáink találomra választottak. Az iparágak, iparcsoportok többsége januárban és februárban jóval elmaradt átlagos bruttó termelésétől, ami nyomatékos figyelmeztetés, baj van időgazdálkodásukkal is, az egyik hét hónap elfecsérlődik, a másik feszített munkával telik. Törlesztendő adósság Decemberben, gyors egymásutánban következtek, a legtöbb vezető testületek tanácskozásai. December hatodikán az MSZMP Központi Bizottsága tartotta meg ülését, s fogadta el az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő irányelveit. Az országgyűlés téli ülésszaka törvényerőre emelte az 1979. évi állami költségvetés egészét és részleteit, majd a Minisztertanács hozott határozatot az 1979. évi népgazdasági tervről. A tanácskozásokról nyilvánosságra került anyagok reális képet adnak mind az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, mind az előttünk álló feladatokról. Tény: a népgazdaság fejlődése 1978-ban is folytatódott, de több tekintetben nem sikerült elérni kitűzött céljainkat, adóssággal zárult a tavalyi esztendő. A nemzeti jövedelem növekedése nem érte el a tervezett mértéket — az előzetes adatok szerint a számított öt százalékkal szemben 4-4,5 százalék lesz. A felhalmozás viszont — a beruházások és a készletek külön-külön, együttesen még inkább — jóval túllépte azt. E kettős irányú mozgás kedvezőtlen hatásait hosszabb távon nem lehet az állami költségvetésre hárítani; az 1979. évi népgazdasági terv tükrözi is az e fölismerésből fakadó intézkedéseket. Továbbá lényeges az elmaradás a kiviteli tervek teljesítésénél, ugyanakkor a behozatalnál nem kívánt túlteljesítés tapasztalható. Magasabb követelmények Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülése, amint azt a kiadott közleményben olvashatjuk, hangsúlyozza, hogy „az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelményei még nem érvényesülnek megfelelően, a termelés szerkezete, a gazdálkodás színvonala még nem alkalmazkodik kellően a megváltozott és magasabb követelményekhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előirányzottnál kedvezőtlenebbül alakult.’’ V. ötéves terv Reális célok, megfelelő feltételek 3