Újítók Lapja, 1982 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1982-11-12 / 21. szám

új módszerek • Plazmahegesztés víz alatt A Várnai Gépészeti és Villamosipari Egyetem Hegesztéstechnikai Tudomá­nyos és Kutató Laboratóriumának dol­gozói, valamint a Bolgár Tengeri Flot­ta szakemberei víz alatti vágó- és he­gesztőkészüléket fejlesztettek ki, amely az elektromos ívhegesztő- és vágóké­szüléket, valamint a plazmavágót fog­lalja magában. Van Hatvan méter mélységig biztonságo­lehet hegeszteni a készülékkel. Egyik egységét, a vezérlőszerkezetét, a konténert és az égőfejet a kezelő bú­várral együtt a víz alá süllyesztik. Szük­ség esetén a félautomata, üzemmódon kívül, a készülék kézzel is vezérelhető. Az elektródot két kis szerkezet automa­tikusan behelyezi. Közülük az egyik egy süllyeszthető konténerben van elhelyez­ve, a másik pedig közvetlenül a kézi­kar előtt található. Ily módon a he­gesztődrót könnyen mozgatható, és nem tapadhat a kábelburkolathoz sem, ami gyakori jelenség és hiányosság a ha­sonló berendezéseknél. Két perc alatt, vágási üzemmódról képes hegesztési üzemmódra átállni, ezáltal lehetővé válik akár a nyílt ten­geren is a gyors és minőségi javítás. Innen ered a találmány jelentős gaz­dasági hatékonysága.­­ A kombinált készülék másik egysége plazma-fémvágó, amint az előző egység, ez szintén találmányi szerzői jogosítvánnyal védett. Max. 45 millimé­ter vastag lemezt képes nagy sebesség­gel, szép simán és pontosan elvágni. A vizsgálatok szerint, 2 milliméteres le­meznél a plazmaszerkezet vágási se­bessége 80 méter/óra, ugyanakkor az egyszerű oxigén- vagy villamos ívhe­gesztővel óránként alig lehet 4 métert haladni. A vágás nagy hőmérsékletű ívvel történik, a hőenergia nagyfokú felhalmozódása mellett. A vágás helyén keletkezett hőmérséklet eléri a 25— 30 ezer Celsius-fokot. A keletkezett hő kis felületre koncentrálódik, ami nem­csak a vágás minőségét, de a fúvóka élettartamát is előnyösen befolyásolja. A vágáshoz használt argon speciális vezetéken keresztül jut az égőfejbe, üzemeltetése nem okoz környezet­szennyeződést, nem keletkeznek gázok és egyéb mérgező elemek, amelyek ká­ros hatást gyakorolnának a víz alatti növény- és állatvilágra. A kezelők szá­mára a készülék jó látási viszonyokat biztosít, nem úgy, mint az elektromos ívhegesztés, amelynél a szikrázó fém­­részecskék jelentősen korlátozzák a lá­tást. technológiák-Csigahajtás — akár egymilliós áttételi viszonyra Szinte a végtelenségig növelhető és változtatható az áttétele a V. H. Po­­dom­ican által szerkesztett egyfokozatú hajtásnak, amelynek működése a mel­lékelt vázlat alapján a következő. Az (1) jelű forgó tengelyre ékelt (5) csi­gakerék a (12) jelű kerékkel „kapcso­lódik", amelynek (11) koszorúján nem a szokásos fogazás, hanem „fésű" van, ahol a dőlési szög nulla. Vagyis az egyik kerék nem hajtja a másikat. Ez tulajdonképpen a végtelen nagy áttétel esete, igaz, hogy az viszont nem hajtás. Ha azonban a forgó kerék 5 és 6 felületeire abrazív szemcséket rögzítünk, akkor azok a velük érintke­ző felületeket leköszörülik. Ezzel egy­idejűleg a (3) elektrolitból fém rakódik le a (2) felületre, vagyis az egyik ol­dali köszörülés és a másik oldali fém­lerakódás eredményeként a kerékko­szorú mentén helyet változtató rés képződik, vagyis a folyamat sebességé­től függő mértékben, az eddig álló ke­rék elfordul. Mindennek feltétele, hogy a (12) ke­rék, a (6) fésű és (14) hajtóműház vil­lamoson nem vezető anyagból készül­jön, és a ház alját kitöltő elektrolitban e fém sója legyen oldva. Az elektro­­litikus disszociáció a feltüntetett elekt­ródokra kapcsolt egyenfeszültség hatá­sára lép fel. Az egyenfeszültség vál­toztatásával az áttétel széles határok között változtatható, ugyanis a fémki­válás sebessége - tehát a rézvándor­lásé is - ettől függ. 25 Mágneses korongról papírkép A múlt év végén egy japán gyár Mavica néven olyan fényképezőgépet jelentetett meg, mely elektronikus esz­közökkel készít színes fényképfelvétele­ket, ezüstvegyület és vegyi kezelés nél­kül. Külsejében a hagyományos fényké­pezőgépekhez hasonló készülék lénye­gében miniatűr képmagnó, amely mág­neses szalag helyett mágneses koron­gon rögzíti a képet. Egyetlen mágne­ses korongra 50 színes képet lehet fel­venni, másodpercenként tízes ütemben. A mágneses korongot megfelelő készü­lékbe helyezve, a képek televízió­képernyőn jelennek meg. A cég a közelmúltban mutatta be legújabb, Mavigraph nevű készülékét, mely a Mavica mágneses korongjára felvett jelekből papírképet állít elő, komplikált video-elektronikus úton. A készülékben termikus fej szántja végig a lassan forgó henger köré csévélt pa­pírszalagot. Az elektromos jelekkel táp­lált fej azokkal arányos hőt fejleszt, és a fej és a papír közé csúszó színfóliá­ból kis mennyiséget a papírra gőzölög­tet. Négy színező lemezke (sárga, mály­va, kék és fekete) vesz részt ebben a képa­lkotó folyamatban, mely öt perc­nél kevesebb időt vesz igénybe. A rendszer képeinek gradációja jó, a színek a sötéttől a teljesen világosig terjednek. A Mavigraph a mágneses korongon regisztrált, bármely képet pa­pírra tud másolni, mindennemű vegyi kezelés nélkül, képet tud készíteni bár­mely filmről. Méretei lényegesen kiseb­bek, mint a szokásos képmagnóké, és egy-egy képmásolat a szokásos színes másolatokénak csupán egynegyedébe kerül.

Next